Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1973. január 7. ESEMÉNYEK SOROKBAN Párizsban ülésezik a Szocialista Internacionálé A Szocialista Internacionáléhoz tartozó európai szociáldemokrata pártok vezető képviselői január 13-án és 14-én Párizsban ülést tartanak. A párizsi találkozóra öt kormányfőt várnak: Kreisky oszt­rák kancellárt, valamint Joer- gensen dán, Palme svéd, Golda Meir izraeli, és Sorsa finn mi­niszterelnököt. A Luxembourg- palotában tartandó kétnapos ta­nácskozásnak két fő témája lesz: James Callagham, a Brit Mun­káspárt elnökhelyettese a világ- politikai helyzetről tart referátu­mot, míg Bruno Kreisky osztrák kancellár az európai kérdésről tart vitaindító előadást. A brazil maoisták alkonya A brazil rendőrség pénteken közölte, hogy néhány nappal ez­előtt felszámolták a betiltott Bra­zil Kommunista Párt maoista irányzatú szárnyát. A frakció szá­mos tagját letartóztatták, fegyve­reket, lőszert és „felforgató iro­dalmat” koboztak el. Panamába hívják a BT-t A pahamai kormány Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett távira­tában meghívta a Biztonsági Ta­nács tagjait, hogy a következő ülésszakot március 15-től 21-ig Panamában tartsák. Az ENSZ- ben arra számítanak, hogy a Biz­tonsági Tanács elfogadja a meg­hívást. Az ülésszakon kizárólag latin-amerikai problémákról lesz szó. Medici Pekingben Giuseppe Medici olasz külügy­miniszter szombaton Hongkong­ból elindult Pekingbe. Az olasz diplomácia vezetője Csi Peng-fej kínai külügyminiszter meghívá­sára hatnapos látogatást tesz Kí­nában. (AP) Döntő szakaszba jutott a helsinki tanácskozás A íq íéma: Európa biztonságának szavatolása 6 Wí 5P»"*=» Üli íi I ÜRPÜIRI Jaminár 15-én pleaáitjs üléssel kezdi «heg ismét munkáját az európai biztonsági 'Együttmű­ködési konferenciát előkészítő helsinki' tanácskozás. Ai Él napos karácsonyi és újévi ieüWt azon-’ ban gyakorlatilag nmr <sz«rdán ért véget,' azóta az értekezleten részt vevő 34 ország nagykövetei és szakértői két- és többől (tál on konzultációkat folytatnak - a ta- . náaslkozás napirendijén szereplő kérdésekről. .sinki 'tanácskozás döntő .szaka­szába jutott. A január 15-ón meg­kezdődő 1 ülésen azonban még több ellentétes felifogást és állás­pontot kell tisztázni rés közös ne­vezőre hozni és minél hiamanabib konkrétan megállapodni az euró­pai biztonsági értekezlet összehí­vásának helyéről és időpontjáról, valamint napirendjéről. A konferenciához közel álló körök nehéznek tartják a hizton- , sági értekezlet napirendjéről Az értekezlet eddigi munk'ájá- ''.folytatott vitát. Emlékezetes nak eredményeiből ítélve a bél- azonban, hogy Malcev szovjet nagykövet az előkészítő tanács­kozás első szaikiaszában világos és egyszerű napirendi pontokat ja­vasolt: eszerint a biztonsági kon­ferenciának mindenekelőtt há­rom fontos fő kérdéssel kell fog­lalkoznia. Az európai biztonság szavatolása és az európai államok közötti kapcsolatok elveinek le­fektetése, a bilaterális együttmű­ködés kiépítése, valamint a biz­tonság és az együttműködés kér­désével foglalkozó iszenv létreho­zása. A többi szocialista ország képviselői teljes mértékben tá­mogatták a szovjet indítványt. Összeült a Palesztin Nemzeti Tanács A gerillák nem hajlandók egyesülni Szombaton délután ’K.airóóan összeült a Palesztinái afiatypk par­lamenti funkciókat ellátó 1,67 fős képviseleti szerve, a Palesztin Nemzeti Tanács. ' A tanácskozás napirendjén . is­mét a palesztin ellenállási (szer­vezetek politikai, katonai és pénz­ügyi egyesítésének — mindmáig megoldatlan — kérdései szerepel^ nek, és számítani lehet arra is, hogy átalakítják a kormányzó testület, a palesztin felszabadítá- si szervezet végrehajtó bizottsá­gát. A teljes katonai-politikai egye­sülés útjában a kisebb gerilla- szer vezet ak állnak. Ezek kitarta­nak amellett, hogy ideológiailag és szervezetileg megőrizzék az önállóság egy fokát; nem úgy vi­szont a legnagyohb .szervezet, az El Fatah, amely a teljes egyesü­lés híve. A CTK bejrúti tudósító­ja szerint szó van arról, hogy a két szervezet, a Szíria által támo­gatott Szaifca, is az ugyancsak szíriai területien állomásozó „íre- guilárisnalk” minősülő palesztin felszabadító hadsereg — függet­lenül az egyéb fejleményektől — egyesül. Egyelőre nem tudni, hogy a nemzeti tanács ülését — a hagyo­mányokhoz híven — ezúttal is Szadat elnök nyitja-e meg. A UPI emlékeztet arra, hogy Szadat egyiptomi államfő javas­latot tett a palesztinoknak egy száműzött kormány megalakítá­sára, de indítványát gyakorlatilag elutasították. Az izraeli kormány eleget tett iJliiiciffiJcIclliäiSieijälSIdidJilciIclifiJäJäJläfSMäJSiSlSläffiMdiSMSMSJSiSISMSiSJSMSSMSISiSiSlSMSlSMDliiH. ^jl51S15151SlSM5M5M5M515M51S151®S151SM31Sl5lSlS13151£ilSlSl!al!fli5®SlBlt)! Új fejezet Európában 1972. „nagy esztendő volt” Európa életében. 1973 pedig a „»agy várakozások éve”. (A Központi Sajtószolgálat földrészünk sorsának alakulásá­val kapcsolatos kérdéseket intézett -r- részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez. Románia biztonsági és konferencia előkészítő értekezletének Or. Tudor lonescu professzor, a Román Országos Békebizottság elnöke az imperialista háború kö­vetkezményeiről, a leszerelés és a tartós béke lehetőségeiről, az 1973-as esztendő várható esemé­nyeiről szólt. A nemzetközi tekintélynek örvendő vegyész-biológus, aki elsősorban az élelmiszer-gazda­ság területén fejti ki tudomá­nyos tevékenységét, érdekes módon közelítette meg a béke kérdését. Szenvedélyesen ecse­telte, milyen súlyos következmé­nyei vannak a háborúknak és az imperialisták által a világra kényszerített fegyverkezési ver­senynek az emberiségre. Beszélt arról, hogy a béke megszilárdu­lása, a fegyverkezési verseny csökkentése, majd a leszerelés milyen áldásos ■ hatással lenne — a világ sok problémája között szerinte a legfontosabbra — az élelmiszer-termelés gyors növe­lésére, az elmaradott országok­ban éhező százmilliók normális élelmezésének megoldására. A professzor ilyen megköze­lítésből vizsgálva is nagyon eredményesnek tartotta az 1972-es esztendőt. Mint nyilat­kozatában kifejtette, Európában az elmúlt évben a béke megszi­lárdítása érdekében bekövetke­zett legfontosabb esemény a helsinki európai együttműködési össze­hívása volt. Véleménye szerint ez annak a pozitív irányzatnak az eredménye, amely az elmúlt évek folyamán mind erőtelje­sebben érvényesül a nemzetközi életben. Ezek alatt értette első­sorban az imperialista erőpoliti­ka hatókörének leszűkülését, a tárgyalások politikájának térhó­dítását a különböző társadalmi berendezkedésű országok között. Földrészünk népeinek, s termé­szetesen a többi földrész népei­nek is régi törekvése, hogy Európa, amely két világháború kirobbanásának színtere volt, átalakuljon a tartós béke, a biz­tonság és az együttműködés színterévé. lonescu professzor kifejezte azt a reményét, hogy a helsinki kezdet 1973-ban eredményesen folytatódik, s mint mondta, meg­győződése, hogy ehhez továbbra is hathatós támogatást nyújt az európai országokban kibontako­zott békemozgalom, amely már régóta küzd a tényleges és haté­kony biztonság megteremtéséért, földrészünk békéjének megszi­lárdításáért, s még fokozottabb erőfeszítéseket tesz azért, hogy valóra váljék és kiteljesedjék a békés egymás mellett élés esz­méje. Nem lehet ma Európa békéjé­ről beszélni anélkül, hogy a vi­lág más részeitől elvonatkoztat­juk ezt á kérdést. Kiderült ez az lonescu professzorral való beszélgetés alkalmával is. A professzor, aki hazájában egy­úttal a vietnami szolidaritási bizottság elnöke, éles szavakkal bélyegezte meg az amerikai ag- resszorokat. Kifejtette azt a vé­leményét, hogy az amerikai ve­hetők ebben a háborúban már Hitlernél is jobban kompromit­tálták magukat az emberiség előtt. Meggyőződése azonban, hogy őket is utoléri az agresz- szor sorsa. Kifejtette azt a meg­győződését is, hogy az 1973-as esztendő közelebb visz a közel- keleti konfliktus rendezéséhez, az egyedül lehetséges és igaz­ságos módon, az ENSZ Bizton­sági Tanácsa határozatainak megfelelően. Gépóriás építi a gátoldalt Európában egyedülálló az El­ba egyik oldalcsatornájának épí­tésénél alkalmazott lejtőerősí­tő gép. A rézsútos terepen kivá­lóan bevált speciális gépet kü­lön az NSZK új víziútja falá­nak betonozására szerkesztették. Segítségével fektettek le 900 mé­ter hosszúságban — a talajvíz magas szintje miatt — egy 15 centiméter vastagságú vízhatlan bitumenréteget is. A gépóriás óránként ötven méteres hosszú­ságban építi ki a csatorna ágyát. Szünet nélkül dolgozza fel a felfogó kádba öntött aszfaltbe­tont és egy acél irányítókötél mentén automatikusan halad előre. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA KEDD: Szíria és Libanon ellen izraeli légitámadások. SZERDA: Diáktüntetések Kairóban, bezárták az egyetemeket. Nem­zetközi sajtóértekezlet Hanoiban a VDK elleni amerikai bombá­zásokról. CSÜTÖRTÖK: Űjra ülést tartott a párizsi Vietnam-értekezlet miután Washington felfüggesztette a bombázásokat. Minitoff máltai mi­niszterelnök Líbiában tanácskozott Kadhafival. PÉNTEK: Az Arab Államszövetség Elnöki Tanácsának tagjai, Szadat egyiptomi, Asszad szíriai, Kadhafi líbiai elnök Kairóban tanács­koztak a szíriai fronthelyzetről. Párizsba menet a Moszkván át­utazó Le Due Tho, a szovjet vezetőkkel tárgyalt. SZOMBAT: Ortoli a Közös Piac új elnöke, a nyugalomba vonuló Mansholt-tól átvette hivatalát. így látja a hetet kommentátorunk, Nemes János: a thaiföldi kormányzat ama kéré­siének, hagy két tőrlbecsalt pa­lesztin géprabló holttestét adja ki az elhunytak rokonainak. A két férfi 1972. május 8-áin a Tel Aviv-i nemzetközi repülőtéren — két, azóta életfogytiglani börtön­re ítélit nő társaságában — hatal­mába kerítette a Sabena légitár­saság egyik gépét, de később sze­relőiknek álcázott izraeli ejtőer­nyősök golyóitól 'esett el. A bang­koki izraeli nagykövetséget egy héttel ezelőtt megrohamozó pa­lesztin gerillák — a többi között — iaz elesettek holttestének ‘ki­adását követelték túszaikért cse­rébe. Golda Meir most táviratban értesítette Thanom Kiittikacsonn thaiföldi miniszterelnököt ennek — a thai hatóságok által is támo­gatott követelésnek a teljesítésé­ről. • Kirgiziában, a Narin folyón hatalmas energetikai gócpont épül, az egymillió-kétszázezer kilowatt teljesítményű toktoguli vízierömű. Az építkezés során 217 m magas ívgátat emelnek. A hegyszoros be­szűkülése, ahol a szilaj Narin folyó hömpölyög, a hidroaggregátok teljesen új rendszerű elhelyezését követelte meg. A négy, egyenként 399 kilowatt teljesítményű túrbógenerátort párosával, két egymás fölötti szinten helyezik el. A toktoguli vízierőmű építői, akik között a Szovjetunió 15 nem­zetiségének képviselői dolgoznak, elhatározták, hogy a vízierőmű első két aggregátját 1974-ben, a második kettőt pedig 1975-ben átadják. Az erőműtelep üzembehelyezése nagy mértékben javítja majd Kir­gizia, Kazahsztán és Üzbegisztán üzemeinek energiaellátó ttságát. Az erőmű 19 milliárd köbméter befogadóképességű víztárolója se­gítségével 400 ezer hektár földterületet kapcsolhatnak be az öntöző- rendszerbe, és 900 ezer hektáron javíthatják meg a ^vízellátást. (APN — KS.) Az új év első hete szélcsendet jelzett a külpolitikában. A dip­lomaták mindenütt a világon 1973 nagy nemzetközi akcióira készül­nek. Előre látható azonban, hogy a diplomáciai szélcsend nem so­káig tart, hiszen a nemzetközi naptár már a legközelebbi na­pokra az egyik legbonyolultabb és legkényesebb kérdésben, a vietnami háború ügyében fon­tos eseményeket jelez. Hétfőn, Párizsban újra elkezdődik Le Due Tho-nak, a VDK tárgyalás­vezetőjének és Kissingemek, Nixon nemzetbiztonsági főtanács­adójának bizalmas tanácskozá­sa. Európában pedig megindultak az előkészületek a helsinki elő­készítő tárgyalás második fordu­lójára. Az európai biztonsági ér­tekezlet előkészítő nagyköveti megbeszélései január 15-én kez­dődnek. Számottevő események tulaj­donképpen csak a Közel-Keleten történtek ezen a héten. Ezek kö­zül is az arab világ belső hely­zetét befolyásoló körülmények irányították , ide a nemzetközi közvélemény figyelmét. Az egyiptomi diakmegmozdulá- sok olyannyira kiéleződtek, hogy a kormány szükségesnek látta az ország főiskoláinak bezárását. Kezdetben ez a megmozdulás mindenekelőtt a diákok türel­metlenségét tükrözte, a közel-ke­leti válság immár több mint fél évtizedes elhúzódása miatt. Mikor azonban rendőri intézke­désekre került sor, az ellenállás még erősödött, tiltakozásként a rendőri lépésekre. Bár az össze­függések és a részletek még nem láthatók egészen tisztán, az két­ségtelenül megállapítható, hogy a fanatikus vallási szervezetek mindenekelőtt, a muzulmán test­vériség tagjai kifejezetten rend- szerellenes jelszavaikkal fontos szerepet játszottak az amúgyis nyugtalan diákság befolyásolásá­ban. A hét végére ugyan nyugal­masabb lett a helyzet —, nyil­vánvalóan a rendőri intézkedé­sek, valamint az egyetemek be­zárása következtében is —, de maga a mozgalom újra felhívta a figyelmet a tényre: az ideges­ség nő Egyiptomban, a reakció nem mond le arról, hogy újrá és újra megnyergelje és a ma­ga céljai érdekében használja ki a közel-keleti válság rendezet­lenségét, és a gazdasági nehéz­ségeket is. Szadat, Asszad és Kadhafi el­nökök pénteki tanácskozásián va­lószínűleg szóba került az egyip­tomi belső helyzet is, bár a vá­ratlanul összehívott elnöki taná­csi ülést hivatalosan az izraeli- szíriai fronton Izrael légitáma­dásai miatt kialakult feszült hely­zettel indokolták. A megbeszélé­sen hihetőleg fontos Kadhafi-nak, Líbia mesés olajkincsei miatt az arab világban növekvő befolyás­ra törő elnökének az állásfog­lalása. Kadhafi, aki eddig inkább a fanatikus vallási szervezetek és a türelmetlenek szószólója volt, váratlanul és feltűnést keltőén védelmébe vette a diákokkal szemben az egyiptomi vezetést és az Izrael ellen alkalmazandó taktikai kérdésében az eddiginél józanabb nézeteket fejtett ki. Ugyanez a Kadhafi azonban szívesen avatkozik az arab vi­lágtól messze eső területek ügyei­be is. Mintofí máltai miniszter- elnök, mint már a múltban is megtörtént, most is Kadhafihoz utazott, amikor a máltai támasz­pontok bérleti díja ügyében új­ra vitába keveredett a brit kor­mánnyal. Ismeretes: Mintoff a font-árfolyam csökkenése miatt .a kialkudott bérleti díj 10 szá­zalékos növelését követelte, amit London visszautasított. A máltai­ak viszont „kemény” álláspont­juk igazolására nem vették át az év első napján a brit kormány által Máltának át­utalt 3,5 millió fontot az 1973-as esztendő első negyed­évének bérleti díját. Kadhafitól Mintoff láthatóan anyagi támo­gatást is szívesen venne, hogy a szigetországnak legyen kitartása a britekkel folytatott pénzügyi háborúban. A máltai válság ki- újulása természetesen nyugtalan­ságot keltett a NATO-körökben is, s amint az atlanti szervezet vezető köreiből közölték: tanul­mányozzák a máltai probléma megoldási módozatait. .. A héten még szélesebben bon­takozott ki a világméretű tilta­kozás az amerikaiak térrobombá- zásai miatt. Ennek az akciónak az volt a sajátossága, hogy egyál­talában nem korlátozódott a tö­megmozgalmakra, de még csak olyan semleges állam kormány­zatára sem, mint Svédország, ha­nem az Egyesült Államok leg­jobb és mindig lojális szövetsé­gesei is félreérthetetlenül kife­jezték Washington iránti elége­detlenségüket. Emellett az USA-n belül is növekedett a nyugtalan­ság, amelynek talán legbeszéde­sebb jele az, hogy az amerikai képviselőház hagyományosan lojá­lis elnöke, Carl Albert ilyen „szélsőséges” kijelentésre ragad­tatta el magát: „Ha az elnök nem cselekszik, akkor mi vesszük kezünkbe a béke megteremté­sét”. Annyi bizonyos, hogy a viet­nami bombázások felújítása po­litikailag, diplomáciailag, sőt ka­tonailag is csak Nixon nehézsé­geit szaporította. Amerikában is egyre többen kérdik: tulajdon­képpen mit is akart ezzel elérni, hiszen tudnia kellett volna — a Párizsban a VDK küldötteivel személyesen tárgyaló Kissingemek nem lehetett kétsége ezt illető­leg —, hogy a vietnami népet semmiféle bombázással nem le­het megtörni, igazságos állás­pontja megváltoztatására bírni. A jövő héten kezdődő Le Dúc Tho—Kissinger újabb tárgyalás­forduló mutatja majd meg, hogy végre Nixon is számol-e a rea­litásokkal és a már elfogadott egyezmény alapján: lesz-e béke Vietnamban? Haig utódja ***** Nixon elnök Grant Soowrofit dandártábornokot fogija kinevez­ni helyettes nemzetbiztonsági fő­tanácsadójává, vagyis Henry Kissinger helyettesévé — közöl­ték pénteken a washingtoni Fe­hér Ház tisztségviselői. A 47 éves Scowrotft Alexander Haig tábornok utódja lesz. Hiaág tábornokot — mint jelentettük — csütörtökön a hadsereg helyettes vezérkari főnökévé nevezték Ifci.

Next

/
Oldalképek
Tartalom