Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

PETŐFI NÉPE • MU január 31. 0 ESEMÉNYEK SOROKBAN Prumiszlov és Wasiúagt** Walter Washingtonnak, Wa­shington polgármesterének meg­hívására az Egyesült Államok fővárosába érkezett V. Promisz- lov, a Moszkvai Városi Tanács el­nöke. A szovjet vendég az ameri­kai fővárossal, a város gazdálko­dásával és az épülő metróval is­merkedik. Megtekinti továbbá a lakásépítkezéseket és kereskedel­mi központokat. MŰKÖDIK AZ <1J VULKAN 0 Változatlanul erős vulkánikus tevékenység tapasztalható Iz- land természeti katasztrófa ál­tal sújtott vidékéig. Rockefeller Romániában A keddi bukaresti lapokban közlemény jelent meg arról, hogy Nicolae Ceausescu, a Román Ál­lamtanács elnöke fogadta David Rockefellert, az amerikai Man­hattan bankház elnökét. Az ame­rikai pénzemberrel George Ma- covescu külügyminiszter, Florea Dumitrescu pénzügyminiszter és több más hivatalos román sze­mélyiség is találkozott. Richardson­az USA« hadügyminisztere Az amerikai szenátus hétfőn 81:1 arányban megerősítette Elliot L. Richardson Nixon elnök új kormányának hadügyminiszteré­vé történt kinavezését. Autó — minden negyedik lakosnak Az NSZK flensburgi közlekedé­si hivatala 1973, január 1-i sta­tisztikája szerint Nyugat-Német- ország a motorizáltság terén felr zárkózott Svédország és Francia- ország mellé. Az adatok szerint az NSZK minden negyedik lako­sára jut egy gépkocsi. Cabral merénylői Mint a Soleil című szenegáli lap írja: Amilcar Gabralnak, a Guinea (Bissau) és a Zöldfoki­szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja (PAIGC) főtitkárának merénylői vallomásukkal alátá­masztották, hogy Portugália és a nyugati államok felderítő szolgálata bűnrészes Amilcar Cabral meggyilkolásában és ab­ban a sikertelen kísérletben, hogy a párt számos vezetőjét Conakryból Bissauba hurcolják. A letartóztatott merénylők vallomása szerint a portugál hatóságok kijelentették' készek függetlenséget adni Guinea (Bissau) népének az esetben, ha felszámolják a PAIGC-ot. Por­tugália valójában fenn kívánta tartani magának és a NATO- nak a Zöldfoki-szigeteket, mint „legfontosabb stratégiai tá­maszpontot” a felszabadító moz­galmakkal vívott harcban. Kuba és az Egyesült Államok Az Egyesüli Államokban egyre többen bírálják a Kuba elleni gaz­dasági és diplomáciai elszigetelés hivatalos politikáját. Hétfőn a képviselőház 12 republikánus párti tagja jelentést tett közzé, amely aláhúzza, itt az ideje, hogy az Egyesült Államok „norinali- zálja kapcsolatait Kubával”. A jelentés írói úgy vélik, hogy ez megfelelne az Egyesült Államok érdekeinek, hozzájárulna a fe­szültség enyhítéséhez a nyugati féltekén, az egész világon. Fel­szólítják Washingtont: támogas­sa az amerikai államok szerve­zetében elhangzott perui indít­ványt. Ez javasolja, hogy az amerikai államok szervezete tö­rülje el azt a határozatot, mely tiltja, hogy a szervezet tagálla­mai kapcsolatokat létesítsenek Kubával. A képviselőcsoport sze­rint a 'szenátusnak és a képvise­lőháznak meg kellene vitatnia az amerikai—kubai kapcsolatok kérdését. A saigoni rezsim kelepcéje A lakosság döntsön Vietnam újraegyesítéséről Az iskolában és otthon (Folytatás az 1. oldalról) ki Egyetem KISZ-szervezetével egyetemi előkészítő tanfolyamok szervezésére. A negyedik osztá­lyosok a tavaszi szünetben vesz­nek részt foglalkozásokon Bala- tonlellén, a harmadikosokat nyá­ron készítik fel a következő tan­év feladataira. Itt kell megjegyez­nünk, hogy a továbbtanulást tá­mogató ösztöndíj összege több mint másfélmillió forinttal nö­vekszik a következő tanévben. Az ösztöndíjat a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekei kapják. Az ifjúsági turizmust, a nyári szórakozást támogatja anyagilag az Országos Ifjúságpolitikai Ta­nács. Külföldi és hazai utazások­hoz, táborozáshoz ad hozzájáru­lást a fiataloknak, napi —20 fo­rint értékben. Bács-Kiskun me­gyében az idén csaknem huszon­ötezer diák és pályakezdő része­sül ebben a kedvezményben. K. Gy_ Zambia és Rhodesia ügye a Biztonsági Tanács előtt Zambia, Guinea, Kenya, Szu­dán és Jugoszlávia kérésére hétfőn délután rendkívüli ülést tartott az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa, hogy megvitassa a zam­biai—rhodesiai határon kiala­kult aggasztó helyzetet. Az ülésen Paul Lusaka, zam­biai delegátus tényekkel bizo­nyította, hogy a rhodesiai és dél-afrikoi fajgyűlölők összees­küvést szőnek a portugál gyar­matosítókkal. A zambiai nagykövet 12 pon­tos programot terjesztett a tes­tület elé, amelyben felkérte a tanácsot, hogy ítélje el Rhodesia nyilvánvaló agresszióját és ka* tonai fenyegetésekkel kísért gazdasági zsarolását. Lusaka kijelentette, hogy kormánya katonai támadástól tart, mivel a határon állomásozó rhodesiai csapatokat négyezer dél-afrikai katonával erősítették meg. A nagykövet javasolta, hogy poli­tikai és katonai helyzet felmé­rése céljából a BT küldje el különleges képviselőjét a hely­színre. Nagy-Britannia delegátusa vá­laszbeszédében elvetette a szank­ciók megszigorításának gondo­latát, a szovjet küldött viszont a Rhodesia ellen hozott szank­ciók megerősítése mellett fog­lalt állást. Ellenzik Tanaka programját SAIGON Huszonegyórás veszteglés után, Bunker amerikai nagykövet köz­benjárására hagyhatták csak el a VDK-nak és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány­nak a. négyoldalú katonai vegyes­bizottságba delegált tagjai a Tan Son Nhut-i légitámaszponton lan­doló repülőgépeiket. A Thieu- rendszer ugyanis ennek előtte olyan űrlapokat szándékozott ki­töltetni és aláíratni a VDK és a DIFK képviselőivel, amelyek a rendszer egész Dél-Vietnamra ki­terjedő szuverenitását ismertették volna el; A katonatisztek jelenleg a számukra eredetileg kijelölt lé­gitámaszpont körzetében tartóz­kodnak. A saigoni hatóságok másodíz­ben próbálták már. önmaguk tel­jes elismerésének: kelepcéjébe csalogatni a VDK és a DIFK képviselőit, s ezzel lehetetlenné tették a négyoldalú katonai ve­gyesbizottság érdemi munkájának megkezdését. Mindennek következményeként a bizottság 48 órával a tűzszünet beállta után — kedd reggelig — nem fogalhatta el helyét a kije­lölt ellenőrző pontokon, nem tel­jesíthette a békemegállapodás ide vonatkozó rendelkezését. James Richardson kanadai had­ügyminiszter a parlamentben be­jelentette, hogy a vietnami partok közelébe vezényelték a Terra Nova nevű rombolót. A hadihajó ki­képző feladatokon kívül a nem­zetközi ellenőrző és felügyelő bi­zottság kanadai tagozatának renr delkezésére fog állni, amennyiben Vietnamban újra háborús cselek­ményekre kerülne sor. A bonni külügyminisztérium szóvivője hétfőn közölte, hogy az NSZK külképviseletei a kö­zelmúltban. új ajánlásokat kap­tak a minisztériumtól az NDK diplomatáival szemben tanúsí­tandó magatartásukat illetően. Ezek értelmében a „német nagy­követ.” elnevezést „a Német Szö­vetségi Köztársaság nagykövete” elnevezésre kell felcserélni, ha ez idáig nem történt volna meg. PÁRIZS A VDK és a DIFK külügymi­nisztere hétfőn este nagyszabás- fogadást adott Párizsban, melyen Nguyen Duy Trinh, a VDK mi­niszterelnök-helyettese és külügy­minisztere, valamint Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügymi­nisztere nyilatkozott az újság­íróknak. Mindketten elítélték a vietnami tűzszünet súlyos megszegését, me­lyet a saigoni rezsim követett el, s kifejezték meggyőződésüket, hogy a közvélemény a megálla­podások tiszteletben tartására kényszeríti majd a Thieu-kor- mányzatot. Nguyen Duy Trinh, a Vietnam­mal foglalkozó nemzetközi konfe­rencia színhelyéről szólva azt mondotta: „Párizst javasoltunk, de a kérdést az összes érdekelt feleknek kell eldönteniök.” A demokratikus Vietnam kül­ügyminisztere végül Vietnam új­raegyesítéséről azt mondotta, hogy az a lakosság akaratától függ, és konzultációk útján, kényszermen­tesen fog megvalósulni. TOKIO A japán kormány keddi ülése után Ohira külügyminiszter új­ságíróknak kijelentette, hogy Ja­pán közvetlen kapcsolatot kíván teremteni a VDK-val. Ennek ér­dekében a külügyminisztérium a közeljövőben küldöttséget me­neszt Hanoiba. Sikeres kapcsolat felvétel esetén Japán nemcsak a háború utáni gazdasági segítség kérdését vitatja meg a VDK-val, hanem felveti a diplomáciai elis­merés kérdését is. A japán kormány tavaly feb­ruár óta nem hivatalos érintke­Az NSZK külképviseloaiek — olvasható az ajánlásokban — olyan „korrekt” magatartást kell tanúsítaniuk az NDK-beli diplo­maták iránt, mint amilyen a normális kapcsolatban levő ál­lamok megbízottai között szo­kás. A bonni külügyminiszté­rium, azt ajánlja, diplomatái­nak, kerüljék a súrlódásokat és a vitákat az NDK diplomatáival, ugyanakkor ne mutassanak irá­0 Egyre nagyobb számban (ér­nek vissza lakóhelyükre Dél- Vietnamban azok a menekül­tek, akik a harcok és a bom­bázások miatt korábban kény­telenek voltak elhagyni ottho­naikat. zést tartott fenn a VDK-val, s a japán külügyminisztérium délke­let-ázsiai osztályának vezetője tit­kos- látogatást tett Hanoiban. Ezt követően vietnami gazdasági kül­döttség járt Japánban. Ohira nyilatkozatából az is ki­derül. hogy Tokió és Hanoi kö­zött már megkezdődtek a tárgya­lások a nemzetközi Vöröskereszt, a VDK-nak nyújtandó japán gaz­dasági segélyről. Tanaka minisz­terelnök a parlament hétfői vitá­jában kijelentette: sok minden­nek kell történnie addig, amíg a japán kormány hivatalosan elis­meri a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. nyukban „túlzott barátságot”í ne tartsanak velük „különlege­sen szoros kapcsolatokat”. Ha eddig .tilos volt nyugatnémet dip­lomatáknak a szocialista Német­országból jött társaikkal kap­csolatot tartaniuk, most az lesz a szabály, hogy az NDK-diplo- máták „bevonandók” az illető NSZK-külképviselet protokollá­ris és társadalmi tevékenységé­nek valamennyi rendezvényébe. Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: A japán parlamentben meg­kezdődött az interpellációs vita Tanaka miniszterelnök program­beszéde felett. A szocialista kép­viselők követelték a nagyará­nyú katonai költségvetés befa­gyasztását és tekintettel a viet­nami békére, a japán—amerikai biztonsági rendszer felszámolá­sát, beleértve az amerikai tá­maszpontok eltávolítását az or­szág területéről:. Tanaka miniszterelnök általá­nosságokban mozgó válaszai nem elégítették ki sem az interpel­láló képviselőket, sem — amint azt a parlamenti vita sajtóvissz­hangja bizonyítja — az ország közvéleményét. A miniszterel­nök a jelek szerint nem változ­tatott korábbi álláspontján, sem a belpolitikai, sem a külpolitikái kérdésekben. Ragaszkodik a nagytőke érdekeit szem előtt tar­tó gazdaságpolitikához és függet­lenül a vietnami békétől és a nemzetközi feszültség általános csökkenésétől, továbbra is kitart a japán—amerikai katonai szö­vetség fenntartása, sőt erősítése mellett. Lengyelország részt vesz a bécsi konzultáción Javul a kapcsolat az NDK és az NSZK között Holnap és holnapután Vietnamban Közös front Izrael ellen Az Arab Liga Védelmi Ta­nácsának rendkívüli ülésszakán résztvevő 18 arab állam kül- ügy- és hadügyminiszterei egyetértenek abban, hogy kö­zös frontot kell kialakítani Iz­rael ellen — jelentette ki El Sazli tábornok, az Egyiptomi Fegyveres Erők vezérkari főnö­ke. A tanácskozás résztvevői va­sárnap határozatot hoztak ar­ról, hogy Ahmed Iszmail egyip­tomi hadügyminiszter főparancs­noksága alatt egyesítik a déli (egyiptomi), keleti (jordániai és északi (Szíriái) frontot. E hatá­rozattal kapcsolatban El Sazli tábornok1 hangoztatta, az arab államok tudatában vannak an­nak, hogy Izrael nem vonja ki csapatait ■ saját jószántából a megszállt • területekről. A palesztinai felszabadító szer­vezet képviselője, Jusszef Al- Nadzsar a- védelmi tanács hét­fői ülésén:! kijelentette, hogy a szervezet csak akkor hajlandó tevékenységét a közös arab pa­rancsnokságnak alárendelni, ha az Izraellel való összecsapás időpontját kitűzték. Hangsúlyoz­ta azt is, hogy a palesztin ge­rillák csak' akkor térnek vissza Jordániába, ha a kormány en­gedélyezi, hogy az ország terü­letéről hajtsák végre Izrael-elle- nes akcióikat. A lengyel külügyminisztérium január 28—29-én tájékoztatta Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, Kanada; Norvégia, az NSZK, az Egyesült Államok, Tö­rökország, 'Nagy-Britannia és Olaszország varsói diplomáciai képviseleteinek vezetőit arról, hogy a. lengyel kormány megbí­zottai részt vesznek az európai országok, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegátu­sainak az európai haderőcsök­kentési konferenciát előkészítő bécsi előzetes :tonzultációján. A lengyel küldöttség janikor 31-én kész megkezdeni a megbeszélé­seket. Lengyelország álláspontja sze­rint Európa haderőcsökkenté­sének konkrét problémáit azok­nak az országoknak kell megtár­gyalni és megoldani, amelyek csökkenteni fogják haderőiket és fegyverzetüket, valamint ame­lyeknek területén csökkentésre kerülő haderők állomásoznak. Az európai haderők és fegy­verzet csökkentésével összefüg­gő bécsi előkészítő konzultációk i.azigazdája, az osztrák kormány csaknem minden szükséges in­tézkedést megtett ahhoz, hogy a tanácskozások a tervezett idő­pontban, január 31-én — ma — megkezdődhessenek. Ez tűnik ki dr. Ernst Stocknak, a hofburg- beli kongresszusi központ igaz­gatójának hétfői nyilatkozatából. Ausztria egyelőre csupán a „semleges barát” szerepet játsz- sza; státusza legfeljebb akkor változik majd, ha az előkészítő konzultációkba — saját kívá­nalmainak megfelelően — sem­leges országok is bekapcsolód­nának. A Varsói Szerződés meg­hívott országai hétfőn közzé­tett jegyzékeikben kivétel nélkül utalnak arra, hogy egyfajta rész­vétel lehetőségét az összes ér­dekelt ország előtt nyitva kell tartani. Változások az IRA vezetőségében Egy nappal azután, hogy meg­emlékeztek a londonderry-i vé­res vasárnap halálos áldozatai­ról, hétfőn ismét dörögtek a fegyverek Belfastban. Ismeret­len tettesek megöltek egy 22 éves fiatalembert és egy 14 éves fiút. Mindketten katolikusok voltak. Még héfőn este 22 kilogram­mos bomba robbant Belfast egyik legnagyobb ipari konszernének, a Harland és Wolff hajógyáí irodaépületében. A merényletnél' nem volt emberáldozata. Belfasti jelentések, IRA-fofi> sokra hivatkozva úgy tudja»« hogy a szervezet ideiglenes szár­nyának irányítását egy hárovr« tagú parancsnokság vette át. Szuhe-Bátorra emlékezünk Mi történik a következő na­pokban és hetekben Vietnam­ban? — a kérdés nemcsak jogos, izgalmas is és a megfogalmaz­ható válaszhoz egyáltalán nem elegendő a Párizsban aláírt sok­sok okmány, a tűzszüneti megál­lapodás és a kiegészítő egyez­mények számos paragrafusának ismerete. Van ugyanis, jó néhány olyan eleme a; mást következő idők­ben várhat® fejlődésnek, amely egyáltalán iram- a. párizsi megál­lapodások: hányában hat. Itt van mmdjant az első: hirtelené- ben „köztáitvényes. bűntettesek­ké” minősítetitek át meghatáro­zatlan. számúi mindenesetre igen sok, a. saigoni; rendszer börtö­neiben sínylődő politikai fog­lyot. Az első — és bizo­nyára nem az utolsó! — saigoni mesterkedés ez abból a célból, hogy megRacilje a párizsi meg- állapodaa nyolcadik cikkelyének végrehajtását. Ez a cikkely ír­ja elő; hogy a két dél-vietnami félnek kell megoldani a Dél- Vietnamban letartóztatott és fogva tartott vietnami polgári személyek szabadon engedésé­nek kérdését. A világsajtó szinte egyöntetűen 300 000 főre teszi a Thieu-féle börtönökben és tá­borokban őrzött hazafiak szá­mát — a következő napok és hetek egyik nagy fontosságú po­litikai küzdelme azért folyik majd, hogy ezek a hazafiak visz- szanyerjék szabadságukat. Lényegbevágó, talán a legfon­tosabb kérdés a párizsi megál­lapodásokban pontosan körülírt új szerv megalakulása Dél-Viet- namban. A 12. cikkely írja elő, hogy a tűzszünet után haladék­talanul konzultációkat kell kez­deni a „nemzeti megbékélés és egyetértés három egyenjogú ösz- szetevőkből álló országos ta­nácsnak” létrenozását. Az orszá­gos tanács, amelyet a két dél­vietnami féi konzultációja ered­ményeinek alapján kell életre- hívni, megalakulása után ala­csonyabb szintű tanácsok is szer­veződnek majd. A tanácsoknak kell segíteni abban, hogy a két dél-vietnami fél, tehát a DIFK és Saigon, mielőbb megállapod­jon a belső problémákról. A párizsi egyezmény határidőt is megjelöl — lehetőleg 90 nap múlva kellene aláírni ezt a meg­állapodást, azaz április 29. és május 1. között. A következő napok eseltiényei között tehát ott kell lennie a nemzeti megbé­kélés és egyetértés országos ta­nácsa. megalakulásának. Az első lépés itt a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front poli­tikáját megvalósító Ideiglenes Forradalmi Kormány küldöttei­nek Saigonba érkezése lesz. A'- DIFK első megbízottjai, a fegy­verszüneti közös katonai, bizott­ság 20 főnyi, csoportja már va­sárnap megérkezett Saigonba. S holnap vagy holnapután meg kell kezdődni a megbeszélések­nek a DIFK,. a semleges politikai erők és Thieu kormányzata kép­viselői között is — ezt: világo­san előírja az egyezmény. Van aztán még korábbi; határ­idővel jelzett tennivaló is: feb­ruár végéig össze kell ülnie: an­nak a nemzetközi konferenciá­nak, amely a tűzszünet után most már a béke megvalósítá­sát szavatolja és kidolgozza: a. „hogyan tovább” valamilalfe me­netrendjét az oly sokat szenwa- dett ország számára. A- feurfe- renciaasztal körül helyet fog­lalókról intézkedik a párizsi ‘egyezmény — ott lesz a VDK, a. DIFK és a saigoni kormány kül­döttein kívül az USA, a Szov­jetunió, Anglia, Franciaország, a Kínai Népköztársaság küldöttsé­ge, ott lesz Magyarország, Len­gyelország, Kanada és Indoné­zia, a nemzetközi fegyverszü­neti bizottságban képviselt or­szágok küldöttsége és — esetleg személyesen, vagy megbízottja útján — az ENSZ főtitkára. Ar­ról azonban, hogy hol üljön össze február utolsó napjaiban a konferencia, a következő na­pokban kell dönteni. A tűzszünet életbelépését kö­vető órákban megjelentek a Vietnami Demokratikus Köztár­saság területén azok az ameri­kaiak, akik a VDK parti vizein és a. folyók torkolatában telepí­tett amerikai aknák felszedését végzik el, együtt a VDK had­seregének tűzszerészeivel. Ez a munka szintén az első tűzszüneti hét eseményei között lesz, mint ahogy az amerikai sajtó arról ír, hogy az első héten már megke?- dődik a VDK-ban fogva tartott amerikai pilóták első csoportjá­nak átvétele is Hanoiban. De aligha kétséges: a legfontosabb eseménysornak is azonnal meg kell kezdődnie, hiszen hatvan napon belül ki kell vonni Dél- Vietnamból az amerikai csapato­kat, tanácsadókat, a fegyverze­tet, a lőszert, a hadianyagot. Gárdos Miklós Ma 80 éve született Damdin- gijn Szuhe-Bátor az újkori mongol történelem egyik legki­emelkedőbb személyisége, a forradalmi párt és a népi kor­mány megalakítója. Szuhe-Bá­tor egy arát, azaz szegény mon­gol pásztor fiaként látta meg a napvilágot. Az Októberi Szocia­lista Forradalom hatására Mon­góliában nemzeti függetlenségi mozgalom kezdődött, amelybe teljes aktivitással kapcsolódott be: illegális forradalmi köröket hozott létre, amelynek célja az volt, hogy felszabadítsák Mon­góliát a kínai gyarmatosítók uralma alól, megszüntessék az elmaradt társadalmi rendet és megindítsák az országot a fej­lődés útján. 1920-ban az illegális forra­dalmi körök, Szuhe-Bátor és a mongol történelem másik ki­emelkedő személyisége Csojbal- szan vezetése alatt egyesültek, s megteremtették a Mongol Né­pi Forradalmi Párt megalapítá­sának feltételeit. A párt meg­teremtésében, s az egész forra­dalmi munkában rendkívül nagy segítséget kapott Szuhe- Bátor az orosz forradalmárok­tól. 1921 novemberében a népi kormány küldötteként személye­sen is Szovjet-Oroszországba lá­togatott, s ennek során a két kormány barátsági szerződést írt alá. Az ifjú mongol forra­dalmárt Lenin is fogadta. Az 1921 márciusában megala­kult ideiglenes népi kormány­ban Szuhe-Bátor kapta a had- ügyminiszteri tárcát. Irányítá­sával teremtették meg a forra­dalom reguláris hadseregét, amely a szovjet csapatokkal vállvetve szétzúzta a Mongólia területén garázdálkodó fehér- gárdista csapatokat, s ezzel megnyílt az út a független de- rnokratikusj Mongólia megterem­tésére. A mongol népnek az el­múlt félévszázad sorén elért ha­talmas sikerei, a szocialista építőmunka nagyszabású vívmá­nyai a Szuhe-Bátor által alapí­tott párt politikájának helyes­ségét, az általa elindított törté­nelmi fejlődés igazát bizonyítja (gy. s.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom