Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-11 / 35. szám

1973. február 11. • PETŐFI NÉPE • 3 Egy esztendő a számok tükrében Országot, világot látni (Folytatás az 1. oldalról) Az építőipari szervezetek szer­ződéses rendelés-állománya ösz­­szességében kedvezőbb az előző évinél. A 126 millió forint körü­li elutasított építési igény az 1971 évinek a felét sem érte el. A be­ruházási kereslet és a kivitelezői kapacitás nem megfelelő össz­hangjára utal azonban az a tény, hogy néhány vállalat — és fő­leg szövetkezet — munkaerejé­nek jelentős részével az ország különböző területein végeztetett munkát. Kiváló termésátlagok a mezőgazdaságban A mezőgazdaság termelése 1972-ben összességében kedve­zően alakult, bruttó termelési ér­téke — az 1968 évi változatlan áron — előzetes számítások alap­ján mintegy 8 százalékkal meg­haladta az előző évit. A növény­­termelés — a rendkívül szélsőséges időjárás elle­nére — az elő­ző évinél 10 százalékkal nagyobb bruttó termelést ért el. Jelentősen növekedtek a növényter­melés hoza­mai, ennek legfőbb forrá­sa a termésát­lagok emelke­dése volt. To­vább folytató­dott a bőven termő fajták, a műtrágya-fel­használás, a korszerűbb vényvédelem és a komplex géprendszerek, valamint a zárt rendszerű termesztési technoló­giák bevezetése. A betakarítási nehézségek el­lenére a kalászosok hozama jobb volt az előző évi jó termelésnél is. A kenyérgabona vetésterülete az eltelt öt év alatt 16 százalék­kal csökkent ugyan, de így is a szántóterületnek több mint ne­gyedrészét foglalta el. A búza termésátlaga 1965-től egyenlete­sen — évi 8 százalékkal — emel­kedett. Az 1972. évi termésátlag 35 mázsa volt hektáronként. Az őszi betakarítású szántóföl­di növények között jelentős he­lyet foglal el a kukorica. Ter­mésátlaga megyei viszonylatban 39 mázsa volt hektáronként, 14 százalékkal magasabb a múlt évinél. Kedvezőek voltak a ter­mésátlagok a gyenge minőségű homokhátsági területeken is. Az ipari növények közül leg­jelentősebb a cukorrépa. Vetés­­területe tavaly valamelyest emel­kedett, de még mindig mintegy háromnegyede csak a harmadik ötéves terv évi átlagának. Ter­mésmennyisége közel másfélsze­rese az előző évinek. A rostken­der vetésterülete lényegesen csökkent, a hektáronkénti 88 má­zsás termésátlag azonban 11 szá­zalékkal haladta meg a múlt évit. A napraforgó vetésterülete 'és termésátlaga elmaradt az 1971 évitől. A kertészeti termelés részará­nya egy év alatt 2,4 százalékkal nőtt megyénkben. A szőlőterme­lés az előző év — alacsony — terméseredményeit a becslések szerint mintegy 18 százalékkal meghaladta. Az esős időjárás fő­leg a minőséget rontotta. A must cukorfoka átlagosan 15 körül mo­zog, az előző évi 17-18 fokkal szemben. A gyümölcstermesztés összes­ségében a múlt évinél kedvezőb­ben alakult. A kajszibarack 60 százalékkal, az őszibarack egy­­harmaddal, a szilva 28 százalék­kal meghaladta a múlt évi ter­mésmennyiséget. Almából 12 szá­zalékkal emelkedett a mennyi­ség, minősége azonban romlott, ami a*, export arányát kedvezőt­lenül befolyásolta. A zöldségtermesztés területe — a kormányintézkedések hatására — az elmúlt évben emelkedett. Paradicsomból a betakarított te­rület 20 százalékkal meghaladta az előző évit, a becsült termés­átlag 226 mázsa volt hektáron­ként. Az elmúlt évinél közel egynegyeddel jobbnak bizonyult a fűszerpaprika (hektáronkénti 70 mázsa körüli) termésátlaga. Az állattenyésztési főágazat bruttó termelési értéke mintegy 4 százalékkal magasabb volt, mint 1971-ben. A növekedést továbbra is a sertéstenyésztés erőteljes fejlődése eredményez­te. A nagyüzemi gazdaságokban az év végén 242 ezer sertés volt, az előző évinél 11 százalékkal több. A növekedés az állami gazdaságokban 28 százalékot, a mezőgazdasági termelőszövetke­zetek közös gazdaságaiban 3 százalékot ért el. A szaporodás szempontjából kedvező jelenség, hogy az anyaállomány szaporo­dásának üteme a megye összes gazdaságában jelentősen meg­haladta az összállományét. A baromfiállomány a megye gaz­daságaiban 1971-ig emelkedett, 1971-ben azonban 4 százalékos visszaesés következett be. A szarvasmarha-állomány valame­lyest emelkedett, a ló és a juhállomány létszáma tovább csökkent. A növekvő termésmennyiség hatása 1972-ben a vásárlásban is megmutatkozott. A szövetkezeti szektor és a lakosság kisegítő gazdaságaiból vásárolt búza 25— 30 százalékkal meghaladta az előző évit. A MEZÖTERMÉK Vállalat éves felvásárlási tervét 12 százalékkal, értékesítési és ex­port-előirányzatát 7 százalékkal teljesitette túl. A Mezőgazdasági Ellátó Válla­lat 314 millió forint forgalmat bonyolított le, mintegy 20 száza­lékkal kevesebbet, mint 1971-ben. Az erőgép- és a pótkocsivásárlás csökkent, ugyanakkor a növény­­védelmi gépek értékesítése a múlt évivel szemben közel hét­szeresére emelkedett. Az alkat­szülés előzte meg. Kedvezően alakulnak a lakosság életkörülményei A lakosság életszínvonalának legfontosabb mutatói az orszá­goshoz hasonlóan Bács-Kiskun megyében is évről évre javul­nak. 1972-ben a lakosság kész­pénz-bevételeinek 41 százaléka munkabérből, további mintegy 4 százaléka egyéb munkabéren kívüli személyi jövedelemből származott. Az előző évihez mért 5 százalékos munkabérvolumen­növekedésének jelentősebb része az átlagkeresetek emelkedéséből eredt. A kormány jelenlegi élet­színvonal-politikája szerint a családi jövedelmek kiegyenlítő­dését a végzett munkán felüli társadalmi juttatások növelésé­vel kell megoldani. Figyelmet érdemel, hogy a ter­melőszövetkezeti alkalmazottak bérének 3 százalékos növekedé­sével szemben a megyében rész­ben az alkalmazottak számának növekedése miatt 17 százalékkal fizettek ki több bért a tsz-ek. Társadalombiztosítási juttatás címén a megye lakossága részére kifizetett összeg 13 százalékkal haladta meg az egy évvel koráb­bit. Ez az 1972. év eleji családi­­pótlék-emelés következménye, ugyanis a jogosult családok az előző évinél 32 százalékkal több családi pótlékot kaptak. Az ösz­­szes társadalombiztosítási jutta­tásból a családi pótlék aránya 34-ről 40 százalékra növekedett. Az SZTK mintegy 47 millió fo­rint gyermekgondozási segélyt fizetett ki, 8 százalékkal többet az előző évinél. Az év folyamán átlagosan közel 8 300 anya vette igénybe a segélyt. A társadalombiztosítási jutta­tások mintegy 37 százaléka táp­pénz volt. amely 6 százalékkal haladta meg az egy évvel koráb­bit. A táppénzre jogosultak szá­ma az éy folyamán több mint 165 ezer fő volt. Az év végén a megye lakossá­gának közel 2,8 milliárd forint takarékbetét-állománya és 1,6 milliárd forint hitelállománya volt. A betétállomány 1972. év­ben 351 millió forinttal nőtt, a hiteligénybevétel pedig 214 mil­lió forinttal. A 8 milliárd forintos kiskeres­kedelmi forgalom folyóáron szá­mítva 9 százalékkal volt több az előző évinél. A fontosabb élelmiszerek és élvezeti cikkek közül az előző évinél jóval töb­bet adtak el étolajból és marga­rinból (25 százalékkal), péksüte­ményből (7 százalékkal), száraz­­tésztából (12 százalékkal), cu­korból (15 százalékkal) és kávé­ból (14 százalékkal). Évek óta növekszik a tej- és tejtermékek eladott mennyisége annak ellenére, hogy a válasz­ték bővülése (pl. a tasakolt tej és kakaó, különféle készítmények bevezetése) miatt az árszínvonal is mérsékelten felfelé ívelő volt. Az 1973. január 8-án a tej- és tejtermékek fogyasztói ára átla­gosan 30 százalékkal emelkedett. Szántóföldi növények termésmennyisége (Az előző év százalékában) nö- részellátás színvonala lényege­sen javult, mivel azt jobb felké-Az eddigi tapasztalatok szerint tejből nem esett vissza a keres­let. A tejföl, tejszín és túró el­adott mennyisége viszont 3—5 százalékkal, a sajtoké 17 száza­lékkal, a vajé pedig közel egy­negyedével csökkent január utolsó három hetében. Ugyan­akkor másfélszeresére nőtt a kereslet a viszonylag olcsóbb joghurt iránt. Az 1972. évi kiskereskedelmi­­forgalom-alakulás egyik jellem­zője a vegyesiparcikkek keres­letének jelentős visszaesése, amely részben a nem megfelelő árukínálattal, részben pedig a telítődéssel indokolható. A tartós fogyasztási cik­kek forgalmát fékezi az is, hogy a megyében a garanci­ális javítások helyzete nem megoldott, amit a Kereskedel­mi Felügyelőség vizsgálatai is nem egyszer észrevételeztek. A megye idegenforgalma a szálláshelyek igénybevétele alap­ján 1972-ben 5 százalékkal nö­vekedett. A 81 ezer vendég 185 ezer vendégéjszakát töltött itt. Az átlagos tartózkodási idő az 1971. évihez hasonlóan alig ha- ■ ladta meg a 2 napot. Tovább korszerűsödött a me­gye közlekedési hálózata. Elké­szült — többek között — az E 5-ös út kecskeméti átkelő szaka­szának újabb 2 kilométeres ré­sze a korszerűsített Budai kapui csomóponttal. Az autóbusz-köz­lekedés töretlen fejlődése mellett a teherfuvarozás teljesítménye jelentősen, csaknem 6 százalék­kal visszaesett. 1972. évben 37 millió utast szállítottak a 9. számú Volán Vállalat autóbu­szai, 9 százalékkal többet az előző évinél. A helyi járatokat 12 százalékkal, megközelítően 20 millióval több utas vette igénybe. A vasúthálózat fejlesz­tésében kiemelkedő jelentőségű az 1974-ben befejeződő Kiskun­halas—Bátaszék közötti vonal­korszerűsítés. Jó ütemben haladt tavaly a kiskunfélegyházi vá­gánykorszerűsítés és a kelebiai állomásfejlesztés. A Posta az el­múlt évben több mint 8 millió forintot fordított a helyi távbe­szélő szolgálat fejlesztésére. Kecskeméten pl. 1000 állomással bővítették a telefonközpontot. 1972-ben — az előzetes adatok alapján — összességében kedve­zően alakult a lakásépítési tevé­kenység: 4186 lakást adtak át az építők, 6 százalékkal többet, mint a megelőző évben, de a 10 ezer lakosra jutó lakásépítés így is jelentősen elmarad az orszá­gostól. Az előző évinél valamivel ked­vezőbben alakultak a természe­tes népmozgalom adatai. Egy százalékkal nőtt a születések száma, a halálozásoké némileg csökkent, így a természetes sza­porodás 1,5-ről 1,7 ezrelékre ja­vult. < 1972 végén 868 orvos dolgo­zott a megye egészségügyi in­tézményeiben, 29-cel több az egy évvel korábbinál. Körzeti és gyermekkörzeti orvosi felada­tokat összesen 218-an láttak el. A kórházi ágyak száma változat­lanul 3 077, az elbocsátott bete­geké viszont 3 százalékkal nőtt, emiatt a betegápolás átlagos idő­tartama tovább csökkent. 1972-ben 194 óvoda várta a gyermekeket. A 12 900 helyre 14 200 gyermeket vettek fel, így a 9 százalékos létszámnövekedés tovább fokozta az óvodák zsú­foltságát. Az 1972—73-as oktatási évben 406 általános iskolában 58 300 tanuló kezdte meg tanulmánya­it. A megye községeiben 4, a városokban 2 százalékkal csök­kent a tanulólétszám. A pedagó­gus pálya elnőiesedése tovább folytatódott, jelenleg a nevelők 70 százaléka nő. A külterületi tanulók hátrá­nyos helyzetének felszámolására folytatódik az általános iskolai diákotthoni hálózat kiépítése: 1972. évben 65-tel nőtt a férő­helyek száma. A megye középiskoláiban 8 311 tanuló kezdte meg az új tanévet. A szakközépiskolai ta­nulók száma 3 százalékkal nőtt, míg a gimnáziumokba 4 száza­lékkal kevesebben járnak. A szakközépiskolák közül az ipari és az egészségügyi szakon ta­pasztalható jelentős létszámnö­vekedés. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatának 1613 hallga­tója volt 1972 szeptemberében. A bajai tanítóképzőben 12, a Kertészeti Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán 8 százalékkal több, a Gépipari és Automati­zálási Műszaki Főiskolán 4 szá­zalékkal kevesebb a hallgatók száma, mint egy évvel koráb­ban. Az egy évtizedes visszaesés után 3 százalékkal nőtt a mozi­látogatók száma. A Katona Jó­zsef Színház megyében tartott előadásait is növekvő érdeklődés kísérte. A 336 előadást 139 ez­ren nézték meg. MÉG FOKOZOTTABB SZIGORRAL a közlekedés biztonságáért Téli estéken itt is, ott is előke­rülnek a kánikulát, vizet, hűs er­dőt, kirándulást idéző fényképek, színes diák. Az emlékek új ter­vekre ösztönöznek: hová utaz­zunk a nyáron? A lehetőségekről, újdonságokról Tóth Istvántól, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Bács-Kiskun megyei kiren­deltségének vezetőjétől kértünk tájékoztatást. A KISZ Központi Bizottsága, valamint az Országos Ifjúságpoli­tikai és Oktatási Tanács különbö­ző kedvezményekkel — olcsóbb szállás, étkeztetés, közlekedés stb. — lehetővé teszi, hogy az Express szervezésében minél több fiatal üdüljön, szórakozzon külföldön, illetve a belföldi táborokban. En­nek érdekében tavasszal az Ex­press iroda megkezdi a Nemzet­közi Ifjúsági Házak Szövetsége igazolványának árusítását, A véleménykutatás alapján az Express több újdonságot vezet be. így először szervezik meg a 11 napos Moszkva—Rosztov—Veli­kij—Jaroszlav, a 20 napos Moszk­va—Jereván—Szocsi—Kijev repü­­lőutakat. valamint a vonattal 12 napig tartó Moszkva—Leningrád —Tallin—Moszkva kirándulást. Már most nagy az érdeklődés a 13 napos Kijev—Poltava—Har­kov—Kijev útra, melynek során főként kolhozokat és mezőgazda­­sági terményeket feldolgozó üze­meket mutatnak be a résztvevők­nek. A műszaki érdeklődésű fia­taloknak pedig a Kijev—Har­kov—Donyeck túrát, illetve az itteni szakprogramokat ajánlja az Express. Szinte korlátlan lehetőség kí­nálkozik az egy-, illetve több napos belföldi kirándulásokra, táboro­zásokra. A verőcei nemzetközi üdülőtelepen például 2 ezer Bács- Kiskun megyei középiskolás tá­borozhat a nyáron T. L. • A verőcei nemzetközi fidMötábor. • Jaltai kiállítás. Dávid József rendőr őrnagy nyilatkozata Ebben az évben is tovább gyarapodik a megye gépjám)ű állo­mánya és ez a körülmény arra készteti a közlekedésrendészet szakembereit, hogy az eddigieknél is szigorúbban követeljék meg a közlekedési szabályok megtartását. Ezzel kapcsolatban Gémes Gábor, lapunk főmunkatársa felkereste Dávid József rendőr őrnagyot, a megyei rendőr főkapitányság közlekedés­­rendészeti osztályának vezetőjét és arra kérte, hogy válaszol­jon néhány kérdésünkre. KÉRDÉS: — Általában mi a jellemző a megye közúti közle­kedésének fegyelmére? VÁLASZ: — A közúti közle­kedés fegyelmezettségét bizo­nyos tényezők értékelésével mér­hetjük le. Ilyen a gépjárművek számának növekedése, ezzel ösz­­szefüggésben a balesetek alaku­lása és az általános közlekedési morál. A gépjárművek száma évről évre egyre nagyobb arány­ban növekszik. Az országban — Budapest után — megyénkben van a legtöbb gépjármű. Itt ta­lálható a legtöbb motorkerék­pár, de a motorkerékpárok és személygépkocsik együttes szá­mát tekintve is az első helyen állunk. Ezt azért hangsúlyoz­tam, mert jelentős mértékben kihat a balesetek alakulására. A sérüléses balesetek 62 száza­lékát ugyanis az elmúlt évben e két járműkategória vezetői okozták. Azt is hangsúlyoznom kell, hogy ők okozták a halálos balesetek 54 százalékát. Me­gyénk mezőgazdasági jellegéből adódóan itt vesz részt a forga­lomban a legtöbb kerékpár és lovas kocsi, és — ami érthetet­len — az esti órákban gyakran kivilágítatlanul közlekednek, pe­dig a legtöbb súlyos baleset szenvedő alanya a hajtők közül kerül ki. Az az eredmény, hogy az utóbbi két évben a balesetek száma csökkent, viszonylagos ér­tékű. Igaz, hogy a közlekedés­ben részt vevők zöme kellő fe­lelősségérzettel rendelkezik, de egy jelentős százalékuk a köz­lekedési erkölcs legelemibb kí­vánalmait sem tartja szem előtt. Általános tapasztalat, hogy a legsúlyosabb következménnyel járó balesetek okozói nemcsak a KRESZ szabályait veszik sem­mibe, hanem olyan jellembeli tulajdonságokról is tanúságot tesznek, mint az agresszivitás, az udvariasság íratlan szabá­lyainak megszegése stb. Az, hogy a közlekedési morál javí­tására milyen nagy szükség van, kitűnik abból, hogy a halálos balesetek száma évről évre emelkedik. KÉRDÉS: — A szabályszegés — mint ismeretes — sok eset­ben balesetek előidézője, kérjük, térjen ki erre is. VÁLASZ: — Megyénk közle­kedési baleseteit minden évben sok szempontból elemezzük. Így válogathatok ki azok a főbb KRESZ-szabályok, amelyek megszegése legtöbb esetben bal­esethez vezet. A meglepő az, hogy a KRESZ forgalmi része gyakorlatilag 35 szabályt ölel fel, és ebből mindössze 4—5 az olyan, amelyek megszegésére a balesetek 75 százaléka vezethető vissza. Vizsgáljuk meg röviden eze­ket. A legtöbb baleset gyorshaj­tásból ered. A legtöbb problé­mát azonban itt sem a megha­tározott maximális sebességha­tárok túllépése, hanem az üt­és látási viszonyok figyelmen kívül hagyása okozza. Megra­gadva az alkalmat, felhívnám a járművezetők figyelmét azokra a körülményekre, amelyek a té­li és a kora tavaszi időszakban különös figyelmet érdemelnek. Legveszélyesebb a látási viszo­nyok korlátozottsága, a hóesés és a köd. A KRESZ ilyen körül­mények között előirja a tompí­tott fényszóró használatát. Ezt mégis sokan elmulasztják. Főleg lakott területen kívül több súlyos baleset előidézője az a helytelen gyakorlat, hogy a gépjárművezető a fényszóró tom­pításával egyidejűleg sebessé­gét nem csökkenti, így a ve­szély észlelésekor járművének féktávolsága nagyobb, mint a megvilágított útvonal hossza. Az olyan baleseti okokhoz, mint a szabálytalan előzés, a szabály­talan kanyarodás, vagy az el­sőbbségi jog meg nem adása, nem kívánok magyarázatot fűz­ni. Ezekre vonatkozó helyes ma­gatartást a KRESZ egyértel­műen szabályozza. Amiről feltétlenül szót kell ejteni, az a szeszes ital fogyasz­tása vezetés előtt és közben. Tudott dolog, hogy ez a cselek­mény nem közvetlenül baleseti ok, viszont sajnálatos módon egyre több balesetnek kísérő je­lensége. Az a gazdasági szem­pontból figyelemre méltó körül­mény, hogy megyénk adja az ország bortermésének jelentős százalékát, a közlekedésben mint kedvezőtlen jelenség buk­kan fel. Míg országosan minden hatodik sérüléses baleset okozó­ja ittas, addig nálunk hozzáve­tőlegesen minden negyedik. Mi szinte erőnket meghaladó módon mindent megteszünk az ittas ve­zetés felszámolására, de igyekvé­­sünk nem vezethet eredményre a társadalom, a lakosság segít­sége nélkül. Ezúton fordulok a gépjármű­­vezetőket üzemben tartó intéz­mények, szervek vezetőihez, hogy saját hatáskörükben is se­gítsék megelőző munkánkat. Nem egy balesetnél tapasztal­tuk, hogy a gépjármű vezetője nem italboltban, hanem vendég­ségben, családi körben fogyasz­tott szeszes italt. Mindenkit ar­ra kérek, érezze át, hogy az it­tas gépjárművezetésnek milyen súlyos következményei lehetnek. (Folytatjuk) I •»•••** esti Arákban gyakran klvlláfitatlanul közlekednek.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom