Petőfi Népe, 1973. április (28. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-18 / 90. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. április 18. Demográfiai riport Ezren hiányoznak Bácsbokodról Tavaly hetvenhárom bácsboko- di fiatalasszony jelent meg a „területileg illetékes” abortuszbizottság előtt... A község eljövendő lélekszámút negative érintő művi vetélések száma ennél csak több lehetett. Világra jött negyvenöt újszülött. És történt kétszerannyi „ábé”. És meghaltak 54-en. 1971-ben születtek 55-cn, meghaltak 45-en. Egyik évről a másikra persze a véletlen ringatja ide-oda az adatok hullámait, De egy évtizednyi idő alatt már óhatatlanul a törvényszerűség dominál. Eszerint az 1960-tól 70-ig terjedő időszakban az elhunytak számánál 118-cal volt kevesebb a világrajövők száma. A népszámlálási adatok alapján száz férjezett nőre 184 élve- született gyermek jut. A nagyon mérsékelten szaporodó bajai járásban ez a szám: 205. Az átengedett terep Az idősek korosztálya felé történő arány beli eltolódás itt is bekövetkezett. A 60 évesnél idősebbek 22,7, a gyermekek 14 éves korig számított csoportjai csak 17,6 %-os hányadot képviselnek. Ez az eltolódás a jövőben még csak fokozódik. A mostani — pontosabban az 1970-es 3744-es — lélekszám a száz év előttit alig több, mint 200-zal haladja meg, holott 1949-ben már csaknem 4800-an laktak Bácsbokodon. Hová tűntek el ezernél többen? Nyolcvan német ajkú családot közvetlen a felszabadulás után telepítettek ki. Házaikba felvidéki telepesek költöztek. Ezt a lakosságcserét az 1949-es statisztika már tudomásul veszi. A tömeges elhúzódások csak ezután kezdődnek. A falu több mint egy évtizeden át a határzónához tartozik: „Belépés csak külön engedéllyel.” Mindenesetre az 1960- as népszámláláskor a lélekszám már alig haladja meg a négyezret. Az átszervezés után, bár csökkent iramban, folytatódott az iparba húzódás. Sok-sok bo- kodi vált Baja kertvárosának lakójává. S közöttük olyanok, akik szülőfalujukba járnak ki dolgozni! Csóka Sándor községi párttitkár hamarjában hetet számol össze ilyet, de ő maga teszi hozzá, hogy ennél csak több lehet. Fiatal házasok körében manapság is pár éven belül elérendő — és persze elérhető — álomként tűnik fel a Bajára való költözés. Pár éve egyesült a három bo- kodi tsz. Azt megelőzően, a 60-* as évek végén a volt Ezüstkalász Tsz tehenészeti telepén különös módon lépett fel a munkaerő- hiány. Állatgondozóként éveken át dolgoztak ott törzsökös boko- diak, évente 70—80 ezer forint jövedelemre is szert tettek, s miután „megszedték” magukat, berendezték átalakított, vagy újonnan épült házukat, autót vásároltak, könnyebb, s ezzel együtt alacsonyabb jövedelemmel járó munkakörökbe kérték magukat. Arra hivatkozván, hogy szeretnének végre egy kissé „lazítani”. A helyüket természetesen be kellett tölteni, s mivel helyből nem akadt jelentkező, felfogadták a halasi és majsai tanyavilágból idevándorlókat. Ekkortájt telepedett meg tíz-ti zenkét „homoki” # Verőfény, új ház, öregasszony — család Bácsbokodon. Miután a terepet átengedték számukra a helybeliek. De mi történik újabban? Az, hogy az újonnan jöttek is kezdik összeszedni magukat, telket vásárolnak és építkeznek, hogy otthagyhassák a majorbéli szükséglakást. Lassanként „elbo- kodiasodnak” — az életmódban és az egykézésben egyaránt. Gyermekek helyett — hűtőpultok — Az egész körzetemben 5—6 család ha van, ahol két gyermeknél több található — adja tudtomra Miklósy Pálné, a két védőnő egyike. — Épp ezek a legkevésbé tehetős családok, csak félig-meddig élnek itt, állandó munkahelyük nincs, afféle bizonytalan egzisztenciák... Ügy vélem, az idén sem lesz több születés, mint amennyi tavaly volt. Egyre általánosabb az egy- kézés. A gyermekgondozási segély itt nem ösztönöz szaporodásra. A két gyermek után járó 1300 forint • is jóval alacsonyabb annál, amit a női munkakörökben — tsz-ben, ktsz-ben, vajüzemben, ÁFÉSZ-nál — el lehet érni. Bölcsőde nincs, de állítólag nem is igénylik. Időszakosra talán szükség volna ... Rövidesen nyílik egy közös üzemi óvoda, az effajta gond ezzel végleg megoldódik. Az iskolában csak délelőtt folyik — szaktantermi — oktatás. Van játszótér is. A tanulók legtöbbje otthonról napi 10 forint zsebpénzt kap, esetleg többet is. Ha betörik az ablakot, zsebből kifizetik... A nyolcadikosok ballagnak, ilyenkor a rokonság az ország másik sarkából is ideutazik, s a legcsekélyebb ajándék is egy karóra. A végzősök közül 8—10 ha itthon marad évente. A szülők már az első osztályos csemetéik számára a „kiemelkedést” jelentő pályák esélyeit latolgatják. És a külfölbokodi utcarészlet. di egyetemekre való jelentkezést. Lihegő rivalizálás, mindenáron megmutatni akarás ... Akárcsak a fogyasztás megannyi területén. Az ÁFÉSZ rendelései a legtöbb tartós fogyasztási cikkből apadnak: telítettség van. A hűtőszekrény itt már „idejétmúlt” ... Kezdik beszerezni a hűtőpultokat. Mind többen érdeklődnek a színes tévé iránt. A helyben — postán és takarékszövetkezetben — elhelyezett betétállomány 27 millió forint. Átlagosan 27 ezer forint jut egy családra. A 18 éven aluliak betétállománya összesen mintegy 100 ezer forintra rúg, s ez 25— 30 fiatalkorú között oszlik meg. (Ebben nem szerepelnek az iskolai takarékbélyegek!) Igazából még találgatni sem lehet, hogy ez a feltűnően nagy felhalmozás milyen aspirációkat takar. Van 100 körüli személykocsi és évente épül 10—12 új ház. Egyik sem kiemelkedő... S a további vizsgálódás itt vezet el egy különös, s alighanem sajátosan bokodi jelenséghez. A hagyományos gazdaházak, s ezekből sok van, nagyméretűek, sokszobásak. A családot alapító fiatalok úgy látják, nem kell mindenáron külön költözniük, jól megférnek az öregekkel. Ám az eltérő életszemlélet csakhamar konfliktusok sorozatához vezet, élőbb a közös étkezések maradnak el, aztán kétfelé szakad a háztartás is, s lassan megmérge- ződik a légkör, olyannyira, hogy a gyermekáldás fogadásának sem kedvez, sőt arról többnyire az öregek beszélik le a fiatalokat, a saját kényelmük védelme érdekében. S amikor már végleges szakításra kerül a sor, a fiatalok már a községben sem óhajtanak tovább maradni. Gyanús egyensúly Ilyen körülmények között a házasság is könnyen zátonyra fut. Zom Antal tanácselnök fél év alatt hat válást jegyzett fel. Növekvőben az alkoholfogyasztás is. Az országos adat ismert: évente egy főre 1200 forint jut. Bokodon ez — becsült adatok szerint — 300—400 forinttal több. Faggatom a helyi plébánost, miben látja az egykézés okát. — Túl nagy a kényelemszeretet és csekély a hajlam az áldozatvállalásra — hangzik a lako- nikus válasz. — Igyekeznek szabadulni a gyermekkel járó ve- sződségtől... A vallásos érdeklődés különben hasonló a bajai járás többi községeihez. A hittanbeíratás nem egészen 20 %-os. A német és délszláv ajkú nemzetiség integrálódott, szokásaiban, életmódjában egyaránt. Az egykézésben is. A nyelvet a fiatalabb korosztály nem beszéli. A tsz-ben a fejlett, nagy létszámú állattartás és a jól gépesített szántóföldi növénytermesz, tés biztosítja a környékbelihez hasonló magas jövedelmet. Intenzívebb kultúra meghonosítása szóba sem kerül. A háztájiban dívik a sertéshizlalás, a tehenek száma viszont a százat sem éri el. Holott itt működik a vajüzem. Gyanús ez a megállapodott- ság, ez a látszólagos egyensúly. Inkább a tanácselnök vélekedését tartom megszívlelendőnek: — Bácsbokod, úgy ahogy most áll, közművesítésben, kommunális ellátottságban, kereskedelmi és szolgáltató hálózatban, munkahelyi választékban, legalább ezer fővel többet el tudna tartani, mint amennyien itt élnek. Elgondolkodom .. Ha az ezer főnek itt helye volna, akkor valójában ennyien hiányoznak innét. De minden jel arra mutat, hogy ez a hiány csak növekedni fog. Hatvani Dániel A legjobbak a gátra • Néhány nappal ezelőtt a megye legkiválóbb szocialista brigádjainak vezetői Kecskeméten, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának kezdeményezésére értekezleten vitatták meg a szocialista munkaverseny helyzetét és feladatait. Arra, ami ott elhangzott érdemes figyelni, hiszen Bács-Kiskunban 3800 szocialista címért küzdő brigád van, tagjaik száma pedig meghaladja a 45 ezret. A megyei pártbizottság által meghatározott termelési és gaz- dasági célkitűzéseket csakis a munkásosztályra, s annak kitűnő munkakollektíváira — a szocialista brigádokra — támaszkodva lehetett megvalósítani. Sikeres munkájuk nélkül elképzelhetetlen lett volna a megye ipari termelését például az elmúlt ötéves tervidőszakban 5 milliárd forintról 10 milliárd fölé emelni. Ám a szocialista brigádok nemcsak a termelésben, hanem az egész társadalom iránti kötelezettség vállalásban példát mutattak. Részt vettek — nem csupán anyagi hozzájárulással, hanem munkával is — az óvodák bővítésében, a tanyasi iskolák villamosításában a tanyai kollégiumok létrehozásában. Hosszan lehetne sorolni a példákat mint segítettek egymáson, ha a brigádban valamelyik társuk nehéz helyzetbe került, vagy éppen házat akart építeni. • A brigádnaplókban rögzített vállalások között találjuk az egyén kulturális felemelkedésére, a tanulásra tett felajánlásokat. Ma már igen sok brigád vállalásai között csupán azért nem találunk olyan pontot, hogy elvégezzük a 8. osztályt, mert már valamennyien befejezték általános iskolai tanulmányaikat. Olyasmit viszont egyre többet olvashatunk hogy magasabb szintű szakiskolába iratkoznak be. Ily módon fejlődik, kovácso- lódik ki a szocialista embertípus, s hasznosítja képességeit a termelésben, a társadalom alakításában. És a munkáskollektívák érdeme, hogy abban az időszakban sem kedvetlenedtek el amikor a gazdasági vezetők még nem törődtek eléggé mozgalmukkal, fejlesztését, támogatását legfeljebb csak szakszervezeti feladatnak tartották. Az üzemek politikai vezetése — a párt- és a szakszervezet — természetesen soha nem hagyta magára a szocialista munkaverseny élgárdáját. Ennek köszönhető, hogy ma már alig van gazdasági vezető, amelyik ne fordítana kellő gondot a szocialista brigádokkal való foglalkozásra. • A kedvező légkör azután újabb értékes mozgalmak melegágyává vált. Egyre terebélyesedik a Dolgozz hibátlanul mozgalom. Rózsa Imre, a Zománcipari Művek kecskeméti gyáregységének szocialista brigádvezetője pedig ezúttal arról számolt be, hogy üzemükben újabb versenyforma született a kiváló művezetői cím megszerzésére. Czun.vi László, az Alföldi Cipőgyártól elmondta, hogy náluk is lejárt a sablonos vállalások kora, mert a gyár vezetősége konkrét — a termelési terveknek megfelelő — feladatokkal bízza meg a brigádokat. Cseh László, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat többszörös szocialista brigádvezetője hangsúlyozta, hogy a brigád csak akkor érdemes a szocialista címre, ha többet nyújt, mint amennyi a fizetésért járó kötelezettsége. Hosszan folyt a vita, ez a tanácskozás azonban nem korlátozta tevékenységét, csupán az eredmények értékelésére, a feladatok és gondok megbeszélésére. Felhívással fordult a megye valamennyi szocialista címért küzdő brigádjához, amelyben programot adott a Központi Bizottság emlékezetes 1972. novemberi és a megyei pártbizottság 1973. februári határozatainak maradéktalan végrehajtására. • A felhívás megállapítja, hogy a szocialista brigádmozgalom átfogja az építőmunka szinte valamennyi területét. Legnagyobb tömegét a munkások alkotják, ám egyre jobban bekapcsolódnak a mozgalomba a műszaki értelmiségiek és más dolgozó rétegek is. Különösen örvendetes hogy 19 ezer nő és 16 ezer fiatal fejt ki a brigádokban társadalmilag hasznos tevékenységet. Az első pont hangsúlyozza, hogy a szocialista brigádok mindenek előtt segítsék a termelést, a gazdálkodás hatékonyságának javítását. Ez ugyanis a magasabb életszínvonal, a növekvő szociális, kulturális, egészségügyi igények kielégítésének az alapja. Rámutat arra hogy a Dolgozz hibátlanul mozgalmat általánossá kell tenni a rhegyében és a szocialista kollektívák tekintsék programjuknak a gyári márka hírnevének megteremtését. A következő pont a szakmai műveltség növelésére, a politikai látókör szélesítésére hívja fel a figyelmet. Javasolja, hogy a jövőben váljék általános célkitűzéssé az általános iskola befejezése. A brigádok tagjai vállaljanak szerepet a politikai és tudatformálásban, munkahelyükön és lakóhelyükön egyaránt. A szocialista munkakoLlektívák eddig is jelentős részben vették ki részüket a társadalmi munkából — folytatódik a felhívás. — Erre továbbra is szükség van. A testvéri népek megsegítésére, a vállalati, lakóhelyi szociális, egészségügyi és kulturális intézmények fejlesztésére vállaljanak önkéntes műszakokat, társadalmi munkát. • Természetesen a szocialista brigádmozgalom elvárja az irányító gazdasági és társadalmi szervektől, hogy a jövőben — érdemeiknek megfelelően — növekedjék a brigádok tagjainak anyagi és erkölcsi elismerése. Tudassák velük, milyen többleteredményt várnak tőlük és azok teljesítése esetén milyen elismerésben részesülnek. Ugyanakkor a felhívás arra inti a szocialista brigádtagokat, hogy harcoljanak az egyenlősdi elosztás ellen. A tanácskozás résztvevői végül arra kérték a szakszervezeteket, legyenek segítségükre döntéseik és a felhívás széles körű ismertetésében. Szilárd meggyőződésük ugyanis, hogy a szocialista brigádok a termelésben való fokozottabb helytállással, a mozgalom szocialista vonásainak fejlesztésével egész népünk további boldogulását szolgálják. Nagy Ottó Az élet nélkülözhetetlen elemei Magnéziumra szükségünk van, de arzénre nincs Abból a három alapvető és egyetemleges téglából, amelyet a proton, a neutron és az elektron alkot, a természet 90 állandó elemet hozott létre. Közvetlen párhuzamot vonhatunk az elemekés az orvosságok között: legnagyobb részük semmire sem szolgál. Vagy legalábbis nem az élőlényeknek valók. Meglepő, hogy az élő anyag, amely 99 százalékban a szén—hidrogén—oxigén—nitrogén láncra épül, nem lehet meg mintegy 20 egyéb elem nélkül, bár elegendő, ha ezekből akárcsak minimális menyiség is van jelen. Azonnal leszögezzük, hogy ezek az elemek nem nemesfémek, vagy értékes fémek: az arany például nélkülözhetetlen a gazdasági életben. az állatok életében viszont teljesen felesleges. A réz, a kobalt, a mangán, vagy a vanádium nélkül azonban az állat menthetetlenül elpusztul. A bökkenő az, hogy bár ezek az elemek nélkülözhetetlenek az élő szervezet számára, mégsem tudjuk pontosan, milyen szerepet játszanak az élet mechanizmusában. Ez meglehetősen kényelmetlen dolog korunkban, amikor a különböző újabb és újabb vegyi termékek egyre nagyobb mértékben veszélyeztetik a bioszférát. Mint tudjuk, a fémionok valamennyi biológiai ciklusban alapvető szerepet játszanak, bár ennek a szerepnek pontos mibenlétét még nem minden esetben ismerjük. És ebből következik az a fatális tény, hogy nem ismerjük a biológiai sorsunkat irányító vegyi folyamatok nagy részét sem. A kutatók most igyekeznek pótolni ezt a hiányosságot, megpróbálják kimutatni, hogy az új fémvegyületek közül melyek bizonyulnak káros hatásúnak. A biológusok és vegyészek hosszú idő óta igyekeznek megérteni, miért van az, hogy az élő anyagok kiválasztanak bizonyos elemeket és elhagynak másokat? Nyilvánvaló, hogy a földkéreg és a légkör hozzájárul ennek a választásnak a kialakulásához; az élő sejt csak könnyen és nagy mennyiségben hozzáférhető elemekre épülhet. Meg kell jegyeznünk, hogy a 99 százalékban héliumból és hidrogénből álló naprendszerből leszakadt Föld kérge mindössze 2 százalékban tartalmaz héliumot és hidrogént. Az élő anyagnak tehát a nagyobb mértékben rendelkezésre álló elemekből (oxigén, mész vagy nátrium) kellett választania. A fém, vagy fémtartalmú anyagoknak, amelyek önmagukban vajmi ritkán találhatók, van egy nagy erényük: bőségesen találhatók a tenger vizében. Minthogy az élet az óceánok vizében született meg, egyáltalán nem meglepő, hogy az emberi test atomjainak 89 százalékát hidrogén és oxigén alkotja. Mégpedig legnagyobb részt víz formájában. Az élet nélkülözhetetlen alapfeltétele a víz és a földkéreg összetételét ismerve kijelenthetjük, nincs még egy olyan vegyület, amely a vizet pótolhatná. Az emberi test 63 százalékát hidrogénatomok, 25,5 százalékát oxigénatomok, 9,5 százalékát pedig szénatomok alkotják. Vajon miért van az, hogy a természet ezt az utóbbi, viszonylag ritkán előforduló elemet választotta a szilícium helyett, amely a földkéregnek 28 százalékát alkotja, tehát a szénnél 150-szer nagyobb arányban található? A szilícium több közös tulajdonságot mutat a szénnel. Két lényeges pont azonban elválasztja a széntől: egyfelől a kivételesen stabil széngáz, amely köny- nyen oldódik a vízben és mégis mindig egyetlen molekula formájában marad meg; másfelől pedig a szénnek az az egyedülálló tulajdonsága, hogy hosszú, 5—6 tagú láncolatot is képes alkotni. Ez a magyarázata a millió számra található szerves vegyületek- nek. Ezzel szemben a szilícium nem oldódik a vízben és viszonylag rövid vegyi láncolatokat képes csak alkotni. Szinte végtelen kapcsolatokat képes létesíteni az oxigénnel (szilikonok). Vegyük most sorra, melyek azok az elemek, amelyek eleve ki vannak zárva az élő anyagokból. Mindenekelőtt a nehéz szintetikus atomok, amelyek természetes állapotban nem fordulnak elő. Ezután — magától értetődően — következnek a radioaktív fémek. Majd a közömbös gázok következnek: hélium, neon, argon, kripton, xenon és radon. Végül le kell számítanunk 24 elemet. amelyek túlságosan ritkán fordulnak elő, mint például az ozmium típusú nehézfémek, vagy a mérgező anyagók, mint például a higany, vagy az arzén. A 90-ből tehát 38 elem eleve nem alkalmas az élő anyagok számára. Marad 52, amelyekről feltételezhetjük, hogy az élő anyag is felhasználja őket. Ezek közül hat elem — szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, foszfor és kén — adja az élő gépezet elemi összetevőinek alapját. Ezek az összetevők: aminósavak, cukrok, zsírsavak, nukleinsavak, purinok és pyri- midinek. összességében véve az élő anyag 99,99 százalékát alkotó 11 elem fogyó sorrendben a következő: hidrogén, oxigén, szén, nitrogén. mész, foszfor, klór, kálium, kén, nátrium és magnézium. Az első négy elem alkotja az élő anyag 99,4 százalékát, az összes többi pedig a fennmaradó 0,6 százalékot. A rendkívül alacsony százalékarány ellenére ezek az elemek nélkülözhetetlenek az élő szervezetben. Korunkban éppen ezeknek a csak nyomokban jelentkező * fémeknek a többsége szolgáltatja az enzim-, vagy proteinkutatás alapját. Az enzimek és a proteinek — mint tudjuk — olyan létfontosságú funkciót töltenek be. mint a hemoglobinvagy mioglobintermelés. Előfordul azonban, hogy bizonyos anyagokról tudjuk, hogy lényegbevágó szerepet játszanak az élő szervezetben, mint például a jód a pajzsmirigyhormon-terme- lésben, azt azonban nem tudjuk, hogyan befolyásolja a hormontevékenységet. A háború előtt egy amerikai kutatócsoport felfedezte a réz, a cink, a máhgán és a kobalt hasznos tulajdonságait. Napjainkban a kaliforniai Klaus Schwarz professzor mutatta ki, hogy újabb négy elem, a fluor, a szilícium, az ón és a vanádium is felsorakozik az élő szervezet számára fontos elemek közé. A floridai Karl Frieden professzor és kutatócsoportja kimutatta, hogy rendkívül finom kölcsönhatás van a szervezetben jelenlevő különböző fémek és adagolásuk között. Kimutatták például, hogy a réz feltétlenül szükséges a vas anyagcseréjéhez, de a réz akcióját semmiképpen sem szabad a cink, vagy a molibdén túlzott adagolásával akadályozni. A világszerte folyó sokrétű kutatás ismételten bizonyítja, hogy nagyon sok tennivalónk van még a biológiai kutatás területén.
