Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1973. március 11. NEB-VIZSGÁLAT A SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztítás, javítás, karbantartás „Az életszínvonal állandó és folyamatos emelkedése, a tartós^ fogyasztási cikkek gyors ütemű elterjedése, a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátottságának javulása szükségessé teszi-, hogy tovább emelkedjen a lakossági szolgáltatások az ipari, kereskedelmi és áru- szállítási tevékenység, mennyisége, minősége...” Ezekkel a megállapításokkal kezdődik a megyei népi ellenőrzési bizottságnak az a % összefoglaló jelentése, amely a témával kapcsolatos vizsgálatok legfontosabb mozzanatait tartalmazza. A jelentés ugyanakkor rámutat azokra a tényezőkre is, amelyek károsan befolyásolják a szolgáltatások fejlődését, majd javaslatokat tesz a jelenlegi helyzet megoldására, a színvonal emelésére. Mosás, tisztítás Amikor a megyei tanács a negyedik ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit készítette, megyénk rendkívül elmaradott volt a textiltisztítás tekintetében. Ezt jól mutatják a következő számok: 1970-ben a mosás országos átlaga egy főre és kilóban kifejezve 1,45 volt, a megyei átlag pedig 0,14.' Ugyanakkor a vegy- tisztításnál az országos átlag egy főre 0,8 tétel, megyénkben pedig 0,6 tétel, Érthető tehát, ha a negyedik ötéves terv szerint 1975-re' ennek a szolgáltatásnak 121 százalékkal kell növekednie ahhoz, hogy némileg megközelítse a lehetőség az igényeket. Ha az idézett számok nem beszélnének elég világosan, elmondhatjuk, hogy a negyedik ötéves terv készítésekor a tisztítást- megyénk északi részében a Kecskeméti Ruhaipari és Vegytisztító Szövetkezet, a déli részben a Bajai Fémipari és Szolgáltató Vállalat, a középső részen pedig a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet végezte. A könnyező községekben heti körjáratokkal gyűjtötték össze a felvevő helyekről a ruhát, ösz- szesen 43 felvevő működött a megyében. Ehhez járult még mintegy húsz kisiparos munkája, vegytisztító tevékenysége. A ruhák tisztítását 3—4 hétre vállalták a túlterhelés miatt, s éppen ezért nem is fejtettek ki propagandát a lakosság körében. Pedig az igény nagyobb, mint a kapacitás. Éppen ezért tervezte a megyei tanács a meglevő üzemek rekonstrukcióját, és új tisztító szalonok létrehozását. A fejlesztési előirányzat — 16 ipillió forint — tekintélyes része hat szalonrendszerű egységre vonatkozik. Üj szalon épül Kalocsán, Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason és Kiskőrösön. Háztartási gépek javítása A már említett fejlesztési terv szerint ennek a szolgáltatásnak 1970. évi 18,8 millió forintos árbevételét 1975-re .27,5 millióra kell fejleszteni, ami 46 százalékos emelkedést jelent. Ezt indokolja az a tény, hogy a háztartási gépek, felszerelések állománya az utóbbi években rohamosan növekszik. Ez a növekedési ütem a következő években is megmarad. Ennek megfelelően 1975-re a megyében 400 ezer elektroakusztikai cikk (rádió, televízió stb.) lesz az 1970. évi 268 ezerrel szemben. Az elektromos háztartási gépek száma pedig 200 ezerről 325 ezerre növekszik. Érthető tehát a javító szolgálat fejlesztésére kidolgozott terv is. A kapacitás növelését új üzemek építésével, a meglevők bővítésével, korszerűsítésével, jobb műszerekkel, a felvevő helyek számának szaporításával kívánják megoldani. Természetesen a fentiek mellett szükség van arra is. hogy a létszámot szakképzett emberekkel emeljék. Ezt a szakmunkásképző intézetek biztosítani tudják, hiszen éppen a elektromos szakma iránt nagy az érdeklődés a fiatalok körében. Az ilyen igények kielégítését 50 százalékban a GELKA végzi, 24 százalékban az ipari szövetkezetek, 22 százalékban pedig a magánkisiparosok. A fennmaradó részt a tanácsi ipar szakemberei látják el. Ami a fejlesztést illeti, elmondhatjuk, hogy a GELKA Solton létesít egy 150 négyzetméter nagyságú javító szervizt, Kecskeméten, a Széchenyivárostían egy körülbelül 600 négyzetméter alapterületű javító egységei — amely az egész megyére kiterjedően végzi majd a színes tévék javítását is —, s Kunszentmiklóson és Bácsalmáson épül egy-egy kisebb szerviz. Ezek a fejlesztési elképzelések részben 1974-ben, részben pedig 1975-ben valósulnak meg. Gépkocsijavítás A KPM Autóközlekedési Főosztályának tanulmánya szerint megyénk gépkocsiállománya 1975-re 28 ezer darabra növekszik az 1970-es 12 500 darabról. Ez egyben kötelezővé teszi a javítási, karbantartási lehetőségek növelését. Három évvel ezelőtt a lakossági igények kielégítésére 300 ezer munkaóra állott rendelkezésre, de 500 ezerre lett volna szükség. A további fejlesztés súlypontja a megye hat városa, de ezenkívül néhány nagyobb község is. Éhnek megoldására 30 millió forint van, amiből még 5,2 milliót nem osztottak fel, de a tárgyalások folyamatban vannak. A szolgáltatási-fejlesztési alapból a következő fejlesztési célkitűzések valósulnak meg: AFIT Kiskunfélegyháza, 9. sz. Volán Kiskunhalas, Fém- és Villamosipari Vállalat Kalocsa, Vegyesipari Szolgáltató Vállalat Kiskunhalas, ahol új autójavító üzemet építenek. Autó- és Gépjavító Szövetkezet Kecskemét, Vas- és Fémipari Szövetkezet Baja, s végül az Új Élet Termelőszövetkezet. Tiszákécskén. Az említett fejlesztések teljes költsége 63 millió 284 ezer forint. A harmincmillión túl azonban állami, támogatást is kap a megye erre a célra. A KPM-től 14 milliót várnak, s ehhez jön még további 1,3 millió forint. A nyolc beruházásból már üzembe lépett a félegyházi AFIT-szerviz és a kiskunhalasi szolgáltató vállalat rekonstruált üzeme, valamint a fémipari szövetkezet új bajai szervize is. Ha a negyedik ötéves terv célkitűzéseit az ütemezésnek megfelelően sikerül megvalósítani — márpedig erre minden garancia megvan — akkor megyénkben optimális helyzet lesz a gépkocsijavítás, karbantartás terén. Hozzá tehetjük ehhez az ezzel egyidőben javuló alkatrész ellátást is, valamint a garanciális javításokat. Mit javasol a NEB? Nem mondtunk el mindent, ami az összefoglaló jelentésben van. Ez természetes. Említhettük volna például a lakások karbantartásának helyzetét, s azokat az akadálj’ozó tényezőket, amelyek egyes területeken nehezítik a szolgáltatási tevékenység, és az ehhez szükséges vállalkozási kedv jobb kibontakozását. A megyei népi ellenőrzési bizottság javaslatokat tesz arra, miként lehetne jobb útra terelni a kezdeményező kedvet, minőségileg és mennyiségileg javítani a lakosság részére nyújtott szolgáltatásokat. Így többek között javasolja, hogy „.. .a lakossági szolgáltatások fejlesztése érdekében történjen központi intézkedés arra, hogy a helyi tanácsok saját kezelésű fejlesztési alapjuk bizonyos hányadát erre a célra fordítsák . ..” Javasolja a NEB annak a MüM. rendeletnek a régóta indokolt módosítását — amely acsak akkor engedi meg a vezetőállású dolgozók jutalmazását, ha a szolgáltatási árbevétel nettó összege meghaladja az évi egy millió forintot. Így ugyanis a kisebb községekben működő üzemekre ez a rendelet semmiféle ösztönző hatással nincs. G. S. Jobb munkakörülmények a vasútnál A vasútnál tavaly csaknem 2 millióval kevesebb túlórát vettek igénybe, mint a korábbi években, s ezzel több mint 20 millió forintot takarítottak meg. Az ösz- szeget az előre meghatározott feladatokat kiválóan teljesítő és az egyéb, arra érdemes dolgozók jutalmazására fordították. A Vasutasok Szakszervezetében, értékelve a MÁV dolgozód nak munkaidőhelyzetét, megállapították, hogy a túlórák ilyen örvendetes mértékű csökkentése tervszerű intézkedéssorozat, évek óta tartó folyamat eredménye. A szakszervezet és a MÁV gazdasági vezetése az utóbbi években sokat tett a dolgozók munkakörülményeinek javítására, különösen a munkaidő csökkentésével. A MÁV ipari és építőipari jellegű területein — ahol a jogszabályok lehetővé tették *— már több mint 63 000-en dolgoznak heti 44 órás munkaidőben. A forduló és a forgalmi szolgálatban csaknem 00.000 dolgozó kötelező munkaidejét csökkentették havi 240 óráról 210 órára. Az eredmények annál értékesebbek, mert olyan időszakban születtek, amikor a vasút létszáma fokozatosan — az utóbbi öt év alatt például 15 000 fővel — csökkent. A szakszervezet felhívta a figyelmet, hogy az eredmények ellenére a kötelezően meghatározott munkaidőn felül még mindig sok a vasútnál a túlórafelhasználás, rendszeresen túlóráznak például az utazószolgálatnál, s esetenként a munkásállomány-cso- portnál is. A szakszervezet álláspontja, hogy ezen a létszám stabilizálásával, a termelékenység növelésével lehet segíteni. Jelenleg még mintegy 60 000 vasutas munkaideje vár rendezésre. A Vasutasok Szakszervezete a MÁV Vezérigazgatóságával' egyetértésben kidolgozta a munkaidő-csökkentés további tennivalóit. állami gazdaságok és szövetkezetek részére a Bács megyei állami Építőipari Vállalat eladásra felkínálja igásló, 1 garnitúra lószerszám, kéttonnás és négytonnás gumis kerekű lovas kocsiját. Megtekinthető: Bája. Alföldi József utca 2—4.. ügyintéző: Papp ütván, telefon: Baja 912. Továbbá 2 tónnás és 4 tonnás gumis kerekű lovas kocsiját. Megtekinthető Kecskemét, árpádvárosi anyagtelepen (Átrakó mögött): Ügyintéző: Liszt László, telefon: 13-006. Arak megegyezés szerint. 321 Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni gazdaságok FIGYELEM ! Dunavecsén megnyílt a MEZŐTERMÉK vetőmagboltja A boltban mindenféle kerti és takarmánymagvak, kis és nagy kiszerelésben kapható. Nyitvatartási idő: reggel 7 órától délután 18 óráig. 351 Napirenden az öntözés Két éve az átlagosnál kevesebb a csapadék Az idén télen ritka vendég volt nálunk a hó, pedig nemcsak a gyerekek vártak rá, hanem a földnek is hiányzott. A meteorológusok azt is kiszámították, hogy az időjárás már 1970 második felétől adósa a mezőgazdaságnak csapadékkal: ettől kezdődően ugyanis minden hónapban az átlagosnál jóval kevesebb esőt, havat kaptak a szomjas földek. Az érezhető csapadékhiány pótlására országszerte máris megkezdődött az öntözés. Az Országos Vízügyi Hivatal vízhasznosítási osztályán örömmel mutatják, hogy öntözési kapacitásban Bács-Kiskun megye a harmadik helyen áll, öntözhető 43 ezer hektárnyi területével. Első Szolnok, második Hajdú megye. De Budavári Kurt osztály- vezető. jóvoltából tovább szépül az összkép: megtudom tőle, hogy Kecskeméten hamarosan üzemelni kezd az ország első és egyetlen nagyüzemi szennyvízhasznosítója, amely az öntözés mellett trágyázásra is alkalmas tápanyagként „értékesíti” a város szennyvizét. Elsőként a Magyar—Szovjet Barátság tsz-t, később a városföldi Állami Gazdaságot látják el öntözővízzel. Március közepére készül el a kerekdombi esőztetőfürt, amelynek az a jelentősége, hogy két ellentétes táj — a tiszai öntéstalaj, s a homokhátság — találkozásánál helyezkedik el, ezért vele kapcsolatos tapasztalatokat fel lehet majd használni a Duna—Tisza főcsatorna építésénél. — Ezzel Bács megye az első helyet foglalja el korszerűség tekintetében. Az országban összesen 9 esőztető fürt működik, s ebből 4 Bács megyében van. A legelső is itt, a megyében, Fajszon épült 1964-ben. A legjobban pedig a hartaiak használják ki. Tavaly még akkor is öntöztek, amikor esett az eső, sőt már a főidény előtt egyszer jó alaposan megöntözték a földjeiket. Ebből is látszik, hogy az öntözés fontosságának felismerése és a berendezések jó kihasználása elsősorban a tsz termelési szintjének fejlettségén múlik. Természetesen bizonyos, vízigényes kultúrák telepítésével is — mint például cukorrépa, szálastakarmány, zöldség- termesztés, vagy rét-legelő gazdálkodással, — elérhető a berendezések jobb kihasználtsága. A tavalyi kora tavaszi öntözés azokat igazolta, akik bátran éltek vele. Sokkal több termést takarítottak be a jól megöntözött földekről, mint amire a korábbi évek alapján számítani lehetett. Nem véletlen, hogy már február végén az OVH és "a vízügyi igazgatóságok sorra üzemeltetni kezdték a főműveket. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet előrejelzései szerint ugyanis az idén folytatódik a szárazság, a sokéves csapadékátlagnak mindössze 60—80 százaléka várható, s ráadásul a talajvíz 5 év óta állandóan süllyed. Ezért" még nagyobb a szerepe, jelentősége a kora tavaszi öntözésnek. A kormány tavaly decemberben külön foglalkozott ezzel a témával és megfelelő határozatot hozott. Eszerint a fejlesztés lehetőségeit elsősorban a zöldségtermesztés fokozására, a nagyüzemi állattartó telepek kialakítására, a cukorrépa, burgonya terméshozamainak növelésére kell felhasználni. Az idei év mindenesetre az öntözés tervszerű fejlesztésének fontos esztendeje. Milyen változás, fejlődés várható Bács-Kiskun megyében? — A napokban készül el a kiskunsági öntözőrendszer nyugati ága. Ezzel újabb 20 ezer hektár lesz öntözhető. A főművek közül most épül a mátéházi vízpótló, amely a bajai állami gazdaság térségébe vezeti a vizet és az ottani sertéskombinátból a felhígított trágyát öntözéssel viszi rá a földekre. Ez amolyan mintatelep lesz — előreláthatóan jövőre készül el, — s a hazai és nerhzet- közi szakemberek itt tanulmányozhatják majd, ezt a hasznos módszert.. Épül a szabadszállási, 1600 hektár itatására alkalmas — esőztető fürt is. Üzemeltetésével szintén lehetőség nyílik a homokhátsági öntözés sajátosságainak tanulmányozására. A tapasztalatoknak majd a Duna—Tisza főcsatorna megépülésekor veszik jó hasznát. Tavaly, az összes megyét megelőzve kezdtek öntözni Bácsban. Dr. Glied Károly megyei tanácselnök-helyettes személyesen is részt vett az operatív bizottság munkájában. Áz idén, remélhetőleg szintén sikerül megtartani vezető helyét a megyének, hiszen a föld kiszáradt a hosszú, „fekete” télben, a növények szomját pedig csak fokozza a vegyszerek használata. A jelszó tehát: öntözni, különösen azokon a helyeken, ahol megteremtették hozzá a legkorszerűbb feltételeket. Vadas Zsuzsa Az erdő fái közt bújik a vad... Kuporgunk a vízpart mellett, ott, ahol az ősi és a nagy Duna találkozik. A folyó átölelve tartja a Verónka-szigetet. Szürkül. A régi Duna olyan kicsi, hogy át- ugorhatnám. A túlsó partra tapad a tekintetünk, ahol az ártéri erdő szélső bozótjai merednek őrizve a mögöttük nyújtózó csupasz farengeteget. Hangot hallunk: rö- fögés, vinnyogás, visítozás. Robajjal csörtet elő egy fekete kan, s követi a többi. Apró malacok futkosnak a nagyok lába közt. Esznek. Csöveskukoricával szórták be még délután az erdészek a vízmenti etetőhelyet. Alig látunk már. Egyik disznó futva megy a vízhez. Hirtelen megáll, meredten figyel. Észrevett vajon bennünket? Nem. Kedvező a szél, túlról felénk dudorász. A többiek is ott vannak már — isznak. Utána ismét folytatják a lakmarozást. A keskeny ágban méltóságteljesen ereszkedik a Duna felé egy tompán csillogó vékonyka jégtábla. Megzizzent amint a parti ‘köveknek surlódik — utolsó kis ] hangjai a télnek. — Befogtuk a lovakat, indulhatunk — Berek János Veránka- sziget erdésze szólit másnap délelőtt. Kőhalmy Tamással, a Ge- menci Erdő- és Vadgazdaság vadászati osztályának vezetőjével felkar)aszkodunk a stránrocsira. Régen ültem már ilyen lófogaton. A/ génkocsik természetes világában elszoktunk az efféle járműtől. Romantika? A városi embernek igen, az erdő lakójának, az erdészeknek mindennapi természetesség. Mindig ugyanabban- az időben indulnak ezzel a fogattal etetni az állatokat. Fényképezőgépem készenlétben. Gyomromban egy kis izgalommal pásztázom az erdőt. Ez is a csodálatos Gemenc. A nagy tájegység egy tenyérnyi szépe. Gyermekkoromban azt hittem, csák Dunántúlon van. Talán vannak még, akik úgy vélik, megyénknek kevés a köze mindehhez. Mekkora tévedés! A Duna két partja mentén húzódik a nagy és apró vadat rejtő, ősi fákkal, új csemetékkel, száz évek óta alig bolygatott vadonerdő. Bács-Kiskunra mintegy fele jut belőle. S a gazdaság központja Baján van. Döcög a szekér a nyiladékban. Máskor már rágyújtottam volna. De itt? Vétek még parányi cigarettafüsttel is rontani a természet őszinte tisztaságát, Téltől — télig ilyen helyre menekül az ember, ha nyugalomra, csendre vágyik. Micsoda kincs hever körülöttem. Megfogni nem lehet, de érzem e békesség embert újító varázsát. Megrázza rézcsengőjét Jani bácsi, az erdész. Tisztásra érünk. — Hívom a vadakat. Nézze csak, ott vagy 200 méterre a cserjésből most jön elő egy szarvas. A többi is ott lehet. Mindjárt odaérünk. Nem félnek ám, megszokták, s várják az etetőkocsiti Olykor annyira közel merészkednek, hogy kézzel is megfoghatnám. A vaddisznókról meg ne is beszéljek. Azok a kettes etetőnél vannak. Szinte követelik a kukoricát. Visítva futnak a kocsink elé ... És megölik őket. Több száz vadász járja az erdőket, vadra lesve, élesre töltött puskákkal. Mintegy 3 ezer szarvas ezer őz, 1200 vaddisznó, s több tízezer fácán bújik a gemenci erdőkben. Az ország legértékesebb szarvasállománya itt nevelődik. Régen húsáért, ma inkább a trófeáért lövik. Tavaly az erdőgazdaság kiemelt és üzemi területein összesen 980 szarvas, 835 vaddisznó, 192 nyúl és több mint 9 ezer fácán lett a vadászok zsákmánya. A vadászat szenvedély. Az igazsághoz tartozik: drága‘mulatság. A múlt évben mintegy 16 millió forintot hozott a gazdaságnak a vadászati ágazat. Sokan jönnek ide külföldről is. Sok érmes és aranyérmes trófeát ezen a területen lőtt szarvasbikák szolgáltatták. Az állatok 130 nap alatt fejlesztik ki agancsukat, amely 10— 14 kilogrammot is elér. Ilyen gyorsan, miből, hogyan? A napfény és az erdei növények tápanyagából elsősorban a keserűfű zsenge hajtásai, rügyei segítik az agancsfejlődést. Na és a' nyugalom. Megértem már miért védettek az erdők, s egyes részeit miért zárják el a hívatlan látogatóktól. Megfigyelték ugyanis, hogy a bika, ha zavarják, nyugtalan, nem képes kikeresni azt a legmegfelelőbb füvet, tápanyagot, amely az agancsépítéshez elengedhetetlenül fontos. A trófea pedig érték. Valutát hoz az államnak. Gerhárd Czerwionka nemrég lőtt egy bikát, melynek páratlan huszonnégyes, nagykoponyás trófeája 12,70 kilós volt. Aranyérmes lett, a nemzetközi pontszáma: 242,97. Több száz dollárt fizetett érte. Sorolhatnám a hasonlókat. Kocsinkkal a szarvasokhoz érkeztünk. Megkezdődik a kukoricaszórás. Az állatok a szekér mögé húzódnak, s nekilátnak az „ebédelésnek”. A bikák gyönyörű, sokágú fejdíszüket bológatva szedegetik a kukoricacsöveket. Csabai István
