Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-20 / 66. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE JiZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 66. szám Ára: 90 fillér 1973. március 20., kedd Megkezdődött a párizsi értekezlet Dél-Vietnam politikai jövőjéről Párizstól harminc kilométerre, Celle-Saint-Cloud-ban, XV. Lajos erdők övezte egykori vadász- kastélyában, hétfőn délelőtt megkezdődtek a DIFK és a saigoni kormány küldöttségei között a dél-vietnami politikai kérdések rendezésére irányuló érdemi tárgyalások. A DIFK küldöttségét Nguyen Van Hieu államminiszter, a saigoni küldöttséget Nguyen Luu Vien miniszterelnök-helyettes vezeti. E tárgyalások során — a párizsi megállapodás értelmében — április végéig meg kellene egyezni a dél-vietnami politikai problémák rendezésében, elsősorban a nemzeti megbékélés és egyetértés országos tanácsának megalakításában. Nguyen Van Hieu, a DIFK államminisztere Párizsba érkezésekor kiemelte: a politikai megoldásának az a feltétele, hogy Dél-Vietnamban "tényleg helyreálljon a béke és normalizálódjanak a lakosság életviszonyai. „Mi hajlandók vagyunk tanácskozni minden vietnamival, bármilyen irányzathoz tartozzék is” — hangsúlyozta a DIFK államminisztere. Megfigyelők azonban rámutatnak: az egyik fő nehézség pillanatnyilag éppen abban rejlik, hogy a saigoni kormány nem akarja megteremteni az ellenőrzése alatt álló területeken a feltételeket ahhoz, hogy nyíltan a politikai porondra léphessenek azok, akik a „harmadik tényező” képviselői lehetnének a nemzeti megbékélés országos tanácsában. Ehhez arra lenne szükség, hogy a saigoni kormány tiszteletben tartsa a demokratikus szabadságjogokat Dél-Vietnamban, mint ezt a párizsi megállapodás 11. cikkelye kifejezetten előírja. Gazdasági témák a helsinki konzultáción Az európai biztonsági és együttműködési értekezletet előkészítő nagyköveti tanácskozás hétfőn előbb plenáris ülést tartott, majd a munkabizottság ült össze a helsinki Dipoli konferenciateremben. A részt vevő 34 ország nagykövetei a plenáris ülésen megállapították, hogy a munkabizottság az első napirendi pont, a biztonság témakörének alapos megvitatása után áttérhet a második „kosárban” összegyűjtött javaslatok feldolgozására, amelyek a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésével foglalkoznak, beleértve a környezetvédelmet is. Adam Willmann lengyel nagykövet az ülésen új munkaokmányt terjesztett be, amely témájában a második konzultációs forduló során előadott szovjet napirendi javaslathoz csatlakozik. A lengyel tervezet az ipari együttműködés előmozdítását javasolja az országok közötti két- és több oldalú egyezmények révén, egyebek között a vállalatok és cégek közötti kooperáció bővítésével és megkönnyítésével. A francia nagykövet az ülésen felvetette az eddigi munkarend bizonyos módosítását, eszerint a második napirendi pont anyagának feldolgozását és szerkesztését is a munkabizottságban kellene elvégezni, nem a „minicsoportban”, de úgy, hogy az utóbbi kötetlenebb tanácskozási módját alkalmaznák a teljes létszámú testület ülésein is. A munka üteme pedig nem csökkenne, mert a bizottság is folytathatná a délutáni ülésezést. A délelőtt második felében a munkabizottság megkezdte a második „kosárban” található napirendi javaslatok megvitatását. Gazdasági és műszaki kérdésekről lévén szó. számos küldöttséget új szakértőkkel erősítettek meg. Losonczi Pál látogatása a megyében Hétfőn kétnapos látogatásra megyénkbe érkezett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A megye határán dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gcjdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta a vendéget. A megyei körút első állomása Lajosmizsén az Országos Vízügyi Hivatal Vízgépészeti Vállalatának központja és a 3. számú gyáregység volt, ahol a vállalat, valamint a nagyközség párt- és tanácsi vezetői adták tájékoztatást, ismertették a gyártmányokat. A vállalat acélszerkezetű víztornyok, ülepítők, derítőberendezések, víztisztító szűrők, öntözőszivattyúk és szivattyútelepek gyártásával foglalkozik. Az elmúlt esztendőben 213 millió forint termelési értéket állítottak elő. A gyáregységben Vajda József, az Országos Vízügyi Hivatal Vízgazdálkodási Trösztjének vezérigazgatója vezette körül a vendégeket, a központban pedig Várnagy József vállalati főmérnök ismertette a fejlesztési terveket. A gyár udvarán kedves epizódra került sor. A Petőfi és a Jóreménység nevű szocialista brigádok vezetői: Nyilas Ferenc és Dekányi Kálmán megkérték az Elnöki Tanács elnökét, hogjl lássa el_ kézjegyével a brigádnaplókat. Losonczi elvtárs örömmel tett eleget a kérésnek. ' • Losonczi Pál (a kép balszélén) a gyártmányfejlesztésről érdeklődik Vajda Józseftől a 3-as számú gyáregységben. A magas rangú vendég érdeklődött a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, a község fejlődéséről. Ez utóbbiról dr. Havasi László tanácselnök adott tájékoztatót. Innen Kecskemétre vezetett az út. A város szélére érve megtekintették az épülő Széchenyivá- rost. A megyei pártbizottságon dr. Romány Pál adott áttekintést a megye társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetéről, terveiről. Jelen voltak a megyei pártbizottság titkárai, a megyei tanács elnökhelyettesei, a megye politikai és társadalmi életének más vezető személyiségei. Az Elnöki Tanács elnöke nagy érdeklődéssel hallgatta a beszámolót és tájékoztatást kért a választást megelőző politikai előkészültekről, a jelölő gyűlések hangulatáról. A megye vezetői elmondták, hogy ezek az összejövetelek igen aktívak, a jelenlevők közérdekű témákat tesznek szóvá, s bőven adnak útra- valót a jelölteknek. Losonczi elvtárs nagy elismeréssel szólt a megye eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy nehéz körülmények között, esetenként mostoha gazdasági környezetben kellett megteremteni a korszerű nagyüzemi gazdálkodást. Az eredmények viszont önmagukért beszélnek, a mezőgazdasági nagyüzemek sikerei a lakosság életszínvonalának'' emelkedését segítették elő. Hasonlóképpen sokat fejlődött az ipar is. Elmondta, hogv 25 évvel ezelőtt járt Kecskeméten egy tanfolyamon, akkor ez h város úgy nézett ki, mint egy nagy falu. Aki hosszú idő után tér vissza ide, bizony alig ismer rá, formálódik az új városközpont. Ezt követően Losonczi Pál a megye vezetőinek kíséretében a Budapesti Kertészeti Egyetem kecskeméti Főiskolai Karára látogatott. Itt dr. Somos András, a Kertészeti Egyetem rektora üdvözölte a vendégeket, dr. Fi- liusz István, az egyetem főiskolai karának igazgatója tájékoztatójában elmondta, hogy kertész üzemmérnökök képzése a feladatuk. Kilenc tanszéken csaknem ötven oktató tanítja a fiatalokat. A városi párt- és tanácsi vezetők, a tanszékvezető tanárok, a főiskolával kapcsolatban álló gazdaságok vezetői is jelen voltak ezen a tájékoztatón. Megtekintették a természettudományi, valamint a szőlőtermesztési és borászati tanszéket. A diákok az új tanügyi épületben, kulturált körülmények között szerzik meg tudásukat. Az idén tovább folytatódik az építkezés, elkészül a kollégium, a tornaterem, az étkezde, a főiskola aulája. Az egész beruházás megközelíti a 80 millió forintot. A kora délutáni órákban Losonczi elvtárs Tiszakécskére látogatott. Először a kerekdombi Üj Élet Termelőszövetkezetet ejtették útba. Vincze Lajos, a termelőszövetkezet elnöke informálta a vendégeket. Tájékoztatóján jelen voltak a járási pártós tanácsi vezetők, valamint a nagyközség vezetői is. A termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy a több mint ezer hektáros gazdaságnak 470 tagja van. Az utóbbi időben a taglétszám fiatalokkal bővült, úgy hogy a dolgozó tagok átlagéletkora 36 esztendő. Fő bevételi forrásuk az állattenyésztés, ezen belül a baromfihizlalás, a kacsatartás. Az idén nagyobb fejlődésnek indul a szarvasmarha-tenyésztés. A vendégeknek tetszett a termelőszövetkezet saját erőből épített termálfürdője. Megtekintették a tsz lakótelepét, majd ellátogattak az állattenyésztő majorba, s a kertészetbe. Ezt követően a nagyközségi pártbizottság székházában találkozóra került sor, ahol Tisza- kécske és Lakitelek mezőgazdasági szövetkezeteinek vezetőivel folytattak eszmecserét. Ezzel véget ért az első nap programja. Ma az Elnöki Tanács elnöke a megye vezetőinek társaságában folytatja megyei körútját. K. S. • A vendégek megtekintik a hidroglóbusznak, a gyáregység egyik • Az Elnöki Tanács elnöke sok sikert kíván a szocialista brigádok termékének kicsinyített mását. további munkájához. (Pásztor Zoltán felvételei). A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSÁN A SOR Egész napos iskolát terveznek A jelölőgyűlések félideje VASÁRNAP ESTIG 2875 Egy héttel ezelőtt, március 13-án tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy megkezdődtek megyénkben is a tanácstagi jelölő gyűlések. Most, amikor az ese-. ménysorozat félidejéhez értünk, tájékoztatást kértünk a megyei választási elnökségtől arra vonatkozóan, hogy eddig hány helyen tartották meg ezeket a gyűléseket, történtek-e kettős, illetve többes jelölések, s miként állunk a jelölő gyűlések időarányos teljesítésével. Köztudott ugyanis, hogy március 12-e és 26-a között Bács-Kiskun megyében összesen 4158 gyűlésre kerül sor. Mint' a tájékoztatóból kitűnt vasárnap estig 2875 városi és községi tanácstagi kerületben tartották meg a jelölő gyűléseket, tehát az összesnek jóval több, mint az ötven százalékát bonyolították le. A bajai járásban 531, a kalocsaiban 583, a kecskemétiben 518, a kiskőrösiben 359, a kiskunhalasi járás községeiben 494, a Kiskunfélegyháza városhoz tartozó községekben pedig 129 jelölő gyűlést tartottak meg. A városokban Baján: 47, Kalocsán 35, Kecskeméten: 51, Kiskőrösön: 27, Kiskunfélegyházán: 46, és Kiskunhalason 55 helyen bonyolították le a tanácstagi jelölő gyűléseket. Ezekre az összejövetelekre általában az aktivitás, a választó- polgárok nagy érdeklődése volta jellemző. Minden gyűlésen nagy számban szólaltak fel a kerület lakói, akik elmondták véleményüket a jelöltről, a kerület gondjairól, illetve az elmúlt választás óta megtett fejlődésről, az eredményekről. A jelölő gyűlések demokratizmusából következik, hogy nem mindenhol elégedtek meg egy jelölt indításával és az április 15-én lezajló választásokra bízták annak eldöntését, hogy a két jelölt közül végül is ki kapja meg a tanácstagi megbízatást. Megyei összességben 43 választó- körzet lakói döntöttek úgv, hogy két jelöltet indítanak. A városokban 14 helyen, a községekben pedig 29 esetben döntöttek a kettős jelölés mellett. G. S. Háromezernél több gyermek tanul Baja hét általános iskolájában. A meglevő iskolaépületek egy része nem oktatási célokra készült, s ez nem kis mértékben nehezíti meg a tanulók és a pedagógusok munkáját. Feltétlenül szükséges lenne két-három új, nyolctantermes iskola építése. Addig is a meglevő lehetőségek kihasználásával fokozatosan javítani kell az alsófokú oktatási intézmények tárgyi adottságait. Jelenleg minden bajai iskolának van „patronáló” üzeme, amelyek esetenként hasznos segítséget nyújtanak. Jobb munkakörülményeket teremtettek a központi és az alsóvárosi iskolában azzal, hogy a tanév kezdetétől csak délelőtt van tanítás. Ami égető gond a Duna-parti városban: kevés a tornatermek száma, s meglehetősen hiányos az iskolai szertárak felszerelése is. Szintén fontos feladat az óvodák bővítése. Ebben a tanévben százharminc felvételi kérelmet kellett elutasítani, pedig tavaly átadták a Vöröskereszt téri és a Damjanich utcai óvodát, ahol összesen száz Jtisgyermek ellátásáról. szakszerű neveléséről gondoskodnak. Tanácsi, üzemi, társadalmi összefogással ebben az évben újabb százzal növelik az óvodai helyek számát. Itt említjük meg, hogy a negyedik ötéves terv során, 1975-ig előreláthatóan felépül egy száznyolcvan személyes középiskolai kollégium, egy nyolctantermes általános iskola és egy hattantermes szakközép- iskola is. Ezenkívül felújítják — több mint félmilliós költséggel — a bajaszentistváni II. számú óvodát, és korszerűsítik több oktatási intézmény víz- és csatornahálózatát. A beruházásokon, a jobb tárgyi feltételek megteremtésén túl Baján is igen fontosnak tartják, hogy a jelen körülményei között is tizenhat éves koráig mindenki befejezze általános iskolai tanulmányait. hogy a korszerű nevelési-oktatási módszereket alkalmazva hatékonyan segítsék a fizikai dolgozók gyermekeit. A későbbiekben tervezik az egésznapos iskola bevezetését. Az ehhez szükséges tapasztalatokat hasonló intézményekből veszik át.
