Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-17 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE i « _ €-:«i ■ Kádár János és Fock Jenő hazaérkezett Varsóból Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság kormányának elnöke, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának meghívására ba­ráti látogatást tettek Varsóban, pénteken visszaindult Budapest­re. A ‘varsói repülőtéren búcsúz­tatásukra megjelent Edward de­rek, a LEMP KB első titkára és Piotr Jaroszewicz miniszterel­nök. Jelen voltak: Edward Ba- biuch és Franciszek Szlachcic, a LEMP PB tagja , a KB titkára, Stefan Olsowski, a LEMP PB tagja, külügyminiszter, Stanis- law Kania és Jerzy Jukaszewicz, a LEMP KB titkárai, Ryszard Frelek és Zdzislaw Zandarows- ki, a LEMP KB titkárság tagjai. Ott volt Németi József hazánk varsói nagykövete is. A hazaérkezett küldöttség fo­gadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, ésBisz- ku Béla, a Központi Bizottság titkárai, Fehér Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, a Po­litikai Bizottság tagjai, Benkei András belügyminiszter és Péter János külügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai, dr. Csa­nádi György közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Gyenes András, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője. Jelen volt Tadeusz Hanuszek, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Iskolaigazgató és tanácstag 3. oldal Apostagi gondok, tervek 3. oldal A jrárttaggyűlések előkészítése 4. oldal Nemcsak a jövő, a jelen is «. oldal A tv és a rádió jövő heti műsora 5. oldal Irodalomtörténészek tanácskozása Kecskeméten AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évf., 64. szám Arai 90 filier 1973. március 17., szombat Vietnami szakemberek látogatása megyei vállalatoknál Tegnap Buy Van Chac építő­anyagipari miniszterhelyettes vezetésével vietnami beruházási szakemberek egy csoportja láto­gatott megyénkbe. A küldöttsé­get elkísérte az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium és több országos vállalat képviselő­je. Először a Fémmunkás Válla­lat kecskeméti gyárát tekintették meg, ahol Horváth János igaz­gató ismertette az üzem termé­keit és tevékenységét. Ezután a MEZŐGÉP Vállalathoz látogat­tak el, majd dr. Csatári Lajos igazgató a megyében levő több MEZŐGÉP-üzembe kalauzolta el a vietnami delegációt. Munkatársunk kérdésére Buy Van Chac elmondta, hogy két hete tartózkodnak hazánkban. A közel egy évtizedig tartó ameri­kai légitámadások sok várost és falut a földdel tettek egyenlővé. ’ Az ipartelepek, mezőgazdasági létesítmények, öntözőművek és a közlekedési Hálózat nagy része is súlyosan megrongálódott. A szo- ciálista országok — köztük Ma­gyarország — és több nyugati ország felajánlotta, hogy részt vesz az újjáépítésben. Küldött­ségük célja annak tanulmányo­zása, hogy, milyen termékek hasznosíthatók a leggazdaságo­sabban a vietnami viszonyok­nak megfelelően. Magyarországon a könnyű- szerkezetes építést és építőanyag­gyártást tanulmányozzuk, mert az üzemi épületek, raktárak, la­kások gyors helyreállításához ezekre elengedhetetlenül szükség van. Csupán egy adat: Vietnam­ban jelenleg több mint egymillió ember hajléktalan. A Fémmun­kás Vállalatnál készülő termékek közül a hidroglóbuszok gyártá­sa figyelemreméltó számunkra. Az ilyen típusú víztornyok jól beváltak Vietnamban. Érdekel­nek bennünket a megyében ké­szülő terménytárolók, mert kor­szerűek és a helyszínen gyorsan összeszerelhetők. Tíz év alatt nemcsak, hogy sok minden elpusztult, de építe­ni sem tudtunk jóformán sem­mit. Kereskedelmi szerződéseket kötöttünk Magyarországgal, de csak ezután tudjuk ezeket rea­lizálni. Végül szeretném népünk nevében megköszönni a magya­roknak azt a mély szolidaritást, amit harcunk idjén és most is tanúsítanak hazánk iránt — mondotta befejezésül Buy Van Chac. N. O. Irodalomtörténészek, tanárok népes csoportjai látogatták meg pénteken délelőtt a kecskeméti irodalmi emlékhelyeket. Megte­kintették Katona József szülőhá­zában berendezett kiállítást, a re­formátus könyvtár gazdag gyűjte­ményét, a múzeumot, a szoborsé­tányt. Élményekben, tapasztala­tokban gazdagodva foglalták el he­lyüket 14.30-kor a kecskeméti ta­nácsháza szép, ám kellemetlenül rossz akusztikájú dísztermében a délelőtt a város nevezetességeivel ismerkedő vendégek, az iroda­lomtörténészek vándorgyűlésének résztvevői. Az ország minden részéből ér­kezett tudósokat, kutatókat, We­ber Antal professzor bevezető szavai után Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte. Kecskeméten, Bács- Kiskun megyében mindig szíve­sen adnak helyet a tudományos tanácskozásoknak, hangoztatta és emlékeztetett a 1962-es, Katona József munkásságát elemző ván­dorgyűlésre, a TIT tavalyi elő­adói konferenciájára. Kifejezte azt a reményét, hogy ez a mos­tani tanácskozás is a korábbiak­hoz hasonló sikerrel zárul. Barta János tanszékvezető egyetemi tanár, az irodalomtörté­neti társaság elnöke Petőfi és Arany címmel tartott adatokban, és eredeti szempontokban gazdag előadást. Nagy Miklós egyetemi docens Petőfi és Jókai kapcsola­tairól értekezett, míg Kerényi Fe­renc előadásának témája: Petőfi • Barta János egyetemi tanár az előadói emelvényen. (Kovács János felvétele) és baráti köre. Bata Imre azt ele­mezte, hogy a 150 éve született költő életműve milyen hatással volt József Attilára. A vándorgyűlés elnökségében a megyei pártbizottságot Gera Sán­dor osztályvezető, a városi ta­nácsot Gyapai József elnökhelyet­tes képviselte. A tanácskozás résztvevői este a Katona József Színház Boros­tyán, a vándorszínész című elő­adását nézték meg. Ma délelőtt Petőfi világirodal­mi kapcsolatairól hangzik el há­rom értekezés. A felkért előadók: Ruttkay Kálmán, Szegedy Maszák Mihály és Martinkó András. Dé­lután a kiskunfélegyházi múzeum megtekintése szerepel a program­ban, majd itt hallgatják meg Fe­kete Sándor Félegyháza és Pe­tőfi című előadását is. Vasárnap délelőtt 10 órakor ün­nepélyesen megkoszorúzzák a kis­kőrösi Petőfi-ház emléktábláját, majd az ottani Petőfi-emlékek- kel ismerkednek. Délután Sza­badszálláson fejeződik be a ván­dorgyűlés programja, itt kerül sor Urbán Aladár, Az 1848-as vá­lasztások és Petőfi című előadá­sára. H. N. Eddig 1699 jelölő gyűlést tartottak A népfront megyei elnökségének ülése • A vietnami küldöttség a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyárában. Tegnap délelőtt ülést tartott a Hazafias Népfront megyei elnök­sége. Farkas József megyei titkár megnyitó szavai után — első na­pirendi pontként — dr. Bodóczky László megyei elnök referált a mozgalom föladatairól az MSZMP KB 1972. novemberi és a megyei pártbizottság 1973. február 20-i határozatai alapján. Tömör, de tényanyagban gazdag tájékozta­tást adott a megye gazdasági, társadalmi, kulturális, politikai életéről, az utóbbi két évben elért eredményekről, s a tennivalókról. Kifejtette, melyek azok a legfon­tosabb munkaterületek, ahol a. népfrontmozgalom a legeredmé­nyesebben működhet közre az említett párthatározatok végre­hajtásában. Eőadúsát értékes ja­vaslatokkal, gondolatokkal egé­szítették ki a felszólalók: dr. Dobos László, Iván Istvánná, Szemők József, Bohus Mihály. A második napirendi téma keretében Farkas József tájé­koztatta az elnökséget a válasz­tási előkészületekről. A március 12-től 14-ig lezajlott tanácstagi jelölő gyűléséit tapasztalatairól — többek közt a következőket mondotta el: Több mint négyszáz brigád nyerte el a szocialista címet A MEDOSZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága tegnap Kecs­keméten az elmúlt esztendei szakszervezeti munkát értékelte. A megyebizottságokhoz tartozó mezőgazdasági ágazatokban az 1972-es év fontos feladata volt az üzem- és munkaszervezés ja­vítása. E tevékenységet az alap­szervezetek az MSZMP KB ha­tározatainak ismertetésével segí­tették. A brigádmozgalom ta­pasztalatai általában kedvezőek, tavaly 444 brigád érte el a szo­cialista cím különböző fokoza­tát. A mezőgazdasági üzemek dolgozói között is változatlanul igényként jelentkezett, hogy mi­előbb dolgozzanak ki mindenki számára érthető értékelési rend­szert, a mozgalomban jó ered­ményeket elérők anyagi és er­kölcsi elismerését pedig javítsák tovább. ♦ Megállapították, hogy némi­képp fejlődött az üzemi demok­ratizmus is, néhány helyen azon­ban változatlanul csak formális a dolgozók termelést befolyásoló döntési joga. Beváltak a mun­kások igényeit leginkább kielé­gítő tanácskozások. A szakszervezet legfontosabb érdekvédelmi tevékenysége a kollektív szerződések elkészíté­sének segítése, figyelemmel kí­sérése volt. A kollektív szerző­désben foglaltak többségét — a szakszervezeti vezetők tapaszta­lata szerint — a vállalatok be­tartották, szabálysértések csak a túlmunka és a jutalomszabadság esetében fordult elő. A dolgozók keresete az ágazatban 3—4 szá­zalékkal növekedett. A balesetek megelőzésében so­kat segített a több üzemben, lét­rehozott munkavédelmi iroda, a biztonsági megbízottak alapo­sabb felkészültsége. Kevesebb volt a baleset, a kieső munka­napok száma is csökkent két és fél ezerrel. A nehéz fizikai mun­ka gépesítésére a gazdaságok a tervezettnél 17 millió forinttal többet fordítottak, ugyanakkor a traktorok védőkerettel való ellátását csak 38 százalékban teljesítették. Az üzemekben tapasztaltak és a szakszervezeti bizottságok vé­leményének figyelembe vételével határozta meg, a MEDOSZ me­gyei bizottsága az 1973. évi fel­adatokat. D. É. Szerdáig 225 városi és 1474 községi jelölő gyűlést tartottak meg. Kettős jelölés 23 helyen történt, míg 18 gyűlésen nem az előzetesen javasolt, személyt jelölték tanácstagnak. A választópolgárok megjele­nése elég változatos képet mu­tat. A legjobban azok a jelölő gyűlések sikerültek, amelyek személyesen hívták meg a vá­lasztókat. Különös tapasztalat, hogy például az új lakónegyedekben elég kevesen jelentek meg. Pe­dig ha valahol, úgy ezekben a környezetekben van igazán mód beszélgetni a fejlődés fényeiről, hiszen itt a legközvetlenebbül és sokoldalúan részesültek azokból. Természetesen közrejátszhat a • • Uzemavatás Kunszentmiklóson lamint Kunszentmiklós nagyközség közéleti szemé­lyiségei. Balassa János, a MÉH Tröszt vezérigazga­tója méltatta a TEMAFORG új telephelyének je­lentőségét. Elmondta, hogy a megyei, járási, vala­mint községi párt- és állami szervek messzemenően támogatták a vállalatot az üzem Budapestről való kitelepítésében. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat a «beruházási programnak megfelelően határidőre fejezte be a telep építését. Az üzem a belföldön gyűjtött és importált ron­gyok korszerű technológiával történő vertikális fel­dolgozásával foglalkozik. A műhelyben emberi erőt alig igénylő szalagrendszert építettek ki. A ron­gyok tisztítására korszerű mosodát rendeztek be. A géptisztító rongyok előállítása a már mosott anya­gokból történik. Több mint háromszáz helybeli és közvetlen kör­nyékbeli — túlnyomórészt asszony és leány — dol­gozik majd itt rövidesen. A létszám máris eléri a kétszázat. Az itt dolgozóik számára nagy jelentősé­gű, hogy nem kell naponta 100—150 kilométert utazni, vagy heteket távol lenni a családtól. A kunszcntmiklósi üzem várható termelési érté­ke már az idén megközelíti a 200 millió forintot. A termékek jó részét külföldre szállítják, s ebből népgazdaságunk évente mintegy 250 ezer dollár ár­bevételhez jut. Elmondhatjuk, hogy a TEMA­FORG Vállalat és népgazdaságunk — e szakmának Közép-Európa legszebb és legkorszerűbb üzemével lett gazdagabb — mondotta befejezésül a vezér- igazgató, majd átadta az új telepet üzemeltetésre Lukács Bélának, a Textilhasznosító Vállalat igaz­gatójának, illetve Kóta György üzemvezetőnek. Az ünnepségén részt vevő vendégek ezután meg­nézték a telepet, s elismerően nyilatkoztak nem­csak az üzemről, hanem szociális, kulturális létesít­ményeiről is. N. O. • Világos, szép műhelycsarnokban dolgoznak a nők a kunszentmiklósi TEMAFORG új üzemében. (Tóth Sándor felvétele) Üj, korszerű ipari teleppel gazdagodott Bács- Kiskun megye. Tegnap Kunszentmiklóson átadták rendeltetésének a Textilhasznosító Vállalat (TE­MAFORG) most elkészült üzemét. Az avató ünnep­ségen részt vettek a megye, a kecskeméti járás, va­részvétel mértékében az is, hogy megfelelő időpontra tették-e a gyűlés kezdetét. Vannak helyek, ahol például az anyák, szülők számára éppen a fél hat táji idő a legalkalmatlanabb. Munkaidő utáni bevásárlás, gyerekért men­ni, hazavinni — és így tovább. Nyilvánvaló, hogy erre is gon­dolni kell az ezután következő jelölő gyűléseknél. De még a tévéműsort se lehet egészen ki­hagyni a számításból. Kellemes tapasztalat, •'hogy otthonos légkör, közvetlen han­gulat jellemzi a családi házak­nál folyó jelölő gyűléseket. A jelölő gyűléseken — eddig — túlnyomórészt kommunális kérdésekben hallatták szavukat a választók, emellett azonban a művelődési igényektől kezdve a lakáskultúráig az élet számos területét érintik a felszólalások. A helyi népfrontbizottságok, elnökségek az eddigi tapasztala­tokon is okulva rugalmasan, a körülményeket jobban mérlegel­ve, módszereiket módosítva, esetleg az időpontok átütemezé­sével készítsék elő a további je­lölő gyűléseket, — javasolta az elnökség. „ Ezután — a Tanácstörvényben, valamint a Választási Törvény­ben előírtaknak megfelelően — a Hazafias Népfront Elnöksége egyöntetűen állást foglalt abban, hogy ki lesz az a 115 személy, akiket eddig végzett munkájuk figyelembe vételével megyei ta­nácstagságra javasol. T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom