Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

1973. március 15. • PETŐFI NÉPE • 6 Ezernyolcszáznegyvennyolc, Te a népek hajnalcsillaga! . JIWU fsává» á magyar nemzett Legyen Béke, Szabadság, Egyetértés. Magyarázata a' 12 pontnak: rumli!■ nettedül, de felelte nagyon: A* ftwofrit postánk mi tartalma vagyon? Kert ki kár ólvasni el tudom is végig, A* aak «sifra uóban nyelvem majd eltérik. Kern is leket bis as mind végig magyarul, Ha ékn&m fejem s&inle belé kábul. Csak as egyet értem : béke és *zabadiig, Légyes egy emlősig költünk és igaziig I Így aggódék múltkor egy jó niugyar ember, Ebek kaxgó «íve a’ Hon javáért ver. Késel állott kossá egy jó felebarát, Ki sokáig nyelte as iskola porát , ’S igy acélt hevenyében : édes honfitársam, Non illő, hogy a’ mit tudok ml elássam. Megmondom ssiveaen a’ pontok tartalmát: Ások boldogítják majd a* magyar hasát. Látja hoa&ármai : Felséges Királyunk Jámbor «ober , minőt spha sem találunk. De a* kik kormányát vinni segítették, Á’ aseut igazságot épen nem szerették: Ross emberek voltak > *' népszabadságért Örömmel aserettek folyatni polgárvért Most asár megváltozott a’ dolgoknak sora, Lássál!« & körroáisyról a’ nénck ostora. Most már nagy Királyunk hu alatt valóit Magsbos bocsátja ’s Országunk nagyjait felvett. fo^n- királyi íiétén. l; Leteld, már íicVibb válloulj cicinél? Omtoui« jobbjai »’ liicnkéi Fontol Fetvittét mii Bécsbo 't ériünk egy olly nepol. Keltet. Kinü)nmktól a mngynr nemeinek ]Ur *ok nép engedinrayt kl I« esiköiluUek. 1. Sajtó szabadság, ácensnra eltörlésével. SL te « ember, ml jót kigondol, A’Lwí értelmei nyelven raobmlon «01. fa te « illy «ab.il múlíHírl «nki, ír rLijJUr nveivét !o nem bilincselt. JfAú U S nil .■ Bűi« Wl" •«. Ilyen •’ Cenzúra *ok‘«r^.“ ’ Ab> : voltak olly« emberek élWv« , Kik ,• mnnkabeearc c«k kevetcl bajlv , Kitörték belőle a* mi legszebb vala, ’S mire kinyomatoU már félig meghala.- % Könyvvizsgálat tehát ez a’ szó Cenzúra, ’ Melly felett megkonduít már a’ vég9Ö óra. 2. Felelős mlnlsterium Buda-Pesten. Azt akarta lejebb a* jó magyar nemzet: Álítsunk hazánkban több Ministereket, Kik Pesten lakjanak ’s magyarok legyenek, A’ magyar bajain rögtön segítsenek. A’ Ministerium annyit jeleht/tehát, Hogy fi kormányozza lelkesen e’ hazát Ext is megnyertük már, Gróf Batty snyi Logoit A’ Király Elnökül kinevezte legott 3. Évenkénti országgyűlés Pesten. A’ harmadik pontban ezeket olvassuk: Hogy az országgyűlést évenként tartassuk. A’ mi több Pozsonyból bozassék az Pestre, Szép Magyarországunk koilö közepére. Erre is megnyertük a’ Felségnek szavát, Ki szívén hordozza leghűbb népe javát 4. Tűfvéoyeloíü egyenlőség polgári és vallási tekintetben. Hogy a’ törvény elölt egyenlőség legyen, • Polgár vpgy nénié« ür, vallás, raitsem tegyen. Soha se jöjjön az bíráknál kérdésbe, Ki kér igazságot, kérelmet ki nyújt be? A’ negyedik pontban ez a’ mi kérelmünk, BleÜy is megadatván, könnyebben lélekzünk. 5. Nemzeti őrsereg Kémleli Srtereg ml jelenti lovíbb : Hogy a’ magyar ncin/.ct ne légyen csak íantó; Hartem talpra álljon 's őrizte hazáját, Ne tálas tétlenül e’ hmlnépre száját A’ katona, igaz, védte az Országot, ' j)e ha parancsolák népre is csatázott A' nemiet-bmei-eg *' bootekből lesi, Báml Wntetointet künoycJóo fel nem veti. 6, Közfls teherviselés. Xötóa viselését •’ bei. terhének, . Hír rég követeljük; « mír nem üj ének. 9 Benczúr Gyula festménye. Marx és Engels a magyar forradalomról „Az 1848-as forradalmi mozgalomban először, 1793 óta először meri megtenni egy nép, melyet körülzárt az ellenforradalmi túlerő, hogy a gyáva ellenforra­dalmi dühvei a forradalmi szenvedélyt, a fehér terror­ral a vörös terrort állítsa szembe. A túlerő iszonyatos. Négymillió magyar ellen egész Ausztria 16 millió fanatizált szlávval az élen. . . . És ha a magyarok a civilizációban némileg el- , maradtak is á" német—osztrákok mögött, ezt politikai tevékenységükkel a legutóbbi időben ragyogóan pó­tolták. 1830 és 1848 között egymagában Magyaror­szágon több politikai élet volt, mint egész Német­országban. a régi magyar berendezkedés feudális for­máit jobban kiaknázták a demokrácia érdekében, mint a németek, a délnémet alkotmányok modem formáit. ... A. magyarok ügye korántsem áll oly rosszul, ahogy azt a fizetett fekete-sárga lelkesedés el szeret­né hitetni. Még nincsenek legyőzve. De ha elbuknak, dicsőségesen buknak el; mint az 1848-as forradalom utolsó hősei és Csak rövid időre.” (Neue Rheinische Zeitung, 1849. január 13.) „Végül a balszárny (Vetter) kiűzte Jellachichot Kecskemétről, Szolnokról és Ceglédről, megverte , Jászberénynél és ugyancsak arra kényszerítette, hogy Pest. falai alá vonuljon vissza. Itt most a császáriak a Duna mentén állnak, Pesttől Vácig széles, félkörben körülvéve a magyaroktól.” (Neue Rheinische Zeitung, 1849. május 18.) A CS KÁROL Y KÜZDELMES ÉLETE 9 18 éves, amikor az ország első irodalmi folyóirata közli ver­seit, s barátainak mondhatja Jó­kait és Petőfit. Az 1848—49-es for­radalomban ő az első népi szár­mazású főszolgabíró. Majd kor- •mánybiztosként tevékenykedik Ács Károly. A sza’badságharc leg­nehezebb hónapjaiban gerilla­csapataival pusztítja , az ellent. Halálra ítéli az osztrák önkény, a császár várfogságra enyhíti a büntetést. Közben mindvégig ta­nul és ismeri a fontosabb világ­nyelveket, érti szomszédaink írá- , sát. beszédét. Élete delén az egyik alapítója, szervezője a magyar biztosításügynek, a szociális gon­doskodásnak. A közeli Kisbank- háza pusztán - 1824-ben született, Kunszentmiklóson és Kecskemé­ten diákoskodó Ács Károly a tar­lós fényű csillagok közé tartozik. Példája ma is cselekvésre ösztö­nöz. A demokratikus forradalom 125. évfordulóján ismerkedjünk meg tetteivel. • Díszes közönség ünnepli 1841* júniusában az első kecskeméti nyomda avatását. Nagy tetszéssel fogadják azt a vékonvdongájú 17 esztendős jogakadémistát, aki ha­tásosan mondja el erre az alka- ' lomra írt költeményét. A helyi intelligencia is megtanulta Ács Kátolv nevét. A kollégiumi diá­kok már jól ismerik, ő a kézira­tos diáklap egyik szerkesztője, az irodalmi önképzőkör vezetője, a lapolvasó egylet alapítója. Petőfi kecskeméti teátristaként gyakran felkeresi, egy jelmezként hasz­nálható ruhadarabért, vagy egy kis tereferére. A diák mór ekkor kitűnően beszél franciául és ta­lán neki is része van abban, hogy Petőfi megkedvelte a dallamos nyelvet és a szabads.ágszerető büszke kallókat. Ács kezdemé­nyezésére határozzák el, hogv hárman — Jókai. Petőfi és ő — közösen kis kötetet nyomatnak Szilády mesternél. A tipográfus művelt ember, támogatja szán­dékukat, de a cenzori ostobaság­gal szemben tehetetlenek. ' • A Jelenkor 1847 márciusá­ban keltezett cikke bizonyítja hu­mánus gondolkodását. A pilisi já­rás tiszteletbeli esküdteként igye­kezett enyhíteni a nyomort. „Buz­gó eljárása következtében 500 szűkölködő kap meleg táplálékot, mit az önző. kalmárszellemű vi­lágban, ahol a népre csak akkor emlékezünk, midőn teherviselő vállair,a van szükség, említetten hagynunk’ nem jehet. E fiatal tisztviselő, kinek népszerű te­kintélyét nem hajdúpálca, hanem emberi bánásmód szerezte; . Ács Károly. (Később, a hatvanas években is olvashatunk az általa, szervezett. részben fenntartott i nségkony h ákról.) • A ráckevei tanács. 1848-as jegyzőkönyve diadalmas örömmel tudatja: „A Nép első ízben gya­korolta fenséges, jogát, első ízben választott.. . egy esztendő múl­tán már a. „nemtelen” Ács Ká­roly, 25 évesen a pilisi járás fő- szolgabírája. Remek organizátor, oda küldik, ahol a legnagyobb a veszély.” Pest átmeneti feladása után Kalocsán önt lelket az em­berekbe. a soltl járási választ­mány tagjaként népgyűlést szer­vez, majd mozgó nemzetőrséget. A déli végeken nyugtalanítják az ellenséget.' Kitüntetik magukat Solt' környékén is. A nyár Pesten találja: kiáltvá­1 \ . • • nyokkal buzdítja a lakosságot a szabadság megvédésére. 9 A volt hunvédlisztct, forradal­márt 1852-bón tudják csak bíró­ság elé állítani, addig kicsúszott az üldözők kezei közül. Az ítélet: kötél. Szörnyű napok a siralom­házban, amíg megérkezik a bécsi döntés. Kegyeimet kap. Azonnal Kufsteinbe szállítják. Évekig sínylődik a hírhedt cellákban. . Pillanatra sem csügged. Gondol­kodik és tápul. Mind világosabb előtte, hogy vereségünk egyik oka a Duna-medence népeinek szét­húzása. Cseh. román, szerb nyel- könyveket kér. Kiszabadulása után nyelvtanár és hamarosan bekapcsolódik a politikai és gaz­dasági életbe. 1857-ben már az első magyar n/ltalános biztosítási társaság igazgatósági jegyzője, majd a Pannónia biztosítási tár­saság titkára. Két alkalommal is képviselővé választják. Nyelv­könyveket szerkeszt — az olasz tudományos akadémia írásban méltatja fáradozásait. Garibaldi közvetlen hangú levélben köszön­ti őt ..Magyar. Német. Olasz, Ro­mán. Cseh. Tót és Szerb beszél­getések” című könyvének megje­lenése alkalmából. Tisztelete je­léül megküldi fényképes arcké­pét is. • 1858-f»an vékony könyvecs­két kap szinte minden magyaror­szági iskola ajándékként. A fel­adó Ács Károly. A kötet címe: Virágok a román (oláh) népköl­tészet mezejéről. Első füzet. So­katmondó az előszó. „A román (oláh) népnek költészeti termé­keit tartja kezében az olvasó, né­pét, melynek millióival évezredes történeti kapocs fűz össze ben­nünket .. •. melynek millióival egy házfödél alatt lakunk, melynek erkölcsi és szellemi életét eddi gé­lé oly kevéssé ismertük, méltá­nyoltuk . . . Meggyőződésem, hogy cél- és korszerű dolgot cselek­szem, midőn a roman ősi dalokat a lapok hasábjairól önálló füzet­be átültetve mennél nagyobb kör­ben teszem forgalomba... A nép teremtette azokat... alig van ér­dekesebb valami, mint e nép jel­lemének a tanulmányozása dalai körében”.' Korabeli cikk szerint: „Jókai­val kezet fogva, a hazában lakó nemzetiségeknek a magyarbeli testvériesítését. egyszersmind azok irodalmának megismertetését tűz­vén ki célul.” Évtizedes munkás­sága során közeli kapcsolatba ke­rült a szomszédos országok szá­mos haladó gondolkodású írójá­val több száz népballadát fordí­tott magyarra. Ócsárolták is emiatt azok. akiknek mi (Se, je­lentett a nép művészete, akiket elvakított, a nacionalizmus kórja. Ács Károly azonban látta á’ kor fejlődésirányát és semmi sem té­rítette el a választott úttól, a már ifjúkorában felismert hivatástól, nemzete szolgálatától. • Egyik-másik szomszéd ál­lamban ma jobban ismerik ne­vét, mint tulajdon hazájában. A közelmúltban számolt be egy ro­mániai folyóirat arról, hogy a nagy Cusa fejedelem számon tár- 1 tóttá, megbecsülte Ács Károly te­vékenységét. Vagyonának nagy részét tudo­mányos törekvések támogatására hagyva, Ráckevén hunyt el Kos­suth és Széchenyi eszméinek tán­toríthatatlan harcosa, 1894-ben, Heltai Nándor Gömörynek és társainak leve­lei, naplói is segítették a kutató­kat a kecskeméti honvédek, nem­zetőrök, száguldó csapatok lör ténetének feldolgozásában. —i —r 1 A KECSKEMÉTI HONVÉDEK ÚTJA A márciusi _ fiatalok, az ön­kényuralom elleni harc szerve­zői és jkatonái két dolgot bizto­san tudtak: történelmi jelentősé­gű események részesei, tanúi (te­hát meg kell örökíteni tapaszta­lataikat) — és csak a néptöme- gek segítségével érhetik el cél­jaikat (vagyis be kell avatni az embereket a helyi és az állam­ügyekbe). A kecskeméti Gömö- ry Frigyes, a literátus városi em­ber is a l'elísrhert igazságok szel­lemében cselekedett. Rendre, föl­jegyezte, hogy milyen hadi cse­lekményekben vett. részt és már két nappal a sajtószabadság ki­vívása után javasolta a, városi tanácsnak: „Tisztelt polgártár­sak! A kecskeméti köznép szel­lemi műveltsége fokozatát ha te­kintjük. ott állunk miszerint az csaknem a legalsó hágcsón áll. A legközelebb rögtönzött esemé­nyekről felfogása nincsen,: nem értik reform mozgalmaink szük­ségességét. üdvhozóságát...” Pénzt kér. hogy a 12 ponthoz ál­tala készített magyarázatokat ki­nyomathassa és azt az ifjúság másnapi körmenetében szétoszt­hassa. Megkapta az engedelmet, mit alábbi képünk is tanúsít. A könnyebb érthetőség kedvéért versbe szedte a „szent igazságo­kat’’. Sok száz példányban ké­szült el a magyarázat. (Felső ké­pünk.) A kecskeméti csapatokkal vi­tézül harcolt Gömöry a legvé­resebb csatákban is. Levelei for- rásértékűek, adatai porcosak, megbízhatók. Részlet a Schwecha- ti csatát megörökítő írásból: „Manswurt falu ostromát.... di­cső vezérünk Gróf Guyon ve­zényletére én kezdém meg sza­kaszommal. A harc vérengzés, ahol mi vívtunk, eredménydús vala. Ausztriában a magyar had­erő vissza lön verve, csak a jobb szárnya, a hol mink valánk nyo­mult előre, vitéz elszántsággal és nemcsak az említett falut vevénk el szuronyt szegezve rohammal, hanem egész Svechatig nyomult zászlóaljunk ... Manswürt falu­nak — mely határőr katonaság­gal, -vadászok és szerzsánokkal volt megtömve — felét már el­foglaltuk, midőn századunk élén rohanva egy golyó jpbb felől, ép­pen torkom mellett váll-kulcs csontomat összetörte , Kunszentmiklós népe a szabadságharcban A z elmúlt év végén Kunszentmiklós népe Petőfi emlékének hódolt a gimnáziumban, s a költő barátjának. Bankos Károlyriak házát emléktáblával jelölte meg. A közben eltelt időben Illyés Gyula „Az ünnepelt” című drámai képben ennél, is maradandóbb irodalmi emléket állít Bankósnak. A függetlenség gondolata, a magyar szabadság lángja azonban nem hunyhat ki a Petőfit köszöntő diákfáklyák tüzével. A szabad­ságharc 125. évfordulója alkalmából számos új dokumentumot találunk a Damjanich Gimná­zium- könyvtárában, melyekből az . akkori idők dicsősége, tragédiája, sőt, a hétköznapok gondjai is megelevenednek. Nem szólhatunk külön-külön arról a kereken 300 nemzetőrről, lovas nemzetőrről, honvédről, akik 1848. júliusától kezdve az ötezer kunszent- miklósit médték a verhászi sáncok glatt. Az ezen csapatokat felváltó önkéntesek toborzása céljából Kossuth szeptember 23-án sürgetően írja Szent- királyi Móric biztosnak: önt felszólítani sie­tek, hogy a jászkunkerületbeli helységeket töme­ges felkelésre inteni, buzdítani... hazafiúi köte­lességének tartsa ... ” • De Kunszentmiklóson a toborzás ezt már két nappal megelőzi. Méltó fel­jegyezni, hogy elsőnek Csörgő Gábor áll be, de még azt is, hogy a városra kivetett 30 újonc he­lyett 62 csap fel katonának. Kemény legényeik le­hettek. Mikor a hazaáruló, gróf Ziphy Jenőt a hadbíróság halálra ítéli, az ítéletet egy miklósi önkéntes, Végh Ferenc hajtja végre szeptember 30-án Éórén. Haynau parancsára 1349-ber. Végh Ferencet Miklósról elviszik és Pesten felakaszt­ják. Virágh Gedeon hadnagy könnyebben ússza meg. Öt Prágában éri a szabadságharc híre a Nádor­huszároknál. Gracza 1 György írja a Magyar Sza­badságharc Történetében, hogyan vágja át magát egész századával az iskolaalapító- Szőnyi Virágh Mihály dédunokája Csehországból Magyarországra. A harcokban alezredességig viszi, s ezért „jutalma” 9 évi várfogság Aradon. A második világháború alatt kallódott el a gimnáziumból rablánca ékes feliratával: „Virág Gida elítéltetett 14. márczius 1850. ifi évi várfogságra”. Hasonlóképpen kard­kosár darabja, melyet a cinkotai csatában egy bomba szakított le oldaláról. Petőfi ifjú kortesg, Kelemen Móric is önkéntes nemzetőrként megy az alvidéki táborba, ahol a 3, század őrmesterének választják meg -— ahogy Aczél Lajos nemzetőr hadnagy leveléből kiderül. Megsebesül, majd sebeiből felgyógyulván Kossuth ajánlatára Komáromba kerül a vezérkarhoz. Ez lett* a szerencséje: a kapituláció után már csak hat hetet kell leülnie a hírhedt Üjépületben a Kossuth-nóta megírásáért A Jászkun kerületek közgyűlésén ünnepélyesen kihirdették a magyar nemzet függetlenségi nyi­latkozatát, s a Habsburgok trónfosztását 1849. áp­rilis 20-án. (A közgyűlési jegyzőkönyv erre vonat­kozó lapjait Haynau rendeletére később kivág­ják). A függetlenség kimondásának hírére Kun­szentmiklós polgárai április 29-én lelkes ünnep­séget tartanak. Az ünnepség szónoka a független­ség tántoríthatatlan prófétája Fördős Lajos ref. lelkész, aki a piactéren ragyogó szónoklatban mél­tatja a határozat jelentőségét. Haynau halálra ke­resteti, de <meg nem találják. Ma már nehéz lenne megállapítani, hogy ki hozott nagyobb áldozatot a hazáért. Csak egy biztos: „Jaj a legyőzőiteknek!” De adjuk át a szót Kerek József városi nótárius uramnak, akinek a harcokat követő kényszerű sorozások és katonai beszállásolások ellen tett hivatalos tiltakozásában Tiborc panaszaira ismerünk: „...nincsen nap, me­lyen ne szorongatnának ezen szegény szülők az iránti panaszaikkal, hogy a katonaság mily kímé­letlenül bánik velők, és az ételneműekben meny­nyire válogatósak ... e>zen katonai karhatalomból származó nypmorról és elkeseredésről csak azok­nak lehet fogalma, kik ezen szerencsétlen embe­rek közt élnek. Sokan kénytelenek elhagyni há­zaikat és csekély vagyonukat végpusztulásnak engedni, mert nem képesek fiaikat előállítani, hi­szen hollétüket a szülők nem tudják...” 0 A helyzet lehető teljes megítéléséhez tartozik még két rövid adalék, melyeket a már említett Kelemen Móric apja, a gimnázium professzora (igazgatója) jegyzett fel az akkori anyakönyvben a következőben: „1847-ben egy idegen tanuló sem jött, mint új, mivel Iszonyú szükség és drágaság uralkodott”. Majd 1849-ben a tanév végén: „ ... azonban a cholera is pusztítván városunkban kivált a gyermekeket, ismét feloszlott az iskola Július 1-ső napján”.- Illyés Bálint Kunszentmiklós, gimnázium. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom