Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1973. január 12. Jóváhagyta az idei költségvetést Bács-Kiskun megye tanácsa (Folytatás a 1 oldalról.) alábbi mértékben részesülnek: gazdasági ágazat 6,4 százalék; szociális és egészségügyi ágazat 47,1 százalék; kulturális ágazat 23,4 százalty; rend- és jogbiz­tonsági ágazat 8,5 százalék; igaz­gatási ágazat 10,1 százalék. A fennmaradó rész pedig a pénz­ügyi lebonyolítási ágazat és a vállalatok pénzgazdálkodása. A tanácsok költségvetése az egész ország területén lakossági szolgáltatást jelent. Egyrészt az államigazgatási, másrészt a gaz­dasági, kommunális, kulturális, egészségügyi és szociális igények kielégítése tekintetében. A költ­ségvetési előterjesztést ebből a szempontból kívánom a tanács­ülés előtt bemutatni. A gazdasági ágazaton belül gondoskodunk 3596 kilométer út fenntartásáról, felújításáról, 3024 közvilágítási lámpa működtetésé­ről, több mint 3 millió négyzet- méter parkfelület gondozásáról. Törődni kell továbbá a járdák, állami lakóházak fenntartásával, kezelésével, felújításával. De le­hetne tovább sorolni azokat a feladatokat, amelyeket ezen az ágazaton belül ellátunk. Ez az ágazat is évről évre dinamiku­san fejlődik a meglevő feszült­ségek és kielégítetlen igények ellenére is. A szociális-egészségügyi ágaza­ton belül 5565 dolgozó gondosko­dik a megye lakosságának ellá­tásáról. Ezen belül többek kö­zött 804 orvos, 222 házi beteg­ápoló működéséről, de a költség- vetés intézkedik 3077 kórházi ágy fenntartásáról. • Ugyancsak ennek az ágazatnak a költségve­téséből jut pénz 1607 szakorvosi órára, 173 üzemorvosi órára, 99 szülőotthoni ágyra, 1480 bölcsődei helyre, 39 öregek otthonára és 1493 szociális otthoni hely fenn­tartására. Ellátási színvonalunk a szociá­lis-egészségügyi ágazatnál az or­szágos átlag alatt van. Ennek feloldását segíti elő az 1974-ben elkészülő kiskunhalasi kórház és az előkészítés alatt álló új me­gyei kórház építése Kecskemé­ten. A kulturális ágazatban — a tanácsokhoz kapcsolódva 7680 fő dolgozik. Ebből alsófokú okta­tásban 3620 pedagógus, középfo­kú oktatásban 1464 pedagógus, továbbá 645 óvónő. A kulturális ágazat költségvetése 1973-ban lehetővé teszi többek között 12 ezer 217 óvodai hely, 58 ezer ál­talános iskolás tanulót magába foglaló 2987 tanulócsoport, 94 művelődési ház, 4 úttörőház, 121 könyvtár és 1459 általános isko­lai diákotthoni hely fenntartá­sát. Ennek ellenére a kulturális ágazat területén súlyos gondja­ink vannak. Ismeretes, hogy a Központi Bi­zottság oktatásról szóló határo­zata alapján egyre növekvő igé­nyeket kell kielégíteni, amely­hez költségvetésünk nem rendel­kezik minden esetben megfelelő pénzzel. Megyénk területén szé­les körű társadalmi összefogással ez év végéig teljesíteni tudjuk a alapjuk terhére adhassanak tá­mogatást. Várunk az illetékes központi szervektől is anyagi tá­mogatást ennek a társadalmi fe­szültségnek a feloldására. A megyei tanács általános el­nökhelyettese beszéde további részében az 1973. évi tanácsi fejlesztési alapról beszélt. Mint elmondotta, ez 470 millió forin­tot tesz ki, s az összegből 143.5 millió forintot célcsoportos la­kásépítésre, 97 millió forintot a kórházi ágyak számának növelé­sére, 31,2 millió forintot pedig a szakközépiskolai hálózat fejlesz­tésére fordítanak. Dr. Kőrös Gás­pár ezután a következőképpen folytatta szóbeli kiegészítőjét: A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a múlt év november 29-én ismételten áttekintette a IV. ötéves terv lakásépítési cél­kitűzéseit és megállapította, hogy a tervidőszak alatt 20 ezer lakás megépítése reális célkitűzés. A lakásépítéssel összefüggően vál­tozatlanul jelentős probléma a terület előkészítése, a közműve­sítés, valamint a családi házak­hoz telkek kialakítása. Ezekről a kérdésekről valamennyi ta­náccsal folytattunk tárgyalást, s ennek alapján fogadott el a vég­rehajtó bizottság egy részletes intézkedési tervet, amelynek megvalósítását szigorúan megkö­veteli valamennyi helyi tanács­tól, a kivitelezőktől, az OTP me­gyei igazgatóságától és a MÉ­SZÖV lakásszövetkezeti titkársá­gától egyaránt. Az 1973-as év során a helyi tanácsok bevonásával minden ágazatra kiterjedően feldolgozzuk a tanyai lakosság helyzetét ja­vító intézkedéseket, amelynek alapján előterjesztést teszünk az illetékes kormányzati szervekhez. Dr. Kőrös Gáspár ezt követő­en arról beszélt, hogy milyen feladat vár még a megyei veze­tésre a tanyák villamosításával kapcsolatban. Majd elmondta, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága az illetékes szakosztá­lyok útján már 1973-tól foglal­kozik az V. ötéves terv előkészí­tésével. Dr. Kőrös Gáspár beszéde után a megyei tanács elnöke megnyitotta a vitát, s felkérte a jelenlevőket, szóljanak hozzá az előterjesztéshez. Nagy Sándor (Keceli, elsősor­ban a költségvetés művelődési ágazatáról beszélt. Elmondta, hogy a kulturális célokra szánt összegek, az e téren előirányzott fejlődés megfelel a Központi Bi­zottság novemberi határozatában foglalt célkitűzéseknek. És bár igaz, hogy mindenre nem futja az erőből, mégis rohamos i>s szinte példa nélküli fejlődésről szólhatunk. • Szűcs Endre (Kecskemét) hang­súlyozta: Az 1973. évi megyei költségvetés jelentőségét az ad­ja meg, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága novemberi ha­tározatának megvalósítását szol­gálja. Éppen ezért fontos, hogy szorosabb kapcsolat alakuljon ki az ipari üzemek és a helyi ta­nácsok között a kommunális fel­adatok megoldása tekintetében. • Az elnökségben helyet foglalt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter is (balról az első). IV. ötéves terv időszakára ter­vezett óvodai fejlesztést, és vár­hatóan a hátralevő években az előirányzatot a duplájára emel­jük. Ez azt jelenti, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt körül­belül 3 ezer óvodai helyet ho­zunk létre. Kérjük a Pénzügyminisztériur mot, tegye lehetővé, hogy a vál­lalati és különböző gazdasági szervek összefogásával létreho­zott óvodai helyek költségvetési fenntartásáról tanácsaink gon­doskodni tudjanak. Erre termé­szetesen felhasználjuk saját költ­ségvetési pénzmaradványunkat, többletbevételünket. De meg kell találni a módját annak is, hogy a vállalatok ne a részesedési Dr. Makai László (Kiskunha­las) a megye egészségügyi ellá­tottságáról, annak fogyatékossá­gairól beszélt. Ugyanakkor hoz­zátette, hogy a jelenlegi helyze­ten igen sokat fog javítani a ha­marosan elkészülő kiskunhalasi kórház, az ugyancsak tervbe vett új megyei kórház megépíté­se és több más egészségügyi in­tézmény létrehozása, jobb fel­szerelése, megfelelőbb ellátása. Harmath Lajosné (Kalocsa) ugyancsak a kulturális ágazattal összefüggésben fejtette ki véle­ményét.' Elsősorban a honisme­reti mozgalom támogatását szor­galmazta, s példákat mondott arra, hogy az ország más me­gyéiben miként oldják meg ezt • Pétiké János felszólalását mondja, a feladatot. Felhívta a figyelmet arra, hogy az idén Kalocsán lesz a honismereti körök kép­viselőinek országos találkozója, amelyre megfelelően készülni kell. Üolezsál Ferenc (Kiskőrös) a szakszövetkezetek adózási rend­szeréről, a bortermelés feltételei­nek nagyobb költségeiről beszélt, majd a szakszövetkezeti tagok öregségi járadékával összefüggés­ben tett fel kérdéseket. Pétiké János (Kalocsa) a taná­csok bevételi forrásainak bővíté­séről, az újabb lehetőségek fel­kutatásáról ejtett néhány szót. A továbbiakban arról beszélt, hogy a régi épületekben műkö­dő iskolák, óvodák, napköziott­honok felújítása igen költséges, de az ezekre fordítható összeg kevés. Hasonló gondként említet­te az orvosi rendelőket is. Vé­gül fejlesztési kérdésekről szólt. Benői Sándor (Kecskemét) vé­leménye szerint a mostani fej­lesztési, ellátási gondok éppen a gyors, ugrásszerű haladás követ­kezményei, de megoldásukhoz éppen a Központi Bizottság múlt év novemberi határozata a ga­rancia, amely megadja a mód­szereket és a politikai irányvo­nalat. Kincses Ferenc (Baja) a város bevételi terveiről, kiadási elkép­zeléseiről szólott. Elmondta, hogy fontos terve Bajának a művelő­dési ház felújítása, egy 10 táp- termes iskola megépítése, a csa­tornázás és a családi házak épí­téséhez szükséges közművesített telkek kialakítása. A pénzügyminiszter felszólalása A napirendi ponttal kapcsola­tos vitában szót kért és felszó­lalt Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter is. — Tapasztalható, hogy ezen a tanácsülésen egyaránt hangot kapnak a gondok és az eredmé­nyek is, hasonlóan más tanács­kozásokhoz. A kormányzati mun­kának éppúgy, mint a Bács- Kiskun megyei Tanács munkájá­nak iránytűje a Központi Bizott­ság legutóbbi határozata. Ennek szellemében, irányában és vég­rehajtásáért kell dolgozni — mondta a pénzügyminiszter, majd arról beszélt, hogy országosan melyek voltak az 1972. év legna­gyobb eredményei. Mind az or­szág, mind pedig Bács megye fejlődése megfelel az előirány­zott ütemnek. A mezőgazdaság fejlesztése érdekében tett intéz­kedések — hangsúlyozta Faluvé­gi elvtárs — többek között azt is eredményezték, hogy ebben a megyében az országosnál jobban fejlődött a mezőgazdaság, s ez­által a megye egész gazdasága. — Más megyéknek is példa­mutató lehet az, hogy Bács-Kis­kun megye Tanácsa a községek­nek és a városoknak olyan be­vételi lehetőségeket teremtett, amelyek a kiegyensúlyozott gaz­dálkodás biztosítékai. Ez igen helyes és követésre méltó lehet — mondotta Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, aki felszólalá­sát így folytatta: — A Központi Bizottság határozata sok olyan tennivalót tartalmaz, amelyek megoldása a következő évek fel­adata. így például a közművesí­tés, a lakásépítés, a szociális és egészségügyi intézmények fenn­tartásának javítása. Végül a pénzügyminiszter azt kívánta, hogy a megye az 1973. évi költségvetését minél eredmé­nyesebben és hasznosabban hajt­sa végre. A napirendi ponttal kap­csolatos felszólalásokra dr. Kőrös Gáspár válaszolt, a vitát pedig dr. Gajdócsi István foglalta ösz- sze. A megyei tanács az előter­jesztést elfogadta, s ezzel határo­zattá emelte. Ugyancsak elfogadta a testület a Tervgazdasági Bizottság mun­kájáról szóló jelentést, s elisme­rését fejezte ki a bizottság tag­jainak. Egyetértett a megyei ta­nács ülése Bács-Kiskun megye Tanácsának 1973. évi munkater­vével és a megyei népi ellenőr­zési bizottság 1973. évi munka­tervével is. Elfogadta az ülés azt a tájékoztatót, amely a törvé­nyesség helyzetét taglalta a ta­nácsi szervek vonatkozásában. Nem fogadta el viszont a tes­tület azt a választ, amelyet a legutóbbi tanácsülésen interpel­láló Kovács Sándor tanácstag­nak Kiskunfélegyháza petróle­um- és tüzelőolaj-ellátására vo­natkozóan a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, és ame­lyet Baki Ferencnek, a szanki iskolás gyerekek közlekedési le­hetőségének megoldására az épí­tési, közlekedési és vízügyi osz­tály adott. E két kérdés tisztá­zására és megnyugtató rendezé­sére bizottságot küld ki a me­gyei tanács. A tanácsülés egyperces néma felállással adózott a nemrég el­hunyt dr. Bruncsak András em­lékének. Az ülés végén dr. Gajdócsi István javaslatot tett a megyei tanács legközelebbi ülésének na­pirendjére, majd miután ezt el­fogadták, három interpelláció hangzott el: Bogár János a bajai járás közútjainak életveszélyes és közlekedésre már-már alkal­matlan voltát kifogásolta, sezek megjavítását kérte. Nagy Sándor azt tette szóvá, hogy Kecel és Imrehegy között a síkos utakat nem szórják homokkal, s ezért a gyerekek — mert az autóbusz lassan megy — elkésnek az is­kolából. Kiss Jeremiás a Szelídí­tő környékének fejlesztését, s egy kempingtábor létesítését szorgalmazta. Az interpelláló ta­nácstagok kérdéseikre a választ 30 napon belül írásban kapják meg. A Bács-Kiskun megyei Tanács ülése dr. Gajdócsi István zársza­vával ért véget. Délután Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter Reile Gézának, a Kecskeméti Városi Tanács elnö­kének társaságában megtekintet­te a városban folyó építkezése­ket és eszmecserét folytatott a megyeszékhely pénzügyi helyze­téről. Ezután találkozott a Pénzügyminisztérium megyei szerveinek vezetőivel. G. S. Békét akarnak az izraeli kommunisták Az Izraeli Kommunista Párt szolidaritási akciókat sürget az agressziós és annexiós politika ellen küzdő izraeli békeharcosok védelmében, akiket üldöznek a hatóságok. Az erről szóló felhí­vást csütörtöki számában tette közzé a Pravda. Mint az Izraeli Kommunista Párt felhívása megállapítja: a bé­keszerető erők és elsősorban az izraeli nép igazi érdekeit megtes­tesítő politikát folytató Izraeli Kommunista Párt akciói félelmet keltenek az ország vezető körei­ben. Azért félnek az Izraeli Kom­munista Párttól, mert zsidókat és arabokat tömörítő párt lévén, le­hetségesnek tartja a zsidó nép és az arab népek érdekeinek egyez­tetését. Az Izraeli Kommunista Párt, követelve az izraeli csapa­toknak a megszállt arab terüle­tekről való kivonását, a térség­ben levő összes állam szuvereni­tásának és függetlenségének elis­merését, és minden közel-keleti nép jogainak tiszteletben tartását, Izrael legfőbb nemzeti érdekeit juttatja kifejezésre — hangzik a felhívás. Nixon nem utazik Európába WASHINGTON Nixon elnök nem tervez euró­pai utazást, éppen ezért azok a hírek sem állják meg a helyüket, hogy egy ilyen út a vietnami konfliktus miatt szenvedne halasz­tást — mondotta Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője. A Fehér Ház azért tartotta szükségesnek e nyilatkozat közzé­tételét, mert az utóbbi időben nyugat-európai fővárosokban olyan hírek terjedtek el, hogy Ni­xon nyugat-európai kőrútjának előkészítését a vietnami konflik­tus elhúzódása, s elsősorban az amerikai bombázások kiterjeszté­se miatt keletkezett nézeteltéré­sek következtében megszakítot­ták. Mint az AFP megjegyzi, a Fe­hér Ház hivatalosan valóban so­ha nem jelentette be Nixon útját, hivatalos személyiségek — közöt­tük Henry Kissinger nemzetbiz­tonsági főtanácsadó — azonban többször is utaltak arra, hogy az elnök megbízatásának második időszakában, sőt annak mindjárt az elején, személyes kapcsolatot keres nyugat-európai szövetsége­seivel. A Concorde-02 piacot keres 1 ( Egy és háromnegyed órás sikeres próbautat tett a francia—angol kooperációval kifejleSztett szuperszónikus utasszállító repülőgép, a Concorde—02, új, javított francia változata. Az új változatnak most csendesebb és füstmentesebb, de ennek ellenére erősebb motorja van. A megrendeléshiánnyal küzdő közös vállalkozás ezt a változatot mu­tatja be az Egyesült Államokban és szeretne piacot szerezni számá­ra. Képünk az új motorral felszerelt Concorde—02-t mutatja felszál­lás közben. Zambia megsínyli a rhodesiai határzárat A rhodesiai—zambiai határ le­zárása óta a fajüldöző rhodesiai kormány változatlanul folytatja a gerillavadászatot, és éberen fi­gyeli, hogy a Zambiából való beutazási tilalom következtében csökken-e a gerillák száma. A hatóságok közlése szerint már mindössze 80 gerilla van szabad­lábon — ezek a rhodesiai afrikai törzsek támogatását élvezik. Egy nemrég alakult bizottság nyilatkozatot tett közzé, élesen bírálva a kormányt, amiért a mostani válságos időben „elhi­bázott célt tűz ki” a gerillamoz­galom ellen indított hadjárattal. A gerillák fő támogatója nem Zambia — hangoztatja a nyilat­kozat —, hanem a növekvő belső afrikai segítség. A határzár egyébként súlyo­san érinti a Dél-Afrikai Köztár­saságot is. A diktatórikus uralom alatt álló országban kedden be­jelentették, hogy a vasút a rho­desiai vasúttársaság kérésére nem hajlandó átvenni Zambia területére szállítandó árut. A ha­tárzárat a dél-afrikai magánipa­rosok is megsínylik: jól értesült johannesburgi körökből származó hírek szerint a gyárosok évi 60 millió rand kb 990 millió forint veszteségre számítanak abban az esetben, ha a Zambiába irányuló export továbbra is megoldhatat­lan marad. Dar Es Salaamban hivatalos körökben kijelentették: Tanzánia — a szárazföldi útvonalak maxi­mális kihasználásával — megkí­sérel segítséget nyújtani Zambiá­nak. (Reuter, DPA)

Next

/
Oldalképek
Tartalom