Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
i • PETŐFI NÉPE • 1973. január 19. Savanyúkáposzta exportra i A liszakécskei Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben tíz éve foglalkoznak a fejes káposzta termesztésével. Csaknem ugyaneny- nyi ideje, hogy saját üzemükben végzik a feldolgozást. Az elmúlt évben hetven holdról szedték fel' a káposztafejeket a szövetkezet dolgozói az ősz folyamán. A 97 vagonos termésből mindössze 6 vagonnal adtak át azonnal a kereskedelemnek, a többit pedig prizmázták, majd a szántóföldi munkák befejeztével megkezdték a feldolgozást. Tavaly kötöttek először szerződést nagyobb mennyiségű exportra. A Szovjetuniónak savanyítanak 55 vagon káposztát. Exportpartnerük kérésére egy mázsa káposztához 5—8 kilogramm sárgarépát szeletelnek és így érlelik a betonmedencékben. A Tiszagyöngye Tsz-ben készített savanyúkáposztát belföldön is kedvelik. Legnagyobb vásárlójuk a békéscsabai FŰSZERT Vállalat, de kisebb mennyiséget adnak a község és a környező falvak zöldségboltjainak is. A savanyító üzemben 50—60 szövetkezeti gazda dolgozik, a prizmákból felszedett káposztafejeket tisztítják, szeletelik, majd három, egyenként háromvagonos és egy másfél vagonos medencébe rakják. Amikor elkészül a savanyúkáposzta, 100—200 literes fóliával bélelt fahordóba csomagolják és így adják át a kereskedelemnek. D. É. 0 Tisztítás után szeletelik, majd betonmedencékbe rakva savanyítják a fejes káposztát. Ez évben összesen 90 vagonnal készítenek belőle a Tiszagyöngye Tsz-ben. • Szovjet exportra készül a sárgarépával kevert káposzta: egy beton- medencében három vagonnyit tudnak savanyítani. 4Tóth Sándor felvételei Ha már villany van... A hegesztő művésznő Petőfiszállás, amely mindmáig megmaradt „tanya-falunak” a ködöket, ónosesőket szitáló télben első pillantásra nem nyújt túl vigasztaló látványt az idelátogatónak. Ilyenkor mintha sokszorosára nőnének a távolságok ... Mi az, ami mégis legyőzi itt manapság a kilométereket? — A tanya villamosítás — adja meg a tömör választ Kiss Jenő tanácselnök. — A megyében utolsónak villamosított tanyasi iskola a mi területünkön van, a PéterDtó mellett. De ami á megyében befejezés, az nálunk a kezdet. Mert decemberben kiépült a hálózat a Csólyosi úti iskola környékén is, s karácsonyra 21 tanyában gyulladt ki a fény. A 80—100 éve épült vert falú tanyák lakói — tagjai az Aranyhomok Szakszövetkezetnek és a Szabadság Tsz-nek — hozzájárulás címén egy hét alatt leszurkolták a házankénti 15 ezer forintot. Benyitunk a Bajáki-tanyába. A konyha keskeny kis ablakán alig szűrődik be valami az odakint is gyérnek bizonyuló világosságból. Délelőtt van, de olybá tűnik, mintha beesteledett volna. S ebben a sűrű félhomályban ül az idős, 77 éves házigazda, a felesége, meg a rokonságból egy másik öregasszony. Tépik, kötözik a kukoricaháncsot, a kora tavaszi retekcsomók számára. Szemüket egy életen át szoktatták a homályhoz, s most hiába lóg a fejük fölött az elegáns, szép csillár, eszükbe nem jutna, hogy felkapcsolják. Az ujjaikkal „látnak”. A csuhékötözés az alvó csillár alatt — a tettenért paraszti életformaváltás drámai pillanata. Az üdvözlés, a bemutatkozás után az első teendőm az, hogy felkapcsolom a villanyt. Megérzem, hogy ennek a mozdulatnak itt még jelentősége van... Az arcok, a tárgyak hirtelen éles kontúrt kapnak, s az égő fény erejét legalább 60-asra becsülöm. Eggyel több indok arra, hogy nem a spórolás miatt feledkeztek meg a villanygyújtásról. — Amikor az első este kigyulladt — mondja Bajáki néni — káprázott, könnyezett a szemem, s csak hunyorogni tudtam. Any- nyira szokatlan volt. Az unokám meg meggyújtotta a petróleum- lámpát, a villanyt lekapcsolta, s úgy hasonlítgatta össze a kétféle fényt, többször egymásután. Belekerült eddig több mint 23 ezerbe, de mostmár 50 ezerért sem adnám. A hozzájáruláson kívül a tervezés, a belső szerelés, a csillárok költsége vetődik fel. De még nincs se mosógép, se tévé. Majd ezután... A tanya öreg épület. — A szüleim 1894-ben költöztek ide — mondja Bajáki Lajos bácsi. — Akkor már megvolt. De vannak ennél még idősebb tanyák is. — Soha sem kívánkoztak el innen? — Soha. Egyszer sem. Pedig módunkban állt volna. — Mi volt jó a tanyán? — A megélhetés. Még máma is azt mondom,'' be csak az menjen, aki havi fizetést kap. A parasztnak a fődjén van a helye. Ez a szélsőséges vélekedés még akkor is tiszteletet érdemel, ha vitatható. Néhány holdjával az öreg szakszövetkezeti tag. Az egyik fia, aki szintén ebben a házban lakik családjával, úgyszintén. Ez a fajta tanyasi ember a homokkal folytatott küzdelemben nem maradt alul. Földjének egy-egy jobb minőségű sarkát — fél holdnál alig nagyobb területet — kertészeti ter-r mesztéssel hasznosítja. Korábban a borsó, a paradicsom volt a „sláger”. Ügy tíz év óta pedig a retek. Ez a növény sok vizet kíván. Előbb vödörrel meregették rá, majd később minden tanyán megvásárolgatták a pöfögő benzinmotorokat. De ennél is jobb lesz most már a villanymotor. A Bajáki család minden tavasszal jó 30 ezer csomó retekkel jelenik meg a félegyházi piacon és a felvásárló telepen. Ha Bajákiék nem is, de a környékben már a bekötés előtt megvásárolgatták a hűtőszekrényt, a tévét, a mosógépet. Egyikkel-másikkal a fiatalok lepték meg az öregeket. S mindegyikből a legkorszerűbbet vették meg. De rövid évtized alatt több mint száz tanya vált lakatlanná Petőfiszálláson! Ezek többsége már romokban hever. Mert elbontani sem volt érdemes __ S orsuk fölött siránkozni nem érdemes, még akkor sem, ha a külterületi villamosítás, amennyiben korábban érkezik, megmentette volna egy részüket. Mert azon a tanyán, ahonnan a fiatalok végleg elköltöztek, a villany sem segít sokat. A környékszerte mintagazdaként ismert Kurucz János, aki elsőként „hozta be” a retket Pe- tőfiszállásra, s aki tanyája környékét gyümölcsöskertté varázsolta, így vélekedik: — Ha már villany van, akár városban is érezhetem magam. Ha eddig nem gondoltam a beköltözésre, ezután méginkább száműzöm a gondolataimból. Sokkal nagyobb baj az, hogy már hatvanöt éves vagyok, s a gyümölcsfák egy részét ki kell vagdosnom, mert fogytán az erőm, nem bírom a sok munkát. Két lányát taníttatta. A nagyobbik városban ment férjhez, az vissza ide már nem jön. A kisebbik, aki még csak az idén érettségizik, tanítani szeretne, méghozzá itt, Petőfiszálláson. Ha megszerzi az oklevelét, visz- szatér. Ez is része a tanyavilág változásának. És a megváltozásának is! Hatvani Dániel halászol a triticale Díszmadár tenyésztők magyar díszmadártenyésztők országos egyesületének városi csoportja. Tizennégy tagja több mint 400 madarat tart, számos ritka fajtát is. A mintegy 30 madárfajta között van nimfapapagáj többféle díszpinty és egy sereg kanári. A csoport érdekes programot állított össze. Az idén madárkiállítást rendeznek Kecskeméten, s erre külföldi tenyésztőket iS meghívnak. Télen sem szünetel a gabonanemesítő kísérlet a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Ilyenkor a növényházban az új nemesitésű gabona hő- és fényigényét tanulmányozzák. Most kalászol a triticale, s néhány napon belül aratják. A termést beltartalmi vizsgálat után ismét elvetik. A szabadban az őszi vetésű triticale mintegy kétezer kis- parcellán telel. Az utóbbi évek nemesítése során tovább bővült a hibrid-család. A legújabbak új értékmérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Alkalmasak intenzív termesztésre, s kenyér- nekvalóként is versenytársai a búzának. Az intenzív triticalé- hibridek most már helyet kaptak a kötöttebb talajokon is. Hazánkban már mintegy ötvenezer holdon termesztik az új gabonafajtát. A triticale iránt növekszik a külföldi érdeklődés is. A világ minden tájának kutató intézetei kérnek belőle mintavetőmagvakat, sőt, előállítási szabadalmának megvételére is ajánlatokat tettek. • A tanítvány figyel. A címet adományozó mondat eredetije: j,You are a master in welding” — ön művésze a hegesztésnek — angolul hangzott el, méghozzá szaktekintélynek számító férfi kollega szájából. A svéd ESAB cég utazó munkása tömörítette a kijelentésbe a véleményét, mikor a gyár legújabb berendezéseinek bemutatóján átadta a gépet kipróbálni. ö a mi. hegesztőművészünk — mondja Kacsai János főmérnök, amint a Vegyiműveket Építő és Szerelő Vállalat tiszakécskei gyáregységének csarnokába nézzük a felvillanó fényeket. Eláll a szikrazápor, a lovagkori páncélról mintázott kesztyűből vékony kéz, a sisakros télyra emlékeztető védőpajzs mögül egy fiatalasszony, Varga Istvánná arca tűnik elő. Tehát ő a művésznő. — A bemutató óta rámragadt ez a cím, pedig azon a remek gépen szinte játék volt dolgozni — magyarázza, mikor a ti tulust említem. — Hosszú ismerkedésre sem volt szükség, hiszen az én masinám is ESAB. csak régebbi típus. Ráadásul hét éve fogyasztom az elektródát, a férjem mellett tanultam meg a széndioxid védőgázos hegesztést — Mi a titok? v — Különösebb ördöngösség nincs, a huzal haladási sebességét és más tényezőket beállítom a gépen, nekem csupán a pisztoly helyes vezetésére kell ügyelnem. Vargáné szaktudásáról nem a svéd szerelő elismerése az egyedüli. A minősítő vizsga kérlel- ..hetotlen műbírálók at,. #*deg tárgyilagos masinák Az emberi szem tévedhet, a röntgen J átható tekintete előtt azonban nem maradnak rejtve a látszólag egyenletes felület alatt meghúzódó apró repedések, gázbuborékok sem. A szakítógép pofái sokezer kiloponddal feszülnek a .varratnak, s ha tökéletesnek, szilárdnak bizonyul, akkor lesz készítője igazi hegesztő. Tekintetét ismét elfedi a szkafanderszerű ellenző, én is a pajzs sötét üvege mögül figyelek: a kékeslila fénygomolyag- ban rezzenés nélkül úszik az elektróda izzó pontja, nyomában vörös érben olvad-dermed az acél. P. M. Szerelik az új gépeket Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában nevezetes esemény történt december utolsó napjaiban: megtartották a két új, összesen 1620 négyzet- méter alapterületű műhelycsarnok műszaki átadását. Kiss Bálint igazgatótól kértünk tájékoztatást arról, mi történt az átadás óta és mikor kezdődik meg a termelés a két új üzemcsarnokban. — Ez a 17 millió forintos építkezés gyárunk életében igen jelentős eseménynek számít — mondotta Kiss Bálint — mert nemcsak dolgozóink munkakörülményeit tudjuk jobbá tenni munkaterülettel bővülve, hanem 300 új dolgozó foglalkoztatását is tervezzük. Ennek nagysága különösen akkor figyelemreméltó, ha tudjuk azt, hogy az üzem létrejöttekor hetven dolgozó látott munkához s ma már létszámunk eléri a 700-at. Az irányítógárda oktatása megkezdődött és az újak felvételét áprilisban kezdjük. Részükre is szervezünk tanfolyamokat s bízunk abban, hogy a második félév első napjaiban már is termelnek majd. TMK-szerelőink a napokban megkezdték az új gépek beszerelését, melyek értéke 27,6 millió forint. A csarnok végén a korszerű kazánházat és a régi gondot megoldó, a szociális létesítményeket magában foglaló épületet április végén adjak át az építők. O. L. 0 A szociális létesítményeket magaban foglaló épület alagsorában már megkezdték a három nagy teljesítményű olajtüzelésű kazán üzemi próbáját. Sárkány Sándor lakatos beszabályozza az egyik automata, égőt. • Fricska István és Huszka Csaba szerelő egy talp varró gép beállítását végzi. Minden nyitva áll... Angol-rendszerű, emeletes lakás a Bartók Béla utca 19. szám alatt. — A lakóink ugyan még nem érkeztek haza, de parancsoljanak, ez itt a szobájuk —^ invitál bennünket a földszinti helyiségbe kissé meglepetten, ám barátságosan a fiataL házigazda: Móczár József. Akár egy szanatóriumi szoba . . — ez az ember első benyomása. Szép parketta, csillár, pa- tyolattiszta ágynemű. Az ablak közelében levő asztalon tv-készür lék, szép fikuszpéldány és egyéb szobai növények. — Vajon, melyik vállalat bérli ezt a szállást’ — tudakoljuk, s aztán nem akarunk hinni a fü-, lünknek: ez is a Közúti Építő Vállalat szálláshelye! Fentről gyereksírás hallik, a szoba ajtajában pedig megjelenik, s a kezét nyújtja az első látásra is szimpatikus háziasszony És szabadkozik: — Jaj, nem a legjobbkor jöttek! A szőnyeget ugyanis éppen ma mostam ki, ezért üres a padló.. A lakóinkat kérdezik? Nagyon rendes munkásemberek! Három év óta állandó lakóink. Van- köztük két gépész, esztergályos. Olyan 35—40 év közöttiek... — Mosdási lehetőség? — Itt a fürdőszoba — mutal az előszobából nyíló, közeli ajtóra Móczár József, majd hozzáteszi — Tetszik látni, a bérbeadón szoba teljesen elkülöníthető. De ha történetesen elutazunk valahová pár napra, akkor is minden nyitva áll és 'nagyon nyugodtak lehetünk, minden rendben van. — Mennyi bérleti díjat fizet a vállalat? — A takarítást is beleértve, havi kilencszázötvenet. Egy kis jö- vedelemkiegészités... Perny Irén (Folyt, köv.)
