Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
/ 1973. február 7. • PETŐFI NÉPE • 5 Weintrager Adolf hajdúsági kiállítása A hazai és külföldi tárlatokról jól ismert bajai művész nemrégiben Debrecenben, ez év január 18-án pedig a kábái művelődési házban mutatkozott be. Weintrager Adolfot több szál_ is fűzi a Tiszántúlhoz. Közel egy évtizede, hogy a debreceni TIT Csokonai Klubban megnyílt kiállítása. de eme művészeti eseményt két évtizeddel megelőzően az 1940-es évek végét Debrecenben töltötte, itt szerezte meg tanítói oklevelét, s "ezt követően kezdte meg tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula irányítása mellett. A Weintrager több képén fellelhető mélyrehangolt színek, a lefojtott tűző vörösekből és kékekből elővillanó fehérek nyilván egykori mestere szellemi örökségének vetületei, amelyekben még bent rejlenek az alföldi piktúra már Munkácsytól indítható érzelmi jegyei is. Debreceni 1963-as tárlata óta Weintrager Adolf hosszú utat járt meg fejlődésében. Az elismerések és eredmények közül szóljunk Janus Pannonius- és a Székely Bertalan-emlékplakettről, a pedagógusok országos kiállításának első díjáról, a VIT-en való szerepléséről, országos és területi tárlatokról. Nemrégiben mutatta be műveit az NDK-ban, Budapesten a Paál László teremben, Szolnokon az Aba-Novak képcsarnokban, majd a Thorma János Múzeumban, s néhány héttel előbb Pécsett is. A művész sokáig a Bajához közel eső Vaskúton dolgozott. Tanárként és rajzszakfelügyelőként országosan elismert képzőművészeti szakkört is vezetett. A kábái művelődési házban most megnyílt, húsz válogatott akvarell és olajművét bemutató kamaratárlatot továbbra is érzékeny lelkületű, romantikus felfogású festőnek mutatja be, aki hosszú sorát készítette — elsősorban akvarell-technikával a havas tájaknak, a vizek fényreflexeinek, a felhők játékának, a ködbe öltözött, vagy alkonyatba borult erdőknek, esős utcáknak, a Duna vizén nyugvó halászbárkáknak. Ez a témakör ma is kedvelt területe. De a fények játéka mellett találkozunk a sötét foltok finom átmeneteire hangolt súlyos színekkel is. Megnyugtató egyszerűség árad a közvetlen optikai élményekhez kötődő akvarelljeiből, bár a felületi érdekességeknél mélyebbre néz. örvendetes, hogy többet dolgozik olaj festékkel, s felfogása erősebben kapcsolódik napjaink pikturájának szín- és formarendszeréhez. Weintrager tematikai jegyei is, s a dunai és balatoni tájak, a gyermekkort idézgető dolgai mellett ott találjuk már • Nő virággal nemcsak a busó maszkokat, hanem a jaltai ikonok, s a tengerek élővilágának kolorélményeit is. — Weintrager Adolf Debrecen és Kaba után még több hajdúsági városban bemutatja újabb műveit. Tóth Ervin KIVÁLÓ EGYÜTTESEK A kecskeméti szimfonikus zenekar (II.) Az együttes vezetői tudják, hogy még -r- ne kerteljünk — kevesen kíváncsiak játékukra. A megyeszékhelyen is kicsiny a komolyzenét kedvelők tábora. Ráadásul a rendszeres hangversenylátogatók egy csoportját elkényeztették a kitűnő hazai és külföldi, (profi) zenekarok. A kecskemétiek koncertje — egyelőre — nem vonzza őket eléggé. A városi zenekar félháznak is teljes szívvel muzsikál és minden alkalmat felhasznál fejlődése bizonyítására. Felléptek már Budapesten, Jugoszláviában, játszottak a rádió stúdiójában is, ellátogatnak a megye városaiba. És — elébe mennek jövendő közönségüknek.. Ismeretterjesztő koncerteket szerveznek az üzemekben és az ifjúság körében. Arra törekszenek, hogy megtanítsák a „laikus” közönséget is „hallani”, megkedveltessék az igényes muzsikát. Kialakították már ennek a sajátos műfajnak a módszertanát. Márciusban a kortárS zene sorozatban Sugár Rezső műveit mutatják be az ifjúságnak, a szerző jelenlétében. Eleget tesznek az Országos Filharmóniánál vállalt kötelezettségeiknek. Áprilisban csehszlovákiai vendégszereplésre utaznak. A zenekar fenntartói, vezetői tisztában vannak azzal, hogy a jelenlegi körülmények között, az együttes mostani felépítésével Múzeumaink kincsei Bronzserpenyő forgórésze Mélyszántás vetette ki a — képünkön látható — bronzserpenyő forgórészét Lászlófalva határában, egy szarmata település helyén. Dianát, a vadászok és ugyanakkor az érintetlen természet békéjét védelmező szűzi istennőt ábrázolja íjával, tegezével. A római birodalom határa a Dunánál húzódott. Pannónia provincia (tartomány) emlékanyagában is ritkák a bronz áldozóedények. (A Katona József Múzeumban őrzött lelet egy ilvennek a töredéke.) (Kiss Béla felvétele) csak átmenetileg, nagy erőfeszítéssel felelhet meg a követelményeknek. „Tovább kell lépni” — ahogyan szokás mondani. Helyiséggondjaikat, a hangszerek tárolását az új művelődési központ átadása megszünteti majd. A városi tanács által szervezett együttes most a városi művelődési központ keretében működik, immár több esztendeje. Kiadásaikat elsősorban a megyei és városi tanács támogatásából fedezik. Több vidéki városban már főállású muzsikusok alkotják a szimfonikus együttest. (Győrött, Miskolcon. Debrecenben a MÁV tart fenn egy zenekart. Pécsett és Szegeden az ottani színház operatársulatának a muzsikusaira alapoznak.) Jelenleg Bács-Kiskun megye, — Kecskemét — még az Országos Filharmónia remélt támogatásával sem tudna eltartani és foglalkoztatni egy hivatásos zenekart. Hangsúlyozzuk, hogy most, a hetvenes évek középső (és valószínűleg az utolsó) harmadában. Az is kétségtelen, hogy a minimális tiszteletűi.jakkal honorált együttes — mint írtuk — a mind több és minőségileg igényesebb követelménynek tartósan nem tud eleget tenni. Mi a megoldás? Hogyan tovább? Sok függ a városi tanács végrehajtó bizottságának állásfoglalásától. A tekintélyes testület márciusban elemzi a zenekar eddigi munkáját és — remélhetően — megfelelő határozatokkal, javaslatokkal igyekszik a további fejlődés feltételeit megteremteni. Az úgynevezett félfüggetlenítést szorgalmazzák a zenekar irányítói. Az együttesre háruló feladatokat, kívánságokat mérlegelve indokolt az új „státus” iránti igény. Bizonyos, hogy az ehhez szükséges több százezer forint „kigazdálkodása” nehéz ügy. A döntésnél nyilván figyelembe veszik az eddigi sikereket, a zenekar létéből adódó közvetett, nehezen mérhető előnyöket. (Pl. a rendszeresen muzsikáló zenetanár az iskolájában jobban oktatja a szaktárgyát, (csökkenteni lehetne a zenei importot stb.) Állásfoglalásuk kialakításakor nyilván gondolnak arra, hogy a kulturális életben Kecskemét állandó zenekar nélkül nem foglalhatja el az őt megillető, s Kodály Zoltán szülővárosától elvárt helyet. A művelődésügyi miniszter két vidéki zenekarnak adományozta az elmúlt esztendőben a Kiváló Együttes címet. A Kecskeméti Városi Szimfonikus Zenekar volt az egyik. Az elismerés, a bizalom: kötelez. Bízunk benne, hogy két esztendő múltán „megvédik” címüket és az akkor még nagyobb versengésben is a legjobbak között szerepelnek. ''Megérdemlik a támogatást. Heltai Nándor FILMJEGYZET Nápolyi látni és. . . Lehet, hogy rossz az ízlésem, mégis: nekem tetszett. Aljasság volna az ellenkezőjét állítanom — miután kitűnően szórakoztam. Egyáltalán vem haragudtam meg a film készítőire: Bácskai Lauró István rendezőre, s a szerző Kállai Istvánra amiatt, hogy nem voltak nagy tekintettel a kötelező müvészeti-mélylélektani-szakmai előírásokra, így legalább semmi sem zavart meg a film maradéktalan élvezetében. Nápolybái ugyan nem láttam semmit, de kaptam helyette egy mai Budapestet, mai sznobokkal, hajmeresztő, de mai banalitásokkal, s már-már szinte tragikusan giccses, de sajnos, még sem kitalált figurákkal, akikre nemcsak a humor jegyében ütötték rá a Made in Hungary feliratot. Azért, hogy rájuk ismerjünk. Mindazokra körülöttünk, akik többnek, „külföldiebbeknek”, de legalábbis nyugatra menő magyarnak. kívánnak látszani és nemcsak látszani, akik életformájukat a Stern reklámokból és a multimilliomosok magánéletét kiteregető zugfotókból másolják akkora igyekezettel, hogy ezzel az erővel házakat lehetne felépíteni, akik igazán nem válogatósak az előrejutásukat szolgáló eszközökben. Hogy ezek szélsőséges esetek * és nem jellemzőek a nagy tömegekre? Elég az, hogy ha zártabb körökben is, de valóban vannak, léteznek. Es a nézőtéren helyet foglaló tömegek könyörtelen leleplezők: kitörő nevetésük szinte ujjal mutat a felismert jellemek, s szituációk bohókásan elrajzolt, de még csak nagyon el sem túlzott karikatúráira. A nyugati utaktól megszédült, s túlméretezett nagyravágyásában erkölcsileg teljesen szétpukkanó kis külkereskedelmi utazóra, a hervadó bájait intellektuális kozmetika alá rejtő, diplomás hisztérikára, a mindenáron érvényesülnivágyók gátlástalanul önző mohóságára. Panomtikumfigurák? Igen, azok. De egyenlőre még nem múzeumban mutogatják őket, s nem is minden esetben a külkereskedelem a búvóhelyük. Az sem árt, ha kinevettük jól magunkat a rovásukra, otthon gyorsan a tükörbe nézünk mi is: nem fedezünk fel hasonlóságot? Mert könnyű Katát táncba vinni: ki az, aki nem szeretné látni Nápolyi, állami pénzen, hivatalos kiküldetésben, bármilyen „egyéb” áron is. Vagy. ha nem Nápoly az úticélja akkor más: magasabb beosztás, több fizetés, még kevesebb munka, új kocsi, nyaraló, stb. A költséget meg írják mások számlájára, természetesen ha akad, aki kifizeti... V. Zs. Kovács Aranka a zakuszka minőségét ellenőrzi. Az Erdey László brigád mikrobiológiai vizsgálatot vcgez. (Tóth Sándor felvételei) Kellő tapasztalat hiján bármihez kezd az ember, egyetlen lehetőség a kísérletezés. Ez érthető szó szerint, jelképesen, vagy mind a kétféleképpen is, mint például a Kecskeméti Konzervgyár laboratóriumában. Az itt dolgozó lányok, asszonyok ugyanis mindennapi munkájuk mellett önmagukon végeznek kísérleteket. A képzeletbeli lombikban komoly érveket, tényeket gyűjtve próbálják igazolni, hogy nem csupán a gépek; munkapadok mellett lehet jó szocialista brigádot alakítani, hanem az irodákban, laboratóriumokban is. Csak meg kell találni a módját. Három évvel ezelőtt, 1970 telén halt meg Erdey László vegyész professzor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. Az egykori tanítvány, Alpári Agnes javasolta a laboratórium dolgozóinak, a néhány hónapos Lakmusz brigádnak, hogy látogassák meg a híres professzor hozzátartozóit, és utódját, Pongor egyetemi tanárt. Ekkor határozták el, hogy Erdey László brigádra változtatják nevüket. Hónapokig tartott míg felfedezték, hogy munkájuk mellett az újításaikkal tudnak leghasznosabban segíteni. Tavaly tp aszszal volt az első nagy bizonyítási lehetőségük, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa ugyanis újítási versenyt indított. Elsők lettek a vállalati vetélkedőn. A tröszt keretei között kibontakozó versenyre Bíró Ernöné, Prikkel Márta, Szakács Kálmánná és Balogh Klára úgy készült, mintha vizsgára mennének. S most büszkén mutatják az első helyezésükről szóló oklevelet, mesélik az egyhetes mamaiai jutalomüdülést. Azóta több vállalati szocialista brigádvetélkedőt nyertek. — Hasznos játék, kitűnő szórakozás a vetélkedő — mondta Váczi Pálné brigádvezető. — A másik esténkénti programunk a tanulás. Közülünk többen élelmiszeripari, kertészeti főiskolára, marxista egyetemre, közgazdasági technikumba járnak. És nagyon fontos a Szakmai továbbképzés is, hiszen a vegyészet, a laboratóriumi munka állandóan változik, fejlődik. És gyakran előfordul, hogy a kísérletek nem sikerülnek. Akkor újra kezdik — rhint a szakmájukban, a kémcsövek mellett... Tárnái László IlililITiiilil Brigád - lombikban GAZDAG SPORTMŰSOR A HALASI JÁRÁSBAN A Kommunista Ifjúsági Szervezet egyik feladata elősegíteni a szabadidő hasznos felhasználását. Ennek egyik módja minél több fiatallal megkedveltetni a sportot. A kiskunhalasi járási KISZ-bizottság idei műsorában egész sor olyan rendezvény szerepel, amely elsősorban a fiatalok tömegsportját szolgálja. A „X. VTT — tiz akció” keretében rendezik meg a Dózsa György sakkemlékversenyt. A küzdelembe ezúttal nemcsak a járás, hanem az egész megye fiatal sakkozóit bevonják. A községekben, falvakban a napokban kezdték meg az előcsatározásokat. A lebonyolítást gyorsítja, hogy a selejtezőket svájci rendszerben tartják meg. A közvetett irányítású alapszervezetekből a győztesek, a csúcsvezetőséggel rendelkező alapszervezetekből pedig az első három helyezett nyer jogot a járási döntőben való szereplésre. A járási döntőkön legjobbnak bizonyuló négy-négy játékos veszi fel majd a küzdelmet március lik-én Kiskunhalason a megyei verseny elsőségéért. A sakkal párhuzamosan álltak asztalhoz a kaucsuklabda hívei is. Az asztaliteniszezők a járás legjobbja címért versengenek. Nyáron ismét sor kerül a falusi fiatalok spartakiádjára. A programban már nemcsak a férfi és női kézilabda, a férfi és női kispályás labdarúgás és atlétika szerepel, hanem — hivatalos versenyen — első ízben mutatkozik be egy fiatal, de népszerű játék: a tollaslabda. A premier után ez a kis helyet, olcsó felszerelést igénylő valódi tömegsport feltehetően végleg polgárjogot nyer a versenysportok között is. A bizottság nyári tervei közé tartozik Petőfi motoros emléktúra megszervezése. A résztvevő fiatalok azokat a községeket, falvakat járják majd be a megyében, ahol a költő élt vagy megfordult. P. M. Lányok a nagyközségi üzemekben A döntő változásokat számba vevő történetírás bizonyára nem kis helyet fog szentelni annak a fordulatnak, amely a nagyközségekben megy végbe napjainkban. Az idősebb korosztály tagjai, akiknek ezeken a településeken korábban szinte kizárólag a mezőgazdaság adott kenyeret, nehezen értik meg azt az életritmusváltozást, amely a gyárakban dolgozó fiatalok mindennapjait meghatározza. A régitől eltérő fegyelem és emberi értékrend alakul ki azokban, akik jól szervezett ipari környezetben töltenek el a 24-ből 8 órát, akiket városi színvonalú öltözők, fürdők várnak, s nem otthon, hanem üzemi konyhán ebédelnek. Nem szabadna csodálkozni azon, hogy az igények is módosulnak, s mind többen töltik el szabad idejük egy részét közös összejöveteleken. Jánoshalmán, a HÓDIKÖT telepén a külső jegyeit is megtalálni annak, hogy a fiatalok magukénak akarják érezni a munkahelyüket: az ebédlő falait például egyszerű, vidám hangulatú motívumokkal festették be. S mit várna a továbbiakban például a 19 éves Papp Klári? — Valamivel mozgalmasabb KISZ-életet szeretnék. Egyebek között több közös kirándulást — mondta. Hasonló a véleménye Tátrai Máriának is, a Finomposztó Vállalat bácsalmási üzeméből, azzal a különbséggel, hogy ő a sportolást, kézilabda- vagy női focicsapat megalakulását is szorgalmazza. Érdemes odafigyelni megjegyzéseikre ! H. F, • Papp Klári a láncológép mellett. (Tóth Sándor felvételei) ► Tátrai Mária szövőnő bemutatja, hogy a felvetőeénhez is ért.
