Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-14 / 37. szám
1973. február 14. • PETŐFI NÉPE # 3 Kié a diplomatatáska? Ps kié a sok kerékpár, kismotor, orkándzseki, meg az a ki tudná felsorolni hány féle tárgy, amit Kecskeméten, a Csányi utca 7-ben, a talált tárgyak osztályán őriznek. Feledékenyek az emberek, de ugyanakkor becsületesek is. Mindkettőt bizonyítja az, hogy ezen az osztályon igen nagy az ügyfélforgalom. A múlt évben például csak kerékpárból kereken 550-et hoztak be a város legkülönbözőbb részeiből. Volt amelyiket hajnalban munkába igyekvő talált valamelyik italbolt előtt, gazdájának valószínű a boltban való tartózkodás tfokozta a feledékenységét. Kerülnek ide kétkerekűek útszéli árokból, kapualjakból, sőt rendőrségről is. Országúiról tehergépkocsik pótkerekeit, vagy éppen leesett árukat, különböző csomagokat hoznak be. Táskarádiók, esernyők, kis- és nagykabátok, táskák, bőröndök kerülnek a vasúti kocsikból az osztály raktáraiba. Érdekes lenne részletes statisztikát készíteni a talált tárgyak sorsáról. A múlt évi 550 kerékpár mintegy 60 százalékát például visszakapták a tulajdonosok, miután megfelelően igazolták, hogy valóban a saját jármüvük amit ott őriznek. A tulajdonosok negyven százaléka valamilyen okból tájára sem jött a Csanyi utcának, s ezeknek a járműveknek a megtalálói a kötelező három hónapi őrzés után birtokba vették a kerékpárokat. Az 1973-as esztendőből még két hónap sem telt el, de a feledékenyek „jóvoltából” már negyvenhét kerékpárt juttattak ide a becsületes megtalálók és még nagyon sok más elvesztett egyéb tárgyat. Vajon, annak a valakinek például nincs szüksége a kitűnő állapotban levő diplomata táskájára, s a benne levő értékes táskarádióra, aki január 12-én a Kecskemétről Lajosmizsén át a fővárosba közlekedő vonaton hagyta el? Még két hónap ideje van annak eldöntésére, hogy ismét birtokba veszi-e értékeit, vagy pedig a megtaláló vasutasnak „ajándékozza”. A január 30-i' tragikus autóbusz—vonat ka,rambol áldozatainak is sok értékét őrzik itt. A hozzátartozók talán nem is tudják, hogy a ruhaneműket, órákat, gyűrűket és más tárgyakat itt vehetik át. O. L. Eredményes esztendő az MHSZ-ben Az MHSZ Bács-Kiskun megyei vezetősége a napokban értékelte a megye MHSZ-szerveinek és függetlenített apparátusának 1972-es évben végzett elő- utóképzési és sporttevékenységét. Az elmúlt esztendőben á Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége a következő célokat tűzte maga elé: következetesen folytatni kell a megye lakosságának, de különösen az ifjúságnak honvédelmi nevelését, felkészítését, növelni a hazafias honvédelmi munka hatékonysá'gát. Biztonságosabbá kell tenni emellett az MHSZ-klubok szervezeti helyzetét, s alkalmasabbá a feladatok önálóbb, körültekintőbb végrehajtására. Jelentős célkitűzés a tömeg- és versenysport kiszélesítése is. A függetlenített és társadalmi vezetők alaposabb felkészítése mellett természetesen szorosabbá fűzték az együttműködést a községi, üzemi, járási pártszervezetekkel, a különböző KISZ-bizottságokkal, az MTS-sel, a szakszervezetekkel, az úttörőszövetséggel', a tanácsokkal, illetve az ipari és mezőgazdasági üzemek, termelőszövetkezetek vezetőivel. Az eredményekhez hozzájárult az is, hogy jól alkalmazták az erkölcsi és anyagi ösztönzőket, amit bizonyít, hogy százhatvan aktivistát tüntettek ki, s száznegyvenen kaptak jutalmat. A fő célkitűzések között szerepelt az agitációs és propagandamunka javítása. A függetlenített apparátus minden tagját arra ösztönözték, hogy szakterületükön személyes munkájukkal segítsék a társadalmi aktívákat, alkalmazzák a politikailag legjobb nevelési módokat, fokozott felfelősséggel irányítsák a rendezvényeket. A régen bevált módszereket továbbra is alkalmazták: elsősorban az előadásos propagandát, a filmvetítéseket, a katonatalálkozókat, a laktanyalátogatásokat szervezték. Ezeknek tudható be, hogy az előképzés tanfolyamokon nagyobb létszámban jelentek meg a sorköteles fiatalok, színesebbé váltak a foglalkozások. A Magyar Honvédelmi Szövetség népszerűsítését szolgálták a honvédelmi napok, kiállítások, technikai bemutatók. A Kecskeméten megrendezett nemzetközi könnyűbúvár- úszó verseny például ráirányította a figyelmet a megyei MHSZ tevékenységére. Az önálló kezdeményezések közül hatékonynak nevezhetők az úgynevezett falunapok, ahol az ifjúság nagy csoportjai vettek részt különböző versenyeken, hadijátékokon. A megyei vezetőség felügyelete alá tartozik a kiskunfélegyházi repülő- és ejtőernyős klub. Az elmúlt év folyamán a klub tagjai 2569 felszállást hajtottak végre, összesen 644 órát repültek. A rossz időjárás ellenére tíz időtartam, 126 magassági és 38 távrepülést fejeztek be. Kiemelkedő Szekér József teljesítménye, aki 1972-ben megnyerte a Népköztársasági Kupát, de vitorlázóik valamennyi rangos versenyen részt vettek és sok helyezést értek el. Az ejtőernyősök közül hetvenketten hajtottak végre ugrást, 850-nel többet, mint 1971-ben. A sorköteles fiatalok felkészítését mintegy, 110 százalékra teljesítették. Az ejtőernyősök a két háziversenyen kívül részt vettek a Magyar Népköztársaság Kupa középdöntőjében is, ahol sokan szereztek első-, másod- és harmadosztályú minősítést. Köztudomású, hogy az MHSZ főleg a sorköteles fiatalok gépjárművezető-képzésével foglalkozik. Az oktatáshoz szükséges eszközök, gépjárművek rendelkezésre állnak, azonban még jelentős a bukási százalék, s gondok vannak az oktatók felkészültségével. Ennek ellenére több, mint négyszáz fiatal szerezte meg a hivatásos gépjárművezetői engedélyt. A gépjárművezető-képzés az elmúlt időszak eredményei alapján megfelelő szinten mozgott, de akadnak még olyan tényezők, amelyek gátolják az előrehaladást ebben a fontos munkában. A sorköteles fiatalok között végzett agitációs és propagandamunka eredményeképpen sokan jelentkeztek könnyűbúvárnak. Ezek a fiatalok vállalták a nehéz igénybevételt és megterhelést. Az oktatók felkészültsége, törődése eredményeképpen 1972- ben nem kevesebb, mint nyolcvankét könnyűbúvár szerzett speciális kiképzést. A fiatalok nagyon szeretik ezt a sportágat, hiszen az MHSZ megyei szervezetében több országos csúcs is született egyéniben és csapatversenyben is. A megyében tíz rádióklub és tizenhét kollektív amatőr rádió• Az MHSZ egyik legnépszerűbb rendezvénye az évente megtartott nagyszabású légiparádé és honvédelmi bemutató. állomás működik. A rádiósok az elő- és utóképzésben, valamint sporteredményeik alapján külön is kiváló minősítést kaptak. A klubok tagjainak 50 százaléka 18 évesnél fiatalabb, többségük KISZ-tag. A rádióarhatőrök nagyon jó kapcsolatokat alakítottak ki a katonai alakulatokkal, a KISZ-szel és az úttörőszövetséggel. A múlt évben több mint 600 rádiótávirász, 100 minőségi távirászt, s kétszáznál több elektrotechnikust képeztek ki. A rádióklubok a különböző versenyeken országos első helyezést és elsőosztályú minősítést szereztek. A külföldön szereplő rádióamatőrök igen előkelő eredményekkel tértek haza. A legnépesebbek az MHSZ- ben a lövészklubok, hiszen ezekből majdnem minden községre és városra jut egy-egy. A honvédelmi előképzésben több ezer fiatalt ismertettek meg a lőelmélet alapjaival, teremtették meg számukra a lövészversenyeken való részvétel lehetőségét. A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei vezetősége az úttörő- és összetett honvédelmi versenyek alkalmával a megye lakosságának 12,4 százalékát vonta • be ebbe a fontos tömegsportba. Meg kell még említeni a modellezőket is. E szakosztályok keretében ugyanis több, mint ezerötszázan, főleg úttörő korú fiatalok hódoltak hasznos szenvedélyüknek. A Magyar Honvédelmi Szövetség alapszervezetei az elmúlt esztendőben jó munkát végeztek, hiszen a rájuk kirótt feladatokat hibátlanul végrehajtották, A pártszervezetek támogatásával erősödött tekintélyük^ s további lehetőségek teremtődtek meg a hazafias honvédelmi nevelésben. Gémes Gábor — / Á FÉSZ-részközgyűlések Halason A Kiskunhalasi ÁFÉSZ minden esztendőben, rendszeresen beszámol tagságának a végzett munkáról, eredményekről, gondokról, s ez alkalommal kikéri a tagság véleményét. Az ÁFÉSZ részközgyűléseket hív össze. A közeljövőben ismét megkezdődnek a részközgyűlések, s legelőször február 24-én délután négy órakor a Szathmári Sándor utca 2. szám alatt, 25-én délután négy órakor ugyanott, valamint a Fegyveres Erők Klubjában, az alsóvárosi iskolában és a MÁV-székházban rendeznek részközgyűlést. Február 26-án délután négy órakor szintén a Fegyveres Erők Klubjában. Kedves hagyománya immár a részközgyűléseknek, hogy a jelenlevők részére adott sorszámokat tombolaként kezelik, s értékes tárgynyereményeket és vásárlási utalványokat sorsolnak ki. Czakó Ferenc Épül az új szakmunkásképző kombinát Húsz éve, 1953 őszén indult meg Kiskunhalason az új rendszerű, szocialista szakmunkásképzés. Az akkori viszonyoknak megfelelően kezdődött el az oktatás a Szabadkai úti öttantermes iskolában. A rohamos fejlődés következtében korszerűsítésre, bővítésre volt Szükség. így épült meg 1968-ra az ipari iskola modern, Kazinczy utcai hattantermes épülete. A jelenleg két épületben, a város két ellenkező pontjában folyó oktatás nem elégíti ki az igényeket. Ezért a szakmunkásképzés huszadik évfordulójára az iskola új, korszerű épület átadásával kívánja a képzés feltételeit javítani. Az elmúlt hónapokban meg is kezdődött az építkezés, s így a Kazinczy utcai épület bővítésével a követelményeknek megfelelően, magasabb szintű oktatás válik lehetővé, s ezzel a szakmunkásképzés egy helyen, egységes lesz. Az ezernégyszáz négyzetméter alapterületen folyó építkezés nyomán az intézet négy új tanteremmel, fizikai, kémiai előadóteremmel, tanulószobával, ifjúsági szobával, fotólaborral, stúdióval, tornaterernmel, öltözőkkel és mosdókkal bővül. Az udvaron új kézilabdapálya, az épület mellett pedig városi park lesz. A berendezés kialakítása most van folyamatban, a cél, hogy minél korszerűbb eszközök álljanak a tanulók rendelkezésére. Az új épület átadásával a szakmunkásképzés jelenlegi gondjai jelentősen csökkennek. Mivel a tanulók több mint fele bejáró, a helyzet teljes megoldását az intézet szomszédságában tervezett kollégium felépítése jelenti majd. Ennek építése a jövő feladata lesz. A most folyó építkezés kivitelezője a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat, mely eddig dicséretes munkát végzett. Az illetékesek bíznak abban, hogy az őszi évfór dulór a' 'é% új intéze tét á táhűlók britokukba vehetik. Horváth Róbert (Kovács Imre felvétele) Cselekvő törvényismeret Rengeteg előadást, tájékoztatót tartottak az ifjúsági törvényről megjelenése óta. Fiatalok ezrei vitatták meg a legkülönbözőbb fórumokon a benne foglalt jogokat, kötelességeket. Mégsem mondhatjuk azt, hogy eléggé ismerik. Nem, mert a puszta tájékozottság, tudomásulvétel még nem a cselekvő törvényismeret. Erre a szintre — tudjuk — nem máról holnapra lehet eljutni, ez hosszú és szerteágazó agitációs és propaganda munkát igényel. Ennek érdekében minden lehetőséget jól ki kell használni, hogy a törvény tartalmi ismeretén túl a jogok és a kötelességek rendszerét cselekvő módon, a gyakorlati megvalósítás területén is megfelelően alkalmazzák a KISZ-alapszervezetek és azok tagjai. A közelmúltban ennek szellemében rendeztek az ifjúsági törvényről előadást Kecskeméten, az SZMT Művelődési Központ ifjúmunkás klubjában. Előadónak Komáromi Attilát, a megyéi KISZ-bizottság titkárát kérték fel, aki jól ismeri az üzemi, a falusi és az iskolai alapszervezetek gondjait, amelyek a törvény teremtette új lehetőségek kiaknázásával kapcsolatosak. Kíváncsi voltam arra, hogy egy ilyen komoly témával foglalkozó előadás iránt mekkora az érdeklődés, a hallgatók milyen problémákat vetnek fel, mire kérnek választ a megyei titkártól stb. Elmentem a klubba, ahol mint minden este, üvöltött a Wurlitzer, a presszó részben televíziót néztek, mások az asztali focival játszottak, olvastak, sakkoztak, vagy dominóztak. Az előadást harmincán hallgatták. Volt aki élénk érdeklődéssel figyelt, de volt olyan is, akit kevésbé tudott a téma lekötni. Komáromi Attila a törvény alapelveinek ismertetése után a fiatalok előtt álló új lehetőségekről, az ifjúsági mozgalom új vonásairól beszélt. Elmondta például azt, hogy az idén másfél millió forintot fordítanak Bács- Kiskun megyében társadalmi ösztöndíj címén a fizikai dolgozók továbbtanuló gyermekeinek támogatására. Elhangzott az is, hogy a központi ifjúságpolitikai alapból — mivel nincs a megyében kimondottan fiatalok részére táborozóhely — 150 ezer forintos költséggel a Szelidi-tónál ifjúsági kempinget létesítenek. Kifogásolta, hogy az elmúlt nyáron lehetőség volt 100 forintért egy hétig nyaralni a Balatonnál, s ezt a kedvezményt a vártnál kevesebben vették igénybe, mégpedig azért, mert sok fiatal nem tudott róla, vagy aki tudott, azok közül nem mindenki volt tisztában az elintézés módjával. Az előadásban elhangzott az is, hogy hasonló célokra az idén nyáron is egymillió forintot fordíthatnak. A törvény gyakorlati megtestesülésével kapcsolatos példákat hosszan sorolta a KISZ-titkár és előadását azzal fejezte be, hogy szívesen válaszol a kérdésekre. Sajnos, senki sem jelentkezett, hogy van kérdése, vagy nem ért valamit Világosan, pedig nem volt feszélyezett a hangulat. A köröttem ülő fiúkhoz és lányokhoz fordultam, s megkérdeztem, hogy ezelőtt ki tudott valamit az ifjúságpolitikai alapról, ki vette igénybe a nyáron a kedvezményes étkezési bonokat stb* A következőket válaszolták: „Nem hallottam az ifjúságpolitikai alapról.” „Nem tudom, hogy milyen tényleges segítséget nyújthat a KISZ egy munkahelyi probléma megoldásában.” „Sajnos nem hallottam a heti száz forintba kerülő balatoni nyaralásról.” Beszélgetőpartnereim válaszaiból kitűnt, hogy az alapszervezetekben van még mit javítani az agitációs munka színvonalán. A fiatalok tájékozatlansága annak a feladatnak a komolyságát is jól érzékelteti, amely még az alapszervezetek előtt áll. A jogok és az általuk biztosított új lehetőségek felismerése még nincs azon a szinten, hogy vele megfelelően éljenek azok, akiket érint. Ehhez kapcsolódott az a személyes probléma is, amelyről Adamik Erzsébet, 18 éves bolti eladó beszélt. Elmondta, hogy azért hagyta ott foglalkozását és ment el gyárba adminisztrátornak, mert nem járultak hozzá az esti gimnáziumi továbbtanulásához. A boltvezető a nyitvatartásra hivatkozva utasította el kérését, kollégái nem cseréltek vele műszakot, a személyzeti osztályra írt levelére nem válaszoltak és nem tudta, hogy mit lehet még tenni. A könnyebb megoldást választotta: kilépett. Kedvelt szakmáját hagyta ott a kevesebb fizetésért. Az ifjúság részvétele a munkában című fejezetében az ifjúsági törvény pedig kimondja, hogy a munkahelyi vezetők segítsék, sőt ösztönözzék a fiatalokat általános műveltségük és szakképzettségük fejlesztésére. Szabó Etelka kereskedelmi tanuló ehhez hozzáfűzte, hogy • Komáromi Attila, a megyei KJSZ-bizotiság titkára az ifjúsági törvényről beszél a klubtagoknak. rendkívül megnehezíti munkahelyi beilleszkedését, neki és társainak, egyes vezetők lekezelő magatartása és egyes tanulótársai iránti kivételezés. Elkedvetlenedve beszélt arról, hogy egyes dolgozók arra bíztatják, hogy hízelegjen főnökének. Nem egyedi problémák ezek, mert ilyen és hasonló jelenségekkel más közösségekben is találkoztam. Amikor megkérdeztem Adamik Erzsébetet és Szabó Etelkát, hogy véleményük szerint mit kellene tenni, bizonytalan válaszokat kaptam. Nem tudták kihez kell fordulni, a KISZ miben nyújthat segítséget. A cselekvő törvényismeret hiánya is közrejátszott abbgn, hogy a két fiatal visszavonult, lemondott sérelmének orvoslásáról. Szabó Etelka törvényben megfogalma• Aki figyel. (Tóth Sándor felvételei) zott jogát gyakorolta volna, ha osztályfőnökével, vagy iskolája igazgatójával megbeszéli problémáját és segítségüket kéri. Ezt kellett volna tennie, mert az ifjúsági törvény leszögezi, hogy a fiatal felügyeletével, oktatásával megbízott személy munkaköri kötelessége az erkölcsi, emberi példamutatás. Ha az nem megfelelő, a munkáltató, az iskola, a különböző szervezetek kötelesek ezen segíteni. Befejezésül még annyit elmondok, hogy a fiatalok tudják, hogy van törvényük, de a cselekvő törvényismeret még hiányzik. Azt javaslom tehát, hogy több gyakorlati jellegű előadást tartsanak számukra, mert minden törvény annyit ér, amennyit belőle megvalósítanak. Csató Károly • Szabó Etelka élhetett volna jogaival. t
