Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-09 / 57. szám
1973. március 9. • PETŐFI NÉPE • 5 Egy kollégium, két bábcsoport Könyvtárak a kalocsai járásban A kalocsai járás Bács-Kiskun megye területének egyhatoda. Tanácsi könyvtárainak számát tekintve megyénkben a harmadik helyen áll. Hogyan dolgoznak ezek a fontos kulturális intézmények, milyen eredményekkel büszkélkedhetnek, milyen módszerekkel lehetne gondjaikat csökkenteni: ezekre a kérdésekre igyekezett választ keresni a Katona József megyei könyvtár munkacsoportja. A brigád a járás 16 községének könyvtári állapotát vizsgálta; a tanulságokat nemcsak az egész járásra érvényesnek lehet tekinteni, hanem még szélesebb körben általánosíthatók. A tiszakécskei diákotthon bábosairól többször írtunk már. Törekvéseik, eredményeik, kezdeményezéseik megérdemlik a figyelmet. Ha egészen pontosan akarunk fogalmazni, akkor két csoportról kell szólnunk. A kisebbeket januárban láthattuk a képernyőn, ez az általános iskolás csoport, ök egy-két éve bá- boznak és még eltelik némi idő, amíg elérik a nagyobbak tudását, megtanulnak szépen, kifejezően beszélni, elsajátítják a játék sok csínját-bínját, A középiskolás együttesnél mérhető le teljes egészében a bábos nevelés eredménye. A tanyáról bekerült diákok előadásai a szakemberek tetszését is megnyerték. Naplójuk számos elismerő véleményt rögzít: ..Tiszta szép beszéd volt jellemzője előadásuknak. (Dr. Váry Ferenc zeneszerző). Kós Lajos, a pécsi Bóbita bábcsoport vezetője így vélekedett : „ ... a tiszta, ízes 'beszéd volt az, ami a legjobban megragadott”. A Petőfi Népe 1973. február 18-án közölte Urasevics Danilo könyvtáros cikkét a nemzetiségi kulturális mozgalmakról, újságokról. Ebben ír Antunovich Jánosról is. (Nevezett munkásságára egy Kalocsán tartott előadásában már Fekete Dezső bácsalmási könyvtárigazgató fölhívta figyelmünket.) Mivel kevesen ismerik a haladó gondolkodású egyházi férfi tevékenységét szükségesnek látszik életművének legalább rövid ismertetése. Antunovich János 1815-ben született a bunyevác Kunbaján fölműves családból. Tanulásra csak úgy nyílt lehetősége, hogy papi pályára ment. 1812- ben nevezték ki bácsalmási plé9. AKI NEMES Említettük, hogy az úriszékek létrehozásával, különösen a pallosjog megadásával a mindenkori uralkodó úgyszólván élethalál uraivá tette a nagybirtokosokat. Ezek a hatalmas urak nem akármilyen emberek voltak. Legtöbbször hercegek, esetleg grófok. Koháry István például gróf volt, de halála után más kapta meg a kecskeméti és a környékbeli földeket, falvakat, városokat, s ez a más Koburg Fer- dinánd herceg volt. Az úriszéki tárgyalások jegyzőkönyve ennek megfelelően ilyen indítással kezdte az ügyek felsorolását: „Október 6-án, s több azt követő törvényes napokon Szász Koburg Gothai Ferdinánd Her- czeg ö Fensége meghatalmazottjának, Nagyságos Szontagh István úrnak uralkodó Szász Koburg Gothai Fejedelmi Her- czeg Udvari Tanácsossának Előlüllése alatt Szabados Kets- kemét Várossában folyamatosan tartott rabokat ítélő Tekintetes Úri Törvényszék alkalmatosságával felvételezett Raboknak és Mások a változatos bábkészítési technikát dicsérik. Játszanak sík-, bot-, kesztyűs bábokkal, amelyek a legkülönbözőbb anyagokból készülnek. Textilt, lopótököt, szalmát, csuhét, szőlőgyökeret és a tanyákról behozott régi mángorlót felhasználnak a kellékek megformálásához. Megtanulják a gyerekek a legkülönbözőbb anyagok természetét, ügyesednek a fúrás-faragás, barkácsolás közben. Nem tudni, hogy mikor láthatjuk őket ismét a televízióban. De azt hiszem, hogy ez nem is lényeges. Nem a szereplés, a „produkció” az efféle tevékenység legfőbb célja, haszna. Az elismerés, a közönség tapsa természetesen jól esik, de még többet jelent — dr. Tóth Gézát, a két csoport vezetőjét idézzük — „a próbák vidám hangulata a megszámlálhatatlan közösségi élmény, a szórakoztató felkészülés”. H. N. bánosnak. 1859-ben került Kalocsára, ahol hasznos közéleti tevékenységet fejtett ki. A takarékpénztár, az árvízvédelem szervezése, a szegény- és koldusügy rendezése, a nőnevelés és a köz- művelődés kérdései foglalkoztatták. Sokat áldozott a bunyevá- cok szellemi és erkölcsi művelését szolgáló kiadványokra. Nem sajnált fáradságot és törődést, hogy népe múltját bemutassa. Emiatt keserűségei is voltak, mert törekvéseit túlzó nacionalisták helytelenítették, és igyekeztek iránta bizalmatlanságot kelteni. 1888-ban halt meg Kalocsán, abban a tudatban, hogy sokat tett a nemzetiségek megbékéléséért. Bozsó Ferenc tetteiknek rövid foglalatja...” Még csupán annyit e bevezetőhöz, hogy az előlüllő volt az elnök, de rajta kívül — például Kecskeméten — ott voltak a földesúr többi képviselői, a megye is küldött egy bírát, a város pedig egy ügyvédet. A jegyzőkönyvet a mindenkori fiskális vezette. Nézzük tehát az eseteket. Az 1816-os esztendő április havában összeült úriszék elé több főbenjáró bűnös ügye került. Ilyen volt közöttük az is, amelyet egy szerencsétlen lány, bizonyos Móré, vagy Szabad- szállási Klára követett el. Nem derül ki az iratokból, hogy hány éves lehetett az illető vádlott, de bizonyára fiatal lehetett. A fiskális mindössze ennyit jegyzett fel az ügyről: „Móré, vagy Szabadszállási Klára egy ismeretben katonától teherbe esvén, az attól származott gyermekét szülés után mindjárt eltökéllett szándékkal titkon elölte és a földbe el is ásta. Mely rettenetes vétkéért fővételre ítéltetett.” A szerepcsétlen leányt bizonyára le is fejezték. Erre utal az a körülmény, hogy Kevesebb jut könyvekre Az állománygyarapítás tapasztalatai eltérőek. Több, mint sajnálatos, hogy 1967. óta csökkent a járásban a könyvvásárlásra fordított összeg, noha a beszerzési árak emelkedtek. Hat esztendeje a vizsgált 16 könyvtárban 169 ezer Ft értékű könyvet vásároltak, 1971-ben 158 ezer forintos keret áll rendelkezésükre. Elsősorban Tasson, Dunaegyházán, Úszódon, Hartán, Szakmá- ron költöttek kevesebbet a korábbinál állománygyarapításra. Dunaszentbenedek, Fájsz, Szalk- szentmárton, Dunapataj, Hajós Solt tanácsa többet juttatott a könyvtárnak, mint 1967-ben. Elgondolkoztató arányokat kapunk, ha a beszerzési keretet a lakosság számához viszonyítjuk. (Dunavecsén 7.10 Ft, Dusnokon 1.10 Ft jut a község egy-egy lakosára.) A járási átlag: 3 Ft, elmarad az országostól, a minimális igények kielégítésére sem elegendő. Természetesen a pénz nem minden. Figyelembe kell venni a lakosság igényeit és a — könyvtárosnak — jól kell ismerni az új kiadványokat. A megyei könyvtár munkatársai Solton és Dunavecsén szereztek különösen kedvező tapasztalatokat. Tudatosan alakítják ki gyűjteményeiket. Kézikönyvtáraikban a legfontosabb lexikonok, szótárak összefoglaló művek megtalálhatók. (Az újságíró tapasztalata szerint általában körültekintőbben kellene pótolni a hiányzó helyi vonatkozású publikációkat.) Olvasók Nyolcszázhetvennégy olvasóval kevesebbet tartottak nyílván 1971 végén, mint négy esztendőKönyvjelző A magyar könyvkiadás ötszázadik évében jelent meg a Művelt Nép érdekes és hasznos tájékoztatója. Fábián Zoltán, az írószövetség titkára köszöntötte az első számban a Könyvjelző szerkesztőit és olvasóit. „Könyvet eladni — és vásárollni — nem ugyanaz, mint kenyeret, harisnyanadrágot vagy éppen motorkerékpárt: annak ellenére, hogy mindegyikre szükség van ... könyvet eladni fellebbezés esetén mindig oda írta a fiskális: pere apelláltat- ván. Itt azonban nincs ilyen záradék. Nem tudjuk meg azt sem, hogy kik voltak a tanúk, mit mondott önnön védelmére Szabadszállási Klára, aki közvetlenül a szülés után — ma már tudjuk, hogy nincs ilyen — eltökéllett szándékkal ölte meg gyermekét. Hiszen a szüléssel együtt járó zavart lelkiállapotában valakinek nem lehet tiszta, eltökélt szándéka, akkor nem képes előre megfontolni. Ezt a körülményt azonban csak a modern orvostudomány tisztázta, s tudjuk, hogy ma már az ilyen leányanyát korántsem ítéli a bíróság hóhér pallosára. Az úriszék azonban nem ismert irgalmat, feltéve, ha nemes lányról volt szó. Íme a másik, hasonlóan kurtán leírt eset, ugyancsak 1816-ból: „Borosi Anna helybéli születésű, férj nélkül való, törvénytelen ágyból született tulajdon gyermekét eltökéllett szándékkal megölvén és megfojtván. Minthogy a Törvény Szék színén bébizonyoso- dott az, hogy nemes személy lévén, megítéltetése végett a Tekintetes Nagyságos Pest vármegyének az illető aktákkal átadatni rendeltetett...” A hóhér kezére semmi esetre sem került Borosi Anna nemes személy, ,noha ugyan azzal a bűnnel terhelték, mint szerencsétlen sorstársát. A teljesség kedvéért vegyünk ebből a témakörből, egy harmadik esetet is. Az úriszék 1800. szeptember havi ülése elé került egy bizonyára nagyon is egyszerű, minden porcikájában reszkető lány: Beretzky Erzsébet ketskeméti hajadon. Róla így szólnak a korabeli, cirkalmassá- guk miatt ma már alig olvasvel korábban. A csökkenés okai? A járás lakossága — lassuló ütemben — csökken. Az 1970-es népszámlálás szerint nyolcezerrel kevesebben éltek itt, mint a korábbi számbavételkor, 1960-ban. Noha a kalocsai járási hivatal művelődésügyi osztálya sokat tesz a könyvtárak fontosságának a tudatosításáért, a községi tanácsok nem mindenütt használták ki az adott vagy könnyen megteremthető lehetőségeket a működési feltételek javítására. Az utóbbi években Dunavecse, Hajós, Dusnok, Solt tanácsai határozták el a könyvtárhelyiség nagyobbítását, csinosítását. Könyvtárosok Az öt főfoglalkozású és negyven tiszteletdíjas könyvtáros elsősorban gyakorlati tapasztalav nemcsak kereskedelmi munka, hanem népművelés is.” Újszerű formájával, érdekes rovataival is felhívja magára a figyelmet a Művelt Nép tájékoztatója. Olvashatunk a munkahelyi könyvterjesztésről, a díjazott hanglemezekről, pedagógusoknak, diákoknak javasolt művekről. Közlik Koncz Zsuzsa nyilatkozatát, bemutatják Ördögh Szilvesztert. örvendetes, hogy sok vidéki ható, latin kifejezésekkel tömött jegyzőkönyvek: „Beretzky Erzsébet ketskeméti hajadon személy tulajdon gyermekének szántszándékos gyilkosa, most újra Benkő László nőtelen személytől gyermeket szüle, mely gonosz tetteire nézve halálra ítéltetett. Büntetésének végrehajtása függvén a felséges curia elhatározásától ...” A felséges curia viszont nem mentette meg a szerencsétlen lányt a ■ haláltól. Kivégezték. A lány büntetéséhez képest viszont nagyon enyhén bántak el a tettestárssal, a lány anyjával: „Nyilas Katalin, Beretzky Józsefné, amannak gyilkosságban elősegítője, öregsége miatt tsu- pán két esztendei rabságra, közí! tokra vagy rövid tanfolyamokon szerzett ismeretekre alapozva dolgozik, többnyire szorgalmasan. A'függetlenítettek közül is csupán ketten rendelkeznek megfelelő — középfokú — szakmai végzettséggel. (A katalógusok készítésére kellene nagyobb figyelmet fordítani. Tass, Duna- egyháza, Foktő könyvtárosa bizonyította, hogy kisebb községekben is összeállítható jól kezelhető, megbízható írásos tájékoztató.) Munkájukat a kalocsai járási könyvtár szakmailag segíti, kielégítően, noha a módszertani megbízott személye eléggé sűrűn változik. A közvetlen irányítás a községi tanácsok dolga, felelőssége, joga. Az irányító testületek általában évente megtárgyalják a könyvtárak munkáját. ♦ A felmérés hasznát a gyakorlat bizonyíthatja. Kíváncsian várjuk, hogy sikerül-e megvalósítani a kidolgozott javaslatokat, miként „térül meg” a vizsgálatra fordított idő, energia. Egy év múlva — ha megérjük — ellátogatunk a kalocsai járásba és beszámolunk a remélhetően kedvező változásokról, a további fejlődés tényeiről. Heltai Nándor vonatkozású — mosonmagyaróvári, székesfehérvári, kecskeméti, szekszárdi stb. — hírt, cikket, tudósítást találunk az új időszaki kiadvány első számában. A kiadók szívesen megküldik az ingyenes Könyvjelzőt mindazoknak, akik közlik a szerkesztőséggel — Könyvjelző, Í370. Budapest 5, pf. 370. —, hogy szívesen olvasnák a Művelt Nép tájékoztatóját. munkára ítéltetett. Azonban ez is függ a felső helyektől, mivel pere apelláltatott...” Az előlüllő Szontágh István uram azonban elővétette azokat is, akik Beretzky Erzsébettel paráználkodtak, s őt teherbe ejtették. Kongó Jánost, aki „azzal vádoltatván, hogy Beretzky Erzsébettel paráználkodott, s őt teherbe ejtette, próbák (bizonyítékok G. S.) hiányosságábul felmentetett és szabadon bocsájta- tott...” Figyeljük azonban, hogy mi történt Benkő Lászlóval, aki már másodszor ejtette teherbe a lányt. Nem, őt nem végezték ki. „Egyszerre elveendő 15 pálczákra ítéltetett...” • Következik: A reverzális Csodálkozom.. • Tudom, meg kell becsülni, segíteni kell azokat a fiatalokat, akik a céltalan belvárosi flangálás helyett könyveket, folyóiratokat vesznek a kezükbe, s megkedvelik a művészet valamelyik ágát; később verset írnak, rajzolnak: megpróbálják magukat kifejezni. A műélvezet természetes folyamata ez. A kecskeméti műszaki főiskola egyik hallgatója is az ilyen fiatalok közé tartozik. Rajzaiból kiállítást rendeztek a helyi Ifjúmunkás klubban. Bár ne rendeztek volna! A sommás ítélet mögött olyan tények állnak, hogy az illető fényképeket másolt, kopírozott, az átlátszó papírosra kisiskolás módszerrel: tankönyvből Balzacot, az Emberi sors című film prospektusából Menetet, ktsz- ben készült fotókat nagyított ki ismerőseiről stb. Ez a többség. De másmilyen rajzok Is láthatók, amelyek elárulják, hogy a legminimálisabb mesterségbeli és anatómiai Ismeretekkel sem rendelkezik. Vagy a papírra fröccsented egy-két folt és a hangzotos cím a kép alatt... — no, hagyjuk Annyi gondot jelent a giccs romboló hatása a képzőművészeti közízlés fejlesztésében. de ennek még fórumot is adni egy művelődési intézményben, ahol eddig tehetséges fiatalok színvonalas munkáiból rendeztek kiállítást? Csodálkozom a népművelők a klub vezetőségi tagjainak értékítéletén. Folyóiratszemle Változatos a tartalma a márciusi irodalmi folyóiratoknak. Ki-ki tetszése és ízlése szerint válogathat bennük olvasnivalót. Üj Írás Tartalmas, szép versek — néha a megrendítés és rádöbben- tés erejével — szép számmal akadnak benne. Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Fodor András verseire gondolunk. „Párját ritkító” írásnak mondja rövid bevezetőjében Lengyel József az emlékezést, melyet Duczynska Ilona tett közzé. Korán reggel címmel. A forradalom „nagymamája” — aki az első világháború éveiben már börtöben ült — megírta emlékezéseit. Izgalmas és elgondolkoztató vallomás. Kortársaink címmel új 'sorozatba kezdett a folyóirat. Mai életünk érdekes és tanulságos életű embereit mutatják be riportokban. Elsőként egy gyárigazgatónőt és egy utazási iroda vezetőjét ismerhetjük meg, Galambos Lajos és Lázár Ervin tollából. Tiszatáj Egyenletes színvonalú. S minvégig érdekes; figyelmet lekötő. „1848-ra emlékezve” címmel a 125. évfordulóra külön rovatot szerkesztettek. Kosa László, Száraz György és Major István sok érdekességet, „kulisszatitkot” írt le a „nagy évről”. Például Kossuth és Görgey emberi gyengéiről, az aradi vértanukról stb. A szépirodalmi rész most csak versekből áll. Méghozzá csaknem teljes egészében fiatal költők alkotásaiból. Vörös László okosan tűnődik Marx olvasása közben, Bálint Csanád meg jól „odasóz” a mai nyugati „sumérosoknak” — a dilettáns „őstörténészeknek”, akik hamis nyomra akarják vezetni a közvéleményt, egyre szaporodó számú publikációikkal. Mocsár Gábor Keskenyvágá- nyon című lírai szociográfiájának második — befejező — részét is közli a lap. Ritkán van alkalma az olvasónak ennyire megalapozott, egyéni hangú és látású, értő művet olvasni hazai — mai — valóságunkról. Kortárs A „Közös dolgaink” című rovat érdemel leginkább figyelmet. Ebben a szlovák—magyar kulturális kapcsolatokról s a szlovákiai irodalom újabb terméseiről olvashatunk cikkeket. A szépirodalmi részben Illyés Gyula Petőfit megidéző drámáját, Csoóri Sándor és Szécsi Margit verseit olvashatjuk — többek között — meg Galgóczi Erzsébet novelláját. A Jegyzet és a Napló rovatot most a szokottnál szegényebbnek találtuk. Hegedűs Géza „Angliai irka-firka” című naplójegyzete tényleg irka-firka, öncélú csevegés. V. M. • Pandúrpisztoly A nemzetiségek jogaiért küzdött GÁL SÁNDOR: • Harmincféle napilap illetve folyóirat áll az olvasók rendelkezésé re a hartai könyvtárban. (Kiima Győző felvétele). EGY ÉRDEKES ÉS HASZNOS KIADVÁNY
