Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1073. január 31. Csibenevelő nagyüzem A kiskunfélegyházi Kiskunság Termelőszövetkezet, az ország és a megye sok más közös' gaz­daságához hasonlóan igyekszik minden évben többet és jobban termelni. Gondosan vizsgálják állandóan az adottságaikat és annak az üzemágnak á fejlesz­tésére fordítanak nagyobb fi­gyelmet, melynek a termelése a leggazdaságosabb. A múlt év­ben például a Kiskünság Tsz- ben még narom fajta baromfi­val foglalkoztak, 30 ezer pulykát, 8 ezer libát és 230 ezer csibét ne­veltek, illetve értékesítettek. Ebben az évben átszervezték a " a baromfitenyésztést és csak csibével foglalkoznak. Megvaló­sítja!. a valóban korszerű nagy­üzemi nevelésűket és az év vé­géig több mint 400 ezer mint­egy 1 kilós csirkével járulnak hozzá az ország baromfihús­ellátásához. Rövid látogatást tettünk az egyik baromfigondozó házas­párnál. Kürti János és felesége már sok-sok esztendeje foglal­kozik baromfineveléssel. Há­rom esztendővel ezelőtt jöttek át a Kiskunságba a helybeli Vörös Októberből. Azóta a vá­rosszéli gépesített telepen dol­goznak, egymást váltva tizenkét óránként. Tavaly a 24 ezer rá­juk bízott csibe mellett 21 ezer 500 pulykát is felneveltek ér­tékesítésig. Ebben az évben, a profilírozás következtében már csak csirkéket szállítanak el er­ről a telepről is. Jelenleg 13 ezer hófehér szárnyas gyarapo dik súlyban, s február első nap­jaiban mint rántani való csir­kéket adhatják át a kereskede- delemnek. Alig egy hét takarí­tás, fertőtlenítés után február 9-én újabb 13 ezer csipogó kis jószág érkezik és így megy ez majd az év végéig nyolc heten­ként. A profilírozás további érde­kessége, hogy folytatnak egy tavaly megkezdett „kísérletet”. Már a múlt évben neveltek né­hány ezer — a takarmányt job­ban értékesítő — Hunniahibri- det, a hagyományos Bábolnai­fajta mellett, s ebben az évben már a csibék több mint a fele Hunnia lesz. O. L. Kürti Jánosné feltölti az (inetetőt. 9 Kürti János biztosítékot cserél. Ilyen is van! Az egyik svéd cég zajtalan építőgépek és berendezések gyár­tására specializálta magát. A közönséges légkalapácsok zaja több lakótömbnyire is elhallat- szik, az új fajta svéd fejtőkala­pács működése pedig nem kelt nagyobb zajt, mint az aszfalton elhaladó személyautó. A másik újdonság a robbantási munká­latokat könnyíti meg. Alkalma­zása esetén a sziklás talajok, vagy betontömbök robbantása­kor sem maga a robbanás, sem a repeszdarabok hullásának ro­baja nem hallatszik. Ebben az esetben különleges hidraulikus berendezést használnak a zaj elfojtására. Könnyebb leszedni a gyümölcsöt A koppenhágai Risoe kutató- intézet kísérleteket folytatott annak érdekében, hogy ember­nagyságú gyümölcsfákat nevel­jenek ki, amelyekről könnyebb leszedni a gyümölcsöt. A kísér­let során gammasugarakkal ke­zelték a frissen metszett fiatal fákat. Elsőként cseresznye- és almafákkal kísérleteztek. A ku­tatók véleménye szerint tíz év­re van szükség ahhoz, hogy a jelenlegi kísérletek eredményeit összegezhessék. Villamos fa Indiában egészen rendkívüli fa nő. Ha valaki hozzáér, áram­ütést érez. A fa „elektromos po­tenciálja” a nap folyamán több­ször változik. A legmagasabb feszültséget eddig a déli órák­ban, a legalacsonyabbat pedig éjfél körül észlelték. Hogy ne legyen túlságosan meleg Ahol literekben mérik az életet Kbmatológus mérnökök nem­rég olyan sajátos hővisszaverő ablaküveget alkottak, amely le­hetővé teszi, hogy a szobában .-—még a legforróbb napon is hű­vös legyen a levegő. Két vé­kony üveglemezből áll, amely között betét van: igen vékony, átlátszó üveg-, vagy alumínium­hártya. Ez a hártya, akárcsak a tükör, visszaveri a napsuga­rak nagy részét. Míg a közön­séges üveg minden négyzetmé­terén óránként 460 kilogramm kalória hő jut keresztül, a visz- szaverő üvegen át csak 175 ki­logramm kalória. Petőfiről képekben Az első Petöfi-ünnopélyt Kiskunfélegyházán tartották, nem sokkal a kiegyezés után, 1867. október 13-án. Reményi Ede világhírű hege­dűművész javaslatára — és jelentékeny anyagi támogatásával — ké­szített emléktáblát avatták fel ezen a napon. Arany János is támo­gatta az elgondolást: „Hol Petőfi Sándor zsenge évei lefolytak, az utódok és az idegenek számára maradandó emlékkel’ jelöljék meg. A kiskunok székvárosában még ugyanabban az évben teret nevez­tek el a forradalom költőjéről és Kossuth Lajosról. Erre az intézke­désre is Reményi javaslatára került sor. 1900-ban a teret — mint Fekete János kutatásaiból tudjuk — visszacsatolták az Aranykéz ut­cához, amely akkor teljes hosszában Petőfi Sándor nevét vette fel. A felszabadulás után a városháza előtti teret is a költőről nevez­ték el. A félegyházi Petöfi-kultusz vázlatos áttekintésekor meg kell em­líteni, hogy 1922. október 29-én a Petrovits-mészárszék előtt felavat­ták Küllő Miklós, korábban Segesváron felállított — és onnan elszál­lított — Petőfí-szobrát. .4 száztöven éves jubileumot — többek között — egy tartalmas, szép kiállítással ünnepli Kiskunfélegyháza népe. A múzeumban ké­szült felvételünk (Tóth Sándor alkotása) ennek egyik részletét ábra zolja. literekben mérték az életet, amely belekapcsolódik sok-sok ember és egy újjáépülő ország vérkeringésbe. (Szabó Ferenc felvétele) Hosszú sor kígyózik a kis­kunhalasi kór­ház véradó ál­lomásának aj­taja előtt. Min­denki első sze­retne lenni, hogy minél előbb elküld- hessék vérét a vietnami sebe­sülteknek. A véradók vala­mennyien mun­kásőrök a Brin- kus Lajos mun­kásőregység tagjai. Van köztük olyan is. aki betegál- lonríányból jött el, hogy ki ne maradjon, mert influenzás. A több na­pig tartó vér­adás végén 45 litert adtak a kiskunhalasi munkásőrök. Vietnamban már elhallgat­tak a fegyve­rek, újjáépítés­re készülnek, akik épségben túlélték a há­borút, de élni, s mielőbb talpra állni akarnak azok is. akik ma még sebesülten fekszenek a kórházban, s akik­nek naponta talán többször is szükségük van az életet adó vér­re. Kiskunhalason a napokban G13 G] g B] g g g bj ej gj g g cg g] ej cg G] g g g g g g gjg] El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El A újévi ajándéka Minden VIDEOTON gyártmányú televízióhoz (az Elektron 20 és 24 kivételével) — mindaddig, amíg a készletünk tart — 500 Ft értékű ajándékutalványt adunk kedves vevőinknek. A televíziók 10% előleg lefizetése mellett OTP hitelle­vélre is kaphatók. Díjtalan házhoz szállítás. Különösen ajánljuk: az Olimpia Super, a Rekord és a Minivisor készülékeket. BIK RÁDIÓ-VILLAMOSSÁGI szaküzletei Kecskeméten: Szabadság tér 1., Rákóczi út 12. Kiskunfélegyházán: Wesselényi u. 1. Hajón: Béke tér 11. Kiskunhalason: Lenin tér 1. Kalocsán: I. István u. 33. 245 LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE LE IE LE 51 LE Lehet-e két mokkacukorral több? A Táplálkozástudományi Inté­zet állandóan napirenden tartja azt a fontos kérdést, hogy mikor, mennyit, hogyan és milyen táp­anyagokat célszerű fogyasztani. Mit mond a helyes táplálkozás­ról a szakember? A téli hónapok beköszöntésével többé-kevésbé megváltozik a fo- r gyasztási cikkek választéka. Egye­sek úgy vélik, hogy nem nyílik mód a választékra mert meg­feledkeznek a mirelit készítmé­nyekről, és a konzervipar termé­keikről — gondolok itt a gyü­mölcs- és főzelékfélékre, melyek nagyon fontosak a szervezet szá­mára. A hazai táplálkozás egyik legnagyobb hibája, hogy sokat eszünk, de kevésbé értékes táp­anyagokat fogyasztunk. Ilyen ér­téktelen anyagból adódik a köz­kedvelt édességek magas kalóriá­ja, melyeket üres kalóriának is nevezhetnénk — évente az egy főre eső cukorfogyasztás 20 év alatt 16 kilóról 33 kilóra emelke­dett. Ezen túlmenően, Magyaror­szágon főleg a kenyérfélékre, lisztre, zsírra építenek, melyek mindegyikét kisebb mértékben kellene fogyasztanunk a jelenle­ginél, s vele szemben növelni a hús, tojás tej stb. fogyasztását. Rosszul ítéljük meg az energia- mennyiséget — melyet munka­végzéskor használunk fel. Az el­hízás megelőzéséhez a legfonto­sabb a napi kalóriaszükséglet is­merése. Érdemes megjegyezni, hogy a szükséges kalóramennyi- ségen túlmenően, ha csak két da­rab ( közepes nagyságú almával fogyasztunk többet, ezt 20 perces séta, kilenc perces úszás, 12 per­eces kerékpározás útján dolgozhat­juk le. Ha naponta csak 20 kalória — 2 mokkacukor — a többletfelvé­tel, ez a kis mennyiség egy év alatt másfél kiló, 10 év alatt 15 kiló testsúlytöbbletet, vagyis elhí­zást eredményezhet. Elnézés hosszú távon HATODIK büntetésének kitölté­se után alig két évvel Mórocz Jó­zsef jelentkezett a móriegáti Pe­tőfi Termelőszövetkezetben, ahol éppen vezetőt kerestek a galvani­záló üzembe. Az akkor negyven­egy éves Mórocz Józsefnek tech­nikusi végzettsége volt, ismerte a galvanizálás minden részletét, hiszen apja is ezt a mesterséget űzte. A szövetkezet vezetői nem vizsgálgatták tehát, hogy kiféle ember ez a jelentkező, nem kér­tek tőle erkölcsi bizonyítványt, hanem azonnal munkába állítot­ták, havi 4200 forintos fizetéssel. Az üzem jól működött — leg­alábbis látszólag. A nem éppen jó adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezet évi jövedel­mének ötven százalékát a gal­vanizáló üzem hozta, s ez minden gyanú, sőt minden ellenőrzés fölé helyezte az üzemvezetőt. Nem érdekelte a közös gazdaság vezetőit, hogy Mórocz mit és ho­gyan dolgozik, megelégedtek az­zal, hogy jött a haszon. Igaz, voltak problémák az üzemvezető­vel: gyakran ittas állapotban je­lent meg a munkahelyén, s emiatt többször figyelmeztették. Aztán, mivel semmit nem ja­vult a helyzet, sőt a tsz érde­kében folytatott tárgyalásokon is az asztal alá itta magát, s onnan kellett kihúzni, 1970 szeptemberé­ben fegyelmileg megvonták tőle a nyereségrészesedést. Mórocz József azonban gon­doskodott arról, hogy azért neki mégis legyen „nyeresége”: sik­kasztott. Ebben meglehetős gya­korlattal rendelkezett, hiszen ko­rábbi hat büntetése közül négyet sikkasztás miatt szabtak ki rá. Egyszer tiltott határátlépés kísér­lete miatt csukták be, s egyszer pedig, mert nem fizetett tartás­díjat. Maradjunk azonban a sik­kasztásoknál, illetve azoknál a manipulációknál, amelyeket a móriegáti Petőfi Termelőszövet­kezet sérelmére követett el hosz- szabb időn át és gátlástalanul. Ehhez társra volt szüksége, s azt meg is találta Rimóczi Sándor kecskeméti galvanizáló kisiparos és Tóth Sándor Kálmán, a tsz raktárosa személyében, aki Mó­rocz utalványozására adta ki az anyagot. EDDIG NEM IS lett volna baj az utalványozással, de mert az üzemvezető rájött, hogy az anyag­felhasználást, annak szükséges mértékét senki nem kéri tőle számon, elkezdett „gazdálkodni” a közös rovására, a saját zsebé­re. Egész sor olyan anyagot, amelyet fel sem használtak, úgy tüntettek fel, mintha azt fel­használták volna, s így gyakor­latilag kimaradt anyag, amit az­tán eladtak a kisiparosnak. Sőt még jobban megciírázták az ügy­vitelt: az utalványozott, de fel nem használt anyag a raktárban maradt, majd Mórocz újább számlát szerzett, többek között Rimóczitól, s az anyagot ismé­telten kifizettette a termelőszö­vetkezettel. Itt is találkozunk azzal a más helyeken már igen jól bevált módszerrel, hogy Mórocz elszá­molásra pénzt vett fel a közös kasszából, majd a vásárlás után számlával igazolta, hogy milyen mennyiségű anyagot mennyiért vásárolt. Azt azonban már sen­ki sem ellenőrizte, hogy a szám­lán levő adatok megfelelnek-e a tényleges helyzetnek, tehát, hogy Mórocz valóban annyit vá- sárolt-e, ínint amennyinek az árával elszámolt. Ezt úgy látszik bizalmi kérdésnek tekintették Móricgáton, mert ha már er­kölcsi bizonyítványt nem kértek tőle; akkor nem kicsinyeskednek holmi filléres elszámoltatással. De még ennél is nagyobb vona­lú volt a tsz vezetősége: az üzem működéséhez nem készíttettek fel­használási anyagnormát sem. Így fogalmuk sem volt miből mennyi kell a gazdaság működéséhez, a folyamatos munkához. Pedig elég lett volna egyszer megnézni a számlát és a rajta feltüntetett anyagmennyiséget,, s összehasonlítani a ténylegesen vásárolt súllyal. így például ak­kor, amikor 1969-ben Mórocz Rimóczitól négyezer forint érté­kű anyagot vett, de mert az el­adó 27 985 forintos számlát volt hajlandó aláírni, nyolcezret fi­zetett ki neki, a többit, 19 985 fo­rintot „megtakarította” az üzem­vezető, azaz felvette a pénztár­ból és elsikkasztotta. VOLT AZONBAN olyan eset is, hogy csupán számla kellett Mórocznak. így 1970. decemberé­ben elment Rimóczi Sándor laká­sára Kecskeméten, a Volkertelep- re. Kérte, hogy 28 kiló súlyú és 8400 forint értékű anyag vá­sárlásáról adjon számlát neki. Ezt ötszáz forintért megkapta Mórocz, rohant a számlával a< tsz pénztárába, s ott minden gyanú nélkül kifizették neki a 8400 forintot. Az üzemvezetőnek számtalan és több ezer forintos tételű manipulációja volt még. Bizonyára folytatta volna üzel- meit, ha 1971. elején, amikor Mórocz József beteg volt és az üzemet Csorba Lajos technikus vezette, észrevette Csorba, hogy sokkal kevesebb anyag fogy, ha Mórocz nincs ott. Ez feltűnt neki, de bizonyíték nem volt a kezében. Az alkalmat — mármint a leleplezésre — maga Mórocz kínálta fel. Kecskeméten járt Tóth Sándor Kálmánnak 1971. május 11-én, s másnapra mind­kettőjüknek szabadságot kért. Tudta azt is Csorba, hogy mind­kettőnek gépkocsija van, s bi­zonyára anyagot visznek Kecs­kemétre eladni. Értesítette a rendőrséget, hogy útközben iga­zoltassák majd Mórocz Józsefet és társát. Mórocz és Tóth az in­dulás előtt négy tábla anódát tett a gépkocsiba, de — amint ké­sőbb kiderült, nem Kecskemét­re, hanem Budapestre igyekeztek volna. Nem sokkal azonban az indulás után a rendőrség igazol­tatta őket, s a csomagtérben megtalálták az anódákat. Szállí­tólevél persze nem volt. A súlyt azonban meg lehett állapítani1. Kiderült, hogy a négy tábla anóda összesen 28,5 kiló és hiva­talos ára 8248 forint. Mindkettőjüket azonnal letar­tóztatták, s a nyomozás során derült ki Rimóczi Sándor köz­játéka is. A Kiskunhalasi Já­rásbíróság ítéletét a megyei bí­róság nemrégiben emelte jog­erőre, s ennek megfelelően Mó­rocz Józsefet halmazati bünteté­sül két és fél évi fegyházra ítél­te, s két évre eltiltotta a köz­ügyekben való részvételtől. Ri­móczi Sándor másfél évi sza­badságvesztést kapott, de annak végrehajtását a bíróság három évre felfüggesztette. Tóth Sán­dor Kálmán tízhónapi szabadi ságvesztést kapott, amelynek végrehajtását a bíróság ugyan­csak felfüggesztette két évi pró­baidőre, ugyanakkor mellékbün­tetésként 1000,— forint megfizeté­sére kötelezte. AZ, HOGY MOROCZ József és társai tulajdonképpen hány ezer forint kárt okoztak a hosszú ideig elnéző termelőszövetkezet­nek, majd a kártérítési per során állapítja meg a bíróság. Gál Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom