Petőfi Népe, 1973. január (28. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

Légicsata Bejrut közelében Szíria lezárta légiterét ESEMÉNYEK SOROKBAN Pedig érthető Kairóban nagy megelégedéssel fogadták a hírt, hogy a Kongói Népi Demokratikus Köztársaság megszakította diplomáciai kapr csolatait Izraellel Az A1 Ahram kommentárja rámutat: Afrikában mindinkább elszigetelődik Izrael expanziós imperialista, neokolo- nialista politikája. Legutóbb Uganda és Csád szakította meg kapcsolatait Izraellel. Nigéria a jelek szerint hasonló lépésre ké szül. A Kongói Népíi Demokra­tikus Köztársaság döntését az iz­raeli külügyminisztérium .„indo­kolatlannak és érthetetlennek mondotta. Jó hírek — angol módra Kellemes újsággal lepte meg újév alkalmából hallgatóit az an­gol rádió. A BBC bejelentette, hogy februártól kezdve megindít­ja a „jó hírek” adását, amelyből szigorúan száműzik a halálesete­ket, szerencsétlenségeket, az élet árnyoldalait. A felvidító tízper­ces program hetente egyszer fog jelentkezni (több jó hírre való­színűleg nem telik) és szómba tönként fogja jó hétvégi hangú latba ringatni a harmadik' csa tornán az angolokat. Kairóban ülésezett a harci bizottság Kairóban az óév utolsó napját! megtartotta első ülését az orszá­gos harci bizottság. A több mint háromórás ülésen részt vett a tes­tület elnöke. Szadat államfő, to­vábbá a köztársaság két alelnöke, a kormányfő és helyettesei, a par­lament elnöke, a hadügy- és a külügyminiszter. A bizottság meg­vitatta az ország általános stra­tégiáját és úev döntött, hogy a katonai költségvetést már január közepén össze kell állítani A tavalyinál is erőszakosabban Az IRA ideiglenes szárnya új­évi üzenetében közölte, hogy 1973-ban újabb, a tavalyinál je­lentősebb erőszakos cselekmé­nyeket fognak végrehajtani Kszak-lt országban Az újévi üze­net külföldi imperialistáknak mi­nősítette az Ulsterben tartózkodó ürít haderőket. Egy sziriai katonai szóvivő kedden Damaszkuszban közölte, hogy a déli órákban izraeli és sziriai harcirepülőgépek légicsa­tát vívtak égymással, s az ösz- szecsapásban egy sziriai és egy izraeli gépet találat ért. Bejrúti hivatalos források sze­rint az ütközet Faraya körzeté­Az óév utolsó és az uj év első napján amerika-ellenes tünteté­sek színhelye volt Nyugat-Berlin. Szilveszter éjszakáján tüntető fiatalok betörték a PANAM ame­rikai légitársaság irodája és az Amerika-Haux — az Egyesült LONDON Patak Károly, az MTI tudósi­lója jelenti: Három véres, értelmetlen gyil­kossággal kezdődött az észak-ír­országi új év: hétfőn megöltek egy fiatal katolikus jegyespárt, s holttestüket kereszt alakban fek­tették le az utca kövére. Keddre virradóra ismeretlen merénylők sortüzet zúdítottak a Rolls-Royce müvek belfasti gyárának hat munkására, akik együtt tartottak munkahelyükre gépkocsin. Az egyik, kétgyermekes munkás a helyszínen meghalt, hárman meg­sebesültek. ben,. Bejruttól mintegy 30 kilo­méterre keletre a libanoni—Szí­riái határ közelében zajlott le. Mindkét lelőtt repülőgép libano­ni területre zuhant. Tel Avivból cáfolták az izraeli gép lelövésé- nek hírét. A libanoni fővárosból röviddel a légicsata kirobbanása előtt je* Államok propaganda-központja — több kirakatüvegét, jóllehet az épületeket rendőrkordon és szö­gesdrót akadály vette körül. Más fiatalok Nixon-ellenes röplapokat osztogattak a városban. A nyugat-berlini SPD balszár­nyának vezető képviselői levelet Edwina Stewart, az Észak-lr Polgárjogi Szövetség főtitkára az MTI londoni tudósítójának adott telefoninterjújában ezeket a gyil­kosságokat elemezte. Elmondotta, hogy az áldozatok között kéthar­madánál is több a meggyilkolt katolikusok aránya. Az áldozatok nemcsak ismert és tisztelt de­mokraták, polgárjogi harcosok, hanem' egyszerű katolikus mun­kások, akiket munkahelyi besú­gók javaslatára, vagy csak talá­lomra választanak ki a szélsősé­ges, unionista szervezetek. Ezek­nek az öldökléseknek csupán az az egyetlen látható céljuk, hogy az unionistákkal szembenálló len tették, hogy a bejrúti légvé­delem radar-készülékei a dél­előtti órákban mintegy 20—25 ide­gen gépet észleltek nagy magas­ságban Szíria felé tartani. A bejrúti nemzetközi repülőtér illetékesei úgy tudják, hogy Szí­ria lezárta légiterét a polgári já­ratok elől. intéztek Willy Brandthoz, az NSZK kancellárjához, s ebben felszólították, hogy mint kancel­lár, s mint az SPD elnöke, de különösen mint Nobel-békedíjas tiltakozzék az ellen a népirtás ellen, amelyet az amerikaiak Vi­etnamban végrehajtanak. katolikus munkásokat megfélem­lítsék, elűzzék munkahelyükről, s visszakényszerítsék a katolikus „gettókba” — mondotta. Az észak-írországi hatóságok hivatalos kimutatása szerint egyébként 1972 volt a tartomány majdnem négy éve folytatódó belháborújának legvéresebb éve. Faulknerék leváltása előtt heti hat, március után heti tiz volt az áldozatok átlaga. A terror most már több áldozatot szed Észak-írországban, mint a közúti balesetek, és több embert pusz­tított el, mint az 1922—23-as ír polgárháború. Terror az észak-ír katolikusok megfélemlítésére Fizet? Vagy távozik? A máltai kormány nem fogad- •a el azt a 3.5 millió fontot, ame­lyet Nagy-Bntannia a szigetor­szágban levő katonai támaszpon tok" 1973 első három hónapjára szóló bérleti dijaként hétfőn akart fizetni. Mint ismeretes, á múlt év tavaszi angol—máltai megállapodás értelmében Nagy- Britannia a NATO-tagországok segítségével évi 14 millió font bérleti díjat tartozna fizetni Mál­tának. Mintoff miniszterelnök nemrég az összeg 10 százalékkal való megemelését követelte, hogy kiegyenlítsék a font devalválásá­ból származó értékkülönbözetei. Az angol kormány azonban to­vábbra sem hajlandó felemelni a bérleti díj összegét, a NATO töb­bi érdekelt tagországa viszont hajlandónak látszik Mintoff kö­vetelésének teljesítésére. Olaszor­szág kész magára vállalni a többletkiadás jelentős részét Alagút Anglia és a Eban csak azért is bizakodik Abba Eban izraeli külügymi­niszter az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában hétfőn azt állí­totta, bizonyos abban, hogy az új év első felében Izrael és Egyip­tom között megállapodás születik a Szuezi-csatorna újramegnyitá- sáról. Mint ismeretes, a Szuezi-csa- torna újramegnyitásával kapcso­latos egyiptomi—izraeli megálla podás hírét pár nappál ezelőtt hí vatalosan cáfolta egy egyiptomi kormányszóvivő. (Reuter AFP. API kontinens között Hamarosan megvalósul a nagy terv, a melyet mar Napóleonnak is ajánlottak. Megépül a Nagy-Britanniát a kontinenssel összekötő alagút, amely az időjárástól független, s a hajózás biztonságát sem veszélyezteti, ezért jobb megoldás, mint a „Csatornái" átszelő hid lenne. A hídépítést elsősorban az útépítésben érdekelt magáncégek szorgalmazzák. Az alagút viszont a tervek szerint kizárólag vasúti ivrgalomra épül. Az alagút teljes hossza 52 kilométer, ebből 3C> kilométer a tenger alatt húzódik. Két, egyenként csaknem 7 méter átmérőjű lóvágatból all majd, amelyek között egy szolgáltató vágat látja el levegővel a közlekedő vonalakat. Ebben kapnak helyet a műszaki berendezések is. Ez a föld alatti összeköttetés 1079-re készül el. A tervezett építési költség 300 millió font sterling. A költségeket részben a brit és n fiancia kormány, részben pedig magáncégek viselik. A terv a személyi forgalom szempontjából jelentős. A csatornán jelenleg 3 és fél millió utas hajózik át évente. Az alagút elkészülte (i<án a négyórás Párizs—London menetidő ?. órára csökken, így arra számítanak, hogy az utasforgalom eléri a 17 milliói. Az alagúton ke­resztül lebonyolított áruforgalom 5 millió tonna lesz évenként. — TERRA — Anglia és a Közös Piac Nagy-Britannia közös piaci csatlakozása alkalmából január i-én, hétfőn Edward Heath brit miniszterelnök nyilatkozatot adott a BBC rádió és televízió külföldi adásai számára. A többi között szólt a Közös Piac és a Brit Nem­zetközösség viszonyáról, hangoz­tatva, hogy Anglia külön szerző­déseket kötött a nemzetközösség tagjaival további kapcsolatok le­hetővé tétele céljából. A Közös .'Piac politikai szerve­zetének kérdését érintve úgy vé­lekedett, hogy egy nemzetek fe­letti parlament létrehozása nem a legjobb módszer a közösség álla­main belül jelentkező problémák megoldására. Az EGK megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy ellenőrizhesse á problémák kidolgozását és a szükséges hatá­rozatok végrehajtását. (AFP) Újabb diáktüntetések Kairóban KAIRÓ Az egyiptomi államvezetésnek továbbra is súlyos gondokat okoz az a belső politikai feszültség, amely a kairói és az alexandriai diákmegmozdulások nyomán ala­kult ki. A kairói egyetemeken foganatosított letartóztatások a tiltakozó tüntetések újabb hullá­mát indították el. Hivatalos közlés szerint a múlt ev végén összesen negyven egye­temista ellen indítottak vizsgála­tot az állambiztonsági szervek. A főügyész fogadta a kairói egyete­mek képviselőit, s kérdéseikre vá- :aszolva részletesen megindokolta a letartóztatások és az ügyészi vizsgálat szükségességét. Hétfőn hajnalban zavarkeltés vádjával letartóztatták a kairói amerikai egyetem három hallga­tóját, akik gépkocsikból röplapo­kat szórtak a város utcáin. A röplapok kétségeket próbálnak kelteni a helyzet stabilitását il­letően, továbbá arra buzdítják a diákokat, hogy kezdeményezze­nek újabb akciókat. Ugyancsak hétfőn őrizetbe vettek egy nyu­gatnémet állampolgárt, aki kül­földi propagandacélokra fény- képfelvételeket készíteti a kairói egyetem diákmegmozdulásai'ról. Hazatértek társába a december 20-i amerikai légitámadás során Haiphong kikötőjében találatot kapott és elsüllyedt „Józef Con- rat?” h“j" tengerészei. A képen: Jerzy S/.opa lengyel hajózási és vízgazdálkodási miniszter üdvözli a hazatért matrózo­kat- / (Telctötó — AP-MTI-KS.) Új fejezet Európában 1972 „nagy esztendő volt” Európa életében. 1973 pedig a „nagy várakozások éve”. ¥ A Központi Sajtószolgálat földrészünk sorsának alakulásá­val kapcsolatos kérdéseket intézett — részben személyesen, részben levélben — az európai szocialista országok politikai és társadalmi életének néhány jelentős képviselőjéhez. Ez a kezdeményezés azokban a napokban indult útjára, ami­kor a szocialista országok testvéri közössége, a nemzetközi munkásmozgalom és az egész haladó világ a Szovjetunió meg­alakulásának félévszázados jubileumát ünnepelte. Brezsnyev, az SZKP főtitkára a Kreml kongresszusi palotájában hatal­mas ívű, összefoglaló képet adott egyebek között a világ- helyzetről és a nemzetközi politika állapotáról is. Ebben ter­mészetszerűen helyet kapott az esztendő „európai mérlegé­nek” megvonása. Ez a rendkívüli alkalom olyan szinten adott szovjet értékelést az 1972-es év európai eredményeiről és táv­latairól, hogy az a fel nem adott kérdésekre nyújtott válaszon túl egyben mércéül is szolgál. Mércéül ahhoz, hogy értékelni tudjuk az egyes testvéri szocialista országok sajátos alkotó hozzájárulását az égető európai kérdések megoldásához. Szovjetunió Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára az európai helyzet távlatairól. Az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram meghir­dette, hogy a Szovjetunió kész el­mélyíteni a »kölcsönösen előnyös együttműködési kapcsolatokat minden területen mindazokkal az államokkal, amelyek a maguk ré­széről erre törekszenek — Euró­pával kapcsolatban még határo­zottabban fogalmazódott még a feladat: gyökeres fordulatot kell megvalósítani ezen a földrészen az enyhülés és a béke felé. A XXIV. kongresszus óta nem sokkal több mint másfél év telt el. Már most bizonyossággal mond­hatjuk, azonban, hogy pártunk és a szovjet állam nem keveset tett a békeprogram legfontosabb meg­állapításainak megvalósításáért. Amilyen mértékben növekszik a Szovjetunió és a testvéri szo­cialista országok ereje és befo­lyása, amilyen mértékben akti­vizálódik békeszerető politikánk és fejlődnek más fontos, a mai világban végbemenő haladó fo­lyamatok, annál inkább jelent­keznek a realizmus elemei több kapitalista állam politikájában is. A mi következetes békeszerető politikánk és az események egész menete fokozatosan annak a szükségszerűségnek a felismeré­sére késztetik a tőkés világot, hogy a békés egymás mellett élés talaján intézzék az ügyeket a szo­cialista államokkal. A szovjet—nyugatnémet és a lengyel—nyugatnémet szerződés, amely rögzíti a fennálló európai határok sérthetetlenségét, a Nyu- gat-Berlinre vonatkozó megálla­podások összessége, valamint az NDK és az NSZK közötti kap­csolatok alapjairól szóló szerző­dés, az NDK diplomáciai blokád­jának végérvényes áttörése — ezek Európa fejlődésének hatal­mas lépései a békéhez és a biz­tonsághoz vezető úton. És mindez nem valamiféle egyoldalú győze­lem, hanem az értelem és a rea­lizmus nagy diadala a nemzetkö­zi kapcsolatokban. Természetesen Európában van­nak még megoldásra váró nem­zetközi problémák. Elegendő pél­dául megnevezni olyanokat, mint a müncheni diktátum felszámo­lásának szükségessége, valamint az NDK és az NSZK felvétele az ENSZ-be. Ezeknek a kérdések­nek a megoldása lehetővé tenné, hogy Európában sikeresen meg­tisztítsuk a nemzetközi kapcsola­tokat a háború után keletkezett terheiktől. Az európai történelemben új fejezet nyitására hivatott az euró­pai biztonsági és együttműködési értekezlet, amelynek összehívá­sáért sok éven át küzdöttek a szocialista országok. Minden arra vall, hogy az értekezlet nem ké­sőbb, mint 1973 derekán meg­nyílik. A népek komoly reményeket fűznek az európai értekezlethez. Elvárják, hogy az értekezlet az európai béke megerősítésének alapvető problémáival foglalkoz­zék majd, véget vessen a hideg­háború keltette gyanakvásnak, fé­lelemnek, és a jövőbe vetett hi­tet adjon az európaiaknak. Ügy véljük, hogy az európai államok: és az értekezlet nem európai résztvevői — az Egyesült Álla­mok és Kanada — közötti kap­csolatokat hasznos és egészséges „elemekkel gazdagítaná az érte­kezlet munkájának sikere. A jö­vőben is arra törekszünk, hogy az értekezlet meggyőző eredmé­nyeket hozzon valamennyi részt­vevőjének. Mindenki előtt ismeretesek azok a politikai elvek, amelye­ken a Szovjetuniónak és szövet­ségeseinek véleménye szerint az. európai népek biztonságának nyu­godnia kell. Ezek: az államhatá­rok sérthetetlensége, a belügyek- be való be nem avatkozás, a füg­getlenség, az egyenjogúság, vala­mint a lemondás az erő alkalma­zásáról és a vele való fenyege­tésről. Ügy véljük, eljött az ideje an­nak, hogy napirendre tűzzük az európai gazdasági és kulturális együttműködési program kidolgo­zását is. Ezzel kapcsolatban fel­merül a kérdés: fellelhetők-e az alapok a kereskedelmi kap csolatok valamilyen formájához az Európában létrejött államközi kereskedelmi-gazdasági szerveze­tek — a KGST és a Közös Piac között? Bizonyára igen, ha a kö­zös piaci tagországok tartózkod­nak bármilyen diszkriminációs próbálkozástól a másik féllel szemben, és előmozdítják a ter­mészetes kétoldalú kapcsolatok fejlődését és az európai együtt­működést. Mint ismeretes, előttünk állnak a tárgyalások a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről Európában, elsősorban Közép- Európa térségében. A Szovjetunió állást foglal ezeknek a tárgyalá­soknak a komoly előkészítése és hatékony lefolytatása mellett. Az erőviszonyok a kontinensen a béke és a békés együttműkö­dés javára alakuljanak. És mi hisszük, hogy a háborúkat ki le­het iktatni az európai népek éle­téből. Folytatódnak Párizsban a tárgyalások fa rizs eiovai osauan Keimen folytatódtak a VDK és az Egye­sült Államok december 23-án félbeszakadt tárgyalásai — egye­lőre szakértői szinten. A de­mokratikus Vietnam küldöttsé­gét Nguyen Co Thach külügy­miniszter-helyettes, az amerikai delegációt William Sullivan ál­lamtitkár vezeti. A Reuter ér­tesülése szerint Kissinger ameri­kai nemzetbiztonsági lóianáCS- adó, Le Dúc Tho tárgyalópartne­re, vidéki pihenéséből kedden tért vissza Washingtonba. Egész sor „beható megbeszélést” fog tartani Nixon elnökkel — írja az angol hírügynökség —, mi­előtt Párizsba utaznék, ahol folytatja majd a bizalmas meg­beszéléseket a VDK magas ran­gú képviselőivel. * Tiltakoznak a népirtás ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom