Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-26 / 21. szám

1973. január 26. • PETŐFI NÉPE • 3 r­Érdemes segíteni KÉPERNYŐ A Móra Ukrán est a televízióban könyvesboltban Kommunista O Olvasva a tanyán élők hely­zetéről szóló beszámolókat, néhány elgondolkodtató adatot ta­láltam. A külterületen 25 ezer olyan fiatal él, aki még nem töltötte be a 26. évet. Egyhar- mad részük nem végezte el a nyolc általánost és az iskolás korúaknak 5 százaléka nem tud se írni, se olvasni. Eddig a sta­tisztikai adatok, amelyek sú­lyos gondokat takarnak. Kézzelfoghatóvá számomra is akkor vált a „tanyai valóság”, amikor a nyáron több napot el- töltöttem Tajón és Kígyóson, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság^ területén fizikai munkát végző dolgozók között. Hatvan ember­rel beszélgettem. Akkori feljegy­zéseim telis-tele vannak felkiál­tó- és kérdőjelekkel. Hatvan be­szélgető partnerem között három írástudatlant találtam, többsé­gük nem vett kezébe újságot, vagy könyvet, mert saját beval­lásuk szerint nehezebb munka számukra az olvasás, mint a ka­pálás, vagy a szőlőkötözés. Ta­lálkoztam olyan 32 éves férfival, aki csak a nevét tudta leírni, más toliforgatást sosem végzett és a nyomtatott betű számára ■teljesen idegen volt. A fiatalok között minden második nem vé­gezte el a nyolcadik általánost. 'T'udom, a mezőgazdaságban-* még hosszú évekig szük­ség lesz a „gyalogmunkásokra”, azokra, akik aligha kerülnek kapcsolatba a bonyolultabb munkaeszközökkel, a gépekkel, a vegyszerekkel. Ugyanúkkor isme­rem az állami gazdaságok, szö­vetkezetek műszaki fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit is, és nem egyszer hallottam, hogy szinte megoldhatatlan feladatok elé állítja a vezetőket az ala­csony képzettségi szint. Kiskun­halason sokat törődnek ezzel a kérdéssel: pontos felmérést ké­szítettek, és évről évre jó néhány fizikai dolgozó végzi el ösztön­zésükre a nyolc általánost. Ez a törekvés sajnos, nem mondható el minden mezőgazdasági üzem­ről, holott mindenféle szaKmai továbbképzésnek alapfeltétele a nyolc általános. A beiskolázásnak meglehető­sen sok akadálya van. Egy ren­delet szerint a képzést csak ak­kor kezdhetik meg a pedagógu­sok. ha legalább tizenöten jelent­keznek. Már pedig a tanyás vidé­keken nem könnyű összeszedni ennyi embert. A mezőgazdasági üzemek vezetői sem látják be mindenütt, hogy az egy-két éves „befektetésnek”, esetleges ked­vezményeknek később milyen előnye lehet. Alig néhány helyen adnak járművet az iskolába já­ráshoz, s jó, ha egyéb módon nem akadályozzák meg a tanu­lást. A nyolc osztállyal nem ren­delkezők is gyakran kételkednek abban, hogy érdemes képezni magukat. Mindezt tudva a megyei KISZ-bizottság egy akció elindítását tervezi. Rövidesen fel­keresik a mezőgazdaságban dol­gozó fiatal szakvezetőket, a ta­nyákon vagy külterületi közpon­tokban tanító pedagógusokat, a gazdaságok igazgatóit, elnökeit és segítséget kérnek elképzeléseik megvalósításához. A tervek sze­rint ugyanis pontosan feljegyzik — név szerint — kik azok, akik nem végezték el a nyolc osz­tályt. Amikor az adatok rendel­kezésükre állnak, személyesen is felkeresik a gazdaságok által megadott névsorban szereplő dolgozókat. Az akció megvalósításához *■ nagyon sok segítségre van szükség. A gazdasági vezetők anyagi és erkölcsi támogatása — az iskolába való szállítás, és a pénzbeli ösztönzés megoldása —. a fiatal mezőgazdák és a pe dagógusok valóban lelkiismeretes segitőkészsége, az állami szer­vek rugalmas intézkedése el­engedhetetlen. A munkának azonban ezzel még nincs vége. mert törődni kell azzal is, hogy akik elkezdték, el is végezzék az iskolát. F.z pedig nem megy anélkül, hogy állandóan figye­lemmel kísérik a tanulásra vál­lalkozók sorsát, gondjait. Érdemes 'segíteni a KlSZ-bi- zottság akcióját — hiszen mind­annyiunk számára hasznos lesz. D. É. »Ovibusz« „Ovibusz. feliratú jutékautó buszt , ajándékozott Pécseit a. XIV-es Autójavító Vállalat I számú üzemegységének ót .szo­cialista brigádja, a Sorház, ut •eai óvoda több mint száz, la­kójának. Kétszáz óra társadul mi munkával hozták rendbe a kiselejtezett Nysa típusú mikró- buszt. Üj üléseket építettek be­le, a rendszámtábla helyén az óvoda címét tüntették fel. Mn tor természetesen nincs benne, a gyermeki képzelet is elég az. ..utazáshoz". Hangulatos, játékos-tréfás ké­peket, kellemes muzsikát kapott a néző szerdán a kora esti órákban: az ukrán népköltészet elevenedett meg előttünk a kép­ernyőn. És láthattunk Kijevi kóstoló és Virágzó Ukrajna címmel színes, pergő riportot a negyvennyolc milliós ukrán nép életéről, sok látványossággal, lenyűgözi természeti szépségek­kel, erről az oly sokat szenve­dett országról. Megismerkedhettünk' tudós professzorral, műfordítóval, aki­nek kedvenc költője a mi Pető­fink, és sok-sok egyszerű em­berrel, akik önfeledten sétáltak, játékosan pihentek és erejüket megfeszítve dolgoztak. Jó volt ez a riportfilm arra, hogy bele­lássunk egy nagy nép életébe, hogy megismerjük az eddiginél jobban őket. És megszeressük azokat, akiknek sorsa a miénk­kel annyira rokon. Számomra szerdán este — az ukrán televízió napján — talán legnagyobb élmény az volt, ami­kor a szovjet iskolai matema­tika-oktatás egyik „csodáját” láttam a‘ 2X2=*X című, doku- mentumfílmben. Amikor a kis elsős apróságok a harkovi 17. kísérleti iskolában komoly al­gebrai feladatokat oldottak meg könnyedén, magabiztosan. Azt mondta a film egyik szereplő­je: itt úgy tanítják a matema­tikát, mint az úszást: mindjárt a mélyvízben kezdik. Nem ma­golásra szoktatják u kicsinye két, hanem alkotó gondolkodás­ra. Megható volt látni és' halla ni, amikor a parányi tanuló ilyeneket mondott: „semleges pont a számegyenesen...”; „nincs legkisebb szám.. Ukrán élet, ukrán tájak, uk rán konyha, ukrán művészet: egész este — a jól szerkesztett műsor segítségével — ennek a szomszédos népnek az életét ta­nulmányozhattuk. Több alkalom mai is szóba került, többféle dokumentum bizonyította, mi lyen sokféle kapcsolata volt a századok alatt *és van a jelen­ben is a két országnak, a két népnek. Őseink a mai Ukrajna déli részén, az Etelközben táboroz­tak. Petőfi művei eddig is hét kiadásban jelentek meg náluk. Száznál több magyar diák ta­nul Ukrajnában. S csupán az elmúlt esztendőben csaknem ezer KISZ-tagot láttak vengé- gül a komszornolisták. Láthattunk egy ukrán tévéfil­met — mely valójában egy szín­padi előadás lefényképezése volt —, A goloszjevi erdő cím­mel. Ebben egy hős anyának a sorsa kelt életre, a mai meg­változott élet keretei közül visz- szavetítve a háborús múltba életeket, tragédiákat, harcokat. Az est méltó befejezése volt a lenyűgözően kedves, gyönyörű hangú Bela Rudenko operaéne­kesnőről készült portréfilm. Közgyűlés előtt a Vasasok szövetkezete Az üzemekben, vállalatoknál ezekben a napokban végzik a múlt év értékelését, készítik a mérlegeket. A Kiskunfélegyházi Vas-, Fémipari és Gépjavító Szö­vetkezetben Hercegh Pál elnök­kel és Csányi István főkönyve­lővel beszélgettünk a várható eredményekről. Elmondották, hogy az adatok még nem véglegesek; de már annyi megállapítható: teljesítet­ték 38,5 millió forintos árbevé­teli tervüket. A múlt év sokkal jobban sikerült, mint az 1971-es és a mérlegzáró-közgyűlésen sok­kal jobb eredményekről tudnak beszámolni tagjaiknak, mint ta­valy. A vasipari részleg 1972-ben változatlanul vegyipari készülé­keket gyártott konzervgyárak és vegyipari üzemek részére. Bér­munkában mezőgazdasági gépal­katrészeket készítettek NDK meg­rendelésre, 5,2 millió forint ér­tékben és az idén hasonló meny- nyiségre számítanak. Irakban már szerelik azt a dissouzgázgyá- rat, amit tavaly nyáron készí­tettek, illetve szállítottak 1,2 mil­lió forintért. A faipari részlegben tíz bog­nár és négy kovács a múlt; év óta megváltozott, korszerű kö­rülmények között dolgozik. A műhelyeket összevonták, a vil­lanyhálózatot felújították, össze­sen 200 ezer forintot költöttek erre a részlegre. A bognárok ta­valy 2,7 millió forinttal gyara­pították a szövetkezet bevételét. A múlt évben felhasználtak 1200 köbméter különféle fa­anyagot, ebből a többi közölt gyártottak a MÁV-nak 1500 szab­ványtalicskát, 800 szentesi talics­kát a különböző építőipari vál­Idény végi munka Több műtrágya Egy sajátos idénynek isméi a befejezése közeleg január végé­vel. Szeptemberben kezdték meg a világhírű, Kalocsa környéki fűszerpaprika szárítását- a táj­egység központjában levő Fű- szerpaprika- és Konzervipari Vállalatnál, s 250 vagonnyi mennyiséget készítettek elő az őrlésre, ami 20 százalékkal több a tavalyinál. A félkész, termék ezután malomba kerül, amely — immár a szezonális jellegtől függetlenül — egész esztendőn át három műszakban dolgozik* a szükséges karbantartási idő kivételével. — Most történt meg először a Móra Ferenc könyvesbolt lenn- állása óta, hogy elértük, sőt túl is haladtuk a 2,5 milliós évi forgalmat — tájékoztat Görög Lajos boltvezető. Ha úgy nézzük, hogy ma már nemcsak tartós fogyasztási cik­kekre, ruhára és élelemre költe­nek többet az emberek, de módjukban van két és lél mil­lió forintot — szellemi táplá­lékra, — könyvre is fordítani, értékes ez az összeg. A könyvforgalom megközelí­tőleg 10 százalékkal magasabb a megelőző év szintén jónak tartott forgalmánál. Az 1973-as Petöfi-év, úgy látszik az indu­lásból, minden eddigit felül fog múlni', olyan keresettek a Pe- tőfi-kiadványok. Petőfi összes költeményeiből 500 példányt napok alatt elkap­kodtak. Mintegy* 3000 különféle Fetőfi-kiadvánnyal rendelkez­tek, és ebben a hónapban már újabb utánpótlást várnak. tálatoknak. Kikerült a műhely­ből 100 ezer gyümölcsösláda, rengeteg szerszámnyél, és még nagyon sok más faáru. Az idén előreláthatóan 3,2 millió forint értékű terméket készítenek. Az árutermelés mellett a szö­vetkezet a műit évben 700 ezer forintért végzett lakosság* szol­gáltatást Az idérí több - feladat vár a rádió-, tv-szerelőkre és a motorjavítókra. Hamarosan beve­zetik, illetve szerződést kötnek a RAMOVIL-lal a megfelelő ga­ranciális javítások elvégzésére és ez várhatóan növeli majd for­galmukat is. A kiskunfélegyházi szövetkezetek .szolgáltatóházat építettek a városban, s ebben ez a szövetkezet egymillió forint­tal érdekelt. Mintegy 140 négy­zetméternyi területen majd itt dolgozik a tv-, rádiószerelő és motorjavító részleg. Az elmúlt évben kimagasló teljesítményt ért el a Tiszai Vegyikombinát nitrogénműtrá­gya gyára. Ammóniából a terve­zett 238 ezer tonna helyett 243,8 ezer tonnát gyártottak. Ebből 17,2 ezer tonnát szállítottak a a hazai és a külföldi megrende­lőknek, a többit műtrágyává dolgozták fel. A gyár ebben az évben ammóniát már nem expor­tál, s a hazai piacon is csupán 2500 tonnát adnak el, a többit műtrá­gyává dolgozzak (el. Az idén te­hát több műtrágyát kap a ma­gyar mezőgazdaság. i 973-ban 879,55 ezer tonna műtrágyát gyártanak. A X. PÁRTKONGRESSZUS után, az olt született határozat szellemében ezúttal másodízben tartanak a páitszervezetekben be­számoló taggyűléseket. Számos helyen — a kecskeméti járásban például az alapszervezetek 80 százalékában^ —■ túl vannak már e fontos számvetésen. A megye pártszervezeteinek mintegy a felében azonban még ezután tárgyalják meg az egész évi munkát. Ezért is hasznos az eddigiek tapasztalataiból néhányat közreadni Mindenekelőtt ez kívánkozik említésre: a beszámoló taggyűlés nem egy a sok közül,- hanem az egész évi munka összegezése és értéke­lése — de nem utolsósorban — a további feladatok meghatáro­zása miatt is, kiemelkedő jelentőségű. Ennek felismerése és tudata a pártszervezetek többségénél már a taggyűlés előkészületeiben, s így elsősorban iá pártcsoport-értekezleteken megnyilvánult. örvendetes fejlődésnek könyvelhető el, hogy a megye pártszerve­zeteinek tekintélyes hányadában létrejöttek, működnek, s kezdik egyre inkább betölteni a rendeltetésüket a pártcsoportok. Kivált­képpen azokon a területeken érzékelhető e csoportok tevékenységé­nek jótékony, az egész alapszervezeti munkára pezsdítő hatása, ahol az Irányító —.városi, járási illetve az üzemi, községi pártszervezetek a múlt évben külön napirendi témaként, testületi ülésen tárgyal­tak a pártélet e legkisebb szervezeti egységeinek szerepéről, mun­kájuk jelentőségéről. Nem véletlen tehát, hogy a kecskeméti járás pártszervezeteiben működő 210 pártcsoport mindegyike megtartotta értekezletét a beszámoló taggyűlés előtt. Hasonlóan Baján is, aho. a város alaoszervezeteiben létrejött és működő 126 partcsoport ko- • zül 115 nek a tagjai értékelték — a legtöbb helyen személyreszólo­an __ az elvégzett munkát. Ugyanígy említhetnénk azonban a bajai j árásban, vagy a Kiskunhalason működő pártcsoportok többségét. Általában 80 százalékos részvétel, nagy aktivitás, közvetlen elv­társi légkör és nagyon sok helyen a kritikus, önkritikus megnyi­latkozások, a szókimondó őszinteség jellemezte ezeket a partcsoport- értekezleteket. S összegezve az ott elhangzottakat,, jól hasznosíthat­ták beszámolóikban a pártvezetőségek, jó vitaalapot nyújtva ezzel a taggyűlésnek. A PÁRTMEGBlZATÁSOK személyreszóió értékelésekor nem fu­karkodtak az elismeréssel a pártcsoportok, de ugyanígy nem szemer- meteskedtek az észrevételező, bíráló megjegyzésekkel sem. Főként a színvonalasabb pórtélét iránti igénnyel számos helyen kijutott ezekből a pártvezetőségnek. Nem egy észrevétel szolgálhatott azon­ban okulásul a gazdasági vezetőknek is. Nem egy helyen — a par­ton belüli egyenlőség elvéből kiindulva — azért, mert a gazdasagvezeto sorozatosan elmulasztja a pártcsoport-értekezleteken, vagy_ éppen a taggyűlésen való részvételt. Másutt azért, mert a vezetőnek — ahogy mondani szokták —, „nem jutott ideje” a munkás problé­májának meghallgatására. És viszonylag elég sok helyen — főleg ahol az előző évinél szerényebb gazdasági eredményeket eltek el — azért, emelnek szót többen is, a vitában, hogy az idén jobban, körültekintőbben szervezzék meg. a munkát. . Külön is figyelmet érdemel azonban az a szinte általánosítható igény amely — mind a pártcsoport-értekezleteken, mind a taggyű­léseken — a színvonalasabb, tartalmasabb, következesképpen a ha­tékonyabb pártélel iránt megnyilvánult. Ez csendült ki a pártmeg­bízatást vállaló, de nem teljesítő párttagok 'elmarasztalásabol, s még- inkább a pártéletet hanyagoló, a párt rendezvényeit, s még a tag­gyűlést is csak ritkán látogató, úgynevezett passzív párttagokat ért éles bírálatokból. Méghozzá nemcsak általánosságban, hanem személy szerint adresszálva a kritikát, s emlékeztetőül hozzá téve: a kom­munista normákat, :i szervezeti szabályzatban is előírt kötelezett­ségeket önként vállalja a párt ttigja. s mindenek előtt ez az önkén­tesség kötelez! NEM EGY PÁRTSZERVEZET akad a megyeben. amelynek be­számoló taggyűlése — éppen pártcsoportok indítványára — hatá- rczatilag az idei feladatok közé iktatta: mivel az értékelésből kitűnt, kik a passzív párttagok, velük szemelves beszélgetéseket folytat a vezetőség, S egyidejűleg konkrét megbízatással is ellátja őket. S ha netán ez nem vezetne eredményre, levonják a szükséges következ­tetést. Annál is inkább, mert a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i ülésén, a párt működéséről és a pártépítésről szólva, a többi között így foglalt állást: ..A pártnak ma — kereken — három­negyed millió fagia van. s a továbbiakban nem számszerűleg, ha­nem politikailag kell' erősödnie” Magasabb mércét, nagyobb igényességet a pártéletben — a tö­mérdek egyéb" figyelemre méltó közül talán ez a tapasztalat szü- remlett ki a legerőteljesebben az eddig lezajlott beszámoló taggyű­léseken. Nem kis mértékben az előkészítésnek, a pártcsoport-érte- kozleteknek köszönhetően. Önkéntelenül is kínálkozik tehát a kö­vetkeztetés: ahol már elvégezték a számvetést, ott a pártcsoportok a taggyűlésen is összegezett, rendkívül gazdag tapasztalatainak kö­vetkezetes hasznosításán a sor. Ahol viszont ezután tartják meg a In-számoló taggyűlést, a párcsoportok tanácskozásainak igényes ösz- szegezése, s az ebből következő feladatok megjelölése a legfontos- sabb. Akadt ugyanis néhány pártszervezet a megyében, ahol az ösz- svegezés mellett éppen a legfontosabbról, a további teendők megje­löléséről feledkeztek még. A járási, városi, valamint a községi és üzemi irányító pártszer­vek az előkészítést segítő, ellenőrző tevékenységük fokozásával rendkívül sokat tehetnek a még hátralevő taggyűlések sikeréért. Azért például, hogy a beszámoló ne csak mechanikusan, számsze­rűen regisztrálja az elvégzett munkát, hanem érzékeltesse: a ma­guk területén milyen hatásfokkal valósították meg az alapszervezef kommunistái a felsőbb pártszerv határozatait. Csupán a példa ked­véért: a párt gazdaságpolitikai határozatának érvénytsűlesél jól meg tudják ítélni, ha számba veszik, hogyan hajtották végre, hol tar­tanak az üzemszervezésre s a munkafegyelemre vonatkozó felada­tokkal, mennyire hatékony üzemükben a munkaverseny stb. AZ Ö.SSZEGEZÖ-ÉRTÉKELÖ számvetésnek csakis ez a konkrét, az. adott munkaterülethez kötődő módja váltja ki a párttagság ak­tivitását a további leendők meghatározásában. És csakis az ilyen beszámoló taggyűlésről távozik a tagság felpezsdültén, megújult erő­vel, a párt politikájának szolgálatára, a X. pártkongresszus hatá­rozatainak megvalósítására való eltökéltséggel. • Pern.v Irén MI AZ IGAZSÁG A HAJÓSI PINCEMÚZEUM KÖRÜL? • Darányi Agnes, technikus a szalags/áríló hőenergia «.Hatását el­lenőrzi. A Petőfi Népe január (i-i szá­mában cikk jelent meg a hajósi pinccmúzoumról. annjik további sorsáról. A kalocsai járás egyik legro- mantikusabb helyén van az a présház, ahol korábban kialakí­tásra került a kisebb-nagyobb muzeális értékeket kiállító helyi­ség. Amikor 1968-ban berendezték, valamiképpen hire kelt, hogy pmcemúzeum létesült Hajóson. A romantikus 'környezet több ott- lárt. idegenforgalmi szakembert, újságírót ösztönzött az indokolat­lan hírverésre, hogy azután az új autóatlaszba mint pincemúzeum kerüljön az épület, külön jelölve, mint „fontos” látnivaló. A múzeum kialakítása anya­giak és hozzáértés'hiánya miatt nem váll tehetségessé. Annyi és olyan értékű anyag, amely mú­zeumi jelleget kölcsönzött volna, nem álll rendelkezésre. Mint ki­tűnt, a lógjál hatóbb út — több szakvélemény alapján — népi bo­rászati kiállítás szervezése és an­nak megvalósítása. Ezt igazolja többek között dr. Baráth János­nak. a kalocsai Viski Károly Mú zeum igazgatójának véleménye is. aki népi építészeti kutató Szó rinte a Jelenlegi épület az ólain kítás és korszerű renoválás miatt alkalmatlanná váll múzeumi cél­ra, de egy leendő értékes borá­szati gyűjtemény bemutatására a jelenlegi présház mellett levő lenne jó, mert az eredeti állapot­ban van. Állítása megalapozott. Vélemé­nyét igazolja az a tény is, hogy egyre több présház kerül reno­válásra és egyúttal ízléstelen kül­ső es belső átalakításokat végez­nek fölrúgva ezzel a hagyományt, -az eredetiséget. Emeletes víkend- házak épülnek a gyönyörű pince­sor között, kőporos, nemes vako­lattal látják el a korhű épülete­ket. megszüntetve ezzel a népi építészet eredetiségét, épp azt, amely néprajzilag a kornyék pá­ratlan kincse. A gondokat látjuk, azonban a kezdeményezésen és a pincevé- dólmen túl kevés az erő és a he­lyi szakértelem A megyei mú­zeum segítsége és útmutatása kellene Talán ez a legfőbb felté­tele, hogy kiteljesedjen Hajóson az az egészséges kezdeményezés, amelyről a cikk szerzője írt, s amely népi kultúránk ápolását szolgálja. tienke Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom