Petőfi Népe, 1973. március (28. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-02 / 51. szám
lm március 2. • PETŐFI NEPE • 3 MÁRCIUS 1-ÉN HATÁLYBA LÉPETT A RENDELET Az építésrendészeti bírságról Az utóbbi öt évben az ország legdinamikusabban fejlődő településein. így Kecskeméten is, rendkívül elszaporodott az engedély nélküli, valamint az engedélyezettől eltérő építkezés. E súlyos törvénysértés sok gondot okoz a megyeszékhely építésügyi hatóságának, ugyanis különösen a város peremrészein — Mária- hegy, Budaihegy, Kőrösihegy, valamint a békéscsabai, dunaföld- vári és ceglédi főközlekedési utak mentén — harapóztak el az engedély nélküli építkezések. Az egyéni érdekeknek az ilyen módon való érvényesítése, nagymértékben veszélyezteti a rendezési tervek végrehajtását, a városnak a közösség szempontjából kívánatos jobb berendezkedését. Nyilvánvaló, hogy csupán adminisztratív intézkedésekkel nem lehet az engedély nélküli építkezéseket és más építésrendészeti vétségeket megakadályozni. Ez ideig azonban az építésügyi hatóság nem rendelkezett számottevő bírságolási lehetőséggel. Ily módon az utólagos csekély összegű megtorlások mellett egész utcasorok létesültek a nehezebben ellenőrizhető külterületi dűlő- utak mentén. Nem véletlen tehát, hogy az építésrendészeti vétségek megakadályozása, az építkezések rendjének megszilárdítása és a szabálytalanságok megszüntetése érdekében az építésügyi és városfejlesztési miniszter 3/1973. (I. 27.) számú rendelete az építésrendészeti bírság bevezetéséről intézkedik. Mikor szabható ki bírság ? A március 1-én hatályba lépett rendelet szerint bírsággal kell sújtani azt az építtetőt, aki az engedélyhez kötött építési munkát engedély nélkül, vagy az engedélytől jelentős mértékben eltérő módon végeztet. Bírságot kell kiszabni akkor is. ha engedélyhez nem kötött építési munkát a városrendezési terv, illetve az általános érvényű építésügyi és műemlékvédelmi előírások súlyos megsértésével végeznek. Az épületnek, vagy építménynek a használatbavételi engedélyben megjelölt rendeltetésétől tartósan eltérő célú használata ugyancsak pénzbírságot von maga után. Kimondja a rendelet továbbá, hogy építésrendészeti bírsággal kell sújtani azt a beruházót is, aki az ipari, építőipari és raktárberuházások szabályozott telephelyforgalmának rendszeréről szóló jogszabály hatálya alá tartozó beruházást az Országos Telephelyforgalmi Központ telepítési javaslata nélkül, vagy attól eltérő módon telepít. Az építésügyi miniszter rendelete arra is kitér, mely esetekben nem szabható ki építésrendészeti bírság. Ilyen például, ha az építésügyi hatóság a szabálytalanul megépített létesítmény lebontását elrendelte és az építtető e kötelezettségét határidőben teljesítette; ha az engedély nélküli munkavégzés a rendeltetéstől tartósan eltérő használat kezdete óta tíz év már eltelt, vagy a szabálytalan állapot — e határidőn belül — legalább egy évre az építésügyi hatóság tudomására jutott. A bírság a beruházás értékének 10 százaléka Az építésrendészeti bírság a szabálytalanul végzett építési munka folytán keletkezett, vagy megsemmisült, továbbá a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt építmény, illetve a szabálytalanul telepített beruházás értékének tíz százaléka. A bírság alapjául szolgáló építmény értékét a kisajátítással kapcsolatos kártalanításnak a lakó- és gazdasági épületek értékének megállapítására vonatkozó szabályai szerint kell kiszámítani. Minden építésrendészeti vétség bírságolása a területileg illetékes első fokú építésügyi hatóság feladata. Kivétel az Országos Telephelyforgalmi Központ javaslata nélkül, vagy attól eltérő módon telepített beruházás. Ez esetben ugyanis az építésügyi és városfejlesztési miniszter jár el. A befizetett bírság a megyei tanács költségvetését, illeti meg. Meg nem fizetés esetén azt — a bírság ügyében eljáró szerv kezdeményezésére — adók módjára kell behajtani. Egy tévhit eloszlatására Végezetül szólnunk kell egy sokszor hangoztatott tévhitről is. Több engedély nélküli építtetőtői hallottuk, hogy a kiszabott bírság megfizetése után az elkészült létesítmény a továbbiakban ugyanolyan elbírálás alá esik, mintha engedéllyel épült volna. Ezúttal is hangsúlyozni szükséges: a megfizetett bírság nem az építési engedély „megváltását”, hanem az elkövetett szabálysértés megtorlását jelenti. Hiszen az engedély nélküli építmény a bírság kifizetése után is lehetetlenné teszi a rendezési elgondolások megvalósítását, és a település szerkezeti rendjének megnyugtató kialakítását. Az építésügyi hatóság tehát a nagyobb összegű bírságolás után is változatlanul elrendeli az engedély nélküli építkezés tényének és a kártalanítási igény kizárásának telekkönyvi feljegyzését, az adómentesség megtagadását, és élhet az épület elbontásának lehetőségével is. Juhász István főmérnök Több mint háromezer pedagógusállás Megjelent a pályázati felhívás Több mint háromezer olyan pedagógusállást ismertet a Művelődésügyi Közlöny március 1-én megjelent száma, amelyre a már működő; illetve' más pályáról visszatérni szándékozó pedagógusok nyújthatják be pályázatukat. Mint ismeretes, az. idén érvénybe lépett új pályázati rendszer legjelentősebb újdonsága, hogy különválasztja a munkaviszonyban álló pedagógus képe- sítésűek és a pedagógusképző intézményekben végző hallgatók pályázati eljárását. Az új utasítás lehetőséget nyújt átgondoltabb helyi és területi tervezésre. A művelődésügyi miniszter rendelkezett arról is, hogy minden intézményvezetőnek munkaerő-gazdálkodási tervet (kell készítenie. A pedagógus munkakörben, vagy másutt munkaviszonyban álló pedagógusképesítésűek részére minden tanévben csak egy alkalommal írnak ki pályázatot, ezek jegyzéke jelent most meg a Művelődésügyi Közlönyben. Ennek alapján pályázat csak egy állásra nyújtható be. A pedagógusoknak a munkáltatónál, más pályázóknak pedig — nem pedagógus állásban levőknek — a felhívást kibocsátó szervnél kell pályázatukat a megjelenéstől számított 10 napon belül be- nyújtaniok. A pályázatok továbbítását a munkáltató nem tagadhatja meg, és azt 6 napon belül a személyi iratokkal és a minősítéssel el- kell küldenie. Ha minősítés nem készült, az intézményvezetőnek írásban kell nyilatkoznia, és a nyilatkozatot a pályázóval alá kell íratnia. Ha a munkáltató az állásváltoztatással nem ért egyet, indokait kísérő iratban közölheti. A közlönyben megjelent 3107 állás közül 786 óvónői, 684 tanítói, 937 általános iskolai tanári, 217 gyógypedagógiai tanári, 375 középiskolai tanári és 108 szakmunkásképző intézeti tanári álláshely. Legtöbb állást Szabolcs megye, a főváros és Pest megye tett közzé. A pályázatokat március 12-ig keli benyújtani, a munkáltatók azokat március 18- ig juttatják el az álláshirdetőkhöz. Március 24-ig az álláshirdetők elbírálják a pályázatokat, és elküldik az értesítéseket. Március 30-ig pedig a pályázó értesíti az állás elfogadásáról az álláshirdetőt és a munkáltatót. A különböző pedagógusképző intézményekben végző hallgatók számára megpályázható állásokat egy évben két alkalommal — áprilisban és júniusban — hozzák nyilvánosságra. A pályázati felhívásokat a művelődési osztály gyűjti össze, felülvizsgálja, és rendszerezve továbbítja a Művelődésügyi Minisztériumhoz, amely azokat — megfelelően csoportosítva — eljuttatja a pedagógusképző intézményekhez. A pályázati felhívásokat a pedagógusképző intézményekben nyilvánosan kell közzé tenni. Pályázni mindkét szakaszban egy álláshelyre lehet. Az a végző hallgató, akinek pályázatát az első szakaszban elfogadták, a második szakaszban nem pályázhat. 25 éves a Magyar Honvédelmi Szövetség 1948. február 29-én alakult meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség, az MHSZ jogelődje. Az elmúlt negyedszázad alatt néhányszor változott ugyan a szövetség elnevezése, de a munka tartalma ugyanaz maradt: népünk, különösen az ifjúság honvédelmi nevelése és felkészítése a haza szolgálatára. A Magyar Szabadságharcos Szövetség 1955-ben egyesült a Magyar Repülő Szövetséggel. Az új szervezet neve Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség lett. Jellege kifejezte, hogy társadalmi alapon, az Önkéntesség elvén működik és alapvető célja, hogy nagy tömegekkel megismertesse, megszerettesse a magyar néphadsereget, eredményesen nevelje ifjúságunkat a haza szeretetére, a Szovjetunió és a testvéri országok megbecsülésére. Több mint 1000 alapszervezetben 130 ezer tag tevékenykedett. A tagságnak több mint a fele munkás volt, a nők aránya pedig meghaladta a 15 százalékot. 1957. júniusában ismét egyesült az ellenforradalom alatt időlegesen kettévált szervezet. Ekkor alakult meg a Magyar Honvédelmi Sportszövetség. Az új szervezet az MSZMP irányításával, a K1SZ- szel, a Munkásőrséggel, a Partizán Szövetséggel, a különböző állami, társadalmi szervekkel szorosan együttműködve végezte munkáját. A tartalékos tisztek is tömegesen kapcsolódtak be a honvédelmi munkába. A szövetséghez több sportszövetség is tartozott, sportolói számos nemzetközi versenyen kimagasló eredményeket értek el. 1967. júniusától megváltozott a szövetség jellege. Megszűntek az alapszervezetek, megalakultak a lövész, a tartalékos, a rádiós, a modellező, a vízi, a repülő, és ejtőernyős, valamint a technikai klubok. A Magyar Honvédelmi Szövetség foglalkozik a sorkötelesek előképzésével, a szakklubokban és tanfolyamokon ezrek és ezrek ismerkednek meg a különböző technikai eszközök kezelésével. Sok fiatal itt tanul meg gépkocsit vezetni, rádiózni. Az ejtőernyőzés, repülés, könnyűbúvár szaktanfolyam mind a honvédelmi előképzés szerves része. A legnagyobb tömeget foglalkoztató lövészklubokban általános honvédelmi ismereteket szereznek a fiatalok. A leszerelt katonákat a tartalékos klubok foglalkoztatják. A minőségi sport több területe is a szervezet tevékenységi köréhez tartozik. Több jelentős nemzetközi versenyről térlek már haza győzelemmel, értékes helyezésekkel a repülök, ejtőernyősök, könnyűbúvárok, rádiósok és lövészek. Az MHSZ jelentős segítséget nyújt az iskolák honvédelmi oktatásához, az ifjúsági szövetség és az úttörők honvédelmi programjainak megszervezéséhez, változatos módon járul hozzá a honvédelem gondolatának ébrentartásához. A szövetség gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn a baráti országok testvérszervezeteivel és szak- szövetségei útján érdekelt a különböző nemzetközi sportszervezetekben ia.-4z 1973-as, jubileumi évben az eddigieknél is színesebb, gazdagabb programot bonyolít le a szövetség. Megrendezik a hagyományos budapesti honvédelmi napot. Látványos bemutatók és versenyek lesznek Esztergomban, Kaposvárott, Nagykanizsán, öcsényben, Békéscsabán, Szabolcs megyében. A pákozdi, siklósi — ünnepi eseményekre, továbbá az Országjáró Diákok Országos Találkozójára az MHSZ-klubok is készülnek. A Rádió- iránymérő Európábajnokság, a Testvériség-Barátság nemzetközi lövészverseny gazdagítja a hazai programot. A hazafias honvédelmi nevelés nem egyetlen szerv ügye. A rá háruló feladatok végrehajtásában is jelentős segítséget kapott a társadalomtól az elmúlt 25 esztendő alatt. Most. a jubileum évében a szövetség arra számít, hogy tovább mélyül és erősödik majd az együttműködés mindazokkal a szervekkel, amelyek érdekeltek a honvédelmi munkában. Édes az édesség? A pult előtt csöppnyi kislány kerekre nyílt szemmel nézegeti a csokoládékat. Aztán hirtelen rámutat az egyikre: „Anyu, vedd meg nekem ezt a csokit!” — kéri a mellette álló mamáját, aki gondolom, már tudja, ez alól nehéz a kibúvó, s már nyúl is a pénztárcája után. — Finom? — kérdezem a kislánytól. Teli szájjal alig bírja kimondani: „Nagyon finom.” A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet munkatársai azonban ennél többre kíváncsiak. A cukor- és tésztafélék minőségét vizsgáló laboratóriumban azt ellenőrzik, hogy a kereskedelmi forgalomba hozott édességeknek milyen cukortartalma vgn. Az elmúlt évben több száz mintát vizsgált meg az intézet. A tapasztalatok szerint különösebb probléma nem volt az édességek édességével. A képen Szabó László technikus a tejcsokoládé minőségét ellenőrzi. (Tóth Sándor felvétele) T. L. Felszabadító utak A még bátortalan zöld veté- sek fölött vibrál a levegő. Ereje van már a februári napsütésnek, táncoltatja a párát. Az útmenti fák pucér ágai közt vígan krúgat a vadgalamb. Kékesfehér füstfelhőket terelget a szél, lángfűrészek villognak szerteszét a határban; égetik a gazt... Tavaszt érez a világ. Homokhegyre tartunk. Ki tudja, hányát kanyarodott Kalocsa óta az országút, „összeszűkül” a látóhatár. Erről is, arról is apró települések fehér és színes falú házai virítanak a ligetek, kertek összemosódó bokrai közül. Lehet vagy négy falu is itt, szinte kiáltásnyira egymástól. Pedig csak egy falu az egész, hat olyan településre szétszórva, melyből a két szélső — 12 kilométerre fekszik egymástól. Homokmégy „belközség”, a központ, a többi: Alsómégy 645 lakossal, Hillyeszállás 474, Halomszállás 284, Kiskecskemégy 84 és Mácsaszállás szintén 84 lélekkel. Rajtuk kívül van még 12 tanya — 35 emberrel. Mindösszesen 2586 Homokmégy lélekszáma. Szép, csendes a „belközség”. Sok a kalocsai hímzések színeire festett házfal. Masszívak a tanácsháza két frontja előtt elhúzódó, domború hátú kövesutak. Egyik a Petőfi utca. A betonjárdán idős parasztember sattyog Neki ott is jó, pedig árnyék, s hűvös van. Bezzeg az a helyi viseletben járó két asszony fütyül az autókra. Gangos tartással lépkednek a kövesét legvál- lán, ahová fényesen vág a nap. Egyszerre ring ráncos szoknyájuk vaskos harangja. llamarosan Kovács Mátyás tanácselnök, majd Györki István községi párttitkár társaságában vesszük számba odabent, milyen nagy múltú is ez a községkép, ami a látogatót fogadja Homokmégy közepén ? A tanácselnök egy kimutatást vesz elő. Az 1970-től 1972-ig „megvalósított létesítményeket” tartalmazza. Ilyet kapott minden tanácstag, hogy beszámolójából ki ne felejtsen valami lényegeset. — Aki tud olvasni a számokból, megérti, mit jelentenek ezek a változások ilyen kis községben. Pláne, ha ilyen szétszórt település... Bizony, ez nehezíti a tanácsi munkát. Homokmégyen ez ad sajátos feladatokat. Járda, út, villany, tanterem kell? Mindehhez külön terv, külön felvonulás, és az emberek mozgatása sem könnyű, ahol a legközelebbi szállások is 5—t6 kilométerről „integetnek” a „belközségnek”. Kovács Mátyás biztat, tanulmányozzam csak nyugodtan a számokat. Meg is teszem, de tudom, hogy ezek akkor telnek meg igazán élettől, ha az eredmények megteremtésének körülményeiből is megismerek valamit. Több mint 20 tétel az említett évekre megosztva. Bele-bele olvasok — hangosan is. Például: Homokmégy belközségben 1970- ben általános iskolai napközi és konyha építésének megkezdéC ’ _ — Ez már 1968—69-ben sürgető volt, amikor Hülyéről,' Halomról behozták a gyerekeket szakosított oktatásra. Megvan már a konyha is. 100 személyre — köztük a pedagógusoknak is — főznek. De olyan nagy a kapacitása — erre előre gondoltunk —, hogy ha meglesz az öregek napközije, azt is ellássa... — Fűzi a kimutatás puszta tényanyagához a tanácselnök. — Mikor lesz öregek napközije? — Ezt nem könnyű megmondani. A hat település érdekeit, összhangba hozni. A helyiség ... az ellátás... — Holl legyen, s ha több helyen, hogyan szállítson a konyha? — Töpreng a párttitkár. ¥ gén, amikor valami, mint * „megvalósult létesítmény” mostmár egy megnevezés és egy számadat a „kimutatásban”, — ezt a sok fejtörést nem látja mögötte a kívülálló. A munkát, küzdelmet, amíg a tervrészlet mellé odaírhatják: „teljesítve”. Mennyi „életet” mesélhetnének még ilyen adatokhoz: „A gázcsereraktár építési éve 1971. Az alumínium garázsraktár költsége 18 000 Ft. „Hogy ebbe minden palacktulajdonos 50—50 forintot adott, s kellene már cserehely a nagyobb szállásokra is, hogy Al- sómégyről, 6 kilométerről ne kellene bejárni. Más: „Az alsómégyi általános iskola teljes felújításának éve 1972. Költsége: több mint 200 ezer forint, amelyből 45 000 forintot a KISZ megyei bizottsága adott klubszoba kialakítására.” — Restellenénk már felidézni, hogy is nézett ki az „összeomlás küszöbén” levő iskola, s külön történet lenne ismertetni, mennyi töredelemmel járt, míg végre a féloszlott helyi építőbrigád után sikerült más községbeli kivitelezőt találni, aki elvégezte a felújítást. — Űjabb adat: „A sportöltöző építésének befejezése 1972-ben .. .’’-Már 1970 is a „folytatás éve” volt. Kovács Mátyás: — Minden évben annyit csináltunk belőle, amennyi pénzünk volt rá... Igen sok társadalmi munka van benne. A kőművesek — Jenei Kálmán, Boromissza Albert, Tamás István — egy-egy helyiséget vállaltak. Az ipari tanulók ajtót, ablakot festettek, csinálták a földmunkát a sportolók, s nem hiányoztak a sorból a község vezetői sem ... Györki István: — Ezerkilenc- százötvenhét óta több száz éves elmaradást pótoltunk ... Nem volt képviselőválasztás úri Magyarországon, amelyen ne ígérték volna a középkori útviszonyok megváltoztatását. Csak az utóbbi 2 évben több, mint 2 kilométer kövesút épült. Alsómégyi szálláson, Hilyeszál- láson, s a „belközségben”. De tudja-e városi ember, mit takar ilyen megjegyzés: „A hillyei bekötőút belterületet is érint...”? Azt, hogy kulltúrház, bolt elérhető most már. lVézzük meg az alsómégyi út- 1 ” építés emlékére összeállított képes albumot. A fedelén a „múlt”. Középen út, de ezt csak abból sejtjük, hogy két oldalt sorban házak állnak. Ami köztük van, inkább felhasogatott, eliszaposodott folyómederhez hasonlít. Kocsikerék magasságú sárbarázdák ... Ilyen utak voltak még két éve az említett helyeken. A Petőfi utca is, amiben úgy elgyönyörködtem, ahogy a tavaszi napsütésben elhaladtak a ringó csípőjű menyecskék... A házigazdák emlékeznek. — A kenyeret a falu szélén, egy kamrában kellett lerakni esős időben, mert a boltot nem lehetett megközelíteni. — A beteget kézben kellett kicipelni, ha orvosi vizsgálatra, vagy kórházba vitték. — Még a traktort is traktorral tudtuk kivontatni belőlük. A három út 5 millió forintba került. Ha a községfejlesztési alapból akarták volna, 20 év múlva sikerül. Az alap csak 250 000 forint évenKem,. Tessék kiszámítani. Bizony legjobbkor jött már, hogy az állam is ga- vallérosan a zsebébe nyúlt a kis községért, és segítettek a megyei szervek. Meg a felerősödött Aranykalász Tsz. Van már vagy 20 kilométer hosszú járda, minden utca féloldalán beten. C a közért való munka má- ^ sik oldala. Mikor utat köveztek, járdát építettek, a tanácselnök, tsz-elnök gyakran járta, látogatta sorba a választó- polgárokat. „Kérjük, rakja ben- tebb a kerítést. Járdát építünk” — jelentették be. „Hogy ott járjanak el az ablakunk alatt?” — válaszolták nem egyszer. Aztán tovább: „Máshol már régen így van. így lesz helye ároknak is, ahová majd a kövesútról lefolyik a víz. Nem lesz többé faltól falig merő por, sár az utca.” . Mert ebben a szinte történelmi fontosságú közügyben sem volt egyszerűen csak pénzkérdés a múlttal való szakítás ... Ma már? Nevetnek az egykori húzódozók, akik járdától, orvosi rendelő építésétől, s más újtól ódozkodtak. Üt ne kellene? A hatvanas évek elején még 2 autót csodáltak a faluban. Ma 74 gépkocsi szaladgál. S a tanácselnök állítja: — Higgye el, most már megvernének, ha azt találnám javasolni, köszönjünk el a fogorvostól ... Tóth István
