Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-09 / 290. szám

Gi-Gd — madártávlatból. Gépek, műhelyek, építők Az eredményes gazdálko­dáshoz ma már itt is nél­külözhetetlen a korszerű technikai felszereltség. En­nek legfontosabb részét ké­pezi a «3 erőgép, a hat te­hergépkocsi, s több speciá­lis gépkocsi (daruskocsi, üz'ananyag-szállító stb.). A gépműhelyben mód van a generálj avítások elvégzésé­re is. Egyéb, speciális teen­dők ellátására külön mű­helyegységeket működtet­nek, így például hegesztő- és gumivulkanizáló mű­helyt. Tíz öntözőgéppel is • Rendelkezik a gazdaság, ■ ezeket — a szükségtől füg­gően — jól kihasználják, éddig főleg a cukorrépára, a hagymára, a lucernára juttattak mesterséges esőt. A községtől nyugatra eső ötezer holdnyi terület, a Ferenc-csatorna körzetében, teljességgel öntözhető, s épp ezért az elkövetkező években fokozatosan idete- 1 építik a lucernásokat, * itt. termesztik az öntözéses tomegtalcarmányokat is. Az éves amortizációs a lan- főbb mint háfömmil-” Un forint,1 amely a műszaki színvonal egyensúlyban tar** tá-át szolgálja. Ez az ősz­szeg a sertéstelep ,.belépé­sével” . négymillió fölé emelkedik. Itt, Dávodon az építőte­vékenység elválaszthatatlan a műszaki-technikai fejlő­déstől. Az építőbrigád lét­rehozását eredetileg is a szűkös kivitelezői kapaci­tásból adódó szükség indo­kolta. Az erőteljes fejlesz­tés tavaly tör tótat meg: a húszat nem sokkal megha­ladó; létszámot nyolcvan­hatra növelték. Nemcsak helyből, a szomszédos hely­ségekből is jöttek ide; szak­munkások, nagyobbrészt tagként, kisebbrészt alkal­mazottként. Nem hanyagolták el az építőtevékenység gépesíté­sét, s így a brigád a pane­les építkezés követelmé­nyeivel is megbirkózik. Ha az alvállalkozói munkákat nem számítjuk, a brigád idei tevékenysége 30—25 milliós részarányt képvisel az összes termelési érték­ből. A Gi-Gi telepet már ez a brigád hozta tető alá. A jövő évben létrehozan­dó 10—15 milliós termelői beruházás mellett lehetővé válik, hogy fennmaradó kapacitását a brigád a tag­ság lakásépítkezésének a megkönnyítésére fordítsa. A tervekben 14 lakás megépí­tése szerepel — társashá- zakbáht'l^étszihtes' lakóépü­letekben. Máris, túljelentke­zés mutatkozik erre a szer­vezett akcióra. Az építte­tők kivétel nélkül fiatalok. A telket a szövetkezet sa­ját területéből, díjtalanul adja, ez lakásonként 20 ezer forint kedvezményt jelent, további 40 ezret pe­dig az, hogy az építkezés önköltséges alapon törté­nik, rezsit és haszonkul­csot nem számít fel a gaz­daság. Ily módon a 286 emf forint, amely az egy lakásra számított bekerü­lési összeg, a valóságban — az építtető részére — 60 ezer forinttal kevesebb. Ezért az építtető vállalja, hogy legalább tíz évig a szövetkezetben marad, s ha előbb elmegy, a részarány összegét téríteni tartozik. A háztáji árutermelés mind szorosabban kapcso­lódik a közös tevékenység­hez, amellett a tagsági jö­vedelem szempontjából sem elhanyagolandó. A fejlődés dinamikáját jól érzékelteti, hogy amíg 1970-ben csak 150 hízót értékesített a háztáji, az idén már 2200- at. Növekvőben van a ház­tájiban tartott szarvasmar­ha létszáma is, miután A nedves takarmányt készítő keverőüzem, automata , mérleggel. megállt a lassú, de feltar­tóztathatatlannak látszó apadás. Az okok a háztáji terület megnövekedésében — gya­kori itt az olyan család, ahol több felnőtt is dolgo­zik a közösben —, továbbá a takarmányellátás és az értékesítés jó megszervezé­sében lelik magyarázatu­kat. A sajátos gondokkal, a háztáji bizottság mellett, külön háztáji agronőmíis foglalkozik. A . tápellátást a jövő évtől kezdődően, a keverőüzem beindítását, kö­vetően, még zökkenőmente­sebbé teszik. Kertészkedés, gyógynő- vénytermesztés is dívik a háztáji földeken, s a kis udvarokban újabban hódít a nyúltenyésztés is. Radó Imréné — a közösben borjágondozó — cuuli .. a háztáji istállóban nevelt hat szarvasmarha egyike mellett. Növekvő szaktudás Tbc-—3ntes tehénállomány. Jelenleg 1130 a szövet­kezet összes taglétszáma. Ebből a dolgozó tagok szá­ma 670-re tehető. Ez azt. jelenti, hogy a tagságnak közel a fele nyugdíjas és járadékos. A munkából kiöregedett idős tagok háztáji földjei­nek gépi munkáit és a ter­mények hazaszállítását a közös térítésmentesen vég­zi el. Összesen mintegy 000 holdon. Azonkívül a rászo­rulók rendszeres támoga­tást, járadékkiegészítést kapnak, a tsz szociális bi­zottsága 1971 elején történt felmérése alapján. A telepeken megtalálha­tók ma már az ipari üze­mekre jellemző szociális berendezések, létesítmé­nyek. Ezek önmagukban is vonzóvá teszik a telepeken történő munkavállalást. A munkába járást a tsz saját autóbusza könnyíti meg, s a járművet a tagok gyakor­ta igénybe veszik a küiüp- böző országjáró kiráhdülá- sols lebonyolítására is. A gyors ütemű műszaki fejlődés szinte kényszeritő- leg hat a szakmai művelt­ség magas fokú és: széles körű megszerzésére., , Az Augusztus 20. Tsz-ben ina már kilenc egyetemet, il­letve főiskolát végzett szak­ember dolgozik, többnyire mint agrármérnök, vala­mint állatorvosként,, köz­gazdászként. Túlnyomó többségük helybeli szárma­zású. Heten felsőfokú tech­nikumi végzettséggel ren­delkeznek. Harmincnégyen középfokú képesítéssel.: A szakmunkások száma meg­közelíti a kétszázat. A szakmai képzettség megszerzésében további -je­lentős növekedés várható. Építeni az alapokra Százmillió forint körül várható az Ide] (termelési érték. Ebben nemcsak az idei, ! de egy kissé a másfél évtizedes erőfesz!* 1 tés is tükröződik. Részesedésként kifize­tésre kerül 24—25 millió forint. Tavaly az egy tagra jutó átlagos évi részesedés i27 600 forint volt. Ennél kevesebb az idén som várható. Az egy tízórás munkanap­ira jutó átlagos részesedés X10 forint kö* • rül alakul. A gazdálkodás eredményességére utal az a tény, hogy a termelési értékből a (nyereséghányad 17—18 millió forint les*. Lehetőségei csúcsát azonban még mesz- sze nem érte el a szövetkezet. Jő ala­pokkal büszkélkedhetnek, amelyekre to- j vább lehet építeni. 1975-re a termelési érték Bünden biwmuyai eléri » 120 mil­liót. Ezt önmagában is garantálja az ága­zatok egyenletes fejlesztése. Ám ezenkí­vül további nagyvonalú, ígéretes elkép­zelések vannak érlelődőben. Ilyen pél­dául a lúcernalisztet és az úgynevezett zöldlisztet előállító üzem létrehozása. (Az utóbbi termék nem más, mint a kukori­ca félérett állapotban és szárastól törté­nő betakarítása, megszárítása és m'i'íőr­lése.) Az ötmillió forintot Igénylő beru­házás már jövőre megépül. Ha a személyi és a technikai feltételék megengedik, a gabonafélék tömegáru jel­legű termesztéséről áttérnek a vetőmag­vak jövedelmezőbb előállítására. A dávodl paraszti szorgalom, a ráter­mettség, a szaktudás tartalékai immár iomeíítfectetleaek. (X) A megélénküli háztáji

Next

/
Oldalképek
Tartalom