Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-29 / 74. szám

PETŐFI NÉPE • 1973. március 29.

Válaszolnak az illetékesek

Lapunk március 1-i számának Olvasóinké a szó rovatában jelent meg az „Esetem az autómatával és az eladóval” című levél. Írója, a Lászlófalván lakó Szabó Mária szóvátette, hogy a kecskeméti Centrum Áruházban levő kávéadagoló automata működés- képtelenségéről nem figyelmeztették előre, s így 'a készülékbe ' fölöslegesen dobott be 2 forintot, amelyet nem volt hajlandó visz- szajuttatni az egyik eladó, aki ráádásul udvariatlanul is viselkedett:

A panaszra dr. Weither Dániel- né, *a megyeszékhely Centrum Áruházának igazgatója írásban válaszolt. Mint közölte, a szóban forgó berendezés hibáját minden esetben jelzi a „Nem működik!” feliratú tábla. Hogy az eset bekövetkezett, annak feltehetően csak egy magyarázata lehet: miután Szabó Mária bedobta a 2 forintot, akkor keletkezett üzemzavar a masinában. Ezt követően persze azonnal gondoskodni kellett volna a megjavításról. Az intézkedést, valamint a pénz visszaadását elmulasztó és a meg nem engedett magatartást tanúsító eladó szóbeli figyelmeztetésben részesült. A levélírónak, kárpótlásként 2 forint értékű postabélyeget küldött a Centrum Áruház, amely okulva a történtekből, s a hasonló panaszok megelőzése érdekében új táblát -he- , lyezett el a készüléken. Szövege: „Az automata működésével kapcsolatos panaszát a méteráru osztály pénztáránál kérjük je-, lenteni!”

Az említett rovatunkban közöltük Erdész Gusztáv kiskunhalasi lakos sorait „Munkabér munka nélkül?” címmel. Olvasónk kifogásolta, hogy hónapok óta nem végzett nála tisztítási munkát a kéményseprő, mégis visszamenőleg felszámolta a munkadíjat. Ezenkívül bírálta .azt az előírást, amely lehetővé teszi, hogy a csupán fűtési idényben használt -kémény esetében is egész évre számlázzák a seprési díjat.

Az ügyben vizsgálatot tartott a Bács-Kiskun megyei Kéményseprő és Cserépkályha-építő Vállalat igazgatója, Bíróczi Gyula. Megállapítása szerint abban a kerületben, ahol olvasónk lakik, több mint 10 éve dolgozik ugyanazon kéményseprő, s rendszeres időközökben, az utasításoknak megfelelően látja el a kémények, illetve a tüzelőberendezések tisztításával kapcsolatos feladatokat. Ettől függetlenül jogos a panasz, mert a mester töbször olyan időpontban kopogtatott a levélíró lakásán, amikor annak ajtaja zárva volt. Mivel ilyen esetre Sor kerülhet máskor is, a vállalat - képviselője megállapodott Erdész Gusztávval, hogy a seprési igényéről ezentúl külön értesítse a városi kirendeltséget, amelynek dolgozói a kívánt időben végzik el a munkát. Ami az évi kéményseprői díjjal kapcsolatos bírálatot illeti, az tájékozatlanságból ered, ugyanis a fűtési idényben használt kéményekért csakis a fél évre esedékes seprési díjat számolja fel a vállalat..

Hiányos csomagolás címmel szintén a március 1-i számunkban hoztuk nyilvánosságra Kiss Ferenc kecskeméti lakos sorait, amelyben elmarasztalta a megyeszékhely sütőipari szaküzleteinek azt a gyakorlatát, hogy vékonyka, s minimális mennyiségű papírba csomagolják a kenyeret. Olvasónk emlékeztetett a kereskedelmi egységek higiéniai szabályaira, amelyeket a szóban forgó boltoknak is kötelező betartaniuk.

A problémával kapcsolatos véleményéről a Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalat igazgatója, Somogyi József szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében tájékoztatott. Mint írta, a megállapítások jogosságához nem férhet kétség, a dolgok megnyugtató rendezése azonban pénzügyi nehézségekbe ütközik. Ugyanis a csomagolópapír — s főleg a selyempapír — rendkívül költséges áru, nagymennyiségű felhasználása komoly anyagi terhet jelent a vállalatnak, amely a kedvezőtlen tények ellenére rövidesen- intézkedik. Ennek következtében a sütőipari . szaküzletek árusítani fognak majd — a kenyér higiénikus csomagolásához szükséges — nylontásakot, amit külön kell kérniük és téríteniük a vásárlóknak.

A szerk. megjegyzése: A válasz érdemi részét illetően hadd hivatkozzunk a érvényben levő árrendelkezésre, amely egyértelműen kimondja: az élelmiszerek a rögzített áras cikkek kategóriájába tartoznak, á csomagolásuk költségei tehát nem háríthatok a fogyasztóra. Vajon a kenyér — mint alapvető élelmiszer — csomagolásánál eltekinthet e szabálytól a kecskeméti sütőipar?

A TANYAI LAKOSSÁG ELLÁTÁSÁT SEGÍTIK

Szerkesztői üzenetek

Szabó József, Bocsa: Ügyével — felkérésünkre — a megyei tanács vb kiskőrösi hivatala foglalkozott, amelynek elnöke, Csizmadia Tibor szerkesztőségünkhöz juttatta el. a vizsgálat megállapításait, s az intézkedést tartalmazó levelét. Ebből kiderül, sérelme , jogos volt, a bócsai Szőlőskert Szakszövetkezet ugyan is szabálytalan elszámolás alapján folyósította önnek a tavaly októberben értékesített mustja ellenértékét, pmit a vevő, a Középmagyarországi Pincegazdaság Alföldi Üzemének kiskunfélegyházi pincészete utalt át a községbe. A szakszövetkezet már korrigálta hibáját, s gondoskodott a hiányzó összeg és a szállítási- költség .kifizetéséről. Szabó Pál, Kecskemét: A „Hírős” bisztró ételeivel kapcsolatos panaszát kivizsgálta a megyei vendéglátó ‘ vállalat, amely szerkesztőségünknek küldte meg válaszát. Eszerint a forgalomba hozott ételek minősége, valamint a kimért adagok mennyisége az előírásoknak megfelelő, áraik pedig alacsonyak, a minimális haszonkulcs alapján 'megállapítottak. A finom fehér kenyér szeletenként 40 fillérért történő árusítását rendelet teszi lehetővé.

összeállította: Velkei Árpád

A megye 38 általános fogyasztási és értékesítő szöveti ezete az elmúlt esztendőben 3 liSilliárd 172 millió forint bolti kiskereskedelmi forgalmat ért el, amely a teljes megyei áruforgalomnak csaknem 50 százaléka.

A külterületeken a tanyai körzetekben — néhány kivételtől eltekintve — csak a fogyasztási szövetkezetek tartanak fenn kiskereskedelmi és vendéglátó üzleteket. Fontos feladatúknak, az alapszabály szerinti kötelezettségüknek is tartják e területeken élő lakosok napi közszükségleti cikkekkel történő megfelelő ellátását. Ezért a tanyai boltoknál a gazdaságosság csupán másodrangú jelentőségű.

A fogyasztási szövetkezeteknek 181 boltja van a külterületeken, a tanyákon. Ezekben az elmúlt esztendőben 176 millió forint értékű áru fogyott el. A legfontosabb napi közszükségleti cikkekből a külterületeken is általában megfelelő és rendszeres volt .az_ ellátás..'

A megyei pártbizottság és a tanács erre vonatkozó határozatának megfelelően ma már a^ fogyasztási szövetkezetek is tudatosabban, tervszerűbben törekednek a tanyai lakosság ellátásának javítására. Alapvető fontosságúnak tartjuk a tanyai boltok fenntartását, szükséges és lehetséges mértékű korszerűsítését mindaddig, míg azt a körzetükben élő lakosság száma, igénye indokolttá teszi.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a legtávolabbi, vagy a nagyon ritkán lakott területeken egyrészt újabb házi boltok létrehozása, másrészt pedig az egy-két helyen már jó működő mozgóbolti Fendszer továbbfejlesztése jelentheti hosszabb 'távon a tanyai emberek napi közszükségleti cikkekkel történő rendszeres ellátását. Ugyanakkor a megyei területfejlesztési tervvel összhangban új, színvonalas választékot adó boltokat kell építeni a gyorsan fejlődő, zárt tele pülésekké alakuló külterületi lakótelepeken.

Az ilyen boltok létesítésére vonatkozó minden jogos és célszerű igény kielégítését támogatjuk. Már 1972-ben értünk el eredményeket a tanyai bolthálózat fejlesztésében. A következő három esztendőre pedig további előre'- haladást terveztünk.

A múlt évben a kalocsai,' a tompái, a bugaci, a kecskeméti, a keceli és a tiszakécskei fogyasztási szövetkezet épített új tanyái boltot. A tüzelőanyag-ellátás javítására Lakiteleken, Kerekegyházán, Hartán, Ladánybe- n.én és Császártöltésen létesítettek üzemanyagtöltő állomást. A gázcseretelep hálózata három lerakattál bővült.

1973-tól 1975-jg 14 új külterületi boltot létesítenek a fogyasztási szövetkezetek, összesen 7 millió forint költséggel. Ezek közül hat megnyitására —Bugacon, Szakmáron, Ágasegyházán, Nyár- lőrincen, Szabadszálláson és Császártöltésen — még ebben az év~

Jör- Jhf...

jr;,;

*

SMITHS ■

'

** .... *****

j

• A Keceli Fogyasztási Szövetkezet új élelmiszerboltja és falatozója Imrehegyen.

:m

• A Kiskunfélegyházi Fogyasztási Szövetkezet egyik tanyai boltja. Látszik, hogy törekednek a bő áruválasztékra.

ben sor kerül. A tavaly megvalósult beruházásokhoz a szövetkezetek megyei közös fejlesztési alapjából 2 millió 700 ezer forint támogatást adtunk. A most folyó, illetve a közeljövőben kezdődő boltépítésekhez pedig 3 millió 600 ezer forint összegű segítséget nyújtunk.

•

A közeli napokban számottevően

fejlődik a villannyal rendelkező külterületi boltok technikai felszerelése is. A nemrég beszerzett negyvenöt '230. literes hűtőszekrény lehetővé "teszi újablp cikkek árusítását, a választék bővítését.

A tanyai boltok berendezésének^ felszerelésének bővítésére, korszerűsítésére 600 ezer forintot, 'tatarozásra és félújításra 1 millió 500 ezer forintot költenek a szövetkezetek. Tovább fejlesztik a tüzelő, az építőanyagok és a nagyértékű tartós fogyasztási cikkek házhoz szállítását. Intézkedéseket tesznek a javító-szolgáltató tevékenység bővítésére, a

kenyér- a péksütemény- és a tejtermékellátás zavartalanabbá

tételére.

Mindezek érdekében szorosabb együttműködést | alakítanak ki a tanyai lakosság ellátásában közvetlenül is érdekelt tanácsokkal, termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal.

A tanyai boltok jelentős része veszteséges. Ennek egyik oka az is, hogy az érvényben levő köz- gazdasági szabályzók ma sem veszik figyelembe az átlagosnál jóval hátrányosabb körülmények között tevékenykedő kereskedelmi egységek társadalmi, politikai jelentőségét és fontosságát.

A veszteségek és a boltok fenntartásával együttjáró számtalan gond ellenére egyik szövetkezetnél sem tervezik a tanyai egységek megszüntetését, vagy számuk csökkentését.

Hrebik Ferenc

MESZÖV-elnökhelyettes

Egészségügyi

mérleg

1972-ről

Az Egészségügyi Minisztériumban most készül az ország egészségügyi helyzetének 1972. évi mérlege.

A mérleg alapjában véve pozitív, a múlt esztendő mentes volt az influenzajárványtól, csupán az 1971. év végi járvány utóhatása érződött valamelyest tavály január és február hónapban. Ami a főbb mutatókat illeti, figyelemre méltó\ az élveszületés- nek négy éven át csökkenő irányzatának kedvező változása, 1971- hez képest az élvészületések száma 2 százalékkal emelkedett, örvendetes az is, hogy a halálozási arányszám négy százalékká! alacsonyabb volt, mint 1971-ben. A halálokok között változatlanul előtérben állnak a szívbetegségek, a magas vérnyomás, válá- mint a rosszindulatú daganatok. Ugyanakkor kevesebb halál&sét fordult elő közlekedési, üzéirni balesetek, gümőkór, fertőző tíé- tegségek és tüdőgyulladás miátt: A népszaporulat 24 százalékkal emelkedett 1971-hez viszonyítva'. Különösen nagy jelentőségű a csé- csemőhalálozásban mutatkozó hát- százalékos javulás. Ennek eredményeként a csecsemőhalandóság az- 1971. évi 35 ezrelékről 33 é'z- relékre ese.tt vissza. Mintegy 1-2 százalékos a csökkenés a tbC-S megbetegedéseknél.

Az üzemi balesetek száma, az állami iparban, az építőiparbáú, a szállítási és hírközlési ágazatokban csaknem 6 százalékkal volt kevesebb. A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek és sérülések számában 1-2 százalékos a csökkenés, és csökkent a közúti balesetek következtében meghaltak száma is.

Visszaesett az előző évihez képest a különféle foglalkozási betegségek és mérgezések aránya is. 1972-ben 126-tal kevesebb,

összesen 2872 foglalkozási megbetegedést, mérgezést jelentettek, amelyek közül a legtöbb — 55 százalék —r■ a bőr megbetegedésével kapcsolatos. Kedvező volt a múlt esztendőben a fertőző betegségek statisztikája is: csökkent a hastífusz, a dysenteria, a járványos szaruhártya-gyuliladás és több más fertőző megbetegedés. Ugyanakkor mintegy 20 százalékkal növekedett a fertőző májgyulladás, és 32 százalékkal magasabb volt a skarlát-megbetegedések száma.

Az egészségi állapot kedvezőbb alakulására utal az is, hogy a táppénzes arány valamelyest csökkent: 5,4 százalékról 5,2 százalékra; A felnőtt orvosi körzetek száma 46-tal- gyarapodott és elérte a 3898-at. Ezenkívül 62 A fekvőbeteg-gyógyintézetekben hálózatba, s ezekbői már 722 van országosan. Ugyancsak kedvező jelenség, hogy a felnőtt körzetek járóbeteg-forgalma 48 millió volt, szemben az 1971-es 49 millióval. A fekvőbeteg gyógyintézetekben az ágyak száma 1267-tel nőtt, s 85 331-re emelkedett, az évi betegforgalom pédig 2,5 százalékkal volt több 1971-hez képest. Az átlagos időtartam egy-egy fekvőbetegnél 1972-ben 15 nap volt.

GÁL SÁNDOR:

22. KAPCABETYÁROK

"Nem sokan ismerik ma már a kapcát, így tehát érdemes elmondani miféle alkalrpatósság volt ez: a lábra tekerhető vászondarab, a mai zoknik őse. Valamiféle alantas ruhadarabnak kellett tekinteni, s így párosulva a betyárral, olyan embert jelentett, aki válogatás nélkül és ha úgy tetszik „elvtelenül” rabolt, fosztogatott,, nem nézett se istent, se embert. Szegénytől, gazdagtól egyaránt elvitt amit tudott. A klasszikus betyároknak elvük ’ volt, mely szerint csak a gazdagoktól vittek el, s nem egy esetben ezen holmikból istápolták a nincstelen embereket.

Az 1828-as esztendő úriszéki periratai között- találtunk egy oldalnyit a kapcabetyárokról is. Ebből a történetből világosan megérti az olvasó, hogy miféle emberek lehettek ezek. Maga az úriszék is kegyetlenebből, keményebben bánt el ezekkel a fickókkal, hiszen — mert egyáltalán nem válogattak — rengeteg zsiványság ternelte lelkűket, mire a bíróság elé kerültek. Íme a történet:

„Halász, vagy Siska János, mint Hegedűs József már megkerült kilenc lovainak tolvaja, Nagy Ferenc ruháinak, Bálint Jánós két lovainak — de amelyek megkerültek — és Herczeg Ferenc öt darab marháinak el- orzója, mint többed magával Kun István úr kapásának megtáma- dója, Sipek György konyhájának felverője, Balogh György és Kiss János által Lisztes István kunyhójából lopott italok elemésztője, Boros Jánosnak Gugola János által lett megfosztatásának elné- zője, Faragó István szőlőbóü lakosnak megtámadásában, agyon- lövésében és házának kiprédálá- sában egyik és oly gonosztévő, ki a prédáláskor kívül strázsát állott, mint az egész rablóbanda feje akasztófára ítéltetett. Pere apellál tatott.

Gugola János szinte ugyanazon bűnökkel terheltetik, de még továbbá azzal is, hogy mint aki rablótársát, Faragó István agyon- lövésére serkentette — akasztó- fára ítéltetett. Peres apellálhatott.

Balogh György szinte ugyanazon bűnökkel terheltetik, mint előbbeni társai, de még továbbá azzal is. hogy ő Faragó Istvánt fegyveres kézzel Agyonlőtte és ki- prédálta. Sőt a rablott holmikból másnap leányt kérvén, annak ajándékba'vitt. Akasztóiam ítéltetett,, dé pere apelláltatott...”

A három kapcabetyár sorsa megpecsételődptt és beteljesedett. Nem sokkal az ítélet kihirdetése, majd jogerőre emelkedése után a hóhér kezére kerültek. Valóban, az ilyen bűnözők jelentették a legnagyobb veszélyt a közbiztonságra. Siska Jánosék mindenkit megtámadtak és kifosztottak, aki csak az útjukba került: kapás embert, szőlőbéli lakost. Ugyanakkor raboltak bort. marhát, ruhát, kifosztottak konyhát, kunyhót és mindent. Embert öltek meglehetősen hidegvérrel. Ezek valóban akasztófára való zsivá- nyok voltak. Különösen Balogh György, aki — a jegyzőkönyv is felháborodással rögzíti — a rablóit holmikból, amelyekhez em^ bervér tapadt, ajándékba vitt másnap, amikor lánykérőbe ment.

Nézzünk még egy-két ilyen kapcabetyár históriát. Itt van például Máté János, akit 1828- ban ítélt hóhér pallosára az úriszék. „Máté János már fenyített gonosztevő azért, hogy a múlt 1827. észtendei december hó 18- dika reggelén Tóth András tanyájában Ispán . Jánost nemcsak kegyetlenül agyonverte, hanem ruháitól is megfosztván mezítelenül hagyta, a hóhér pallosára ítéltetett...”

Végül eg.v másik bűntársulat, az öt emberből álló Pipás banda: „Kusz István, régi megrögzött gonosztevő. Hajdú Mihály (másnéven Pipás) Szabó András, Juhász Demeter és a megszökött Hegedűs Mátyás bűnös társaival és fő-fő gonosztevőkkel a Benei pusztán az Jászberényi ménesre ütvén, onnét a csikósok leverése után 16 darab lovakat, amelyeknek egy része a kárvallott tulajdonába visszakerült, erőszakosan elrablóit. Ezért, mint javíthatatlan gonosztevőt és erőszakos rablót akasztófára ítéltük és a még hátralevő és 2130 forintokat tévő kárnak megfizetésében bűnös társaival in solidum marasztal- tatott.'

Hajdú Mihály (igazabban Pipás) több ízben és súlyosan fenyített gonosztevő, az előbbinek társa ugyancsak akasztófára ítéltetett. s a kárnak bűnös társaival in solidum megfizetésében marasztaltatott...” Tegyük hozzá, hogy Szabó Andrást ugyancsak a hóhér kezére adta az úri- szék. Mi lett a megszökött negyedikkel (az ötödik Juhász Demeter sorsa igen érdekes, kalandos, ezt külön nézzük majd meg). Nos Hegedűs Mátyás „mint szentenciás rab innen helybül kiszökvén a köncsogi pusztán Kasza József pusztázó • drága áru paripáját nyereg szerszámokkal együtt ellopván, amidőn Kásza József hadnagy tőle ezeket vissza akarta hozni, ezen rab haramia módon megtámadta a hadnagyot, sarkantyúját a fejébe vágta és lajbiját róla lehasogatta ...” Mégis elfogták Hegedűst és kivégezték.

Következik: Bogár Imre.

• Rablók kivégzése