Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-20 / 66. szám

f 1973. március 20. # PETŐFI NÉPE • 3 KÉPERNYŐ Mi kértük? Kíváncsian vártam a televízió •vasárnap esti főműsorát. A szer­kesztők ugyanis már eleve elhá­rították maguktól az elismerést, vagy az esetleges bírálatot. Amit látnak, hallanak, azt maguk vá­lasztották. Azt eszik, amit főztek: Önök kérték... A címben né­mi büszkeség is ágaskodik. Lám, már ide is eljutott a televízió. Elegendő, ha a tisztelt néző küld egy levelezőlapot a megadott címre és máris felhangzik A csi- tári hegyek alatt, megjelenik a képernyőn a pufi Kazal, elnyúlik a heverőn Galambos Erzsi, ismét örvendezhetünk, hogy még min­dig elbűvölő Lollobrigida, ada­tik bőségesen operett, meg ci­gánytánc, csurran egy kis gyö­nyörűség a klaszikus muzsika hí­veinek és azok sem csalódnak, akik Szepesit kívánták. Kérdezgettem ismerőseimet, hogy ők mit óhajtottak. Felhasz­nálták-e az alkalmat arra, hogy ország-világ megismerje nevüket, lakáscímüket. Restellkedve val­lották be, hogy ők bizony nem árulták el, ki, vagy mi a ked­vencük. Valaki magát az ötletet is helytelenítette. „Ha megkér­deznének. ellenezném, az efféle, mindenevőknek szánt szellemi tápot. Azt kérném, hogy inkább egynemű műsorokat adjanak. S ami a legfontosabb, tudjuk előre, hogy mit kapunk. A szerkesztők a sejtelmes címmel valamennyi néző előtt elhúzzák a mézesmad­zagot; előbb-utóbb mindenki megkapja, amit kíván.” A műsor tehát alaposan felad­ta a leckét a kritikusnak, akinek tulajdonképpen az előfizetőkhöz kellene címezni mondandóját. (Önök kérték ...!) A kérdés kettős. Valóban ilyen összeállítást akarunk mi magyar nézők és jó hogy ilyet szeret­nénk? Közvéleménykutatásra saj­nos nincs módunk. Sejtjük, felté­telezzük, hogy az elgondolást ál­talában nem helytelenítik az em­berek. Bebizonyosodott, hogy jó érzés viszontlátni a sikerszámo­kat, felidézni a nagy élményeket. A rövid ismétlések többnyire népszerűek mint ezt Varga Ká­roly (az egykori bajai diák), a kitűnő szociológus is megállapí­totta. Azt is kifejtette. Hogy a te­levíziónak örülni kell a meglevő Igényeknek; ezeket igyekezzék tel­jesíteni. A vasárnap este — a korábbi - 'nál egyszerűbb körítésben — lá­tott számok többsége színvonalas alkotás. Külön-külön egyik ellen sem lehet kifogás. A nézők több­sége mégis csalódott voltba más­fél órás műsor végén. Lehetetlen ennyiféle kívánságot, ízlést 90 perc alatt kielégíteni. A túrósré­tes, meg az uborkasaláta egy­aránt finopn csemege, de együtt? Mit lehetne tenni? A keret nem látszik rossznak, csak „profilíroz­ni” kellene az Önök kérték adá­sait. Egyik alkalommal az úgyne­vezett könnyű műfajt kedvelők kaphatnának fórumot, máskor a „komolyzene”, az irodalom hívei. H. N. A járási hivatal az állami akarat érvényesítéséért A csaknem két évvel ezelőtt hatályba lépett új tanácstörvény 66. paragrafusa kimondja; „Já­rásban a tanácsi hatáskörbe tar­tozó államigazgatási feladatokat a járási hivatal látja el, mint a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának egységes, önálló szerve.” — Milyen feladatokat tö­mörít az iménti megfogalma­zás, s méginkább: milyen ta­pasztalatokat kínál működése óta a hivatal tevékenysége? Ezzel a kérdéssel kerestük fel Bene Andrást, á megyei tanács végrehajtó bizottsága kecskeméti járási hivatalának elnökét. . — A legösszefoglalóbban talán így fejezhető ki a járási hivatal feladatköre: közreműködni, segí­teni az állami akarat érvényre- juttatásában — kezdte válaszát’ Bene elvtárs. — Konkrétabban szólva a hivatal legfontosabb te­endőiről, először is a hatósági te­vékenységet említem. Köztudott, hogy a helyi tanácsok önállósá­gát és felelősségét a részükre le­adott számos újabb hatósági jogkör is megnövelte. A já­rás 24 községe közül pél­dául tízben — a korábbiak mel­lett — az építésügyi és iparha­tósági jogkört is helyben gyako­rolják. Mégis még mindig szép számmal vannak olyan ügyek, amelyekben első fokon a járási hivatal jár el. — Milyen hatékonysággal gyakorolják az újabb hatás­köri jogosítványaikat a köz­ségi tanácsok? Hallhatnánk néhányat a hivatalnak az ez­zel kapcsolatos tapasztalatai­ból? — A községek többségénél a különböző hatósági jogkörök gya­korlásában igen jól érvényesül a jogszabályismeret, s annak a helyi körülményekre való alkal­mazása. Nem mond ellent ennek, ha megemlítem, hogy a közsé­gek egy hányadánál még van e tekintetben kívánni való. Egy tavaly készített statisztika pél­dául azt mutatta, hogy alig csök­kent a járási hivatal ügyiratfor­galma. Ennek okát vizsgálva ki­derült, hogy számtalan olyan ügy került vissza a járáshoz másod­fokú döntés céljából, amit ko­rábban első fokon a járási tanács vb valamely szakosztálya látott el. — Utalt rá elnök elvtárs, hogy a járási hivatalnak fon­tos feladata a helyi tanácsok és szakigazgatási szerveik te­vékenysége, fejlődésének elő­segítésé. Hogyan teszi ezt a hivatal a helyi önállóság csor­bítása nélkül? — Segíteni a községi tanácsok és szerveik önálló tevékenységét — ehhez alapvetőbb a munkájuk figyelemmel kísérése, s a szer­zett tapasztalatok rendszeres meg­beszélése a helyi szervekkel. Jól bevált módszer a megyei tanács által kezdeményezett, s a most végéhez érő tanácsi ciklusban minden községre kiterjedt vizs­gálat. Ez a tanácsi munka, a szakigazgatás minden részleté­re kiterjedő vizsgálódás sok hasznos tapasztalattal szolgál a járási hivatal, s a helyi végre­hajtó bizottság, a községi vezetők számára egyaránt. Ugyanis a se­gítés célzatával őszintén feltár­juk ilyenkor a munkában jelent­kező negatívumokat és természe­tesen a pozitívumokat is. A községekkel való kapcsola­tunkat erősíti a helyi tanácsi testületek és tisztségviselők tevé­kenységének törvényességi fel­ügyelete. Rendszeresen figyelem­énél kísérjük a testületi ülések jegyzőkönyveit, az azokban rögzí­tett határozatokat, s ha törvény­telenséget tapasztalunk, észrevé- telezünk. Olykor még előfordul a hatásköri túllépés, ami abban nyilvánul meg, hogy a helyi vég­rehajtó bizottság határoz olyan egyedi, lakossági ügyekben, ame­lyeket a jogszabály a szakigazga­tási szerv hatáskörébe utalt. V A segítés további módja a személyzeti munkában, s a szak­mai képzésben is jelentkezik. Legutóbb éppen februárban szerveztünk 4 napos továbbkép­ző tanfolyamot a községi adó­ügyi dolgozók részére, az új adó­ügyi törvényt ismertettük. A to­vábbképzést illetően a helyi ta­nácsok dolgozói részéről gyak- rah felvetődő panasz (főleg a kisközségekben), hogy a vb-tit- kár, vagy egy-egy ügyintéző 3—4 féle munkakört is ellát, s ugyanennyi szakmai továbbkép­zésben kell részt vennie. Ez sú­lyos megterhelést jelent a dolgo­zónak. nem szólva arról, hogy távollétében »nincs, aki helyette­sítse. — A párt- és kormányhatá­rozatok, illetve a megyei po­litika végrehajtása nem csu­pán a helyi tanácsok, hanem a járásban működő valameny- nyi gazdasági, társadalmi stb. szerv feladata. A járási hiva­talnak tehát fontos a szerepe a jó kezdeményezések felka­rolásában, a különböző törek­vések, Végső soron a járásban folyó szocialista építő munka összehangolásában. Miként töl­ti be ezt a funkcióját? — Ez éppolyan jelentős és fontos, mint az eddig említett feladataink. A megyei tanács vb szakosztályai például az ágazati politika érvényesítése érdekében- a hivatal elnökén keresztül te­szik meg intézkedéseiket. Ily mó­don az elnöknek és helyettesé­nek módjában áll figyelemmel kísérni a kiadott rendelkezések végrehajtását, mint ahogyan szükség esetén intézkedéseket is kezdeményezhet. A járási pártbizottság és a hi­vatal külön munkatervet készí­tett a tanács, illetve a hivatal alá nem rendelt szervek együtt­működésére. Tapasztalataink ezekről, az úgynevezett koordiná­ciós értekezletekről igen kedve­zőek. Munkaterv alapján ne­gyedévenként tartunk ilyen ösz- szehangoló tanácskozásokat, ame­lyeken fegy-egy szerv vezetője beszámol munkájáról. A felveté­seit rögzítjük és ’illetékesség sze­rint továbbítjuk. Ugyanakkor a hivatal elnöke tájékoztatja a kü­lönböző szervek vezetőit a já­rási hivatal munkájáról, s a feladafokról. Hadd említsek ezzel kapcso­latban néhány példát. A járási hivatalnak fontos tennivalója, hogy a településfejlesztés elvi és gyakorlati tennivalóira javaslato­kat tegyen a megyei és a községi szerveknél, s ugyanakkor koordi­nációs szerepe is van. Ezzel élve, az utóbbi időben a járási pártbi­zottság határozatának megfele­lően főleg a tanyai lakosság hely­zete javítására tettünk javasla­tokat a községeknek. Az össze­hangolt munka eredményeként befejeződött az iskolavillamosítás, ezzel párhuzamosan a nagyobb tanyacsoportok villamosítása- is. Most a tanyai népművelési köz­pontok hálózatának kiszélesítése vap soron a villamosított isko­lákban. Az egyik koordinációs ülésünk témája a gyermekintézmények, s elsősorban az óvodabővítés volt. Eredményeként a többi kö­zött például Városföldön, az ál­lami gazdaság segítségével való­sult meg az új óvoda és a ta­nulószoba. Az óvodaprobléma mellett az idős emberek szociális gondvi­selése a járásban a másik leg­nagyobb gond. A napköziháló­zatfejlesztés szépen halad. A leg­újabb ilyen otthonok tavaly Izsákon, Kerekegyházán és La­kiteleken létesültek. Ezek az in­tézmények azonban nem oldják meg a tanyán élő, segítésre szoruló öregek helyzetét. Újabb kezdeményezés született tehát, a tanyai gondozói hálózat létreho­zása. Napjainkban tizenegy gon­dozónő látogatja a tanyán élő idős embereket. Legutóbb Balló- szögön és Kunadacson kezdje meg működését egy-egy gondozó­nő, akiknek béralapja felét a járás, a másik felét pedig a he­lyi termelőszövetkezetek bizto­sítják. Végül, . de nem utolsósorban szólnom kell a pártirányítás nél­külözhetetlenségéről, a hivatalnak a járási pártbizottsággal való szoros együttműködéséről. A já­rási párt-végrehajtóbizottság munkatervében jelentős feladato­kat kap a hivatal elnöke, s a párt testületi ülésein gyakran születnek igen jó, a tanácsi munkát segítő határozatok. A párt járási végrehajtó bizottságá­nak, de az apparátusának a munkamódszerét is rendkívül jó­nak tartom, mert az elvi irányí­tás érvényesül elsősorban — mondotta befejezésül Bene And­rás, a kecskeméti járási hivatal elnöke. Perny Irén SBSBBBBBBBBBSlIIIBfilSBBBBBBBfllBBBSIBBBSBBBSlglSlilSSBSSBBBSHIlSSG] Bizalom — egyhangúan Reményi Lajost, a dunavecsei Virágzó Tsz fiatal .állategészség­ügyi szakmunkását a nagyközség 12. számú választókörzetében is­mét tanácstagnak jelölték. A je­lölés egyhangúan született — ez olvasható á jelölő gyűlésen ké­szített jegyzőkönyvben. De még egyéb is. A jelenlevők elégedettek Reményi Lajos ta­nácstagi tevékenységével, s mi­előtt döntenének, egymás után sorolják a gondokat: út és jár­dajavítás, a tejellátás ügye, kel­lene még egy húsbolt, javuljon a közétkeztetés. A felsorolt prob­lémákban további intézkedés szükséges, s kinek is mondanák el, ha nem éppen a jelöltnek. Hogyan fogadta az újabb le­hetőséget? Mit jelent egy „hu­szonévesnek” amikor megtudja: április 15-én a neve rajta lesz majd a szavalólapon? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk. — A jelölés — megtiszteltetés. De én ezúttal kétszeresen is örü­lök. A tény, hogy jelöltek, egy kicsit válasz arra is, hogy a kör­zet lakói, a két évvel korábbi választóim, mennyire elégedettek tanácstagi munkámmal. 1971- ben kettős jelölés mellett nyer­tem el bizalmukat, ezúttal egye­dül kerülök „mérlegre”. Mindez nagyobb felelősségre, jobb mun­kára is kötelez. Az elmúlt cik­lus amolyan tanuló időszak volt. Meg kellett ismernem a közéleti munkát, a nyilvánosság előtti szereplést, a közügyekben való felszólalást. — Erre volt alkalom bőven, mert nemcsak a tanácsnak, de a végrehajtó bizottságnak is tagja. Milyen témákban hallatta sza­vát? — Mint a KISZ községi csúcs­vezetőség tagja, természetesen az ifjúsággal kapcsolatos kérdé­sek foglalkoztattak leginkább. Ezen belül is főként az ifjúsági törvény végrehajtásának Körül­ményei. De más „témáim” is voltak. Többször felszólaltam a lakosság áruellátásának javítása érdekében, művelődési kérdések­ben, vagy településfejlesztési ügyekben. — Az eltelt ciklusban hány­szor találkozott a választókkal? — Kétszer, összevont- tanács­tagi beszámolón. De az igazi ta­lálkozások sokkal gyakoribbak. Hogy mennyire? Szinte napon­ként van rá mód, hiszen egy utcában lakunk. A napi gondok, az útbaigazítást igénylő ügyes­bajos dolgok, a választókörzet hangulata és véleménye rövid úton eljut hozzám. így aztán egyszer sem megyek „üres kéz­zel” a végrehajtó bizottsági ülé­sekre. — Az elintézett ügyek közül egy? — Ha nem is nagy horderejű, de számomra izgalmas feladat volt egy társasház házirendjé­nek összeállításában közremű­ködni. Akik ezekbe az új két­szintes épületekbe költöztek — tegnap még egymástól elkülö­nítve, amolyan igazi falusi kö­rülmények között éltek. Egy ilyen házirend nagy segítséget nyújthat az életforma-váltás zök­kenőinek elkerüléséhez. — Tervek? — Ha április 15-e után kéz­hez kapom a tanácstagi megbí­zólevelet, nem kell feladatok után néznem. Már most együtt vannak az elintézésre váró ügyek. Közülük néhány régebbi keletű, legelőször ezeket kell be­fejeznem. Hogy mégis milyen kérdésekkel foglalkozom majd legszívesebben? A község ifjú­ságának problémáival. Ez szív­ügy és közügy is. Sz. A. Világslágerekkel jön a »Lajne« A közeljövőben 14 tagú szovjet tánczenekar és vokálegyüttes ér­kezik Magyarországra. Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság „Lajne” nevű, világot járt társu­lata amerikai és ausztráliai tur­né után’ látogat hazánkba. • „Világslágerek, .73” című mű­sorukkal először április 4-én Orosházán, majd Gyulán, Mis­kolcon, Tiszakécskén, a Fővárosi Operettszínházban, Székesfehér­várott, Esztergomban, Lajosmi- zsén, Kiskőrösön és Kecskemé­ten lépnek fel. Csak Benedekkel érkezik a meleg < Sándor és József üres zsákkal érkezett, ezért a meteorológiai intézet távelőrejelző osztálya sze­rint Benedekre hárul a feladat, hogy társai mulasztását pótolja. Vasárnap az évszaknak megfe­lelően alakult a hőmérséklet, de kedden a lehűlés következtében még fagy is lehetséges. Szerdá­tól — Benedek napjától — vár­hatóan fokozatosan felmelegszik az idő, megszűnik a fagyveszély. Erre a napra esik a csillagászati tavasz kezdete is. Egyébként, az elmúlt 20 évben nem váltak be a három tavasz­hozóhoz fűzött jó időt váró re­mények. Irodalomtörténészek Petőfi-emlékhelyeken tezve egyes újságcikkeket. Pél­dául: Mikor javítják ki a tan- , könyvekben Petőfi szülőhelyét? A Kiskőröst tárgyaló tabló fel­irata: Kiskőrös, a vitatott szü­lőhely. Az évfordulóra megjelen­tetett füzet sem mentes ettől a gondolattól.) A művelődési házban Urbán Aladár egyetemi docens tartotta meg a vándorgyűlés utolsó elő­adását „Az 1848-as választások és Petőfi” címmel. A feszült fi­gyelemmel hallgatott előadás Mezősi Károly kutatásainak szá­mos fontos részletet tisztázó eredményeire épült. Az előadó Petőfi követjelölti bukását nem helyi, szabadszállási vonatkozás­ban vizsgálta, hanem országos viszonylatban; Petőfi politikai szereplésének mélyreható elem­zésével, rámutatva, hogy már a választókerület kiválasztása sem volt • szerencsés. A vándorgyűlés tehát eredmé­nyesen fejeződött be. Ez volt a résztvevők véleménye is. P. PaóZ Rózsa, a Magyar Irodalomtörté­neti Társaság titkára is elisme­rően nyilatkozott a rendezvény- sorozatról. Hangsúlyozta, hogy a TIT megyei szervezetét dicséret illeti a példás, pontos rendezé­séért. A vándorgyűlés rendezvényei­nek befejeztével érdemes lesz összefoglalni a Petőfi-évforduló- nak már most levonható tanul­ságait. örvendetes, hogy megyénk Petőfi-emlékhelyein kiállítások­kal és külön kiadványokkal hív­ták fel a figyelmet a költőre. A kutatómunkát tovább kell foly­tatni. A megemlékezések után is ápoljuk a Petőfi-kultuszt! Ne merüljön ki a vele való foglal­kozás a szülőhely kérdésének unos-untalan való felvetésében és a Petőfi-legendák állandó is­mételgetésében, hanem olvassuk rendszeresen műveit. Iskoláink felsőbb utasítások nélkül is járul­janak .hozzá, hogy a fiatalság megszeresse és olvassa verseit. Kiss István BNV-kiállítócsarnok épül • A Budapesti Nemzetközi Vásár kiköltözik a Városligetből a Mező- gazdasági Kiállítás területére. 1973-ban még részben a Városliget­ben, részben az Albertirsai úton rendezik meg a BNV-t. A Mező- gazdasági Kiállítás területén új központi kiállító csarnokot épí­tenek. A tervek szerint az idei BNV-re 4 ezer négyzetméternyi csarnokrészt már használhatnak a kiállítók. A könnyűszerkezetes üveg oldalfalú csarnokot a Könnyűipari Szerelő és Épületkarban­tartó Vállalat szakemberei szerelik. (MTI-foto — Bara István felv. — KS.) A Magyar Irodalomtörténeti Társaság az TIT és a megyei tanács „Tisztelet Petőfinek” jel­igével vándorgyűlést rendezett megyénk Petőfi-emlékhelyein. A kecskeméti előadássorozat­ról már beszámolt a Petőfi Népe március 17-i, szombati száma. A vándorgyűlés második állomá­sán, Kiskunfélegyházán szomba­ton délután folytatódott a ren­dezvénysorozat. A gyűlés részt­vevői megtekintették a Kiskun Múzeum gazdag anyagú Petőfi- kiállítását Fazekas István mú­zeumigazgató szakavatott vezeté­sével. A tanácsházán dr. Belé- nyi István tanácselnök-helyettes köszöntő, ,és Nagy Miklós docens bevezető szavai után Fekete Sán­dor tartott előadást „Félegyhá­za és Petőfi” címmel. Elmélyül- ten tárgyalta Petrovicsék ottani életét, nagyon jól jellemezve a szülőket, és érdekesen fejtegette a kis Petőfi testi és szellemi fej­lődését, sokszor az eddigi meg­állapításokkal is vitatkozva. Vasárnap v (Sándor-napon) a vándorgyűlés egész napos kirán­dulással Kiskőrösön és Szabad- szálláson' folytatódott. A műve­lődési központban Szabó- Gyula vb-titkár közvetlen szavakkal üdvözölte a megjelenteket. A szülőház megkoszorúzásának fel­emelő pillanata következett. Barta János egyetemi tanár őszinte megilletődéssel emléke­zett Petőfire, és azt a reményét fejezte ki, hogy az ünneplések után is elevenen fog hatni nagy költőnk szelleme. Délután Szaoadszálláson feje­ződött be az irodalomtörténészek Petőfi-helyekrp zarándoklása. A művelődési házban a március 11-i, ottani Petőfi-ünnepségek alkalmából készített kiállítás is, mint az előző helyeken, temati­kai csoportosításban fényképek, cikkek és hivatalos iratok má­solatainak felhasználásával igen gazdag anyagot sorakoztatott fel. (Bántó és ünneprontó, hogy még mindig makacsul hirdetik a sza­badszállási születés teljesen el­fogadhatatlan gondolatát, célza­tosan' kiemelve, pirossal bekere­Befejeződött az elsősök beíratása Országszerte befejeződött az általános iskolák új első osztá­lyosainak beíratása. A,követke­ző fontos lépés a hamarosan sor­ra kerülő kötelező orvosi vizs­gálatok megkezdése. A cél an­nak megállapítása; milyen a kis diákjelöltek testi, szellemi fej­lettsége, képesek lesznek-e meg­felelni az iskolában rájuk váró követelményeknek. A fejlődés­ben időlegesen elmaradt, de szellemileg ép gyerekeket — szülői beleegyezéssel — kisebb létszámú osztályokba irányítják, ahol csupán 12—15 gyermeket oktatnak-nevelnek, s az elsős tan­anyagot a lehető legkedvezőbb feltételek mellett sajátíthatják el. Ily módon — a korszerű mód­szerek, a beható egyéni foglal­kozás eredményeként — remél­hető, hogy a gyerekek időben pótolják fejlődésbeli elmaradá­sukat és tanulmányaikat később normál létszámú osztályban foly­tathatják tovább. Budapesten, de néhány na­gyobb városban is. — ahol a feltételek biztosítottak — egye­lőre csak kísérleti jelleggel az általános orvosi vizsgálatot pszichológiai és pedagógiai vizs­gálódással egészítik ki. Az iskolai „start” előtt állók körében eléggé gyakoriak a sze­mészeti elváltozások. Illetékesek ezúton is kérik a szülőket, ha az orvos fénytörési hibát álla­pít meg és szemüveget javasol a gyereknek, ügyeljenek arra, hogy azt valóban használja is. Ha pedig kezelésre van szüksé­ge, a kis diákj elöl tét, rendsze­resen vigyék el az orvoshoz, ne­hogy később súlyosabb látási za­varok jelentkezzenek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom