Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
1973. március 20. ® PETŐFI NÉPE ® 5 MÚZEUMAINK KINCSEI ír Cserepulya, puplika, vörsnyeg, bújdosó vagy sütőharang a neve a képen láthatár tárgynak. Ez a darab Szeremléről került a bajai múzeumba még az 1930- as években. Magyarországon csak a déli részeken használták, de nem volt általános. Annál inkább a Balkánon és Romániában. Készítették cserépből, kőből és vaslemezből. Udvaron vagy nyitott kéményes konyhában tüzetraktak, a sütőharangot fölé állították, mikor áttüzese- dett, a parazsat félrehúzták, odatették a lepényt, máiét, esetleg húst, ráborították a puplikák, parazsai húztak rá, s az ételt így sütötték. Szeremlén, Érsek- csanádon a lakodalmi rétessütésre használták. Egyes kutatók nomád népek mozgókemencé jenek tartották. Kérdés, hogy a vándorló életmódra alkalmas-e? Inkább pásztorok használták, de a falvakban is sokáig megmaradt ez a nagyon ősi sütési mód. S. E. Újabb fllmdokumentumok Lev Tolsztojról A Goszfilmofon szovjet filmarchívum munkatársai különböző archívumokban és múzeumokban nemrégiben filmdokumentumokat fedeztek fel Lev Tolsztojról. A felvételek Tolsztojt 1909-ben Jasznaja Poljanában családja körében és séta közben, valamint a kurszki pályaudvarról elutazásakor ábrázolják, amikor sok ezer moszkvai gyűlt össze a híres iró búcsúztatására. Az új film- 'töredékeket 1910-bol származó, már ismert felvételekkel félórás dokumentumfilmmé állították össze és egy moszkvai filmszínházban bemutatják. Tolsztoj élénken érdeklődött a fiatal filmművészet fejlődése iránt. 1909—1910-ben többször kifejezésre juttatta azi a kívánságát, hogy filmforgatókönyvet írjon, terveit azonban már nem valósíthatta meg. írói életművét azonban sokszor megfilmesítették. Így keletkezett a Feltámadás, a Karenina Anna és legutóbb Szer- gej Bondarcsuk világszerte ismert filmje, a Háború és béke. Tanyai gyerekek — városban A kiskunhalasi Alsóvárosi Általános Iskola épületében kapott helyet tavaly szeptembertől kezdve az ötven személyes kollégium. Az ide bekerült gyerekek a Rekettye, Felsőszállás, Tajó, és Kispirtó környéki tanyavilágból jöttek, s azóta megszoktak itt; igazi otthonuknak érzik a kollégiumot. A lépcsőkön, folyosón kedves arcú, napsugaras tekintetű gyerekek. Hangosan-jókedvűek; mozgásuk, csivitelő szavuk, nevetésük tavaszt idéző, betölti az épületet. A falakon: Petőfi élete képekben. Kérdezem itt is, ott is tőlük: hogy érzik magukat, milyen a kollégiumi élet? Ilyenek a válaszok: — Jobb itt; könnyebb a tanulás.. — Itt szebb minden, mint tanyán. — Jó, hogy bejöttem; anya is örült neki, de apa nem. — Itt jobban megy a tanulás, a készülés. Van rá idő is; otthon nem volt. — A kollégiumban az étel is jobb. — Nekem messzire kellett bejárni;' az úgy rossz volt. — Sokat kellett a disznóra vigyázni, meg ilyesmit. — Hát ... azért otthon is jó lenne! Figura Tóni hetedikes. így fogalmaz: — Mindenre megvan a lehetőségem. A negyedikes Ilosvai Gyuri meg így: — Petróleumlámpánál rosszabb volt tanulni. — Anyu, apu nem hiányzik? — De. Mégis jó itten. (Érdekes apróság: az öccse kiselsős, azt kérte jöhessen be ő is. Itt Tanul a bátyja is, meg aztán ő is szeretne kollégista lenni. Kivételt tettek vele, felvették. És jólérzi magát a nagyobbak között). A folyosón, a diákügyeletes asztalán petróleum- lámpába vezetett villany. Hadd érezze a „nebuló” az otthoni környezet ízét. Faggatom az igazgatót, Bolváry Gergelyt: mit szólnak a szülők? Meséli, hogy a napokban házi farsangi ünnepséget rendeztek. Csaknem valameny- nyi szülő eljött. r,Valóságos lakodalom volt.” Kocsik, lovak az udvarban. Batyuk, elemózsiás csomagok a kézben, a padokon. Elözönlötték az épületet. Megvizsgáltak alaposan lenlről-fentről, jobb- ról-balról. kívül-belül mindent. Milyen is ez a kollégium? Jó-e? Nem jó-e? Megcsavarták a vízcsapot: folvik-e belőle a víz? (Folyt!) /S nemcsak a szülők jöttek el De a keresztapák, nagynénik, nagyapák, nagybácsik, távoli rokonok is. Azt mondta egy idős bácsi: Mennyire boldog, hogy az ő gyermeke ilyen helyen lehet. A napirendjük: délelőtt iskola — félkettőig, ebéd, szabad idő, csendes tanulás. Vacsor^, kikérdezés. Hideg-meleg zuhany. Ötszöri étkezés. — A tanulmányi eredmény? — Tizennyolo gyerek javított a nyolcadik osztályos végeredményhez képest. Jónak mondható. — Kulturális lehetőség? — Televízió, rádió, lemezjátszó. Akinek kedve van hozzá, részt vehet a batikszakkörben. Vagy a „Röpülj pává”-körben, tánccsoportban. Ötszázötven kötetes házi könyvtár is van. Vannak, akik azt állítják, felesleges a tanyai kollégiumi mozgalom. Azt mondom nekik erre: menjenek el Kiskunhalasra, kérdezzék meg a gyerekeket. És a szülőket, pedagógusokat. ' És utána mondjanak majd véleményt. Varga Mihály GÁL SÁNDOR: botránkoztató vétkes tettéért egy esztendei rabságra, azalatt fer- tályonkén 25, összesen 100 kisebb korbácsokra, minden héten kenyéren és vízen töltendő két napi böjtre, vasban töltendő közmunkára ítéltetett...” Ügy látszik, hogy a bíróságot már akkor sem kötötte a szak- vélemény. Azzal nem volt köteles teljes mértékben egyetérteni, s az ítéletét kizárólag arra alapozni. így történt ez Kiss Rozália esetében is, amikor meglehetősen nagy éleslátással, már- már bölcsességgel figyelembe vette azt is, hogy a gyermek idő előtti és halva lett születését maga a lány any a is okozhatta azzal, hogy állapotját szégyellvén azt, elszorongatta. Ügy gondolom, hogy ez az ítélet az egyik leginkább megalapozott ázok között, amelyekkel találkoztam levéltári búvárkodásom idején. Arra csupán sejtésekkel utalhatunk, hogy mi lett az első gyerek sorsa, hiszen — amint olvashattuk — a férj nélkül való Kiss Rozália most másodszor törvénytelenül teherbe. Az első gyerek kétségtelenül élt. Azért érdemes figyelni Kiss Rozália ügyére, mert igen gyakran találunk távirati rövidségű bejegyzéseket az úriszéki fenyí- tőiratok között. Például ilyet: „Molnár Erzsébet, mint tulajdon gyermekének szánt-szándékos gyilkossá a hóhér pallosára ítéltetett ..Aztán • „Ketskeméti András és Ba|i Anna, Krizsán János özvegye, mint első ízben levő unokatestvérek, vérfertőz- tetésben találtattak bűnösnek és ezért a. hóhér pallosára ítéltettek. Perük apelláltatván, a curia Ketskeméti Andrást két esztendei rabságra és 80 páltza ütésekre, Bagi Annát egy esztendei rabságra és 20 páltzaütésekre ítélte..Tudni kell azonban, hogy a curiához apelláta útján felküldött iratok gyakran egy fél esztendő múlva érkeztek vissza. Addig a két szerencsétlen hideg verejtékben várta sorsa beteljesedését. Viszont nekünk, kései utódoknak az ő ügyük is azt bizonyítja: kegyetlen volt néha az úriszék. Végezetül ebből a témakörből ■— paráználkodás, házasságtörés, többnejűség, gyermekgyilkosság stb. — ismerkedjünk meg egy liliomtipróval, akkori megfogalmazás' szerint megszeplőte- lenítővel. Ezt egyáltalán nem olyan szándékkal ástuk ki a fe- nyítőiratok közül, hogy lám, már akkor is voltak liliomtip- rók. Messzebb menő tanulsága, jogtörténeti érdekessége van az esetnek, s a sok rosszízű megállapítás mellett némi érdemet is tulajdoníthatunk az úriszékié. AZ ORVOSI VÉLEMÉNY Egy 1316-ban keletkezett ügy iratait bogarászva érdekes és meglepő jelenséggel találkoztak: orvosi vélemény hangzott el az úriszék előtt, s az úriszék részben helyt is adott a szakértő megállapításainak. Történt pedig a következő: „Kiss Rozália férj nélkül való most másodszor törvénytelenül teherben esvén, viselés állapotját nemcsak szüntelenül titkolta, hanem azt elszülvén, a gyermeket alattomosan az árnyékszékbe be is dobta, ahonnan halva vétetett ki. Ámbár az, hogy gyermekét szánt- szándékkal ölte volna el, ellene ki nem jött, merthogy az orvosi vizsgálat szerént a gyermek idő előtt és még az anya méhében meghalva születettnek találtatott. Mindazonáltal térhessen gyaníttatván nevezett Kiss Rozália afelől, hogy a gyermek halva lett születését terhességének titkolása és elszorongattatá- sa által maga is okozta és azt szülés után alattomosan az árnyékszékbe el is Ellenkező esetben ugyanis — ha mondjuk „eltökéllett ‘szándékkal” megölte volna — nem kerüli el a hóhér pallosát, s nem kerül ismételten az úriszék színe elé. ben ülő bíráknak. Nevezetesen a körültekintést, az üggyel kapcsolatos bizonyítékok feltárását, s azok értékelését, mérlegelését. Nem kétséges ugyanis, hogy a meggondolatlan Kováts Istvánt minden további nélkül akasztó- fára küldhették volna, ha ügye tárgyalása közben nem bizonytalankodott volna el a tisztelt szék. „Kováts István íeleséges, lutheránus ketskeméti illetőségű, Diós Zsuzsanna hajadon, igen fiatal személynek erőszakos megszep- lőtelenítéséért bévádoltatott. De a maga által is elismert paráználkodásnak erőszakkal lett elkövetése ellene ki nem bizonyít- tatván, mint nős-parázna és a nevezett Diós Zsuzsannát szüzességétől megfosztó, egy esztendei rabságra és ezalatt vasban töltendő közmunkára, minden héten két napi böjtre ítéltetik. Marasztaítatik továbbá a meg- szeplősített Diós Zsuzsanna 40 forintokban leendő megfizetésében.” Nem kétséges, hogy itt is közrejátszott az orvosi vélemény, továbbá az „igen fiatal személy” s az esetleges tanuk vallomása. Az ügy jogtörténeti érdekessége abban rejlik, hogy — ma már köztudott — az igen fiatal személy megszeplősítése, mégha az ő belegyezésével is történt, hatályos jogunk szerint erőszaknak számít. Akkor ezt még nem így fogták fel, bár a körülményekből kiviláglik, tényleg erről volt szó. A hajadon kislányt azonban mégcsak feddésben sem részesítették. A túlzottan fiatal kort így értékelte az úriszék. Következik: A gyerektartás őse. Harcosok, szájhősök, árulók Űj tv-játék felvétele a stúdióban 0 Jelenet a filmből. — Nyissa ki az ajtót és lökje be Bélát! Az ajtó még ki sem nyílt, a kék posztózubbonyos fekete csákós fegyőr úgy meglódítja Pau- dits Bélát, hogy majd kitörik az ajtó. Paudits szemrehányóan megjegyzi: „Arról nem volt szó, hogy az ajtóval együtt lökjön be..’.!” A fegyőr — talán katonaviselt ember — a szokott szegletes mozdulatokkal tisztéleg, majd az előírásoknak megfelelően újra betuszkolja a cellába a foglyot. Mindez a Margit körúti fegy- házban játszódik le 1919 őszén, amikor a Tanácsköztársaság bukása után megkezdte véres munkáját a fehérterror. Galgóczy Erzsébet tv-játéka, a „Szájhős” ezl a véres korszakot idézi fel. A 70—80 perces színdarabban feltűnnek a szadista rendőrtisztek, a hírhedt kakastollas csendőrök, a kérgeslelkű fegyőrök és áldozataik, a kommunisták, amint borogatják összevert társuk sebeit, támaszt adnak a bizanytalanko- dónak és kivetik maguk közül az árulót. Egy- fiatal rendező, Kabay Barna diplomamunkája ez a tv-játék. Fiatalember, nem élhette át azokat az időket, mégis hátborzongatóan pontosan ragadja meg a helyzeteket. Jól formálja meg a kornak jellegzetes figuráit: a snájdig rendőrtisztet (Darvas Iván), aki felhúzza kezére a fehér glacé-kesztyűt., mielőtt az előtte ülő fiatalember (Paudits Béla) arcába vágna a kissé lomha, de a gyűlölettől izzó, alantas gondolkodású detektívet (Dózsa László); a lagymatag, élveteg szépasszonyt, (Rultkai Éva), aki azt hiszi, hogy a női báj, kacér- ság hat ezekre az elvadult figurákra. Folytatódik ^ próba. A szájhős — Paudits Béla — dicsekszik cellatársainak: — Mindenütt ott voltam, ahol szükség volt rám. Egyszer Duna- patajon jöhettek rám vagy ezren. — Cellatársa leinti: „Te hülye vagy, spicli vagy! Van rá bizonyítékuk? Csak azt mondd meg, amire van bizonyítékuk”. E pillanatban újabb fordulóponthoz és a dráma, belökik az ajtón a vérző Csernyik elvtársat, az egykori Lenin-fiút. Cellatársai, a priccsre fektet'k, törölgetik az arcát. Az egyik megkérdezi: Milesz veled? — Felakasztanak. — Mi a vád? — Gyilkosság, közönséges gyilkosság! A másik letartóztatott hirtelen rádöbben a valóságra, a helyzet reménytelenségére. — Akkor engem is felakasztanak. Pedig ártatlan vagyok, csak azt tettem, ami a kötelességem. A próbát megismétlik. Űjra belökik Csernyik elvtársat, aki most nem a priccsre, hanem a földre zuhan. A cellatárs hozza a 'Vödröt. letörli a vért a megkínzott ember homlokáról. . A forradalom- elbukott. Féktelenül tombol a bosszú. De a kommunisták hősies helytállása csakúgy, mint a Lenin-fiúkért rajongó kis szói hős naiv hite a remény szikráját gyújtja: egyszer majd véget ér a fehérterror és az urak. papok, tábornokok hatalma véget ér. Sényi Imre NYELVŐR Intézkedünk vagy intézkedés történik? Az ige fajainak gazdagságát, sokrétű képzési lehetőségeit, jelentésárnyalatainak bőségét szoktuk említeni, amikor rá akarunk mutatni az ige használatában rejlő nagy kifejező erőre. Üjabban mind gyakrabban tapasztaljuk, hogy az igének ezt a rendkívüli kifejező erejét figyelmen kívül hagyják. Sokszor egészen elsúlytálano- dik, töltelékszó lesz belőle. Például: „Vállalatunknak súlyponti feladatként jelentkezik gyártmányaink megismertetése.” Folyamatosan és helyesen: „Vállalatunk súlyponti feladata, hogy gyártmányainkat megismertesse.” A jelentkezik ige használata teljesen felesleges. Az igehasználat elleni vétséget fokbzzák a terpeszkedő kifejezések. Ezekben az igének a jelentését főnév fejezi ki, és egy kapcsoló ige kerül melléje. Pl. elintézésre' kerül, gondoskodás történik, átalakítást eszközöl, elintézést nyer, kezdetét veszi. Ezek a szókapcsolatok merevvé, színtelenné teszik a kifejezést, a gondolat közlésének személytelen jelleget adnak. A cselekvő személyt legtöbbször nem is jelölik. hanem valamilyen határozóval kifejezve háttérbe szorítják- Az ilyen mondatok szerint nem is cselekszenek, hanem csak valami történik, végbemegy. Vegyünk példának egy mondatot! „A javaslat megvitatásra kerül a szövetkezetkezet tagsága által.” Elemezve a mondatot, alanya és állítmánya (a javaslat került) nem utal arra, hogy valakik valamit megvitattak.. Helyesen fogalmazva ez is kiderül: „A szövetkezet tagsága megvitatta a javaslatot.” Ez a mondat egyszerűbb is, 'kifejezőbb is amannál. A mondat alanya és állítmánya itt: a tagság megvitatta. Ezt könnyen kiegészíthetjük a tárggyal: a javaslatot. Ma már a vállalatok alig cselekszenek, inkább csak a vállalatok házatáján történik valami. Nem véletlen, hogy a következő mondatban a történik ige szerepel a terjengős kifejezésben : „Intézkedés történik az üzletek áruval való jobb ellátásáról.” „Üzemünkben gondoskodás történt a hibák kijavításáról:” Szívesebben olvasnánk ilyen nyilatkozatokat: „Intézkedtünk az üzletek áruval való jobb ellátásáról.” „Gondoskodtunk, hogy üzemünkben a hibákat kijavítsák.” Ez nyílt színvallás: megismerjük a cselekvő alanyt, mert a rossz fogalmazású mondatokban csak arról olvastunk, hogy valami történik a felelősök környezetében. A jól fogalmazott mondatokból kitűnik, ki cselekszik, ki a felelős, mert, ha a cselekvő nem nevezi meg magát, felelősséget sem vállalhat. Először csak az alany, később már a felelősség is elmarad. A most tárgyalt esetek a nyelvi szerkezet elleni vétségek. Sokkal súlyosabbak, mint pl. a hely-*- télén szóhasználat. Kiss István Köziiletek, vállalatok figyelem! 2 db jó állapotban levő IFA W—50 LA/Z, 2 SK. típusú tehergépjármű eladó Ár megegyezés szerint. ÉBKM. Vízmű Vállalat Kecskemét, Izsáki út 13. Nagy Imre szállításvezető. / 1056 t
