Petőfi Népe, 1973. február (28. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-02 / 27. szám

1973. február 2. • PETŐFI NÉPE • 3 MAGASABB KÖVETELMÉNYEK — KORSZERŰBB TÓVÁ BBKÉPZÉS Népfront kis-kerekasztal Megváltozott szervezeti forma * Új célok, szándékok az Alföld Á ruházban Igazán „kis kerékasztalba szélgetés” volt a mienk. Legtöb­ben négyen ültünk a megyei ok­tatási igazgatóság „népfront­­szobájában”, s egyet-egyet közü­lünk is hívott a kötelesség. A népfrontvezetők egyhetes megyei tanfolyamának utolsó előadásai zajlottak, drága volt minden öt perc, amit a röpke riport miatt mulasztani kellett a foglalkozá­sokról. Hárman a hallgatók közül: Szteszkál Anna, a nemesnádud­vari községi népfrontbizottság titkára, Sinkó Sándor bugaci és Petrányi Lajos szabadszállási népfrontelnök. Véleményük a tanfolyamról. SZTESZKÁL ANNA: — Sok­kal jobb az egyhetes képzés, mint a régebbi 2—3 napos tan­folyamok. Az elmúlt évek to­vábbképzésein jóformán csak az egy járásbeliek kerültek köze­lebb egymáshoz. A néhány nap rövid volt ahhoz, hogy valóban „megyei” kapcsolatba kerüljünk, tehát más járások, városok nép­frontvezetőivel is kicseréljük gondolatainkat. Most erre kiváló alkalmunk volt. SINKÓ SÁNDOR: — . Tizen­nyolc éve dolgozom a mozgalom­ban, tizenkét éve vagyok elnök. Örömmel tapasztalom jó pár esz­tendeje', hogy igen megnőtt a Hazafias Népfront becsülete. A községek, városok párt- és taná­csi vezetői felismerték, mennyit tud segíteni a mozgalom közös céljaink valóraváltásában. Igény­lik közreműködésünket, fel­adatokat kapunk, kérik, várják véleményünket. Természetes, hogy a népfrontvezetők iránti várakozás, igény szükségessé tet­te a továbbképzés új módszerei­nek keresését. Ennek jól sikerült formája ez az egyhetes tanfo­lyam. PETRÁNYI LAJOS: — Nem egészen egy esztendeje lettem népfronttitkár, majd — személyi változások következtében - — 2 hónapja népfrontelnök. A moz­galommal régebbi a kapcsolatom, hiszen 1952 óta élek Szabadszál­láson. De hogy milyen társadal­mi közegben tevékenykedik a népfront, ezt egészen közelről csak 'mint tisztségviselő tapasz­talom. Számomra ez az első tan­folyam, amely — a mozgalom­ban — magas fokon ad — ha lehet így mondani — alapisme­­releket. Most értettem meg iga­• Szteszkál Anna • Sinkó Sándor • Petrányi Lajos zán, hogy a népfrontban „min­dennel” foglalkozunk, de ezt na­gyon körültekintő politizálással tesszük. Éppen ez a „minden” adja a népfrontjelleget. Mikor ilyen közéleti tisztséget kap, elvállal az ember, vannak, kialakulnak bizonyos elképzelé­sei. így volt ez nálam is. De iga­zán konkréttá, határozottabb kör­vonalúvá ezen a tanfolyamon váltak. Olyan színvonalas elvi­­seggel, gyakorlatias útmutatás­sal gazdag előadások nyomán, mint volt többek közt Katanics Sándor elvtársé a szocialista ha­­zafiságról,- vagy dr. Kőrös Gás­páré a város- és községpolitikai munkáról. Időnk rövid volt ahhoz, hogy akár megközelítőleg is hű képet rakhattunk volna össze arról, mit' valósítottak meg eddig Nemes­­nádudvaron, Bugacon, Szabad­szálláson a Hazafias Népfront közreműködésével. Hiszen, ha csak „találomra” említenénk olyan tényeket, mint Nemesnád­­udvaron a vízellátás javítása, a nemzetiségi kultúra hagyomá­nyainak ápolása; Bugacon a nők foglalkoztatási gondjainak eny­hítése, s ezzel összefüggésben a kétcsoportos óvoda létesítése; Szabadszálláson a mezőgazdasá­gi szakemberek klubjának meg­alakítása — éreznénk, hogy sok­kal terjedelmesebb felsorolás is kevés lenne. Ezért csak arra kértük a há­rom népfrontvezetőt: szinte csak „kapásból” említsenek kettőt­­hármat az odahaza rájuk váró, a mozgalom módszereivel megkö­zelíthető feladatokból. SZTESZKÁL ANNA: — Ami még megoldásra vár. Sok nő dol­gozik a tsz-hen. Munkába, mun­kából jó pár kilométert kell ke­­rékpározniok. (30—40 asszony, lány biciklis csapataival csak­ugyan találkoznak a bajai mű­úton járók — évek óla.) A Kos­suth Tsz elég gépesített, bizo­nyára lesz módja, hogy gondos­kodjék munkarend szerinti szál­lításukról. Családos anyáknak az időnyerés is jól jön — a pihen­­tetőbb munkábajárás mellett. Két éve hidroglóbuszra tartalé­kolunk, mert a „felső falu” ellá­tására nem elegendő a jelenlegi víznyomás. SINKÓ SÁNDOR: Több se­gítséget várnánk a helyi mo­nográfia készítéséhez. Szeretnénk elérni, hogy egy-egy szakterület maga dolgozná fel a felszabadu­lást megelőző történetét. Furcsa helyzet, hogy elég széles tájéko­zottságunk van arról, mi történt 50—100 évvel ezelőtt, de hogy „tegnap”-unk milyen volt, már­­már elfelejtjük. PETRÁNYI LAJOS: — Van­nak terveink, mint óvodabővítés, falumúzeum életrehívása. Szép programunk a Petőfi-emlékévre. De hadd mondjam ezt első helyen: út, út és út! Mert hogy ismerik nagyközségünket a hozzánk lá­togatók? Mikor elhagyják a helységet, ezer ember közül egy — ha akad, akinek ne az lenne első dolga, hogy a határban le­porolja ruháját... Olyan elha­nyagoltak, sárosak, porosak út­jaink. Tóth István Az Alföld Áruház-társulás és a SZÖVKER Vál­lalat január 1-ével — Bács-Kiskun megyei Fo­gyasztási Szövetkezetek Alföld Áruház Vállalata n^ven — egyesült. A nemcsak elnevezésében, de tartalmában is megváltozott szövetkezeti _ szerv céljai, üzletpolitikai tervei felől érdeklődtünk Bessenyi István igazgatótól. — A szervezeti forma megváltoztatásával a kon­centráció, az erők egyesítése volt az elsődleges célunk. A korábbi SZÖVKER Vállalat 36, az Al­föld Áruház-társulás pedig 13 megyebéli ÁFÉSZ közös vállalkozása volt. A két szerv egyesítésével bizonyos adminisztratív létszámcsökkentésen kí­vül a pénzalapok koncentrációjára nyílik lehetőség, végső soron pedig arra, hogy az ipari termelő vál­lalatokkal szemben „nagyvevőként” léphessünk fel, öregbítve egyúttal a megye fogyasztási szövetke­zeteinek jó hírnevét, tekintélyét. Új vállalatunk fő alkotórészei: a kiskereskedelmi főosztály, a. be­szerző-értékesítő főosztály, valamint a főkönyve­lőség. — Milyen tervekkel fog munkához az újjáalakult vállalat? — Ez évi kiskereskedelmi forgalmi tervünk 240 millió, a beszerző-értékesítő — tehát a „nagykeres­kedelmi” — tevékenységgel kapcsolatos pedig 60 millió forint, összesen tehát 300 millió forint for­galmat terveztünk. Elgondolásainkkal az MSZMP megyei bizottsága, a MÉSZÖV és a SZÖVOSZ is egyetértett, azokat hathatósan támogatta. Hasonló törekvés egyébként az ország más megyéiben is ta­pasztalható, az úttörő érdemet azonban senki nem vitathatja el tőlünk. — Melyek* az üzletpolitika célkitűzései? — Vállalatunktól elsősorban azt várják a fo­gyasztási szövetkezetek, hogy elősegítse az áruval való jobb ellátást, közreműködjön a tagszövetke­zetek saját termékeinek elhelyezésében, értékesí­tésében, adott esetbein az elfekvő készletek közve­títésében. Emellett joggal igényűik bizonyos szol­gáltatási feladatok ellátását is, mint például a már korábban szervezett szénsavszállítás lebonyolítása, vagy a kirakatrendezőt nélkülöző szövetkezetek­ben dekoratőri tevékenység ellátása. A saját termékek értékesítésére is akadnak mái jó példák. Így a fajszi ÁFÉSZ-nél gyártott zomán­cozott falikutak és füstcsövek értékesítése, vagy az ágasegyházi betonüzem termékeinek forgalmazása. Feladatunk lesz ezenkívül, az áruházra alapozva, egyes piaci információk közlése a tagszövetkeze- Éckksl Az Alföld Áruház megfelelően színvonalas, gaz­daságos üzemeltetése a nyereség bizonyos részének a betétek arányában történő visszajuttatását is je­lenti az alapító szövetkezetek részére. Az áruház, természetesen vásárlási kedvezményt is nyújt vala­mennyi alapító szövetkezet tagjainak. — Milyen távolabbi szándékokról beszélhetünk még? — Még ebben az évben Kecskeméten ,a Két­­templóm közben külföldi mintaáruk szaküzletének a megnyitására kerül sor. Ebben finomkötöttáru, bőrdíszmű, ajándékcikkek, italok, kozmetikai áruk várják majd a vevőt. — Az 1973-as év gazdag üzletpolitikai elképzelé­seit hogyan sikerül majd megvalósítaniuk, tar­talommal megtölteniük? — Meggyőződésünk, hogy ehhez minden feltétel rendelkezésre áll. A megvalósításhoz azonban min­denekelőtt alapos, jól átgondolt kereskedelmi te­vékenységre van szükség. Áruházunknak, amely Kecskemét egyik jelentős létesítménye, úgy kell az idei gazdasági évben is hivatását betölteni, hogy a lakosság igényeit minél teljesebben kielégítse. En­nek biztosítéka a kulturált kereskedői tevékeny­séggel párosuló, megfelelően színvonalas árukész­let és választék. Bízunk abban, hogy az új vállalat a várakozásnak megfelel majd, sikerül valóra vál­tani szándékainkat, terveinket — fejezte be a tájé­koztatást az igazgató. J. T. Kiskőrösi tervek Tovább fejlődik, gyarapodik megyénk legfiatalabb városa, Kiskőrös. A városközpont kiala­kításának további terveiben egy MEZÖTERMÉK üzletház és egy szövetkezeti ABC-áruház is he­lyet kapott. A tanács vezetői tár­gyalásokat folytatnak a KPM- mel egy útügyi kiállítási terem létrehozása érdekében. A szolgál­tatások körének bővítését céloz­za a meglevő szolgáltató házat kiegészítő mosoda létesítése a közeljövőben. TÖBBI FTHASZÓN TAGSÁGI TERMÉKBŐL Száz hold új szőlő Harmónia a művészetben Nagymamák iskolája Nagy és nehéz feladatra vál­lalkozott Vitányi Iván: négy adásban a harmónia és disz­harmónia bonyolult jelenségét igyekezett szemléletesen bemu­tatni a különböző művészeti ágakban (zene, festészet, tánc, irodalom, film). Hogy egy műal­kotáson belül mi hat harmoni­kusnak vagy mi okoz feszültsé­get, azt a nagy alkotók — ösz­tönösen vagy tudatosan — min­denkor tudták. A művészetek ku­tatói — elemzői — rendszerint utólag — egzakt módon is kimu­tatták a törvényszerűségeket. A nagyközönség számára azonban korántsem ilyen egyértelmű a dolog, hiszen a harmónia ko­ronként és stílusonként másféle­képpen jelentkezik — ahogyan azt Hankiss Elemér is elmond­ta a záró adásban. A sorozat egyik buktatója éppen ebben volt. Az előadók igyekeztek ugyan mindegyik műsorban régebbi és újabb pél­dákat szembesíteni, de így is — az időbeli korlátozottság miatt szükségszerűen — csupán néhány példa alapján általánosíthattak. Ez annak a veszélyét hordozta magában, hogy a laikus néző a megismert jelenségeket esetleg abszolutizálja és más korok más jellegű műalkotásaitól is ezeket kéri számon. Nem akarom ezzel azt állítani, hogy a sorozat si­kertelen volt. Nagyon sok érde­kes közlése késztetett tovább­gondolkodásra és talán még a művészetekkel való behatóbb foglalkozás, az önművelés igé­nyét is ébresztgette sokakban. Legkevésbé a képzőművészettel foglalkozó adás sikerült. Főleg azért, mivel a nézők túlnyomó többsége ma még fekete-fehér­ben néz televíziót, így a színek harmóniáját bemutató ábrák és alkotások legfeljebb a jelenség megértését, de nem az érzéke­lését segítették elő, ami — mű­vészetről lévén szó — elégtelen eredmény. Annál meggyőzőbb volt vi­szont a táncművészettel foglalko­zó műsor. A klasszikus — vagy inkább romantikus — és a mo­dern irányzatok közötti különb­ségek s a kettőn belül a harmó­nia eltérő jelentkezése sok szemléletes példán át vált él­­ményszerűen nyilvánvalóvá a né­ző előtt. Ebben a műsorvezető Vitányi Iván, s a két szakértő: Kun Zsuzsa és Eck Imre világos magyarázatán kívül nyilván an­nak is része volt, hogy a moz­­*• gás, a formák szüntelen változá­sa, a látvány dinamizmusa a te­levíziós közlés hatásának egyik alapfeltétele. Az utolsó adás a témát első­sorban az értékrendszer, a jó és rossz kategóriáinak szempont­jából vizsgálta irodalmi és drá­mai alkotások, filmek részletei­nek felidézésével. Az első adás a zenét tárgyalta, a sorozat vé­gén ismét ide kanyarodott visz­­sza Vitányi. József Attila: A város peremén című versének mondanivalóját és annak felé­pítését a zenei funkciórendszer­rel hozta összefüggésbe és vég­ső következtetésében rámuta­tott a művészetben jelentkező harmónia és diszharmónia tár­sadalmi meghatározottságára. Körber Tivadar A minszki Egészségügyi Fel­világosítás Házában szokatlan, az országban eddig egyedülálló iskola működik. Tanítványai ... nagymamák. Vannak köztük 40 és 70 évesek. Valamennyiükre jellemző a fegyelmezettség, ked­vesség, szorgalom. Bár vállaikat hosszú évek terhe nyomja, hátuk mögött gazdag élettapasztalat áll, továbbtanulnak. Unokáikat tudo­mányos alapon kívánják nevelni, mindent akarnak tudni, amit a tudomány az iskoláskort még el nem ért gyermekek neveléséről feltárt. A Belorusz SZSZK Egészség­­ügyi Minisztériumának Anya- és Csecsemővédelmi Tudományos Kutató Intézetének munkatársai előadásokat tartanak a gyermeki pszichológiáról, a kisgyermekek táplálásáról, a járványos beteg­ségek megelőzéséről. A nagyma­máknak filmeket mutatnak be különböző nevelési témákról. A tanfolyam programjába • tarto­zik a. gyermekek ellátását bemu­tató gyakorlati foglalkozás, böl­csődék és óvodák látogatása, rendelőintézetek és szülőottho­nok megtekintése. Négy hónapi tanulás után minden nagymama oklevelet kap az iskola elvégzé­séről és egy kis könyvtárat aján­dékoznak neki, amely a gyerme­kek nevelésének legfontosabb kérdéseiről szól. A bölcsődébe és óvodába nem járó gyermekek szülei nyugod­tan bízhatják kicsinyeiket a „diplomás” nagymamák gon­dozására. APN Szerencsés kivétel volna az orgoványi Rákóczi Szakszövet­kezet? Itt ugyanis nem követ­kezett be a tagsági szőlőter­mesztés elsorvadása. Nem azért, mintha az adottságok jobbak volnának, mint más hasonló típusú közös gazdaságban. Az átszervezés óta itt is 300 hold régi ültetésű tagsági szelő pusz­tult ki. Csakhogy ezt nem néz­te tétlenül sem a tagság, sem a szakszövetkezeti vezetés. Már jó négy évvel ezelőtt hozzálát­tak a felújításhoz, s azóta — egy táblában — száz holdon ültették el a vesszőket. Üzemi, gépi munkálásra is alkalmas terület — tagsági művelés­ben ... Az első évben telepí­tett szőlők 1973-ban már tel­jes termést hoznak. Méltányos térítési díj ellenében az előké­szítéshez a közös adta a gépe­ket, s a telepitő gazdák ren­delkezésére bocsátotta a szük­séges • műtrágya-mennyiséget is. Az ültetésnél ötletes újítást eszeltek ki: nagynyomású viz­­sugárral végezték a szőlővesz­­szők beszorítását. Közvetlen értékesítés K. Szabó Imre szakszövetke­zeti elnöktől arról érdeklődöm: hogyan sikerült megnyerni a telepítő tagokat. az üzemi rend­szerű ültetvény gyakorlatának. — Nagyon egyszerű módon — feleli. — A közös telepítés produktivitása minden szóbeli agitácionál többet ért. Komo­lyan vettük a szőlőtermesztést akkor ás, amikor a jövedelme­zősége a mostaninál bizonyta­lanabbnak« tűnt. Évente „rá­raktuk” a holdankénti- 17 má­zsa műtrágyát és a 300 mázsa szerves anyagot. Tavaly 63 má­zsás átlagot szüreteltünk. Percig sem vitás, hogy a sző­lőtermesztés itt nyereséges ága­zat. De nemcsak a tőkék ter­mőképessége által vált azzá! A saját borászkodás és a közvet­len értékesítés is többletjöve­delmet hoz. Saját kivitelezés­ben a közös kétezer hektós pincét létesített, amelynek ha­gyományom fahordóiban „érik” jelenleg is a bor: a hárslevelű, a kövidinka, az ezerjó. Innen látják el a szövetkezeti borha­­rapót, de a nagyobb hányadot — kétszer fejtett borként — a pincegazdaságnak adják át. A borászkodás magas színvonalát nemcsak a literenkénti két fo­rintos többlethaszon, hanem a tavalyi borvilágvei senyen szer­zett ezüstérem is jelzi. Húsfeldolgozó a tanyán Nem a bor itt az egyedüli termék, amelynek közvetlen ér­tékesítése folytán magasabb jö­vedelemhez jut a közös, s köz­vetve a tagság is. A házi íze­ket megőrző kolbász.’ disznó­sajt, sonka, szalonnafélék szin­tén keresett termékei a szak­­szövetkezetnek. Kint, a tanya­világban, a szövetkezeti köz­pont szomszédságában építették meg a kis vágóhidat és sertés­­feldolgozót. Ott, ahol a tagság a közeli tanyák portáin, lege­lőin neveli fel és hizlalja az „alapanyagot”. A létesítmény példa arra, hogyan lehet egy­szerűen. , viszonylag olcsón, de praktikusan, higiénikusan tető alá hozni — nem holmi vas­ipari kócerájt —, hanem a he­lyi adottságokat közvetlenül kamatoztató élelmiszer-feldolgo­zót. A tavaly levágott és feldol­gozott sertések száma megkö­zelítette az ezret. Ez átlagosan* napi 4—5 mázsa „élősúlynak” felelt meg. Az idei teljesítmény ennek már a kétszerese lesz. A hírnév útján Mind a húsfeldolgozó, mind a szőlőrekonstrukció sikerének titka; a tagsági és a közös te­vékenység szoros összhangja. Évek hosszú során az az elemi törvényszerűség tudatosult, hogy a közös gyarapodását — sok más egyéb között — az garan­tálja, ha szinkronba kerül a’ tagsági érdekekkel. — És ez a folyamat csak a kezdeténél tart — teszi hozzá az elnök. — A felújított szőlők termőrefordulása máris új fel­adat elé állít bennünket, hiszen a tagsági bor közös értékesíté­sét is meg kell szerveznünk. Hangsúlyozom, hogy a borról van szó, s nem a szőlőként, vagy a mustként való átadás­ról. A gazdák, akik egyenként is súlyos összegekkel járultak hozzá a felújításhoz, befekte­tett pénzüket majdan kamatos­tól szeretnék visszakapni. A közeli terv az, hogy a há­rom orgoványi szakszövetkezet társulásra lép, s egy „igazi”, nagy befogadóképességű pincét épít. • H. D. LAKÁSKARBANTAR­TÁST építő- és szakipari jelleggel, kedvezményesen RÖVID HATÁRIDŐVEL VÁLLAL a Kiskunfélegy­házi Építőipari Szövetkezet. Szabadság tér 7. 121 Tízmillió pár Tisza cipő Talajvizsgálat — takarékosság A tavalyinál csaknem kétmil­lióval több. kereken tízmillió pár cipő készül 1973-ban a mart­fűi Tisza Cipőgyárban. Csökken­­lik a természetes bőr felhaszná­lási arányát és helyette az ol-, esőbb és jobb tulajdonságú mű­anyagokat alkalmazzák. Az idén már sorozatban készülnek a martfűi Tisza Cipőgyárban a fröccsöntött talpú tornacipők, .melyek élettartama háromszor nagyobb, mint a hagyományos technológiával készült lábbeliké. A gyár termékeinek jelentős ré­szét exportálja. A szocialista or­szágokba az idén mintegy nyolc millió rubel értékű különféle ci­pőt szállítanak. A szocialista or­szágok közül a Szovjetunió a leg­­nagyoblp megrendelő, ahová az idén körülbelül 1-,1 millió pár férfi és női félcipőt, szandált, csizmát szállítanak. Az építési költségek tetemes részét, sok esetben negyedét, egy­­harmadát is az alapozási munka emészti fel. Ezért nagyon fontos, hogy a tervezők mennyire isme­rik az épület helyén a talaj mechanikai, fizikai tulajdonsága­it. Az alapok megtervezése előtt tehát talajmechanikai vizsgálato­kat, talajkutátó fúrásokat kell v.égezni. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalatnál 1938-ig visszamenően kereken 50 ezer kutatófúrás ta­lajmechanikai dokumentációját tárolják, és az adatokat a terve­zők rendelkezésére bocsátják. A nyilvántartás felhasználásával a tervezés is meggyorsult, s ugyan­akkor évente mintegy 7 millió forint megtakarítására nyílt le­hetőség az ország beruházásainál. PETÖF1SZÁLLÁSI ARANYHOMOK SZAKSZÖVETKEZET megvételre felajánl: 6000 db 240 cm hosskú betonoszlopot (ár 55,— Ft) és 150 q 3—4 mm-es horganyzott huzalt (ár 10,— Ft). Érdeklődni: Telefon 5, Bajzákné. 164

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom