Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESI LJEIKK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXVIII. évi., 11. szám Ara: 90 fillér 1973. január 14., vasárnap Építkezés télen Tavaly februárban kezdte épí­teni a Bács-Kiskun megyei Építé­si és Szerelőipari Vállalat Kecs­keméten, a hurryadivárosi 12 tan­termes általános iskolát. Befeje­• Az iskola belsejében az idő vi­szontagságaitól függetlenül ké­szülnek a válaszfalak. zésének határidejét 1974 májusá­ra tűzték ki. Az eltelt 11 hónap alatt jó munkát végeztek az ÉP­SZER dolgozói, olyannyira, hogy sikerült tető alá hozni és téliesí- teni az épületet. Fóliával takar­ták be az ablakokat, s január kö­zepétől már fűtik a helyiségeket, ily módon a belső válaszfalakat és a vakolást az idő viszontagsá­gaitól függetlenül el tudják készí­teni. Az építkezés anyagellátása ki­fogástalan, ami a határidők be­tartása szempontjából igen lé­nyeges. Kiss Pál héttagú brigádja, valamint Szőke Zoltán 11 tagú szocialista brigádja nem áll hadi­lábon a határidőkkel, s jelenleg is az építési ütemtervben meg­szabott munkákkal előbbre tart. Az iskola építésénél 14 csőszerelő ipari tanuló hetenként három na­pon át vesz részt a munkában, s teljes egészében vállalták a vízve­zetékszerelést és a csatornázást. Vörös Miklós építésvezető es He­gedűs Elek művezető szerint az új iskolát jóval a határidő előtt adják át majd rendeltetésének. • Fóliával vonták be az cpiilö hunyadi városi iskola ablakait. Javul % a vasúti közlekedés A vasüti közlekedés 69 villa­mos- és Diesel-mozdonnyal, 100 személy- és több mint 2500 te­hergépkocsival gyarapodik az idén. A lakosság személygépko­csi-állománya 62 000 autóval bő­vül, 600 új távolsági autóbuszt és 9300 új tehergépkocsit állíta­nak forgalomba. A közlekedési tárca beruházá­said az idén is arra irányulnak, hogy a személy- és a teherszállí­tási feladatokhoz megfelelő ka­pacitás álljon rendelkezésre. Ezért részesítették előnyben a járműbeszerzéseket, amelyek nyomán várhatóan kielégítik a tavalyinál valamivel nagyobb szállítási igényeket. A korláto­zott lehetőségek miatt azonban még számolni kell azzal, hogy a közlekedés szolgáltatásainak szín­vonala nem emelkedik a kívánt mértékben. A közlekedési munkamegosz­tásban folytatódik a helyesebb arányok kialakítása, az alacsony kihasználtságú vasútvonalak for­galmának átterelése a közutakra. A vasúti közlekedés járműfej­lesztése révén az év végére a korszerű vontatás részaránya megközelíti a 83 százalékot. A közúti személyszállításban az utazás minőségének — az uta­sok kiszolgálásának, tájékoztatá­sának — javulása várható, s va­lamelyest enyhül a távolsági autóbuszközlekedés zsúfoltsága. Újabb településeket kapcsolnak be a forgalomba, s az autóbusz­állomány növelése lehetővé teszi, hogy tovább javítsák a munká­sok és a tanulók szállítását. A hírközlésben egyebek között 21 000 állomással bővítik a táv­beszélő központok kapacitását, a telefon-alközponti állomások szá­ma 12 000-rel növekszik. írások a megyéről Magyar barátaink üdvözlete címmel összeállítást közölt Bács- Kiskun megyéből a testvéri Krím terület napilapja, a Krimszkaja Pravda. Dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság el­ső titkára, a Szovjetunió meg­alakulásának történelmi jelentő­ségét méltatja, s a testvéri kap­csolatok kölcsönös előnyeit fejti ki írásában. Kiss Antal, Halász Ferenc és Pásztor Zoltán, a Pe­tőfi Népe munkatársai pedig a kecskeméti Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz, illetve a konzerv­gyár életéről, eredményeiről tu­dósítottak. 300 pályamű Petőfi Sándor születésének százötvenedik évfordulója tiszte­letére Miskolc megyei város ta­nácsának művelődési osztálya gyermekrajzpályázatot, hirdetett a költő műveinek illusztrálására. Az általános iskolák tanulói több mint háromszáz pályázatot küldtek be. A legsikerültebb száz­öt alkotásból kiállítást rendeztek a miskolci Kossuth Művelődési Házban, amelyet Feledy Gyula kétszeres Munkácsy-dijas grafi­kusművész nyitott meg szomba­ton. A kiállításon szereplő alko­tások közül tizenkettőt díjaztak, további húsz gyermekrajzot em­léklappal jutalmaztak. (MTI) _____ _______________ K issinger konzultál Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója, aki Párizsban a vietnami tűzszünet feltételeiről folyó titkos tárgyalásokon részt vevő ameri­kai küldöttséget vezeti, szomba­ton konzultáció céljából vissza­utazik az Egyesült Államokba. Kissinger a program szerint, ké­ső este érkezik meg a floridai Fehér Házba, ahol azonnal meg­kezdi tanácskozását Nixon el­nökkel. Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtótitkára, aki a hírt bejelentet­te, a párizsi titkos tárgyalások menetéről semmit sem volt haj­landó közölni. Diplomáciai meg­figyelők azonban úgy vélik, hogy valamiféle haladásnak mégiscsak történnie kellett, ha Kissingernek hat nap után 'most közölnivalója van az elnökkel. Kissinger visszautazásának idő­pontjáról a szóvivő nem nyilat­kozott. (UPI, Reuter, AP) Saeb Salam Magyarországon • Saeb Salam, a Libanoni Köztársaság miniszterelnöke és családja magánlátogatásra Magyarországra érkezett. Fogadtatására a repü­lőtéren megjelent Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Föld- , vári László közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Szigeti Károly külügyminisztériumi csoportfőnök. A képen: Szurdi István (bal oldalon) és Saeb Salam (jobb oldalon) a repülőtéren. (Tclefoto—MTI—KS—Tormai A. felvétele.) Milliók—cipőből Az Alföldi Cipőgyár az idén minden eddi ginéi több, 2 millió 250 ezer pár lábbelit ké­szít. Megkezdődik a termelés a kiskunfélegy­házi beruházás első részében is. Az új mű­helycsarnokba további 3ÜÜ embert vesznek föl. — Érdekes, a cipődivat immár két-három éve állandósult. Megmaradt, a szélesedő orrforma, kiala­kultak a jól méretezett kaptafák. A női lábbeliknél továbbra is meghatározóak a blókksarkok, amelyek a kényelmes járást szolgálják. S nagyon jó dolog, hogy az ilyen, lábegészségügyi és kényelmi szem­pontok váltak uralkodóvá. A felhasznált anyagok skálája változatlanul széles. Kedveltek a csiszolt bőrök, lakkok, műlakkok, s betörtek a sportos ha­tású, úgynevezett vixos (zsíros felületű) bőrök — számol be a jelenlegi irányzatokról Lovas István, az Alföldi Cipőgyár főmérnöke Olaszországban. NSZK-ban és Hollandiában szerzett tapasztalatai alapján. A kecskeméti székhelyű Alföldi Cipőgyár megta­lálta helyét a hazai termelésben. A tavalyi 1 millió 900 ezer pár lábbelinél 350 ezerrel többet tervez lek az idén, ami 330 millió forintos értéket jelent. Az áru felét gyermekcipők alkotják, az eddigi ha­gyományoknak megfelelően. A vállalat kezdeményezésére az egész országra kiterjedő iparági összefogás bontakozik ki, aminek első jelei abban mutatkoznak meg, hogy színesedik a gyermekcipők összetétele, a csiszolt és egyéb bő­rök, vagy más anyagok szabadabb kombinációja valósul meg. Útkeresésként francia művelúr alap­anyagú gyermeklábbelik előállításával is kísérletez­nek, amelyek őszi-téli viseletre alkalmasak. A választék a többi között egy „családi kollek­cióval” bővül az idén, amelynek „szerzője” Lukáés László gyártmányfejlesztési csoportvezető. A terv második díjat hozott el „Szabad idő” jeligével a Bőripari Tudományos Egyesület és az Iparművé­szeti Tanács országos pályázatáról. Ezek a köny- nyű, hajlékony cipők egységes, harmonikus szí­nekben, illetve formákban készülnek a felnőtteknek és gyermekeknek. A pályázat zsűrije szerint kivá­lóan alkalmasak hétvégi viselésre, kirándulásokra. Az exportmegrendelések növekedéséből arra lehet következtetni, hoev a vállalat termékei felveszik a versenyt a külföldi modellekkel. Kétszázezer pá­rat szállítanak például az NSZK-ba, Svájcba. Hol­landiába és Ausztriába. A szocialista országok-szá- mára ennek a mennyiségnek csaknem négyszeresét gyártják. A kimaradó exportcikkeket idehaza a vál­• fine, a legújabb, a „családi kollekció” darabjai. A A cipőgyáriak elölte járnak a mindenkori év­szakoknak. A szalagokon jelenleg a lavaszi-nya- ri exportmodeilck készülnek. (Pásztor Zoltán felvételei) lalat kecskeméti — Nagykőrösi utcán levő — min­taboltjában vásárolhatják meg a vevők A termelési többlet jórészt arra alapozódik, hogy befejeződik a kiskunfélegyházi gyáregység beruhá­zásának első szakasza. Júliusban úi műhelycsarno­kot és szociális létesítményt vesznek itt birtokba a dolgozók — köztük az a belépő háromszáz lány és asszonv is, akiknek ily módon teremtenek mun­kalehetőséget. II. F • S. Juhász István a talp préselő géppel dolgozik. A művésztelep egy éve A köztudatban ma is mint mű­vésztelep él; így szokták meghat évtized óta az emberek, mióta Kada Elek polgármester megépí­tette. Pedig ma már, mióta a/. Irodalmi Alap néhány évvel eze­lőtt egyesült a Képzőművészeti Alappal és egyéb művészeteket pártoló szervezetekkel, Művésze­ti Alap néven, azóta hivatalosan alkotóháznak hívják. Évente egy-három hónapot töl­tenek itt azok a művészek, akik ezt kérelmezik, s beutalót kap­nak. 1972-ben hatvanan tartóz­kodtak a kecskeméti alkotóház­ban, rövidebb-hosszabb ideig Szentiványi István, a művészte­lep gondnoka elmondta, hogy az utóbbi években inkább a festők és a grafikusok vették igénybe a műtermeket. Szobrászok mos­tanában kevesebben jönnek, mint azelőtt. Vannak „hazajáró lelkek” is, akik annyira megszerették a Műkert öreg fáit, a derűs, csen­des, nyugodt környezetet, hogy egyetlen évben nem mulasztják el a visszatérést. Közéjük tarto­zik Ábrahám Rafael is, ifj. Kof- fún Károly grafikus, Broké Ág­nes, Szili Géza festőművész és Czyránszki Mária szobrász. A László Gyula, a sokoldalú em­ber (régész, pedagógus, író, festőművész) munka közben. örvendetes, mennyire termé­kenyek voltak az itt dolgozó művészek az elmúlt esztendőben. Garabuczi Ágnes az Egyesült Ál­lamok több városában, Bordás Ferenc Japánban mutatta be festményeit. Mindketten szemé­lyesen is „elkísérték” műveiket a nagy útra. Az alkotóházban készített ké­peiből rendezett kiállítást Buda­pesten Zsillé Győző. Túri Endre tűzzománc műveit, Goór Imre olajképeit mutatta be önálló ki­állításon, Kecskeméten és Laki­teleken. Szili Géza befejezte nagyméretű gobelinjét, melyet a szekszárdi megyei tanács megbí­zásából készített. Itt született meg az a tűzzománc-díszdoboz is — Túri Endre alkotása —, mely az országos Kodály Ének­verseny egyik díja volt. Érdeklődésünkre Szentiványi István elmondta, hogy már az új év első napjaiban több olyan művész tartózkodik itt, aki már szinte idevalósinak számít, mi­vel gyakran látogat a művész­telepre. Itt dolgozik László Gyu­la professzor a tudós régész és festőművész, Kárpáti Anna szob­rászművész, aki j elenleg állmai megbízásból állatszobrokat készít egy óvoda részére, s Révész Napsugár grafikus, ö éveken át Kecskeméten élt, mielőtt Debre­cenbe költözött volna. Ugyancsak megérkezett Tőig Molnár Zoltán festőművész. Havas Endre és Tu­lipán László grafikus is. V. M. Zárszámadás előtt (3. oldal) Döntés és felelősség <3. oldal) Egész gyárakat készítenek oldal) Három évtized mérlege Villanásnyi embersors (4. oldal) ^Ketten Kunszentniiklósról (4. oldal) Művelődés, irodalom Hírek — Sport (S. oldal) <7. ól lal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom