Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-12 / 9. szám
1 0 PETŐFI NÉPE 0 1973. január 12. A barack egészségére 0 A palackozórészlegben leisorakoznak a karcsú nyakú fütyülős üvegek. Kecskeméti barackpálinka, palinké, báráck pá- ltnká — így ejtik itthon és külföldön. Az egyedülálló ital és a „hírős város” neve legalább olyan szorosan összefonódott, mint ahogy a puszta, a gulyás is felidézi Magyarországot a világ minden táján. Az effajta leszűkülés népi jó, a valóság — szerencsére — már sokkal gazdagabb ennél. Bács- Kiskun megyeszékhelye hasonló jogot formálhat a hírnévre az itt készülő fürdőkádak, a konzervek, magnetofonok és feldolgozott baromfik révén is. Az is igaz viszont, hogy kecskeméti barackpálinkát sehol másutt nem állítanak elő ezen a sárgolyóbison. A termék féltett márkája az országnak. Az íze, zamata nem hasonlítható sem az NDK-ban készülő „Barack leikéhez”, sem a litván pálinkához, amely §0 fokos erősségével méltán szolgált rá az „Ördög a malomban” elnevezésre, sem a szláv vodkaféleségekhez. A titok nyitja egyszerű. Mindenekelőtt a természetadta lehetőség az, ami egyedülálló, aminek az előnyét sehol másutt nem tudják behozni. Az alföldi levegő, a talaj szerkezete, a napsütötte déli fekvés utánozhatatlan minőséget segít megszületni, amelyet már egy dombos hajlat is módosítana. Az alapanyag, a kajszibarack, július közepén jelenik meg, a szezon a hónap végén kezdődik el. A tavalyi terméssel igen elégedettek a szakemberek. A kajszinak csaknem a fele származik az alföldi területekről. Az ebből készült pálinkát exportálják. A feldolgozás nyitánya legalább olyan prózai látvány, mint annak a következménye, ha valaki elvéti a mértéket koccintgatás közben. A gyümölcsöt erjesztőgödrökbe darálják az átvétel helyén, majd az erjesztés következik. A főzést Bács-Kiskun megyében Kecskeméten és környékén végzik. A „hírős város” szeszfőzdéjében működik az ország első vákuumos üstje, amelynek az előnye, hogy az előidézett légüres térben 45—50 Celsiusra száll le a forráspont, s így nem illanhatnak el az íz- és aromaanyagok. Kellő tárolótér híján a kecskeméti barackpálinkát Budapesten érlelik, készítik elő a palackozásra. A technológia finomodott, szigorúan vigyáznak a kivívott hírnévre. A kecskeméti barackpálinka úgynevezett valódi, fütyülős és pecsétes minőségben jelenik meg az üzletekben. A különbség alapvetően a szesz fokából adódik. A fütyülős hosszú nyakú palackja hangot is ad, ha kiürülése után, valakinek esetleg kedve támad — ami nem ritkaság — az üvegre szorított szájjal belefújni. A munkaigényes feladatot a kecskeméti üzem végzi a Budapesti Likőripari Vállalaton belül. Az asszonyok két műszakhan palackozzák az exportra és a hazai üzletekbe kerülő, világhírű italt. Fahordókból szűrőn át szívatják egy magasabban elhelyezett réztartályba, ahonnan a kézitöltőbe, illetve az üvegekbe folyik a nedű. A palackokat végül gép zárja le. A kupakot már a mindenki által ismert, szinte ösztönössé ivódott mozdulattal csavarja le a kéz. Egészségére, proszit, na zdarovje — mondjuk itthon és külföldön. Egy-egy pohárka ízlelgetése közben eszébe jut az embernek, s nem is csodálkozik rajta, hogy amikor a harmincas években kecskeméti pálinkát kapott ajándékba a walesi herceg, két csettintés közben azonnyomban megtanulta a „báráck” nevét, s mindenhová elvitte a dicséretét, ahol megfordult. Az üvegre, még mielőtt kiürülne, tanácsos visszacsavarni a kupakot, hogy a szívmelegítő ital egyáltalán megmaradjon a jó emlékezetben, s ne legyen szívfájdító is. S most, rendhagyó módon, a barack egészségére — járja még sokáig a világot. Halász Ferenc Magó Jánosné, a kecskeméti szeszfőzde vezetője, aki 18 éve dolgozik itt, ellenőrzi a főzőkészülék működését. (Pásztor Zoltán felvételei) A kalocsai kutatók téli Közlekedjünk helyesen III. A járművezetők figyelmébe Kendőzetlenül Jogtalan levonás Bócsáról hozott panaszos levelet a posta. Feladója, Szabó József a minap felkereste szerkesztőségünket és szóban egészítette ki sorait. Részletes közléséből az alábbiakat tudtuk meg: Olvasónk egyénileg gazdálkodó, 800 négyszögöl szőlőterület tulajdonosa. Az idén leszüretelt termése préseléséből nyert 10 „ hektónyi mustot a kiskunfélegyházi pincészetbe szállította, ahol felvilágosították, hogy a vételárat a lakóhelyen levő mezőgazdasági üzem fizeti ki. Minden úgy történt. A bócsai Szőlőskert Szakszövetkezetben néhány héttel ezelőtt kézhez kapta a pénzt. De mennyit? Pontosan tíz százalékkal kevesebbet, mint a csaknem 12 ezer forint, amit járandósága címén utalt át a pincészet. Természetesen azonnal reklamált, s kijelentette, indokolatlan a levonás, mivel nem áll munkaviszonyban a szövetkezettel. A főkönyvelő kitérő' magyarázatot adott. Szabó József azóta már többször próbált szót érteni az ottani vezetőkkel, de hiába, elzárkóznak a válasz elől, s következésképpen meghiúsítják sérelme orvoslását is. Elgondolkoztató az eset, amely helyi viszonylatú, ám nem egyedi, hiszen tájékozódásunk szerint a szakszövetkezet hasonlóan csökkentette a község valamennyi magántermelője részére kifizetett összeget is. Az ügyben a legilletékesebbektől, a Középmagyarországi Pincegazdaság Alföldi Üzeme vezetőitől, a felvásárlás és a fizetés rendszerének kidolgozóitól kértünk információt. Kiderült, hogy olvasónk és társai pénze tizedrészét jogtalanul tartja vissza a bócsai szakszövetkezet, amely figyelmen kívül hagyja a pincegazdaság vonatkozó döntését. Ez utóbbi lényege: az egyéni szőlősgazdáknak bruttóban kell folyósítani járandóságukat, ami után tíz százaléknyi részesedést kapnak a szakszövetkezetek a pincészetektől. A fölöttébb rugalmas és gazdaságpolitikai szempontból is fontos intézkedés végrehajtása során jól jár az egyéni termelő, de a területi szőlőtermesztés kedvezőbb nagyüzemi feltételeinek kialakítását, s a hozamok fokozatos növelését feladatának tekintő szövetkezet is: A Szölőskert Szakszövetkezet szabálytalanul járt el amikor a pincészettől kapott részesedés ráadásaként az egyéniektől is levonta az összegeket. Reméljük, hogy a szakszövet- kezet vezetői haladéktalanul korrigálják a hibát, s egyúttal levonják a történtek kézenfekvő tanulságát is! V. Á.' Elkészült az új istálló Már nem is új — mondja mosolyogva Kanyó István, a jász- szentlászlói Aranyhomok Termelőszövetkezet elnöke. December húszadikán tartottuk a műszaki átadást-átvételt. A 250 férőhelyes, szabadtartásos istálló 2,5 millió forintba került. Részben saját erőből, részben állami támogatással építtettük. A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezet építőbrigádja a mi tagjaink segítségével igen jó munkát végzett. Ezzel az új létesítménnyel korszerű szarvasmarha-férőhelyeink száma kereken hétszázra növekedett. Szarvasmarha? tenyésztésünket 1967-ben kezdtük fejleszteni, s azóta már jelentős eredményeket értünk el. Akkor még egyáltalán nem rendelkeztünk korszerű férőhellyel, hetvenkét szarvasmarhánknak régi, elavult — azóta már jórészt lebontott istállók adtak szállást. Az állomány létszáma az akkori 72-ről 702-re növekedett. A múlt év júniusában befejeztük a tbc-mentesítést és a mostani 134-es létszámú tehén- állományt az év végére legalább 170-re szeretnénk növelni. Az új istálló harminchárom mostani „lakója” februárban már Olaszországba „utazik”, s ettől kezdve az év folyamán 250 hízómarhát értékesítünk. A juhászatban is van már újság bőven. Karácsony estéjétől több mint 150 kisbórány látta meg a napvilágot. A 950 anyajuh elletése január végére befejeződik, s ezt követően a bárányokat Olaszországba exportáljuk. Bízunk abban — mondotta befejezésül a tsz elnöke —, hogy a kis- bárányokbél elérjük a tervezett 060 ezer forintos árbevételt. O. L. A Zöldségtermesztési Kutató- intézet Fűszerpaprikakutató Állomásán a kísérleti parcellák jelenleg csöndesek, de Kalocsán, bent az állomáson és az üvegházakban most is serény munka folyik. A minap ott jártam és megkérdeztem dr. Kapeller Károlyt, az állomás vezetőjét, hogy most mivel foglalkoznak. Elmondta, hogy az utóbbi években, mint ismeretes, munkatársaival együtt, sikerült új fűszerpaprika-fajtákat előállítaniuk, amelyek nagyüzemi termesztése is évről évre növekszik, mert minőségileg és mennyiségileg jobbat és többet képesek termeszteni a régi fajtánál, ha megfelelő körülményeket biztosítanak számukra. — Az eddigi tapasztalatok szerint a magasabb terméshozamok elérésére a fűszerpaprika termelésében eddig alkalmazott agrotechnika helyett más eljárásokat kell bevezetni, mert ezek a fajták jobb körülményeket (öntözés, nagyobb műtrágyaadag, magasabb tőszám, jobb vetőmag stb.) igényelnek. Ez a múlt. évben Hartán az állami gazdaságban be is igazolódott, mert hektáronként 140 mázsa fűszerpaprikát takarítottak be 7 kilogramm elit vetőmag helyre vetésével és a fajtának legjobban megfelelő agrotechnikai eljárásokkal. Nagyon fontos a megfelelő vetőmag előállítása és felhasználás. (Bebizonyították ezt már a hibridkukoricavetőmag használata óta előállott termésnövekedéssel is. Ma már senki nem vet sajátmaga előállította kukorica-vetőmagot.) Ezeknek az alkairnvzandó új eljárásoknak és gyakorlati tapasztalatoknak az összegyűjtésével és leírásával foglalkoznak most, hogy minél előbb kiadhassák, hogy ezzel is segítsék a fűtervei szerpaprika termelése iránt érdeklődőket. Ezenkívül a Kalocsavidéki Fű- szerpaprikaipari Vállalattal együttesen dolgoznak egy továbbképző tanfolyam megszervezésén, amelyet télen tartanak meg két egyhetes turnusban, és ezek közül az egyiken a középvezetők vesznek részt a termelési körzethez tartozó fűszerpaprika-termelő gazdaságokból, a másikra pedig a mérnöki képzettségű fűszerpaprika-termelő gazdaságok szakembereit hívják meg, szintén az egész körzetből. Készül egy alapfokú tanfolyami jegyzet is, amelyből előadásokat tartanak a mezőgazda- sági üzemekben a fűszerpaprikával foglalkozó dolgozóknak, hogy ők is gyarapítsák tudósukat, s ezzel is hozzájárulhassanak a magasabb terméshozamok eléréséhez — mondotta az állomás igazgatója. MINDEN gépjárművezetőnek ismernie kell a forgalomirányító jelzőlámpa jelzéseit, az ilyen útkereszteződésekben a közlekedés szabályait. A kecskeméti tapasztalatok azonban azt bizonyítják, hogy sok gépjármű- vezető vagy elfelejtette, vagy egyszerűen nem veSzi figyelembe a jelzőlámpa jelzéseit. Mire gondolunk? Egy eset, amely a minap történt, kellő magyarázatot ad erre. A Kada Elek utca és az E—5-ös útvonal kereszteződésében a Katona József Gimnázium felől megindult az egyenes irányú forgalom, ugyanakkor a Kada Elek utca felől pirosat mutatott a jelzőlámpa. Az egyik hivatásos gép- járművezető — rendszáma ide kívánkozna — Volga személy- gépkocsijával behajtott a tilosba, s az útkereszteződés közepén már 40 kilométeres sebességgel száguldott. A megyeszékhelyen a forgalomirányító jelzőlámpák két fá- zisúak, tehát úgy irányítják a forgalmat, hogy az minden vonatkozásban biztonságos legyen. Maradjunk az előbbi útkereszteződésnél. A Szegedi út felől érkező jármű, amikor zöld — tehát szabad — jelzést kap, a szemben érkezőknek még piros, tehát tilos jelzést mutat a jelzőlámpa. Ugyanakkor a betorkolló utak felől szintén tilos az áthaladás, ugyanis ott is piros fény világít. Ezzel tulajdonképpen nemcsak az egyenesen haladó, de a balra kanyarodó jármű számára is zöld utat biztosítanak. Amikor a Szegedi út felől érkező jármű piros jelzést kap. akkor a vele szemben levő járművek haladhatnak tovább. A két betorkolló útnál a lámpák egyfázisúak, vagyis a szemben érkező forgalom egyaránt zöld jelzést kap, ugyanis itt tilos a balra kanyarodás. BÁRMENNYIRE is közismertek, szükségesnek tartjuk elmondani, az ilyen útkereszteződésre vonatkozó szabályokat. A forgalomirányító jelzőlámpa színei így követik egymást: piros, piros-sárga együtt ég, zöld, sárga. A piros tilosat jelez, tehát tovább haladni, kanyarodni nem szabad. A piros-sárga azt jelzi, hogy a járművezetőknek fel kell készülniük az indulásra, mert zöld szín következik. A zöld színre jobbra, illetve balra lehet kanyarodni, ha nincs kitéve a kötelező haladási irányt jelző tábla. Ha a járművezető sárga színre ér az út kereszteződéséhez, meg kell állnia, mert ezután a piros következik. Ha már az útkereszteződésben tartózkodik, s ekkor gyullad ki a sárga fény, azonnal el kell hagynia az útkereszteződést. Ehhez van még ideje, hiszen a sárga fény világítási ideje mintegy 20 másodperc. EJTSÜNK szót a kötelező haladási irányt jelző táblákról is. (Köralakú, kék alapszínű, benne fehér nyíl.) Ha két forgalmi sáv áll rendelkezésre, az egyenes irányba haladók a jobb és a bal oldali sávba, a jobbra kis ívben kanyarodók a jobboldali, a balra nagy ívben kanyarodok pedig a bal oldali sávba kötelesek besorolni. A sávokat egymástól záróvonal — folyamatosan felfestett fehér vonal — választja el. Ezeket átlépni, de még érinteni sem szabad. Ezekben az útkereszteződésekben a sávba besorolt járművek a tábla jelzésének megfelelő irányban kötelesek továbbhaladni. Kecskeméten elég gyakran előforduló szabálytalanság, hogy a gépkocsivezetők a besorolást követően döbennek rá, hogy nem abban az irányban akarnak haladni, amelyik sávba beálltak. Amikor a lámpa színe zöldet mutat, irányjelzés, s olykor körültekintés nélkül az ellenkező irányba csavarják a volánt. Miután minden gépjárműnél elég nagy sebességgel történik az indítás, — ki kell húzatni a motort — szinte elkerülhetetlen az ütközés. Ezért, ha véletlenül nem abban a sávban állunk, amelyben haladni szándékozunk, kénytelen-kelletlen a tábla utasításának kell eleget tenni, s a következő útkereszteződésben — ha erre lehetőség, van — visz- szakanyarodhatunk. Ez ugyan időveszteséget jelent, de megelőzi a balesetet. A járművezetők figyelmébe ajánljuk a forgalomirányító jelzőlámpákkal irányított útkereszteződésekben a gyalogosok elsőbbségét is. Amikor a járművezető számára szabad utat biztosit a lámpa zöld színe, lehetősége van jobbra kanyarodásra, de a gyalogosoknak — akik ugyancsak ekkor haladhatnak át — elsőbbséget kell adni. EZT KÉT SZABÁLY is rögzíti: a kanyarodó járművekkel szemben a gyalogosoknak elsőbbségük van, s kijelölt gyalogátkelőhelyen kelnek át. Gémes Gábor Halászat és számítógép A Szovjetunióban egyre szélesebb körben alkalmaznak elektronikus számítógépeket a gazdaságirányítás szolgálatában. Kalinyingrádban létrehoztak egy számítóközpontot, amely azt a feladatot kapta, hogy a halászattal és a halfeldolgozó tevékenységgel összefüggő feladatokat koordinálja. Ez nem is olyan egyszerű feladat, hiszen az év minden napján a hatalmas országnak több száz halászhajója járja a világtengereket. A halászszerencse forgandó, ugyanakkor viszont a tengerparton épült halfeldolgozó üzemeknek folyamatos nyersanyag-ellátást kell biztosítani. A zsákmányukkal hazatérő hajók tehát nem tetszésük szerinti helyen kötnek ki, hanem abban a kikötőben, amelyet a komputer vezérelte információs központ megjelöl számukra. A halfehérje mind fontosabb szerepet tölt be a világ élelmezésében. Friss halhús, halkonzerv formájában jut el az értékes táplálék az embermilliókhoz, de közvetett úton is hasznot hajt a' tengerek hálóba került élővilága, amikor halliszttel nevelik a szárazföldi haszonállatokat. A felvétel a kalinyingrádi információs központban készült a programozó berendezésről és annak kezelőjéről (szaknyelven: operátoráról.) F. L.
