Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-08 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János látogatása a Lőrinci Fonóban AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxvm. évi., 56. szám Ára: 90 fillér 1973. március 8., csütörtök Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára szerda délelőtt ellátogatott a Pamutfonóipari Vállalat lőrinci gyárába, Németh Károlynak, az M1SZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának és Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjá­nak, a KB osztályvezetőjének társaságában. A vendégeket a XVIII. kerület, a vállalat és a gyár vezetői fogadták, s a főbejáratnál KISZ-fiatalok virágcsokrokkal kö­szöntötték őket. A gyár tanácstermében Végh Józsefné, a Pamutfonóipari Vál­lalat vezérigazgatója, Peer And­rás, a lőrinci gyár igazgatója és Novak Györgyné, a vállalat párttitkára tájékoztatta Kádár Jánost, és a társaságában levő személyeket a 7400 dolgozót fog­lalkoztató vállalat életéről, munkájáról. A „Lőrinci Fonó” néven ismert XVIII. kerületi gyár eredményeiről és terveiről. A vállalat öt gyárból áll, összesen csaknem 250 000 orsó­val dolgozik és évente 22 000 tonna fonalat készít, ami a ha­zai pamuttípusú fonaltermékek 35—40 százalékát jelenti. A dol­gozók több mint kétharmad ré­sze nő. Magát a Lőrinci Fonót 1948-ban helyezték üzembe, az ország első szocialista ipari lé­tesítményeként. A negyedik öt­éves tervidőszakban 176 millió forint beruházási összeg jut a lőrinci gyár műszaki fejleszté­sére. A tájékoztatók után különböző üzemrészek megtekintésével folytatódott a program: a tisz­tító, a kártoló, az előfonó és az automata lánccsévélő üzemet mutatták be a házigazdák a vendégeknek. 190 vagon A MEZŐTERMÉK a megye legnagyobb zöldség-, gyümölcs­felvásárló és forgalmazó szövet­kezeti közös vállalkozása. Az idén több primőráru átvételére kötött megállapodást a mezőgaz­dasági üzemekkel, mint eddig bármikor. Laczkó Tibor, a vál­lalat igazgatóhelyettese érdeklő­désünkre elmondta, hogy 190 vagon korai zöldségfélét szándé­koznak felvásárolni. Kialakulóban van Baján, Kis­kunfélegyházán és Tiszakécskén egy-egy zöldségtermesztő kör­zet. Legjelentősebb a tiszakécs- kei termelőszövetkezetek ter­málvíz hasznosítását célzó kez­deményezése. Ezekben a napok­ban pedig arról tárg3',alnak a Tisza menti közös gazdaságok, hogy zöldségtermesztési társu­lást hoznak létre. 4z idén mind a három emlí­tett körzetben növelték a korai zöldségek termőterületét. Fűthe­tő üvegházakat, fóliasátrakat lé­tesítettek, amelyhez a MEZŐ­TERMÉK anyagi támogatást is nyújtott. Mindennek eredménye­képpen Laczkó Tibor szerint már mintegy 25 hektáron fog­lalkoznak a megyében korai zöldségfélék bajtatásával. A fűt­hető üvegházak és fóliasátrak létesítésével egyúttal egyes zöldségfélék termesztését folya­matossá tették, másrészt szedé­süket egy hónappal előbbre hozták. Saláta például már no­vember végétől szinte állandóan kapható a zöldségboltokban. Ja­nuárban exportáltak is belőle. Terv szerint külföldre csaknem egymillió fej jut ebből a kedvelt csemegéből. Karalábéból a ta­valyi 1 millió darab helyett 2 millió kerül exportra. Retekből másfél millió csomót szándékoz­nak külföldre szállítani. Szerdán már elindítottak Tiszakecskéről Ünnepi megemlékezés a szolidaritás jegyében * A nemzetközi nőnap alkal­mából a megye számos helysé­gében és munkahelyén tartották meg már tegnap az ünnepi meg­emlékezést, méltatva a nap je­lentőségét. A Hazafias Népfront Kiskő­rösi Városi Bizottsága és Petőfi Békeköre a béke és szolidaritás jegyében rendezte meg tegnap délután a városi díszünnepséget a helyi művelődési központ színháztermében. Az eseményt Juhász István, az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára nyi­totta meg, köszöntve a város nőtársadalmának jelenlevő kép­viselőit, s általuk Kiskőrös va­lamennyi asszonyát, leányát. Külön is üdvözölte a Vietnami Demokratikus Köztársaság bu­dapesti nagykövetsége két nő­képviselőjét, akik eleget téve a meghívásnak, Petőfi szülőhelyé­re látogattak. Ezután Turgonyi Júlia, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsának tagja tartott ünnepi megemléke­zést, méltatva egyebek mellett a nők békeakaratának, a béké­ért való összefogásának jelentő­ségét. A nagy érdeklődéssel kí­sért ünnepi ^beszédet követően felszólalt a VDK nagykövetsége képviseletében Minh-Trang elv­társnő, akinek szavait — a hős néppel való rendíthetetlen szo­lidaritást is kifejező — nagy tapssal fogadták a díszünnepség résztvevői. Az esemény ünnepi műsorral folytatódott, illetve fe­jeződött be. Ugyancsak tegnap került sor a nőnapi megemlékezésre Ba­ján, a Férfifehérnemű Gyár­ban, ahol részt vett Erdélyi Ig­nác, a megyei pártbizottság tit­kára is. NŐNAPRA Ha valaki évszázadok múlva megírja „a nők történetét”, a mi mos­tani évtizedeinket ezzel jellemezhetné: jogalkotás, panaszok, ünneplés. Az országos felszabadulással együtt először egyenjogúsítani kellett a lakosság nagyobbik részét, mintegy 52 százalékát. Rögtön megkez­dődött a harc a törvény betűjének és szelleménék érvényesítéséért — tart ma is. Elindult a panaszáradat és az ünneplés — tart ma is. Történt hát egyáltalán valami? Nagyon sok történt. Csak éppen a kelleténél, de még a lehetőségeknél is kevesebb. És nem ünneprontás, ha a Magyar Nők Országos Tanácsa ülésén, néhány héttel a Nemzet­közi Nőnap előtt bőségesen szóba került, mi minden hátráltatja a nők tanulását és továbbtanulását, munkájuk jobb anyagi és erkölcsi elis­merését, miért csökken a pozíciók magasságával egyenes arányban közéleti szereplésük. Az sem volt ünneprontás, hogy két évvel ezelőtt szintén csaknem a nőnappal egyidőben, az MSZMP Központi Bizott­sága a nőpolitika javítását tűzte ki célul. A jogalkotás is folyamat, az élet nem engedi leállni. Még inkább folyamatos a tudat, a szemléletmód változása, és természetéből kö­vetkezően lassúbb is, mint a törvényhozó, a törvényt végrehajtó és ellenőrző tevékenység. Tudati, szemléleti változás eredménye', hogy a lányok, asszonyok jó munkahelyi, szociális ellátottságával együtt kívánjuk, követeljük jó családi és emberi „ellátottságukat” is. Szemléleti haladás jele, hogy a jogokkal együtt — s jogok fejlett felhangjaként mind erőteljeseb­ben szólal meg az egyenlő érték, az egyenlő rang igénye és elismerése. Vannak, akik azt mondják „magától is” megteremtődik a nők he­lye a nap alatt. Nem jó ezt a természeti, organikus fejlődésre bízni. Gyorsítani kell, és tesszük is. Szükség van átfogó elemzésekre, elha­tározásokra, intézkedésekre. Es nélkülözhetetlen az aprómunka, a sok helyi és személyi megoldás, hogy valóság, élet legyen a törvény, rendelet, határozat. Mindezt tudjuk és az ünnepen, előtte és utána, addig ismételjük, amíg lesz egyáltalán „nőkérdés” abban az értelemben, hogy még mindig sok a mulasztás és a panasz. A nemzetközi nőnap hagyománya alig több mint hat évtizedre te­kint vissza; születési ideje és helye: 1910. március 8., Koppenhága. A nők „története" sokkal régibb keletű, s a jövő krónikájában bizo­nyosan kiemelt hely jut majd ezeknek az évtizedeknek. Amikor a jogalkotás és a panaszok pillanatnyi szünetében — hóvirágot adunk a nőknek. Nyolcvan fok »árnyékban« Áttüzesedett, narancssárga tor­kukat mutatják a kemencék a melegüzemi műhelyekben. Az olvasztárok áldozatvállalásáról általában többet hallani, de azok is rekkenő hőséget viselnek el, akik megyénk gyáraiban végez- . nek hasonló munkát. A Fém­munkás Vállalat kiskunhalasi üzemében Tanító József például második éve hevíti fel nap-nap után a méretre vágott acélkari- -mákat. Közvetlenül a kemence szája előtt 80 Celsius fokos le­vegő vibrál, néhány lépésre a bejárati ajtónál pedig a min­denkori külső hőmérséklet szol­gáltatja a másik végletet. A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyárának zo­máncozó kemencéiben 900 fok uralkodik, előttük pedig szinte kétszeres nyári kánikula alakul ki. Felhevítik a fürdőkádakat, s utána a vörösen izzó öntvényre rászórják a zománcpudert, amely a később megcsodálható fimon felületet adja. A peremszórókés az üzemrész más dolgozói vé­dőitalként tejet kapnak, amely a melegebb időjárás beálltával — áprilistól szeptember végéig — szódavízzel és feketekávéval egészül ki. Államunk az itt dolgozókra fokozottan gondolt, amikor a bérfejlesztés felosztánál külön is meghatározta a nehéz fizikai munka körét. A kecskeméti zo­máncüzemben például a betaní­tott és segédmunkások a fizetés kötelező 4 százalékos emelésén felül további 4 százalékot kite­vő keresetnövekedéshez jutottak március 1-től. H. F. Aláírták a magyar-amerikai vagyonjogi egyezményt korai zöldségféle egy teljes vagon szállítmányt Csehszlovákiába. Egyéb tavaszi csemegékből, például a korai paradicsomból 10 vagonnal többre számítanak az idén, mint tavaly, hasonló­képpen nagyobb lesz a kínálat zöldpaprikából is. Az emelkedő költségek ellené­re az árakban nincs különösebb változás az elmúlt esztendőhöz képest, sőt a nagyobb felhoza­talnak köszönhetően a saláta és a retek valamivel mérsékeltebb áron jelenik meg a piacon. K. S. Mint már közöltük, kedden, magyar idő szerint a késő esti órákban a washingtoni külügymi­nisztérium épületében aláírták a magyar—amerikai vagyonjogi egyezményt. Vályi Péter, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese Fre­derick B. Dent kereskedelemügyi miniszter kíséretében érkezett a minisztériumba és az aláírás előtt az amerikai külügyminiszter dol­gozószobájában William Rogers külügyminiszterrel egyórás kötet­len beszélgetést folytatott, ame­lyen jelen volt Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes és dr. Sza­bó Károly washingtoni magyar nagykövet, illetve Dent kereske­delemügyi miniszter. Az egyezmény ünnepélyes aláírása a magyar küldött­ség tagjai, az amerikai külügyminisztérium és ke­reskedelemügyi minisztérium szá­mos vezetője jelenlétében, az amerikai és a nemzetközi sajtó nagyszámú tudósítója, foto- és televízióriportere előtt történt. Először Rogers külügyminiszter méltatta a megállapodást. Ki­emelte: annak tényleges tartal­mán is túlmenő jelentőséget köl­csönöz az a tény, hogy „az egyezmény gyakorlatilag lezárja a két ország között második vi­lágháború utáni időszakban fenn­állott problémákat és bizonyos értelemben .új viszony kezdetét jelzi az Egyesült Államok és Magyarország között”. • Tanító József az áttüzesedett acélkarimáért nyúl • A zománcozás művelete a kemence előtt, a hosszú fogóval. (Pásztor Zoltán felvétele) • Vályi Péter miniszterelnök-helyettes (balról) és William Rogers amerikai külügyminiszter aláírja az egyezményt. (Telefoto—AP—MTI—KS) Vályi Péter válaszbeszédében megállapította, hogy az aláírt egyezmény jelképes jelentőségű a két ország gazdasági kapcsola­taiban : „a stagnáló gazdasági kapcsolatok szakaszának befe­jezése és a mindkét fél részére hasznos gazdasági együttműkö­dés kezdete”. Megjegyezte, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlődése nyomán lehetőségek nyílnak a műszaki, tudományos és a kul­turális kapcsolatok ápolására is. A magyar miniszterelnök-he­lyettes elismeréssel emlékezett meg az amerikai tárgyalófelek ré­széről megnyilvánult együttmű­ködési készségről és hangsúlyoz­ta, hogy a magyar küldöttség hasznos és érdekes tapasztalato­kat szerzett az Egyesült Államok­ban. Végezetül jókívánságait tol­mácsolta az amerikai kormány , vezetőinek és azt a reményét fe­jezte ki, hogy a jövőben lépésről lépésre további haladást érnek el a két ország kapcsolatainak fejlesztésében. A magyar miniszterelnök-he­lyettes vezette kormányküldött­ség helyi idő szerint ma, csütör­tökön délelőtt New Yorkból Otta­wába repül, hogy eleget tegyen Mitchell Sharp kanadai külügy­miniszter meghívásának. PETŐFI NÉPE 1 • Szedik a salátát a kerekdombi Űj Elet Termelőszövetkezet üveg­házában. (Tóth Sándor (elvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom