Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 11. NEB-VIZSGÁLAT A SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztítás, javítás, karbantartás „Az életszínvonal állandó és folyamatos emelkedése, a tar­tós^ fogyasztási cikkek gyors üte­mű elterjedése, a lakosság anya­gi, szociális és kulturális ellá­tottságának javulása szükséges­sé teszi-, hogy tovább emelked­jen a lakossági szolgáltatások az ipari, kereskedelmi és áru- szállítási tevékenység, mennyisé­ge, minősége...” Ezekkel a megállapításokkal kezdődik a megyei népi ellenőr­zési bizottságnak az a % össze­foglaló jelentése, amely a té­mával kapcsolatos vizsgálatok legfontosabb mozzanatait tartal­mazza. A jelentés ugyanakkor rámutat azokra a tényezőkre is, amelyek károsan befolyásolják a szolgáltatások fejlődését, majd javaslatokat tesz a jelenlegi helyzet megoldására, a színvo­nal emelésére. Mosás, tisztítás Amikor a megyei tanács a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit készítette, megyénk rendkívül elmaradott volt a tex­tiltisztítás tekintetében. Ezt jól mutatják a következő számok: 1970-ben a mosás országos át­laga egy főre és kilóban kife­jezve 1,45 volt, a megyei átlag pedig 0,14.' Ugyanakkor a vegy- tisztításnál az országos átlag egy főre 0,8 tétel, megyénkben pedig 0,6 tétel, Érthető tehát, ha a negyedik ötéves terv sze­rint 1975-re' ennek a szolgálta­tásnak 121 százalékkal kell nö­vekednie ahhoz, hogy némileg megközelítse a lehetőség az igé­nyeket. Ha az idézett számok nem be­szélnének elég világosan, el­mondhatjuk, hogy a negyedik ötéves terv készítésekor a tisz­títást- megyénk északi részében a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet, a déli részben a Bajai Fémipari és Szolgáltató Vállalat, a középső részen pedig a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet végez­te. A könnyező községekben heti körjáratokkal gyűjtötték össze a felvevő helyekről a ruhát, ösz- szesen 43 felvevő működött a megyében. Ehhez járult még mintegy húsz kisiparos munká­ja, vegytisztító tevékenysége. A ruhák tisztítását 3—4 hét­re vállalták a túlterhelés miatt, s éppen ezért nem is fejtettek ki propagandát a lakosság kö­rében. Pedig az igény nagyobb, mint a kapacitás. Éppen ezért tervezte a megyei tanács a meg­levő üzemek rekonstrukcióját, és új tisztító szalonok létrehozá­sát. A fejlesztési előirányzat — 16 ipillió forint — tekintélyes része hat szalonrendszerű egy­ségre vonatkozik. Üj szalon épül Kalocsán, Kecskeméten, Kiskun­félegyházán, Kiskunhalason és Kiskőrösön. Háztartási gépek javítása A már említett fejlesztési terv szerint ennek a szolgáltatásnak 1970. évi 18,8 millió forintos ár­bevételét 1975-re .27,5 millióra kell fejleszteni, ami 46 százalé­kos emelkedést jelent. Ezt in­dokolja az a tény, hogy a ház­tartási gépek, felszerelések ál­lománya az utóbbi években ro­hamosan növekszik. Ez a növe­kedési ütem a következő évek­ben is megmarad. Ennek meg­felelően 1975-re a megyében 400 ezer elektroakusztikai cikk (rá­dió, televízió stb.) lesz az 1970. évi 268 ezerrel szemben. Az elektromos háztartási gépek szá­ma pedig 200 ezerről 325 ezerre növekszik. Érthető tehát a ja­vító szolgálat fejlesztésére ki­dolgozott terv is. A kapacitás növelését új üzemek építésével, a meglevők bővítésével, korsze­rűsítésével, jobb műszerekkel, a felvevő helyek számának szapo­rításával kívánják megoldani. Természetesen a fentiek mellett szükség van arra is. hogy a lét­számot szakképzett emberekkel emeljék. Ezt a szakmunkáskép­ző intézetek biztosítani tudják, hiszen éppen a elektromos szak­ma iránt nagy az érdeklődés a fiatalok körében. Az ilyen igények kielégítését 50 százalékban a GELKA végzi, 24 százalékban az ipari szövet­kezetek, 22 százalékban pedig a magánkisiparosok. A fennma­radó részt a tanácsi ipar szak­emberei látják el. Ami a fej­lesztést illeti, elmondhatjuk, hogy a GELKA Solton létesít egy 150 négyzetméter nagyságú javító szervizt, Kecskeméten, a Széchenyivárostían egy körülbe­lül 600 négyzetméter alapterü­letű javító egységei — amely az egész megyére kiterjedően végzi majd a színes tévék javítását is —, s Kunszentmiklóson és Bácsalmáson épül egy-egy ki­sebb szerviz. Ezek a fejlesztési elképzelések részben 1974-ben, részben pedig 1975-ben valósul­nak meg. Gépkocsijavítás A KPM Autóközlekedési Fő­osztályának tanulmánya szerint megyénk gépkocsiállománya 1975-re 28 ezer darabra növek­szik az 1970-es 12 500 darabról. Ez egyben kötelezővé teszi a ja­vítási, karbantartási lehetőségek növelését. Három évvel ezelőtt a lakossági igények kielégítésé­re 300 ezer munkaóra állott rendelkezésre, de 500 ezerre lett volna szükség. A további fej­lesztés súlypontja a megye hat városa, de ezenkívül néhány nagyobb község is. Éhnek meg­oldására 30 millió forint van, amiből még 5,2 milliót nem osz­tottak fel, de a tárgyalások fo­lyamatban vannak. A szolgál­tatási-fejlesztési alapból a kö­vetkező fejlesztési célkitűzések valósulnak meg: AFIT Kiskunfélegyháza, 9. sz. Volán Kiskunhalas, Fém- és Villamosipari Vállalat Kalocsa, Vegyesipari Szolgáltató Vállalat Kiskunhalas, ahol új autójavító üzemet építenek. Autó- és Gép­javító Szövetkezet Kecskemét, Vas- és Fémipari Szövetkezet Baja, s végül az Új Élet Ter­melőszövetkezet. Tiszákécskén. Az említett fejlesztések teljes költsége 63 millió 284 ezer fo­rint. A harmincmillión túl azonban állami, támogatást is kap a megye erre a célra. A KPM-től 14 milliót várnak, s ehhez jön még további 1,3 mil­lió forint. A nyolc beruházásból már üzembe lépett a félegyházi AFIT-szerviz és a kiskunhalasi szolgáltató vállalat rekonstruált üzeme, valamint a fémipari szö­vetkezet új bajai szervize is. Ha a negyedik ötéves terv célkitűzéseit az ütemezésnek megfelelően sikerül megvalósí­tani — márpedig erre minden garancia megvan — akkor me­gyénkben optimális helyzet lesz a gépkocsijavítás, karbantartás terén. Hozzá tehetjük ehhez az ezzel egyidőben javuló alkatrész ellátást is, valamint a garanciá­lis javításokat. Mit javasol a NEB? Nem mondtunk el mindent, ami az összefoglaló jelentésben van. Ez természetes. Említhet­tük volna például a lakások karbantartásának helyzetét, s azokat az akadálj’ozó tényezőket, amelyek egyes területeken nehe­zítik a szolgáltatási tevékenység, és az ehhez szükséges vállalkozá­si kedv jobb kibontakozását. A megyei népi ellenőrzési bi­zottság javaslatokat tesz arra, miként lehetne jobb útra terel­ni a kezdeményező kedvet, mi­nőségileg és mennyiségileg ja­vítani a lakosság részére nyúj­tott szolgáltatásokat. Így többek között javasolja, hogy „.. .a lakossági szolgálta­tások fejlesztése érdekében tör­ténjen központi intézkedés arra, hogy a helyi tanácsok saját ke­zelésű fejlesztési alapjuk bizo­nyos hányadát erre a célra for­dítsák . ..” Javasolja a NEB an­nak a MüM. rendeletnek a rég­óta indokolt módosítását — amely acsak akkor engedi meg a vezetőállású dolgozók jutal­mazását, ha a szolgáltatási ár­bevétel nettó összege meghalad­ja az évi egy millió forintot. Így ugyanis a kisebb községek­ben működő üzemekre ez a rendelet semmiféle ösztönző ha­tással nincs. G. S. Jobb munkakörülmények a vasútnál A vasútnál tavaly csaknem 2 millióval kevesebb túlórát vettek igénybe, mint a korábbi években, s ezzel több mint 20 millió fo­rintot takarítottak meg. Az ösz- szeget az előre meghatározott fel­adatokat kiválóan teljesítő és az egyéb, arra érdemes dolgozók ju­talmazására fordították. A Vasutasok Szakszervezeté­ben, értékelve a MÁV dolgozód nak munkaidőhelyzetét, megál­lapították, hogy a túlórák ilyen örvendetes mértékű csökkentése tervszerű intézkedéssorozat, évek óta tartó folyamat eredménye. A szakszervezet és a MÁV gazdasá­gi vezetése az utóbbi években sokat tett a dolgozók munkakö­rülményeinek javítására, különö­sen a munkaidő csökkentésével. A MÁV ipari és építőipari jelle­gű területein — ahol a jogszabá­lyok lehetővé tették *— már több mint 63 000-en dolgoznak heti 44 órás munkaidőben. A forduló és a forgalmi szolgálatban csaknem 00.000 dolgozó kötelező munka­idejét csökkentették havi 240 órá­ról 210 órára. Az eredmények an­nál értékesebbek, mert olyan idő­szakban születtek, amikor a va­sút létszáma fokozatosan — az utóbbi öt év alatt például 15 000 fővel — csökkent. A szakszervezet felhívta a fi­gyelmet, hogy az eredmények el­lenére a kötelezően meghatáro­zott munkaidőn felül még mindig sok a vasútnál a túlórafelhaszná­lás, rendszeresen túlóráznak pél­dául az utazószolgálatnál, s ese­tenként a munkásállomány-cso- portnál is. A szakszervezet állás­pontja, hogy ezen a létszám sta­bilizálásával, a termelékenység növelésével lehet segíteni. Jelenleg még mintegy 60 000 vasutas munkaideje vár rendezés­re. A Vasutasok Szakszervezete a MÁV Vezérigazgatóságával' egyetértésben kidolgozta a mun­kaidő-csökkentés további tenni­valóit. állami gazdaságok és szövetkezetek részére a Bács megyei állami Építőipari Vállalat eladásra felkínálja igásló, 1 garnitúra lószerszám, kéttonnás és négy­tonnás gumis kerekű lovas kocsiját. Megtekinthető: Bája. Alföldi József utca 2—4.. ügyintéző: Papp ütván, telefon: Baja 912. Továbbá 2 tónnás és 4 tonnás gumis kerekű lovas kocsiját. Megtekinthető Kecskemét, árpádvárosi anyagtelepen (Átrakó mögött): Ügyintéző: Liszt László, telefon: 13-006. Arak megegyezés szerint. 321 Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok FIGYELEM ! Dunavecsén megnyílt a MEZŐTERMÉK vetőmagboltja A boltban mindenféle ker­ti és takarmánymagvak, kis és nagy kiszerelésben kapható. Nyitvatartási idő: reggel 7 órától délután 18 óráig. 351 Napirenden az öntözés Két éve az átlagosnál kevesebb a csapadék Az idén télen ritka vendég volt nálunk a hó, pedig nemcsak a gyerekek vártak rá, hanem a földnek is hiányzott. A meteoro­lógusok azt is kiszámították, hogy az időjárás már 1970 második fe­létől adósa a mezőgazdaságnak csapadékkal: ettől kezdődően ugyanis minden hónapban az át­lagosnál jóval kevesebb esőt, ha­vat kaptak a szomjas földek. Az érezhető csapadékhiány pótlására országszerte máris megkezdődött az öntözés. Az Országos Vízügyi Hivatal vízhasznosítási osztályán örömmel mutatják, hogy öntözési kapaci­tásban Bács-Kiskun megye a harmadik helyen áll, öntözhető 43 ezer hektárnyi területével. El­ső Szolnok, második Hajdú me­gye. De Budavári Kurt osztály- vezető. jóvoltából tovább szépül az összkép: megtudom tőle, hogy Kecskeméten hamarosan üzemel­ni kezd az ország első és egyet­len nagyüzemi szennyvízhaszno­sítója, amely az öntözés mellett trágyázásra is alkalmas tápanyag­ként „értékesíti” a város szenny­vizét. Elsőként a Magyar—Szov­jet Barátság tsz-t, később a vá­rosföldi Állami Gazdaságot látják el öntözővízzel. Március közepére készül el a kerekdombi esőztetőfürt, amely­nek az a jelentősége, hogy két ellentétes táj — a tiszai öntésta­laj, s a homokhátság — találko­zásánál helyezkedik el, ezért ve­le kapcsolatos tapasztalatokat fel lehet majd használni a Duna—Ti­sza főcsatorna építésénél. — Ezzel Bács megye az első he­lyet foglalja el korszerűség tekin­tetében. Az országban összesen 9 esőztető fürt működik, s ebből 4 Bács megyében van. A legelső is itt, a megyében, Fajszon épült 1964-ben. A legjobban pedig a hartaiak használják ki. Tavaly még akkor is öntöztek, amikor esett az eső, sőt már a főidény előtt egyszer jó alaposan meg­öntözték a földjeiket. Ebből is látszik, hogy az öntözés fontossá­gának felismerése és a berende­zések jó kihasználása elsősorban a tsz termelési szintjének fejlett­ségén múlik. Természetesen bizo­nyos, vízigényes kultúrák telepí­tésével is — mint például cukor­répa, szálastakarmány, zöldség- termesztés, vagy rét-legelő gaz­dálkodással, — elérhető a beren­dezések jobb kihasználtsága. A tavalyi kora tavaszi öntözés azokat igazolta, akik bátran él­tek vele. Sokkal több termést ta­karítottak be a jól megöntözött földekről, mint amire a korábbi évek alapján számítani lehetett. Nem véletlen, hogy már február végén az OVH és "a vízügyi igaz­gatóságok sorra üzemeltetni kezd­ték a főműveket. A Vízgazdálko­dási Tudományos Kutató Intézet előrejelzései szerint ugyanis az idén folytatódik a szárazság, a sokéves csapadékátlagnak mind­össze 60—80 százaléka várható, s ráadásul a talajvíz 5 év óta ál­landóan süllyed. Ezért" még na­gyobb a szerepe, jelentősége a kora tavaszi öntözésnek. A kormány tavaly decemberben külön foglalkozott ezzel a témá­val és megfelelő határozatot ho­zott. Eszerint a fejlesztés lehető­ségeit elsősorban a zöldségter­mesztés fokozására, a nagyüze­mi állattartó telepek kialakítá­sára, a cukorrépa, burgonya ter­méshozamainak növelésére kell felhasználni. Az idei év minden­esetre az öntözés tervszerű fej­lesztésének fontos esztendeje. Milyen változás, fejlődés várha­tó Bács-Kiskun megyében? — A napokban készül el a kis­kunsági öntözőrendszer nyugati ága. Ezzel újabb 20 ezer hektár lesz öntözhető. A főművek közül most épül a mátéházi vízpótló, amely a bajai állami gazdaság térségébe vezeti a vizet és az ot­tani sertéskombinátból a felhígí­tott trágyát öntözéssel viszi rá a földekre. Ez amolyan mintatelep lesz — előreláthatóan jövőre ké­szül el, — s a hazai és nerhzet- közi szakemberek itt tanulmá­nyozhatják majd, ezt a hasznos módszert.. Épül a szabadszállási, 1600 hek­tár itatására alkalmas — esőztető fürt is. Üzemeltetésével szintén lehetőség nyílik a homokhátsági öntözés sajátosságainak tanulmá­nyozására. A tapasztalatoknak majd a Duna—Tisza főcsatorna megépülésekor veszik jó hasznát. Tavaly, az összes megyét meg­előzve kezdtek öntözni Bácsban. Dr. Glied Károly megyei tanács­elnök-helyettes személyesen is részt vett az operatív bizottság munkájában. Áz idén, remélhe­tőleg szintén sikerül megtartani vezető helyét a megyének, hiszen a föld kiszáradt a hosszú, „feke­te” télben, a növények szomját pedig csak fokozza a vegyszerek használata. A jelszó tehát: öntözni, különö­sen azokon a helyeken, ahol meg­teremtették hozzá a legkorszerűbb feltételeket. Vadas Zsuzsa Az erdő fái közt bújik a vad... Kuporgunk a vízpart mellett, ott, ahol az ősi és a nagy Duna találkozik. A folyó átölelve tartja a Verónka-szigetet. Szürkül. A régi Duna olyan kicsi, hogy át- ugorhatnám. A túlsó partra tapad a tekintetünk, ahol az ártéri erdő szélső bozótjai merednek őrizve a mögöttük nyújtózó csupasz fa­rengeteget. Hangot hallunk: rö- fögés, vinnyogás, visítozás. Robaj­jal csörtet elő egy fekete kan, s követi a többi. Apró malacok fut­kosnak a nagyok lába közt. Esz­nek. Csöveskukoricával szórták be még délután az erdészek a vízmenti etetőhelyet. Alig látunk már. Egyik disznó futva megy a vízhez. Hirtelen megáll, meredten figyel. Észrevett vajon bennün­ket? Nem. Kedvező a szél, túlról felénk dudorász. A többiek is ott vannak már — isznak. Utána is­mét folytatják a lakmarozást. A keskeny ágban méltóságtel­jesen ereszkedik a Duna felé egy tompán csillogó vékonyka jégtáb­la. Megzizzent amint a parti ‘kö­veknek surlódik — utolsó kis ] hangjai a télnek. — Befogtuk a lovakat, indul­hatunk — Berek János Veránka- sziget erdésze szólit másnap dél­előtt. Kőhalmy Tamással, a Ge- menci Erdő- és Vadgazdaság va­dászati osztályának vezetőjével felkar)aszkodunk a stránrocsira. Régen ültem már ilyen lófogaton. A/ génkocsik természetes világá­ban elszoktunk az efféle jármű­től. Romantika? A városi embernek igen, az erdő lakójának, az erdé­szeknek mindennapi természetes­ség. Mindig ugyanabban- az idő­ben indulnak ezzel a fogattal etet­ni az állatokat. Fényképezőgépem készenlétben. Gyomromban egy kis izgalommal pásztázom az er­dőt. Ez is a csodálatos Gemenc. A nagy tájegység egy tenyérnyi szé­pe. Gyermekkoromban azt hit­tem, csák Dunántúlon van. Talán vannak még, akik úgy vélik, me­gyénknek kevés a köze mindeh­hez. Mekkora tévedés! A Duna két partja mentén hú­zódik a nagy és apró vadat rejtő, ősi fákkal, új csemetékkel, száz évek óta alig bolygatott vadon­erdő. Bács-Kiskunra mintegy fe­le jut belőle. S a gazdaság köz­pontja Baján van. Döcög a szekér a nyiladékban. Máskor már rágyújtottam volna. De itt? Vétek még parányi ciga­rettafüsttel is rontani a természet őszinte tisztaságát, Téltől — télig ilyen helyre menekül az ember, ha nyugalomra, csendre vágyik. Micsoda kincs hever körülöttem. Megfogni nem lehet, de érzem e békesség embert újító varázsát. Megrázza rézcsengőjét Jani bá­csi, az erdész. Tisztásra érünk. — Hívom a vadakat. Nézze csak, ott vagy 200 méterre a cser­jésből most jön elő egy szarvas. A többi is ott lehet. Mindjárt odaérünk. Nem félnek ám, meg­szokták, s várják az etetőkocsiti Olykor annyira közel merészked­nek, hogy kézzel is megfoghat­nám. A vaddisznókról meg ne is beszéljek. Azok a kettes etetőnél vannak. Szinte követelik a kuko­ricát. Visítva futnak a kocsink elé ... És megölik őket. Több száz vadász járja az er­dőket, vadra lesve, élesre töltött puskákkal. Mintegy 3 ezer szarvas ezer őz, 1200 vaddisznó, s több tízezer fácán bújik a gemenci er­dőkben. Az ország legértékesebb szarvasállománya itt nevelődik. Régen húsáért, ma inkább a tró­feáért lövik. Tavaly az erdőgaz­daság kiemelt és üzemi területein összesen 980 szarvas, 835 vaddisz­nó, 192 nyúl és több mint 9 ezer fácán lett a vadászok zsákmánya. A vadászat szenvedély. Az igaz­sághoz tartozik: drága‘mulatság. A múlt évben mintegy 16 millió forintot hozott a gazdaságnak a vadászati ágazat. Sokan jönnek ide külföldről is. Sok érmes és aranyérmes trófeát ezen a terüle­ten lőtt szarvasbikák szolgáltat­ták. Az állatok 130 nap alatt fej­lesztik ki agancsukat, amely 10— 14 kilogrammot is elér. Ilyen gyorsan, miből, hogyan? A napfény és az erdei növények tápanyagából elsősorban a kese­rűfű zsenge hajtásai, rügyei segí­tik az agancsfejlődést. Na és a' nyugalom. Megértem már miért védettek az erdők, s egyes részeit miért zárják el a hívatlan látoga­tóktól. Megfigyelték ugyanis, hogy a bika, ha zavarják, nyugtalan, nem képes kikeresni azt a leg­megfelelőbb füvet, tápanyagot, amely az agancsépítéshez elen­gedhetetlenül fontos. A trófea pe­dig érték. Valutát hoz az állam­nak. Gerhárd Czerwionka nemrég lőtt egy bikát, melynek páratlan huszonnégyes, nagykoponyás tró­feája 12,70 kilós volt. Aranyér­mes lett, a nemzetközi pontszá­ma: 242,97. Több száz dollárt fi­zetett érte. Sorolhatnám a hasonlókat. Ko­csinkkal a szarvasokhoz érkez­tünk. Megkezdődik a kukorica­szórás. Az állatok a szekér mögé húzódnak, s nekilátnak az „ebé­delésnek”. A bikák gyönyörű, sokágú fejdíszüket bológatva sze­degetik a kukoricacsöveket. Csabai István

Next

/
Oldalképek
Tartalom