Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

19*3. március 1. • PETŐFI NÉPE • 3 ŐSZINTE VÁROSPOLITIKA Kiskunhalasi távlatok A Kiskunhalason járó, a város eevik központi üzletének ki- rakatábán ott láthatja a városrendezés és -fejlesztés elképze­léseit bemutató térképet. Ez csupán egyik jele annak a lakos­sággal mindenkor és mindenben együtt tartó vezetési irány­zatnak, amely ennek a városnak új jellemvonása. — Nyílt tervezés, őszinte vá­rospolitika — ebben foglalta ösz- sze Vincze Ferenc tanácselnök mindazt, aminek lényege a lakos­ság, a városi polgárok bevonása, szűkebb pátriája arculatának to­vábbi alakításába, a város fej­lesztésébe. — A Halas sorsáért felelőssé­get érző lokálpatriótákkal mind­inkább együtt kívánunk dolgozni a város gazdagításának, gyarapí­tásának nehéz, de szép munkájá­ban. És ennek a legfontosabb előfeltétele az őszinteség, az egy­re szaporodó közvetlen találkozá­sok alkalmával kertelés nélkül megmondani, mi az, amire képe­sek vagyunk, vagy leszünk, és mit nem tudunk a közeli jövő­ben megvalósítani. Most, a vá­lasztásokra való készülődés sza­kaszában jó alkalmunk van ér­tékelni a korábbi évek tevékeny­ségét, s ezzel párhuzamosan megszabni az előttünk álló fel­adatokat. Tízezreket érint... A választbk a jelölő gyűléseken*. — érthetően — a leggyakrabban az őket személy szerint érdeklő problémákat vetik fel. Mindebből jól lemérhetők az igények, rög­zíthetők a legsürgősebb tenniva­lók. A kérelmek, illetve javáslatok többsége a kommunális fejlesz­tést szorgalmazza, amelynek ered­ményei mindenképp dicséretesek. Az elmúlt kéj év alatt 2400 mé- 'ter járda épült, (illetve részben felújításra került), s ebben a la­kosság 114 ezer forint értékű társadalmi ‘munkája is megtes­tesül. — Korántsem lehetünk elége­dettek az eddigi eredményekkel — magyarázta a tanács elnöke. — Messze vagyunk még attól, hogy minden utcában járda le­gyen, ami pedig egyáltalán nem túlzott követelmény. Mindeneset­re az utóbbi évek fejlődéséhez írandó, hogy — támogatva a KISZ-fiatalok lelkes munkájával is — járdát kaptak az új sport­pályához vezető utcák, valamint a KISZ I. lakótelepe is. Fokozatos gyarapodás Ami az úthálózat korszerűsödé­sét illeti, az elmúlt két év során a városban 3350 méter burkolt út készült el. Az útkarbantartás és -javítás tennivalóihoz a la­kosság csaknem 400 ezer forint értékű társadalmi munkával já­rult hozzá, s ebből nem kis mér­tékben vette ki részét a tanyai népesség. A Vörös Október Tsz területén elkészült a — korábban szinte megközelíthetetlen — Fü- zespusztarészt a forgalomba kap­csoló- bekötőút. Több mint 4 kilométerrel gya­rapodott a város vízhálózata, s ebben az eredményben a társa­dalom egymillió forintot megha­ladó összegű munkája is benne van. A villamosítási program ke­retében 121 külterületi házban és 5 tanyai iskolában gyulládt ki a fény. Nem maradhat ennek kap­csán. említés nélkül a Kinizsi és a Vörös Október Tsz gazdáinak, valamint több üzem és tanintéz­mény dolgozóinak a lelkes segít­sége. i Ebben a tervciklusban került sor a szennyvízcsatorna létesíté­sére is, amely alapvetően kapcso­lódik a kórház és az új lakótelep építkezéseihez. Erre a célra a város két esztendő alatt 21 mil­lió forintot fordított. Bővülő bolthálózat — Jelentős az előrelépés a ke­reskedelem vonatkozásában is. A I tervciklusban két áruház nyitotta még kapuit a vásárlók előtt: az állami kereskedelem 16 milliós költséggel létesített Halasi Áru­háza, továbbá az ÁFÉSZ Kiskun Áruháza. Megnyitásuk a szak­bolthálózat bővülését is eredmé­nyezte. Ennek bizonysága a kor­szerűen átalakított csemegeüzlet és a halbolt is. Nem maradt figyelmen kívül a város peremrészeinek kereske­delmi ellátása sem. A Cserepes utcai Népfrontlakótelepen és az alsóvárosban új élelmiszer-, il­letve húsbolt létesült. Az üzemi dolgozók, s közülük is, elsősor­ban- a háziasszonyok könnyebb­ségét szolgálja a három ipari üzemben életrehívott üzemi büfé, amelyekben a napi élelmezés leg­főbb cikkei állandóan beszerez­hetők. Az egészségügy fellegvára Folyamatosan, s bízvást el­mondhatjuk, a várakozáson felül jó ütemben halad a város legna­gyobb beruházásának, a kórház építésének munkája. Míg eddig a hasonló országos létesítmények közül mindössze kettő készült el az eredeti határidőn belül, a ha­lasi — a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat pon­tos, lelkiismeretes, jó munkájá­nak köszönhetően — valószínűleg „országos csúcsot” javít majd. A tervezettnél ugyanis egy évvel ko­rábban, már a jövő év végén kezdetét veheti az új létesíttnény- ben a gyógyító tevékenység. Majd háromszáz új fészekrakó összesen csaknem háromszáz új lakás a mérlege a város lakás- építési programja két utolsó évé­nek: 75 állami lakás, 54 kis tár­sasház és 152 családi ház épült meg ez idő alatt. Átadták már rendeltetésének a KISZ-lakótelep 12 tantermes ál­talános iskoláját és szomszédsá­gában a 75 apróságot fogadó óvo­dát. ötven személyes tanyai kol­légiumot hívtak életre az alsóvá­rosi iskolában, ideiglenes jelleg­gel, amíg — előreláthatólag a jövő évben — hozzá nem fognak a 260 személyes általános iskolai diákotthon építéséhez. Az elmúlt években az óvodák bővítésére is sor került. így csak­nem megkétszereződött az óvodai helyek száma. Hárommilliós költséggel készült a sokféle célra alkalmas MÁV szakszervezeti székház, amely nem csupán a vasút dolgozóinak, hanem a lakosság egy részének művelődési igényeit is hivatva van kielégíteni. Ebben a tervidő­szakban adták át a 9,5 millió forint ráfordítással létrehozott új városi sportpályát is. fórum — a jovoert — Városunk fejlesztésének megvannak az anyagi-műszaki előfeltételei — mondja végezetül a városi tanács elnöke. — A feladatok végrehajtása azonban nem kis mértékben függ a lakos­ság egyetértésétől, áldozatkészsé­gétől. Az eddigi jó kapcsolatokat továbbra is erősíteni szándéko­zunk, s fejleszteni kívánjuk a kölcsönös tájékoztatás jól bevált formáit, mint például a tavaly óta szép sikerrel működő „fóru­mokat”1 is. Ezeken tájékoztatást adunk — a szakágazatok képvi­selőinek bevonásával — a vá­rosi vezetők elképzeléseiről, a polgároknak a város életével kapcsolatos kérdéseire pedig nyomban választ adunk. Az üze­mi kollektívákkal való hasznos szót értés után a lakosság egyéb rétegeit is bevonjuk ezeknek a fórumoknak a munkájába, kikér­ve véleményüket és válaszolva számos, a fejlődést előmozdító kérdésükre — fejezte be Vincze Ferenc tanácselnök. J. T. • Sok-sok családnak nyújt kényelmes, korszerű otthont a KISZ-la­kótelep. • A kórházi műtők szellőző- és klímaberendezéseit szerelik a Budapesti Csőszerelőipari Vállalat munkásai: Nagy La­jos és Galgóczi András. (Szabó Ferenc felvételei.) 9 A KISZ-lakótelepi új óvoda és iskola. • A MÁV szakszervezeti székh&za. Befejeződtek a termelőszövetkezeti zárszámadó közgyűlések A tavalyi gazdálkodási ered­ményeket összegező termelőszö- ! vetkezeti zárszámadó közgyűlések február végére országszerte be­fejeződtek. A MÉM illetékesei az . MTI munkatársának elmondot­ták: a közgyűléseken minden ed­diginél nagyobb volt a tagság ak­tivitása; jóváhagyták, illetve bí­rálták a termelőszövetkezet gaz­dasági munkáját, és észrevétele­ket. indítványokat tettek az idei tervek módosítására, kiigazítá­sára. A közös gazdaságok tavaly eredményes évet zártak. Bruttó termelésük 7 százalékkal nőtt, miközben a termelési költségek 5 százalékkal lettek nagyobbak, ami azt jelenti, hogy javult a költségszínvonal. A munkadíj és a munkabér egy év alatt 4 szá­zalékkal lett nagyobb és a vál­lalati eredmény — a mérleg sze­rinti nyereség és veszteség egyen­lege — 15 százalékkal magasabb értéket mutat az egy évvel ez­előttinél. A gazdaságokban a fo- gyasztás-felhálmozás aránya egészséges módon a fejlesztési alap javára tolódott el, ami a tsz-ek vezetőinek előrelátását, a biztonságos termelésre való tö­rekvését bizonyítja. A termelőszövetkezetek taglét­száma egy év alatt 20 ezerrel csökkent, ezt azonban a termelé­kenység növekedése kellőképpen ellensúlyozta. Kétszázharminc —kétszáznegy­ven közös gazdaság zárta veszte­séggel a gazdasági évet. Ezek az üzemek részben kedvezőtlen ter­mészeti tényezők miatt kerültek ilyen helyzetbe, másrészt az okoz­ta a pénzügyi hiányt, hogy na­gyobb fejlesztésre vállalkoztak, mint amilyen lehetőségeik vol­tak, s kiadásaik nagyobbak let­tek a bevételnél. A veszteséges és alaphiányos termelőszövetke­zetekben a megyei tanács vb-k bizottságai az új szanálási jog­szabály szerint járnak el. A ren­delet alapján esetenként állami dotációt, vagy visszatérítendő ál­lami juttatást, illetve szanálási hitelt vehetnek igénybe a gaz­daságok. A szanálási bizottságok szakemberei ugyanakkor felül­vizsgálják a gazdaság egész te­vékenységét, hogy megállapítsák: hogyan számolhatják fel a ráfi­zetéses gazdálkodás következmé­nyeit az üzemek. Bérkedvezmények a szolgáltatásban A munkaügyi miniszter rende­letet adott ki, amelyben 1973-ra meghosszabbítja a lakosságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok tavaly bevezetett bérkedvezmé­nyeit. Az érintett vállalatoknál és ipari szövetkezeteknél a munka­idejük nagyobb részében lakos­sági szolgáltatással foglalkozó dolgozók keresetét átlagosan, de differenciáltan 3 százalékkal; mosás, kelmefestés, vegytisztítás, textilruházati, bőr-, szőrmeruhá­zati és lábbeli javítás, építőipari javítómunkák (például lakáskar­bantartás) esetén 4 százalékkal felemelhetik a részesedési alap terhelése nélkül. (A béremelés százalékával módosítani kell az 1973-as év bázisbér színvonalát). Azok a vállalatok, amelyek egyéb tevékenységgel, például áruter­meléssel is foglalkoznak, e bér­kedvezményt a lakossági szolgál­tatások nettó-árbevételének ará­nyában vehetik igénybe. Egyes szakmákban a magasabb vezetőállású és'*' termelésirányító . dolgozókat anyagilag is külön ösztönzik a szolgáltatások foko­zására. Azoknál a vállalatoknál, ahol a lakosság részére végzett kelmefestés, vegytisztítás, gépjár­műjavítás, elektromos háztartási gépjavítás, híradástechnikai cik­kek javítása, lakáskarbantartás nettó árbevétele 1972-ben az egy­millió forintot meghaladta, s az idén a szolgáltatások értéke nö­vekszik, ott a magasabb vezető­állású dolgozók egyébként járó nyereségprémiumát a bérköltség terhére emelni kell, a bérszín­vonalba azonban az emelés nem számít be, így a nyereségrésze­sedés összegét nem érinti. Az említett vállalatoknál, illetve szakmákban 1972-höz képest a szolgáltatások minden egyszáza­lékos növekedése után a maga­sabb vezető beosztásúak alapbé­rük 0,3 százalékát kapják nyere- ségprémumként, az egyébként já­ró nyereségprémiumon felül. Ha a szolgáltatások értéke 10 száza­léknál nagyobb mértékben emel­kedik. úgy a 10 százalékon felüli emelkedés után százalékonként az alapbér 0,5 százáléka jár nye­reségprémiumként. Az említett szolgáltatásokat közvetlenül irányító üzemvezető­ket, főművezetőket, művezetőket, területi kirendeltségvezetőket, szerviz- és részlegvezetőket, textil- tisztító szalonok vezetőit — a magasabb vezetőállásúakhoz ha­sonlóan — az árbevétel növelé­séért külön prémiumban része­sítik, s ennek összegét sem kell a bérszínvonalba beszámítani. A bérkedvezmény nyomán a magasabb beosztású és a ter­melésirányító dolgozók besorolás szerinti évi alapbére vállalati szinten legfeljebb nyolc száza­lékkal emelkedhet. A bérkedvezmények azokra a vállalatokra, ipari szövetkezetek­re vonatkoznak, amelyek a nye­reségadózás szempontjából lakos­sági szolgáltatásokat végeznek, kivéve a bizományi tevékenysé­get. * Favilla, fakanál.. . • ... nem készül a lajosmizsei Háziipari Szövetkezetben, de fatányér annál több. Néhány évvel ezelőtt szállítottak be­lőle először Angliába, s azóta ez a cikk jelentős helyet ví­vott ki magának az állandó gyártmányok sorában. Az idén már nemcsak Angliából, ha­nem az NSZK-bóI és Auszt­riából is kapnak megrende­lést, s évente átlag 200 ezret kell elkészíteniük. Felvételünkön Szabó János lakkszóró pisztollyal” csino­sítja” a kész fatányérokat. (Kovács János felvétele) Látogatás egy laktanyában Túl vannak már az első meg­próbáltatásokon: az alaki gyakor­latokon, az iskolalövészeten, az első őrszolgálaton. Megszokták, ha nehezen is a frissítő reggeli tornát és normaidőn belül sike­rül az éjszakai riadó. Sokasodnak a katonatapasztalatok ... Az egyik műszaki alakulatnál járunk. Üjságíró kollégákkal ér­keztünk ide, hogy ismerkedjünk a katonák életkörülményeivel. Azt hallottuk, hogy ebben a lak­tanyában sok Bács-Kiskun me­gyei fiatal teljesít szolgálatot. Házigazdánk, a parancsnok po­litikai helyettese tájékoztat a szóban forgó témáról: — Arra törekszünk, hogy ál­landóan javítsuk a személyállo­mány életkörülményeit. Azt akar­juk elérni, hogy a fiatalok a mai viszonyoknak megfelelően, kulturált körülmények között tel­jesítsék szolgálatukat. Elindulunk eiy alapos körsétá­ra a laktanyában. Kezdjük a körletekkel. A régi, százszemélyes hálókörlet, a rosz- szul fűthető, örökké zajos és hu­zatos nagy hodály itt már a múlté. A kellemes kis hálókör­letekben egy-egy szakasz fiatal katona már más módon, meghit­tebb közösségben élhet. Ragyog a folyosó — óh, milyen sok súrolás, felmosás „sakkozás” színhelye! —, ám most már nem azért fénylik, mert a felmo­sóronggyal örökké csutakolják. Pasztával kenik, géppel fényesí­tik, s eltűnt vele az egykor oly rossz emlékű vegzatura is. Új fogalom: a gazdasági szo­ba. A folyosó végén nem túl nagy helyiség, hideg-meleg víz­zel, mosógéppel, mosó- és tisztí­tószerekkel, a mennyezeten ruha­szárító fregolival, meg vasaló­asztal, hőszabályzó villanyvasaló­val. Itt rendbe lehet hozni; tisz­títani, vasalni a felső ruháza­tot, ki lehet mosni, szárítani a műanyag holmikat. Az étteremben a parancsnok hadtáphelyettese kalauzol ben­nünket. Hol van már innen is a csajka és az egy raj — egy asz­tal ültetési rend. Most önkiszol­gáló rendszert látunk, az étlapon kétmenűs ebédválasztékkal. A reggeli étlapról eltűnt a nem éppen jó hírű feketekávé, na­gyobbrészt a szalonna is. Van Viszont tízórai. Az étrendet iga­zítják a még fejlődésben levő J8—20 éves fiatalok szervezeté­hez, s a fizikai igénybevételnek megfelelően ez napi 3800—4200 kalóriát jelent. Ebben a laktanyában már hiá­ba keressük a kantint is. Szere­pét a szolgáltatóház vette át: bolttal, presszóval, fodrászmű­hellyel, újságpavilonnal. Kint a szabadban Bács-Kiskun megyei fiatalokkal találkozunk sportpálya építésén dolgoznak. A 83 000 négyzetméternyi területen labdarúgó- és atlétikai pálya, több labdajátékra alkalmas pá­lya, a katonai testnevelést szol­gáló tornakert sorakozik. Pihenő időben leülünk egy kis beszélge­tésre. A. téma természetesen a katonai szolgálat, az első sike­rek, a közösségi élet sok apró kis gondja, vidámsága. A helvéciai Pájer Ferenc hon­véd nyugodtan tekint a szolgá­lat hátralevő részére. Jogosít­ványt szerzett az MHSZ-ben, amelynek itt most nagy hasznát veszi. Hasonlóan alakul a sora a tiszakécskei Varga Antal hon- védnak is. Szintén gépkocsivezető volt és az alakulatnál nagy szük­ség van a szakértelmére. A kunbajai Hegyei Mihály mű­helyírnok Volt otthon. És írnok lett a seregben is. De mindjárt hozzáteszi: — Van már dicséretem, a gya­korlaton végzett jó munkámért! A lászlófalvi Nagy János hon­véd gondolatai gyakran járnak otthon. Fiatal i felesége, másfél éves kisfia van.' így bizony ne­hezebb a szolgálat. A kiskunhalasi Lengyel Tibor honvéd viszont annál vidámabb: — Ma érkeztem vissza a juta­lomszabadságról — mondja és huncut mosollyal hozzáteszi: — de máris szeretnék hazamenni... Harsány nevetés. Hanem a ja­va még hátra van. Kiderül ugyanis, hogy Lengyel Tibornak a bátyja is katona. S mit ad az élet — egyszerre érkeztek haza szabadságra. („Képzeljétek, a mama tyúkhúslevest készített, utána csirkepörköltet és csodála­tos házi krémest...’’) — Jaj, srácok! — kiabál közbe Szaiai Béla — kecskeméti bútor- asztalos —, ne beszéljetek a koszt­ról, mert mindjárt soron kívüli konyhamunkára kérem magam ... Parancsnokuk, egy fiatal tiszt csak dicséri a fiúk munkáját, helytállását. Azt mondja: — Ma önök meggyőződhettek arról, hogy gondoskodunk a korszerű kiképzés feltételeiről és a katonák kulturált életkörülmé­nyeiről. Ha mindez együtt van, akkor a harckészültségi feladato­kat is magasabb szinten tudjuk teljesíteni. Hegedűs Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom