Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
4 • PETŐFI NÉI'E • 1973. január 30. tavaszra Csatakosak a kiskunmajsai utcák, füstölnek a kémények, s aki csak teheti, behúzódik a meleg szobába. Kevesen járkálnak ilyen csúf időben az utcán, de akik el is sietnek a Cipész Szövetkezet előtt, nemigen gondolnak arra, hogy benn teljes erővel folyik a tavaszi készülődés. A cipészek már búcsúznak a téltől a csizmáktól, a tervezők asztalán nyári szandálok mintái, a raktárban szandáloknak való bőr, a műhelyekben befejezték a gépek átállítását az új termekek gyártására. — Múlt évi tervünket sikeresen teljesítettük — mondja Hegyes Ferenc elnök. — Harminckétezer pár csizmát. 30 ezer pár női szandált és 10 ezer pár női cipőt gyártottunk. Az idei első félévi kapacitásunk lekötése már megtörtént, a Tiszántúli Cipő- kereskedelmi Vállalattal 35 ezer pár női szandál és 4 ezer pár női cipő gyártására kötöttünk szerződést. Műszaki gárdánk néhány héttel ezelőtt nekilátott a termelés előkészítésének és február elsején teljes erővel megkezdjük a női szandálok gyártását. Idei áraink egyébként olcsóbbak lesznek. A múlt évben ugyanis magas volt az önköltségünk, mert negyven modellt készítettünk. Egy-egy modellből viszonylag kis mennyiségre volt szükség, sok volt az átállás, ezért költségesebb volt a gyártás. Gondos piackutatás után ebben az évben csak a két legkeresettebb modellt gyártjuk. Bízunk abban, hogy öt színben készített kitűnő minőségű szandáljaink az idén is megnyerik a vásárlók tetszését. Naponta 450 pár kerül le belőlük a gyártószalagokról és remélhetőleg február 15-én elindíthatjuk az első 5 ezrei szállítmányt. Saját nevelésű szakembereink elismerésre méltó módon dolgoznak és tanulnak tovább. Műszaki vezetőnk tavaly szerezte meg az üzemmérnöki diplomat, ketten szakközépiskolába járnak, egy közgazdasági technikumi tanulónk van és a gyártáselőké- szitőnk is rövidesen üzemmérnök lesz. Idei terveink? Elsősorban szeretnénk olyan kiváló minőségű árut gyártani, amely ellen nem merülhet fel kifogás. Tavaszra szeretnénk befejezni az ősznél megkezdett műhely építését, amelyben helyet kap majd a javítórészleg és az így felszabaduló hely zavartalanabbá teszi a termelést. Reméljük, .‘ ikerül megvenni az első félév végén azt a korszerű NDK kaptafázó gépet, amely 7—8 ember munkáját pótolva jelentős mértékben növelheti majd a termelékenységet. Mérlegzáró közgyűlésünket márciusban tartjuk — mondotta befejezésül Hegyes Ferenc elnök. — Végleges adatokat még nem mondhatok, de tagjaink u tavalyihoz hasonló összegeket kapnak. A bal oldali felső képen: a szövetkezet tmk-rész- lege — a műszakiak tervei alapján — olyan hajtatógépet készített, amellyel maguk tudják elkészíteni a. szabászkéseket. Ezzel a módszerrel mintegy 50 százalékos önköltségcsökkentést tudnak elérni, mert az eddig 50 ezer forintért vásárolt kések így alig íff—25 ezer forintba kerülnek. Apró Nándor a hajtatógéppel dolgozik. Alsó kép: a két szabászgép már teljes erővel dolgozik a szandálok „alkatrészeinek” elkészítésén. Kertész József, a szövetkezet műszaki vezetője Trója Erzsébet szabásznő munkáját ellenőrzi. Korszerűsítik a tejipart A Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat hamarosan megkezdi a gipsz-perlit válaszfallapok gyártását. Az új székesfehérvári építőanyag-üzem osztrák technológia- és gyártóberendezés segítségével, lengyel ragasztógipsz felhasználásával évente 40 ezer négyzetméter, vakolást nem igénylő válaszfalat készít. A gazdaságos és gyorsan szerelhető válaszfalakat lakásokban, irodákban és ipari épületekben egyaránt alkalmazhatják; megfelelő felületi kezeléssel fürdőszobákban és más, vizes helyiségekben is felállíthatják. Több réteg alkalmazásával tökéletes hangszigetelést érhetnek el a gipsz-perlit válaszfalakkal. (MTI) Nem kell vakolni a válaszfalakat • • Országos tejipari felmérés kezdődött. A vállalatok szakemberei négy hónap alatt széles körű elemzésekkel felmérik a tej gyűjtőhálózatát, a körülményeket, ázt, hogy milyen korszerűsítésekre van szükség, és hogy a fejlesztés várhatóan mennyibe kerül majd. Különösen a vidéki tejgyűjtő csarnokokat vizsgálják meg alaposan, mert az eddigi tapasztalatok szerint a tejtermelés és a feldolgozás között levő kereskedelmi—szállítási „láncban” itt akad a legtöbb kifogásolnivaló. A háztáji és a kisebb gazdaságokból' a gyűjtőcsarnokokba kerül a tej. ezekben a létesítményekben azonban nincsen elég hűtőberendezés, így a csarnokokból elszállított tej minősége gyakran kifogásolható. Kevesebb probléma van azokkal a gazdaságokkal. amelyeknek külön tejházuk van. A felmérésekről a Tejipari Tröszt összesítést készít, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban vizsgálnak meg. Ezután tervet dolgoznak majd ki a tejipari fölszerelések, elsősorban a hűtőberendezések korszerűsítésére. illetve a hűtőhálózat kiéoítésére. Az intézkedéstől a tej minőségének javulását várják. »Hitelszövetkezet« Bácsalmáson Nem valamiféle új szövetkezel alakulásáról tudósítjuk olvasóinkat ebben a cikkben, hanem olyan szövetkezet működésének buktatóit akarjuk bemutatni, amelynek vezetői, tagjai már-már úgy tekintik a Bácsalmási Vegyes és Építőipari Szövetkezetét, mint egy hitelszövetkezetet. Igaz, a belső ellenőr több esetben tájékoztatta megállapításairól, észrevételeiről a szövetkezet elnökét, de a hiányosságok megszüntetése, a szabálytalanságok felszámolása érdekében vajmi kevés történt, s inkább a látszat kedvéért nyúltak néhány emberhez. Ezt a gyakorlatot megelégelte valaki és bejelentést tett a Bajai Városi Járási NEB-hez, s ennek nyomán folytatták le a népi ellenőrök a vizsgálatot. dául amikor kiderült, hogy hiányzik valami, azt egyszerűen leírták a Leltárból. így 'tettek 1971. december 31-én is, qmikor a leltározó bizottság (!) .több, mint 12 ezer forint értékű fogyóeszközt kiselejtezett, moha ennék a bizottságnak a selejtezés meghaladja a hatáskörét, sőt azzal kifejezetten ellentétes. Ha belegondolunk, hogy csupán 35 ezer forint, .készpénze volt a szövetkezetnek 1972. közepén, csodálkozhatunk, hogy miféle gazdálkodás, a társadalmi tulajdon védelmének miféle elve valósul meg ott, ahol ugyamakkor közel 51 ezer formt értékű, 1968— 70-ben vásárolt elfekvő anyagot tartanak nyilván? Az eltsnőrzés rámutatott, hogy a szövetkezet anyagi .helyzete ezt nem engedi meg. Talán a vizsgálat nyomán rádöbbentek arra, hogy rendkívül veszélyes, zátonyos vizeken hajóznak, s ennek következménye leltet az is, hogy elsüllyednek. Házépítés hi leibe Hová tűnt az építőanyag? Az első és legszembetűnőbb szabálytalanság, amivel az ellen őrök a szövetkezetben találkoztak az volt. hogy egyes dolgozóknak házépítéshez hiteleket adnak es az igen jelentős összegeket havi részletekben fizethetik vissza. Ez „csak” azért nem szabályos, meid a szövetkezetnek ilyen alapja nincs, de anyagi helyzete sem olyan, hogy tíz és százezer forintot nagyvonalúan, kint hagyjon Olyan embereknek is van tartozása házépítés miatt, akik nem is a szövetkezet tagjai. Így például Burányi József közel 20 r/.ev forinttal, Müller István pedig több, mint tízezer forinttal tartozik a szövetkezetnie k De Imgrund Antal, aki szintén házat építtetett a szövetkezettel, még most is 33 ezer forinttal tartozik Vörös János — aki már szintén nem a szövetkezetben dolgozik'— több.’mint százezer Szabálytalan kerebketlés olyan építési anyagokat is riadnak, amelyhez a vásárlók a szabad kereskedelemben csak korlátozott mértekben láthatnak hoz.zá, de a .szövetkezetnél előnyösen, nagykereskedelmi áron kapják meg Ezt a tevékenységet a szövetkezet nem jelentette be az adóhivatalnak arkiegvenlítési adó szempontjából — olvassuk tovább a vizsgalati anyag- ban. Miről van itt szó konkrétan 1 Építési anyagot 1971-ben a szó vetkezet több. mint száz .*/. mélynek adott el. Ezek kozott forinttal adós. Nem említette volna a népi ellenőrzési' vizsgálat ezek M a — pénzügyi zsargonnal szólva — kintlevőségeket, ha a szövetkezet a n.vereségalapjának eg.v részét közgyűlési határozat szerint ilyen célokra adja saját dolgozóinak De határozat, nem Volt. és amint látni fogjuk, pénz zel sem nagyon bírja ezt a szövetkezet. A vizsgálat idején, illetve 1972 közepén a bácsalmási ktsz-nek mindössze 35 ezer forint Készpénze volt a bankszámlán. Ugyanakkor a megyei KISZÖV- lől 528 ezer forint hitelt kaptak, amit ki tudja hogyan fognak vísz- .szalizetni. s főleg mikor. Ezért neveztük a címben hitelszövetkezetnek a Bácsalmási Vegyes és Építőipari Szövetkezetei, hiszen működésére elsősorban a hitel a jellemző: hitelt kap‘ és hiteleket ad. Ezenkívül azonban mást is csinálnák legnagyobb összegben — 62 ezer forintért — Patarcsics Mihály, a szövetkezet kőműves részlegének a vezetője vásároll 1971 szeptemberében. Kiderült az is, hogy a részlegvezető ebből az összegből már 1970-ben 12 ezer forint értékű anyagot, vett, de azzal csak egy év múlva terhelték meg. Géczi László szintén 1971 szeptemberében vett építési anyagot közel Ki ezer forintért a szóiéi k ■zetlől A ízovet kezet vezetősége hasonló nagyvonalúsággal járt el a selejtezéseknél is PélKi tűnik a fentiekből, hogy a szövetkezet vezetői veszélyes nagyvonalúsággal kezelik a közösség pénzét, vagyonát, anyagai' Hasonló jelenséggel találkoztak az ellenőrök a társasházak építésénél is Enyhén szólva helytelen. volt az a gyakorlat, hogy az építkezésekhez több anyagot vettek fel a részlegvezetőik, mint amennyi szükséges lett volna. Annak vizsgálatába nem merült bete a népi ellenőrzés, hogy ezek a többlet anyagok végül is hová tűntek. Például egy ház építéséhez 15,5 mázsa cementtel számoltak el többet, a XIV. számú táir- sasháznál pedig a norma szerinti 150 négyzetméter helyett 200 Az utolsó kérdés A múlt év márciusálban a vegyes és építő szövetkezet 2614 forint vásárlási visszatérítést kapott a Bácsalmás és Vidéke' ÁFÉSZ- től. A vas- és edényboltban be is váltották, ezt az utalványt,- de valamivel több, 2627,40 forint jött ki. Tulajdonképpen csak a külön- bözetet, a 13 forint 40 fillért vehette volna fel Viszmeg József, a vegyes szövetkezet elnöke saját pénztárukból. De ő mindet felvette és a 2614 forintból 1500 forintot Laki Lászlónak, a vegyes és építő szövetkezet revizorának adott névlegesen azért, ment elkészítette az 1971 év .harmadik jiegyedére szóló mérleget. Erről a bizonylat hiányzik, hasonlók. j>f)en a fennmaradó ösisziegről sincs, amit viszont az elnök reprezentációra költött. Itt miért nem volt szinégyzetméter födémlamezt. A Vili. számú társasházinál 344 darab csempével, a XII. társasháznál pedig 514 csempével többet. S bár a részlegvezetők nem tudtak elszámolni az anyaggal, felelősségre nem vonták őket. N em mindenkivel szemben volt ilyen liberális a vezetőség. Mert például — teljesen jogosan és helyesen — Bencze Lajos gépkocsivezető munkafegyelem megsértése miatt írásbeli figyelmeztetést kapott. Hebők Mihály traktoros feketefuvar miatt írásbeli magrovásban részesült, s kötelezték a fuvarköltség befizetésére. Ez helyes, de miért nem tudtak ilyen szigorral fellépni a többiek ellen is? gorú az elbírálás? A választ mindenki tudja. Tegyük fel azonban az utolsó kérdést: M ígállapította a vizsgálat — s erre korábban képes lett volna a revizor is —, hogy Simó István műszaki vezető a .kötelező ellenőrzés elmulasztásával több, minit 13 ezer forint többletkiadást okozott a szövetkezetnek. Nem számolt fel ugyanis az építtetőknek (társasbazak.ról volt szó) 18 'ajtót. Ezért a haja szála sem görbült meg a műszaki vezetőnek Miért? A népi ellenőrzés tényeket állapított meg. Hogy ezekből a tényekből milyen következtetésekre jut az ügyészség, a járási hivatal és a megyei KISZÖV, nem tudhatjuk. Bízunk azonban abban, hogy az ügy foytaitása méltó lesz az előzményekhez. Gál Sándor Oltópisztollyal a járványok ellen A honvédségi egészségügyi szolgálat egyik alapvető feladata a polgári lakosság, valamint a hadsereg személyi állományának tömeges és gyo.rs védőoltásokkal való ellátása, hogy elejét vegyék különböző járványveszélyeknek. A kérdés fontosságát húzza alá, hogy optimális körülményeket feltételezve, egy orvos egy óra alatt négy segítő közreműködésével, fecskendők sorozatának gondos előkészítésével sem tud 250—300-nál több embert védőoltásban részesíteni. A nrobléma másik oldala — ?mit szintén nem lehet figyelmen kívül hagyni — a fájdalomérzés, ami emberenként másként, különböző fokon és mértékben jelentkezik. Az utóbbi évek során sikerült olyan oltópisztolyokat létrehoz- .ni, amelyek tű nélkül viszik be a szervezetbe az oltóanyagot. Az újdonság elve, hogy rendkívül kis átmérőjű fúvókán nagy nyomással áramlik át az oltóanyag. A fúvóka átmérője a milliméter egytizedének felel meg, s a körülbelül egy köbcentiméter mennyiségű oltóanyagot 1 másodperc alatt juttatja be a szervezetbe. Az • ehhez szükséges energiát az esetek többségében egy nyomórugó tárolja, amelyet hidraulikus, vagy pneumatikus úton húznak fel. Az oltópisztoly fejét szorosan a test felületéhez kell nyomni, és ezt követően húzzák meg az elsütő billentyűt, így felszabadul az energiatároló rugó és egy dugattyú lép műkőNéhány csepp Az újkor tudománya (elismerte, hogy a veszedelmes kígyó hasznára is lehet az embernek, mégpedig a mérge révén. A kígyóméreg különleges fehérjéi — kellő formában adagolva — hasznosan szólhatnak bele az emberi szervezet működésébe és segíthetnek a súlyos betegségekben szenvedőkön. Elsősorban a sebészeti beavatkozásoknál, az izomműködések irányítására, valamint az ideggyógyászat néhány ágában használják a kígyóméregből készült gyógyszereket, de alkalmasak lehetnek bizonyos, másként nem enyhíthető fájdalmak és erős vérzések csillapításúra is. A kígyók mérgének legnagyobb haszna azonban az ember vedelme éppen a kígyómarás halálos veszedelmével szemben. A kígyóméregoől nagyhatású, marás elleni szérum készül. A gyógyszeripar igényeit fedező mérget úgynevezett kígyófarmokon őrzött és tenyésztett állatoktól nyerik. A méregvétel rendkívül veszélyes és igen aprólékos munka (egy gramm viperaméreg összegyűjtéséhez ködésbe, amely az oltóanyagot a fúvóka furatán keresztül a bőrbe nyomja. Az új módszerrel az oltáshoz szükséges időt a tizedére lehet rövidíteni, amellett, hogy a fertőzés veszélye a minimumra csökken. Az oltótű elhagyásából ugyancsak előny származik, mivel nincs szükség sterilizálásra, légtelenítésre, ami lelassítaná a műveletet. A módszer kidolgozásához már a 30-as években hozzáláttak, az 1947—1967 közötti években pedig széles körű vizsgálatoknak vetették alá. 1962-ig az Egyesült Államokban a hastífusz, kolera, pestis, influenza, tetanusz, sárgaláz, díftéria és szamárköhögés ellen körülbelül T,5 millió embert oltottak be. A Szovjetunió* ban a legapróbb részletekig kidolgozott kísérleti munkába kezdtek a kutatók, s először sűrített levegővel működő oltópisztolyt használtak. Hazánkban is .folytak hasonló kísérletek, amelyek a fájdalomérzés szempontjából rendkívül örvendetes eredményt mutattak: a - beoltottak semminemű fájdalmat nem éreztek, összehasonlíthatatlanul könnyebben viselték el az oltással járó kellemetlen érzéseket, illetve- pszichológiai hatásokat. Ne ijedjen meg tehát senki, ha a jövőben az orvos már nerrt a hagyományos oltótűvel akarja a járvány veszélyt megelőzni, hanem oltópisztolyt használ. kígyóméreg rülbelüi 300 kígyót kell „megfej ni”). A különlegesen képzett — és védett — szakemberek fejénél fogva kinyitják a kígyó száját, majd üvegedényben felfogják a méregmirigy „leadott” tartalmát. Sugárvédett fülkék Jánoshalmáról • Különleges laboratóriumi fülkéket és kiegészíti) berendezéseket gyártanak, valamint szerelnek fel a szegedi és debreceni sugár- biológiai intézetek számára 9 jánoshalmi llácska Szövetkezetben — összesen 5 millió forint értékben. A képen látható szekrényeket 7 kilós ólomtéglákkal bélelik ki, ami az izotópok vizsgálatakor fellépő síigárvcszcly semlegesítésére szolgál. Vízi ejtőernyő A „Submarin” francia cég olyan készüléket dolgozott ki, amely mintegy „fordított ejtőernyőül” szolgál. Módot nyújt ugyanis arra, hogy a víz alatti munkáknál történt szerencsétlenség esetén az emberek a felszínre emelkedjenek. A „Frenzy 270” nevű készülék sűrített levegővel felfújható mentőövhöz hasonlít. A búvár ráadásul különleges csövecskén keresztül belélegezheti a levegőt. A szabályozó berendezés gondoskodik a fokozatos emelkedésről, mivel a mélységből történő visszatéréskor bizonyos idő szükséges a nyomáskülönbség leküzdéséhez
