Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-08 / 289. szám
4. oldal 1972. december 8-, péntek Á műszakiak és a közügyek Az előadások kér- dezz-felelekké, elméletet és gyakorlatot ütköztető vitákká alakulása rrlár sejtették a műszaki berkekben zajló erjedést. Szaporodtak a jelek, nyáron a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Bacs- Kiskun megyei szervezete külön bizottságot hívott életre a számítástechnikai program patronálására. A testület hivatott helyes irányába terelni a vállalatok (— tájékozottság és szakember híján —) tétova elképzeléseit, összpontosítani az erőfeszítéseket. Vagy itt a legfrissebb példa: a Gépipari Tudományos Egyesület közelmúltban alakult helyi csoportja — a város összes gépeit tartalmazó nyilvántartás felvételével, kezelésével, az újítások cseréjével — egyik letéteményese a helyi üzemek kibontakozóban levő együttműködésének. Sőt pártfogásba vette a lakosság, a meglevő és leendő ipar számára egyaránt húsbavágó gázellátás jelenére és jövőjére vonatkozó tervek kidolgozását. A fenti példák arra utalnak, hogy a műszaki, tudományos szervezetek kilépnek az előadótermek hűvöséből. Eddig a MTESZ neve összeforrott a friss tudományos eredmények terjesztésével. Sokágú érrendszerként működött, amelyben a szakterületek információi áramlottak, s ki-ki leszűrhette belőlük a maga, üzeme számára legidőszerűbbeket, leghasznosabbakat. Nyilván az ismerettovábbítás felbecsülhetetlen jelentőségű, s a haladás érdekében e munkának továbbra is elsődlegesnek kell maradnia. Különösen a most alakuló, vitatkozó, a frissnek a gyakorlatba való átültetési módjait kereső formában. Most azonban a passzív érrendszer megmozdult. Az a folyamat, amely az el- vontból élővé tette az informálást, — s majd egy éves szünet után ismét a világra segítette a megyei tudományos élet tükrét, a Műszaki Szemlét — átterjedt egy másik szerepre is. Mire gondolok? Egy-egy rendezvény, találkozási alkalom is, a szünetközi, fél- hivatalos eszmecserék színtere. Ám éppen az élő kérdések felé forduló napirendek hatására váltak legálissá ezek a hasznos folyosói beszélgetések. S a nyilvánosan, hangosan kimondott gondolatok elvezettek a felismeréshez: az én gondom lehet a tied, az övé — a mi gondunk is, amire együtt lehet orvoslást találni. Ebből hajtottak ki a leírt példák, amelyek immár kiinduló pontok. A folytatás egyik szempontja a tá- gabb horizont, egy város, a megye egész iparára vonatkozó programok felkarolása. A bajai gázellátási bizottság azt bizonyítja, hogy a horizont nemcsak mélységi méreteiben, hanem területében is szélesíthető. Az üzemeket szorongató gondok mellé besorolhatók az általános érdekeket érintő problémák is. A példánál maradva segítséget nyújthatnak a szakemberek a településfejlesztéssel, közművesítéssel birkózó tanácsoknak, egyéb szerveknek. De akad más is; a megye aránylag rövid múltra visszatekintő iparosodásának társadalmi, tudati hatásait ma még elég bizonytalanul tudjuk körvonalazni. Bizonyára vannak és lesznek olyan nem kívánt következmények, amelyeknek megszüntetése, legalábbis részben technikai feladat. (Lásd: a tanyai iskolák villamosításának műszaki feltételeit, vagy a sokat emlegetett környezetvédelmet). Nem vagyunk tehát szűkében azoknak a közérdekű gondoknak, amelyek megnyugtató megoldása — a fokozódó munkamegosztás miatt is — társadalmi összefogásra ösztönöz. A MTESZ pedig — a demokratizmust is erősítve — olyan emberek értékes ötleteinek, véleményének gy űjtőmedencéje lehet, akik másként nem jutnak el a határozathozó asztalok mellé. A széles körből származó, szakmailag megalapozott javaslatokra, észrevételekre támaszkodva már nagyobb a valószínűsége a helyes döntések születésének. Ennek egyértelmű anyagi előnyei mellett van egy másik fontos következménye. A legsebezhetőbb oldaláról — a szakértelem felől — védi a demokráciát. Ellenőrizhető egy sor döntés, amelyet az emberek többsége, jártassága nem lévén, nem tud érdemben elbírálni. Mindez indokolja, hogy kérjen és kapjon az eddiginél nagyobb részt a műszaki értelmiség és szervezete, a MTESZ a közügyekből. Pulai Miklós Foglaltak a pályák VI. fejezet 26. §. (2)' „Az illetékes állami' szervek támogatásával és segítségével a sport- egyesületek biztosítsák az ifjúság széles rété- gél számára a testedzés és a sportolás lehetőségét”. KISSÉ már derékban is „vállasodó” fiatalember ácsorog az egyik kecskeméti buszmegállóban. Tarka sporttáskájából kinyúlik Blue Bird márkájú, kölcsön kapott, csillagos teniszütő nyele. A befutó kocsiban egy volt kollégája köszön rá: „Szevasz, na mi van, jaj de régen láttalak” — és a többi szokásos általánosság hangzik el, amelyre egyébként is fölösleges odafigyelni, hiszen csak azt a célt szolgálja, hogy közben alaposabban meg lehessen nézni: a legutóbbi Jó a zöldségellátás Az idei télre összesen 18 730 vagon burgonya, zöldség, gyümölcs tárolására kaptak megbízást a Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Egyesülés tagvállalatai. Zöldségfélékből sikerült teljesíteni az előirányzatot; vöröshagymából, almából több is került a tárlókba, burgonyából pedig megközelítették az előzetesen tervezett mennyiséget Fennakadás az ellátásban előreláthatólag nem lesz, burgonyából egyébként tavaszra még importszállítmányt is várnak. Az utóbbi hetekben „téliesre” fordult a forgalom szerkezete: a háziasszonyok változtattak az étrenden. Nőtt a gyökér- és sárgarépa-fogyasztás, több főzelékféle; kelkáposzta, káposzta karalábé fogy. Az összes zöldségfélénél kedvező a múlt évi és az idei árlisták egybevetése. Novemberben egyetlen cikk sem volt drágább, mint a múlt év XI. hónapjában. találkozás óta egy kis ránc gyűrődik a mosoly nyomában az arcon, valamivel megint mélyebbek lettek a szarkalábak a szem sarkában. A föl-, leugró tekintet megpihen a teniszütő nyelén. — Hol játszol? A versenyzők pályái szinte mindig foglaltak. — Tudom, itt nálatok, a főiskolán. Két gyönyörű pályátok is van. — Mi az, ide már mindenki jöhet? — ennyi volt a válasz, majd a szokványos kiegészítés következett. — No, persze a jelenlevők mindig kivételek. A két fiatalember között ekkor mintha hirtelen rövidzárlat állott volna be, mintha nem is ugyanarra az egyetemre, ugyanarra az évfolyamra jártak volna, vagy mintha sosem próbálták volna egymásnak átütni a háló fölött a teniszlabdát. Egyikőjük — az állása szerint a főiskolához tartozó — egy röpke pillanat alatt gazdává változott, mintha nem az állam területén, hanem a hobby- f oldj én, a saját pénzén épült volna a két pálya. De talán egész más hangon és más témáról kezdenek el beszélgetni, ha másutt is lehet játszani, ha akad elég pálya. A tenisz elég drága, és korántsem tömeges sport, lie másutt sem rózsás a helyzet. 1973. január /-tő/ Változások a nyugdíjszabályokban AZ ÖSZTÖNZŐ NYUGDÍJPÓTLÉKRÓL Vasútnak is A Kismotor- és Gépgyár bajai gyárának neve a köztudatban összekapcsolódott a közúti jármúprogram- mal. Az üzem azonban a gépkocsialkatrészeken kívül vasúti kocsikhoz, mozdonyokhoz is készít fék- szerelvényeket, olajszűrőkét, valamint különböző felszereléseket. Ebben az évben a felsorolt cikkekből mintegy 25 millió forint értékű megrendelésnek tettek eleget. A pullman és hálókocsik utasok kényelmét szolgáló belső berendezéseit — poggyászlartókat, fogasokat, hamutartókat — nemcsak a hazai üzemek használják fel, hanem szállítanak belőlük az NDK vagongyárainak is. Képünkön Adamek Antalné a Ganz-Mávag diesel-mozdonyaiba kerülő olajszűrőt szereli, (Tóth Sándor felvétele) Megemlítjük, hogy a jelenlegi szabályok szerint az öregségi nyugdíj összegét akkor is módosítják, ha a nyugdíjas nyugdíjának megállapítása után ösztönző nyugdíjpótlékra szerzett jogot. Az ösztönző nyugdíjpótlékra vonatkozó szabályokat az 1973. január 1-én hatályba lépő új rendelkezések nem módosítják. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjas ösztönző nyugdíjpótlékot csak akkor kaphat, ha munkaviszonyba lép és munkaviszonya alatt öregségi nyugdíja folyósításának a szüneteltetését kéri. Ebben az esetben is munkaviszonyának csak arra a tartamára illeti meg ösztönző nyugdíjpótlék, mely alatt munkaideje a munkakörére előírt teljes munkaidőt elérte, és munkabért kapott Nem illeti meg azonban a nyugdíjast ösztönző nyugdíjpótlék arra az időre, amely alatt termelőszövetkezetnél vagy szakszövetkezetnél állott munkaviszonyban. a kArtalanitasi SEGÉLY ÖSSZEGE A kártalanítási segély havi összege a nyugdíjosztály szerint figyelembe vehető havi jövedelem 65%-a. Ezzel szemben a munkaviszonyban álló dolgozók a baleseti kártalanítási segélynek megfelelő táppénzt a megelőző folyamatos munkaviszonyuk tartamától függően 65, vagy 75%- os mértékben kapják. Az új rendelkezések szeTint az a termelőszövetkezeti tag, aki két év óta tagja a termelőszövetkezetnek a kártalanítási segélyét — ugyanúgy, mint a munkaviszonyban álló dolgozó a táppénzt — az irányadó jövedelem 75%-ának megfelelő mértékben kapja. Az irányadó jövedelem arra a nyugdíjosztályra meghatározott jövedelem, amely a termelőszövetkezeti tag a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezésekor tartozott, öregségi vagy rokkantsági nyugdíjként elszenvedett üzemi baleset esetén a baleset (foglalkozási betegség) bekövetkezését megelőző egy éven belül a termelőszövetkezetben személy esen végzett munka utón kapott részesedés havi átlaga, de legalább havi 900 forint öregségi vagy munkaképtelenségi járadékosként elszenvedett üzemi baleset esetén pedig egységesen havi 900 forint az irányadó jövedelem. ÖREGSÉGI, MUNKAKÉPTELENSÉGI ÉS ÖZVEGYI JÁRADÉKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az öregségi, a munkaképtelenségi és özvegyi járadék tulajdonképpen szociális jellegű juttatás. Bevezetésére a termelőszövetkezetek megalakulásakor, illetve újjászervezésekor azért került sor, mert a mezőgazdasági dolgozók szinte kivétel nélkül beléptek a termelőszövetkezetbe, köztük olyanok is. akik NEMRÉG aggódó tudományos cikk jelent meg a Valóság című folyóiratban. Az ifjúság testalkatát módosító okok között Arday László a szerző felsorolja az egészségtelen életmódot, a fizikai terhelés és igény- bevétel hiányát, az önpusztító szórakozásokat, a káros szenvedélyeket, az ülő életmódot. az egyoldalú szellemi igénybevételt, c civilizációs. urbanizációs kemizációs ártalmakat. Így ír: „A hosszméretekbsn valóban nagyfokú növekedést tapasztalhatunk, de ez megközelítően sem követi a körméret... Ezek s tendenciák aggodalomkeltőelc, mert azt is jelentik, hogy a csontrendszer növekedését nem kíséri a vázizomzat fejlődése, sőt visszafejlődés tapasztalható...” Ha egy ilyen, visszafejlődött vázizomzatú — vagy károsodásra ítélt — fiatalember elhatározza, hogy legjobb módszerrel, sportolással állítja vissza a szervezet egyensúlyát, akkor nagyjából a következő lehetőségei adódnak az iskolaélet után. JELENTKEZIK valamelyik egyesületbe, s ha tehetségesnek találják, akkor hetente meghatározott időpontokban kinyílnak előtte a tornatermek, sportpályák ajtajai. Ha nem eléggé rátermett, akkor üzemi bajnokságokba kapcsolódhat be valamely csapat játékosaként. amihez szintén valami több kell a puszta mozgásigénynél. Fölöttébb nehéz helyzetbe kerül viszont, ha minden, előre megszervezett csoportos alkalmon kívül szeretné edzeni a testét. A stadionok elsősorban a minőségi sportot űzők birodalmai, a Kecskeméti Dózsa-, vagy a városi pálya is szinte perc- ről-percre foglalt, nem szabadok sem az öltözők, sem a tusolok. A kérdéssel foglalkozó tanácskozásokon, különféle üléseken rendszerint elhangzik, hogy a tíz évvel ezelőtti helyzethez képest azért sok minden történt. A tervek szerint további beruházások valósulnak meg a nagyközségekben és a városokban. Kecskeméten például új, fedett sport- csarnok épül, amely viszont elsősorban ugyancsak a minőségi sport céljait fogja szolgálni. Az ilyen és hasonló okfejtés valóban kellően dialektikus, de a különösebben nem tehetséges, egyesületekbe „nem való” ifjak nem filozofálni akarnak. A helyi tanácsok a többi között olyan területeket jelölhetnének ki. ahol társadalmi munkában a fiatalok fölszerelnék a legszükségesebb kellékeket. A vállalkozás nem kerül nagy pénzbe, nem vesz igénybe sok időt. S példa is akad rá — a világon és Magyarországon egyaránt. A CIKK megfogalmazásához személyes tapasztalatok és közvetlen beszélgetések szolgáltak alapul. Tessék, meg lehet cáfolni — egyebek között „a tömeges sportolási lehetőségek ki- szélesítésével”. Halász Ferenc előrehaladott koruk, vagy munkaképtelenségük miatt dolgozni már nem tudtak, és hogy ne maradjanak teljesen jövedelem nélkül, a kormányzat biztosítani igyekezett megélhetésükre nemi létalapot teremteni. A járadék megállapításának feltételei igen szigorúak voltak, különösen arra vonatkozólag, hogy milyen jövedelemhatár alatt kaphat a termelőszövetkezeti tag járadékot. Csak az a termelőszövetkezeti tag kaphatott járadékot, akinek jövedelme a járadék , összegét sem érte el. Maga a járadék összege is na- I gyón alacsony volt. A tehetősebb termelőszövetkezetek igyekeztek a szociális alapjuk terhére megoldani az idős, munka- képtelen termelőszövetkezeti tagok fokozottabb támogatását és a járadékot kisebb-nagyobb összegekkel kiegészítették, de a közepes és gyengébb gazdasági eredményeket elérő tsz-ek erre nem tudtak lehetőséget biztosítani. A kormány a járadékosok helyzetének javítása érdekében a népgazdaság anyagi lehetőségéhez képest igen jelentős intézkedéseket tett. Az 1973. január 1-én hatályba lépő új rendelkezések a járadékok összegét — a már megállapított járadékok vonatkozásában is — jelentős mértékben emelik. A járadék jogosultságának a feltételeit is lényegesen enyhíti az új szabály. {Folytatása következik)