Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
1 oldal 1972. december 6., szerda Sok vagy kevés s készisi? A közelmúlt .hetek különös gazdasági históriája, az a bizonyos gyulaügy stílusosan szólva: gyufa- szainyi tényt vetett egy szakmai fogalom, a készletállomány jelentőségére, közérdekűségére. Valóoan, a népgazdaság készletliely- zeténeK ez az a pontja — a bolti pult, ahoi a „kapható”, illetve a „sajnos elfogyott”' varázsszavak elhangzanak —, mely segíthet jól értelmezni a készlet gazdasági-társadalmi hatásait. Am azt sem árt mindjárt hozzátennünk, hogy a bolt valójában a gazdálkodási folyamat egyik végállomása, a készletprobléma pedig nem itt, hanem sokkal előbb, a termelés fázisában jelentős igazán. „Bizonyos mennyiség” A gazdálkodás, a termelés szükségképp feltételezi bizonyos mennyiségű alap- és segédanyag, félkésztermék, felhalmozását készletezését, anélkül nem lehet szó folyamatos, zökkenőmentes munkáról. Fontos azonban előidéznünk a „bizonyos mennyiség” fogalmánál; hogy ez mennyi, pontosabban: 'hol a sok, illetve a kevés elválasztó határvonala, azt persze nem lehet egyetemes érvénnyel megmondani, ez vállalatok-ágaza- tok szerint különböző, úgynevezett készletopti- mum-számítás kérdése. Országos, népgazdasági méretekben azonban már határozottabban megválaszolható ez a bizonyos „sok vagy kevés” kérdés; itt az aranyok, körvonalak világosabban kirajzolódnak. A pontos értelmezéshez elkerülhetetlenül be kell mutatnunk közelebbről néhány közkeletű gazdasági fogalmat. A nemzeti jövedelem — amely az évente előállított új értéket méri —, a felhasználás során két alapvető csoportba osztódik: az úgynevezett fogyasztási’ és a felhalmozási alapba. Ez utóbbi kapcsolódik közelebbről témánkhoz: a felhalmozási alap tartalmazza ugyanis a beruházások és a készletek összegét, s ebből nyomban két rendkívül lényeges következtetés adódik. Az egyik így hangzik: nyilvánvaló, hogy a felhalmozásra fordított arány — közvetve — befolyásolja a fogyasztási alap mennyiségét is (ami viszont, tág körvonalazással, az életszínvonal növekedését is meghatározza), másrészt: iménti fogalomábrázolásunkból az is kitűnik, hogy a felhalmozásra szánt népgazdasági összegeket nemcsak a beruházás, hanem a készlethelyzet is nagymértékben motiválja. A készletprobléma tehát — amely, alighanem méltatlanul, jobbára kiesik a közvélemény reflektorfényéből — az annyit vitatott beruházási helyzettel azonos jelentőségű. Az indokolatlanul felduzzadt, túlzott népgazdasági készletállomány ugyanis egész sor ponton keresztezheti céljaink megvalósítását. Egyrészt: roppant anyagi eszközöket köt le és von el a felhalmozás más, beruházási-fejlesztési szféráitól, másrészt: a készletállomány magas szintje azt is jelezheti, hogy a termelés és a fogyasztás, a kereslet és a kínálat nem találkozik megfelelő pontossággal. Magas anövekedesi ütem A legutóbbi teljes középlejáratú program, a harmadik óteves terv, miközben egész sor szempontból kiemelkedő eredményekkel zárult, a készlethelyzetben nem hozott kedvező eredményeket: a készletek évenkénti emelkedési üteme 7-8 százalék volt, nemzetközi összehasonlítással mérve kiugróan magas. A növekedési ütem meghaladta a nemzeti jövedelem bővülésének mértékét és a terv befejező esztendejében, 197ü-ben a felhalmozódó készletállomány elérte egy esztendei nemzeti jövedelmünknek, értékben számítva, mintegy 90 százalékát! Ezért is rögzítette a negyedik ötéves terv azt az előirányzatot ,hogy jelentős változás következzék be a felhalmozás szerkezetében, az előző ötéves időszakénál mérsékeltebben növekedjék a népgazdaság készletállománya, s ilyen módon több jusson a felhalmozásból az állóeszközök bővítésére. A pontos helyzetkép megköveteli, hogy hozzátegyük: még sok a teendőnk ennek az előirányzatnak a teljes megvalósítása érdekében, mert bár 1969-ben és 1970-ben mérséklődtek a készletek, 1971-ben ismét számottevő volt az emelkedés. Külön figyelmet érdemel — a népgazdasági összképen belül — a kereskedelem készlethelyzete, ez ugyanis közvetlenül befolyásolhatja a fogyasztást, az áruellátást. Nos, a bolti kiskereskedelem és a fogyasztási cikkeket árusító nagykereskedelem összegezett készletállománya az utóbbi években folyamatosan emelkedett: 1969-ben 26 milliárd, 1970- ben 32 milliárd, tavaly pedig 34,5 milliárd volt annak értéke. A felületes megítélés alapján úgy tűnhet, hogy ez a növekedés végeredményben egyértelműen előnyös a vásárlónak, hiszen ha bőségesebb a készlet, akkor jobb az áruellátás is. A valóság azonban korántsem ennyire egyszerű; ha ugyanis bizonyos mennyiség felett halmozódik a készletállomány a kereskedelmi raktárakban, akkor a vállalat jobbára tartózkodik az új megrendelésektől, hiszen abban érdekelt, hogy meglevő, s nem éppen új, nem mindig korszerű ^ke- resett áruit adja el. Megeshet tehát, hogy éppen a „sok” jelent végül is „keveset”, tehát szűkebb választékot a bolti pultok mellett Csak saját kockázatra Egész sor intézkedés próbál határozottan gátat vetni a népgazdaság es a fogyasztó számára egyaránt hátrányos készletemelkedésnek. A pénzügyi szervek ellenőrzik a készletállományt, és bizonyos szint felett az ezt finanszírozó forgóeszközigényt saját vállalati pénzből kell fedezni. Fontos tényező az is, hogy a termelő vállalatok alapvető érdeke: valóban a szükségletek kielégítésére, tehát rendelésre termeljenek, s csak saját kockázatukra állíthatnak elő raktárra, konkrét igény nélkül termékeket. Rendkívül jelentős társadalmi érdek tehát, hogy ezek a törekvések széles körűen megvalósuljanak, hogy a termelés és a fogyasztás, a kereslet és a kínálat valóban egyenletesebben, harmonikusab- ban — felesleges készletek halmozódása nélkül — kapcsolódjék! T. A. 1973. január l-től Változások a nyugdíjszabályokban A NYUGDÍJ ŰJBÚLI MEGÁLLAPÍTÁSA 36 HÓNAPI KERESET ALAPJÁN A DOLGOZÓK társadalombiztosítási nyugdijáról szoló szabályok szerint a nyugdijuk megállapítását követően munkaviszonyban álló öregségi nyugdíjasok kérhetik nyugdijuk újabb megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapra munkabért kaptak. Ilyen lehetőség a termelőszövetkezeti nyugdíjasokra — a jelenlegi szabályok szerint — nem állott fenn, sem akkor, ha öregségi nyugdíjuk megállapitasa után munkaviszonyba léptek, sem pedig akkor, ha termelőszövetkezeti tagként dolgoztak tovább. Az új szabályok lehetővé teszik, hogy a termelőszövetkezeti öregségi nyugdíjasok kérhetik öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását, ha nyugdíjazásuk után legalább 36 hónapon át akár munkaviszonyban, akár termelőszövetkezeti tagként tovább dolgoznak. A nyugdíj újbóli megállapítása az utolsó 36 hónapi kereset alapján a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik. Azok a termelőszövetkezeti tagok is kérhetik termelőszövetkezeti tagként szerzett 36 nyugdíjhónap alatt elért jövedelmük alapján öregségi nyugdíjuk újbóli megállapítását, akik a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályok szerint megállapított öregségi nyugdíjban részesülnek. Az újbóli megállapításra a termelőszövetkezeti tagokra előírt öregségi korhatár (férfiaknál a 65., nőknél a 60. életév) elérése után kerülhet sor, mivel az újbóli megállapítás ebben az esetben is a termelőszövetkezeti nyugdíjrendszer szabályai szerint történik. Az öregNövekszik a termelési kedv Több zöldséget és gyümölcsöt vásároltak fel Jbelegykáza körzetében TAVASSZAL írtunk arról, hogy az önállósága második -évét taposó kiskunfélegyházi Mezőtermék kirendeltség idei tervét szeretné túlteljesíteni. Most a felvásárlási idény befejeztével, arról érdeklődtünk Laczkó Gyula kirendeltségvezetőtől, hogyan valósultak meg az akkori viszonylag óvatos jóslatok? — Idei térvünkben 1354 súlyvagon zöldség és gyümölcs felvásárlása szerepelt — mondotta Laczkó Gyula — s most már a végleges adatok birtokában elmondhatom, 2200 vagonnal vásároltunk fel. — Mi tette ezt lehetővé? — Sok tényező játszott szerepet tervünk ilyen nagyarányú túlteljesítésében. Had említek ezek közül néhányat. A korábbinál sokkal nagyobb gonddal szerveztük a termeltetést. Sűrűn látogattuk nemcsak a nagyüzemi, hanem a háztáji termelőket is. A háztáji gazdaságok részére az elmúlt években 2,5 ezer, most ősszel meg tavasszal pedig, legalább 4-5 ezer különböző gyümölcsfacsemetét juttatunk díjtalanul. A helyszíni szaktanácsadásokon kívül évente 4-5 szakelőadást rendezünk* a múlt évben például több mint háromszáz hallgatónk volt. JELENTŐS szerepe van eredményeinkben a növekvő termelési kedvnek és nem utolsó sorban a mi önállóságunknak is. Eddig ugyanis áraink kötöttsége sokszor akadályozta a helyes, rugalmas üzletpolitika kialakítását. A most kapott irányárak birtokában jobban tudunk alkalmazkodni a piachoz, s általában kedvező árat tudunk biztosítani termelőinknek. — Miből termeltek többet a kirendeltség körzetében? — Nyolc millió csomó retek helyett 9 milliót, paradicsompaprikából a tervezett negyven vagonnal szemben 230-at, cseresznyepaprikából 8 vagonnal terveztünk, s negyvenet hoztak a termelők, s ebből harmincöttel exportra került, a 120 vagon paradicsom helyett pedig 300 vagonnal vásároltunk fel. Van olyan termelőszövetkezetünk, amelyik felismerve a zöldség-gyümölcs termesztésben rejlő lehetőségeket, a korábbinál jóval nagyobb mennyiségre kötött szerződést. A kunszállási Alkotmány termelőszövetkezet például a múlt évben mindössze nyolc vagon árut adott, az idén viszont 120 vagonra növelte ezt a mennyiséget. — A jövő? — A szerződések kötése még nem fejeződött be, de a tervezett 1544 vagon helyett már 2085 vagon árura kötöttünk megállapodást a termelőkkel. Bízunk abban, hogy egy év múlva még ennél is többről beszélhetünk. A FORGALMUNK lebonyolítása már eddig is nagyon nehéz volt telepeink tárolókapacitása miatt. Miután helyünk bőven van, gondolhatunk a bővítésre is. A tervek elkészültek, a jövő év elején az építők is nekilátnak s remélhetőleg 1974—75-re korszerű hűtőház, jéggyár, irodaház, szociális létesítmények és elegendő raktár áll majd rendelkezésünkre. Kiskunma jsán is terjeszkedünk. Eddig egy bérelt területen folyt a felvásárlás, de jövőre már saját telepet létesítünk. A községi tanács négy holdas területet adott, és 1973-ban, az addigra elkészülő új telepen legalább ezer vagon árut vásárolhatunk fel. Opauszky László ségi nyugdíj összegének ujoóli megállapítása nem függ attól, hogy a feltételként előírt 36 hónap alatt az öregségi nyugdíj folyósítása szünetelt-e vagy sem. Ha az öregségi nyugdíj folyósítása a nyugdíjazás után szerzett nyugdijévek alatt nem szüneteit, az öregségi nyugdijat az utolsó 36 hónap alatt elért kereset (munkabér, illetőleg jövedelem) alapján, de csak a nyugdíjazásig szerzett nyugdíjévek figyelembevételével állapítják meg. Ha azonban az öregségi nyugdíjas öregségi nyugdíjának megallapítása után olyan nyugdíjévét szerzett, amely alatt a nyugdíjának a folyósítása szüneteit, ezt a nyugdíjévét a nyugdíjazásig szerzett időhöz hozzászámítják, és az egybeszámított nyugdíj évek figyelembevételével állapítják meg az utolsó 36 havi kereset alapján az öregségi nyugdíj összegét. Például: 1970. december 31-ig munkaviszonyban állt kőműves részére 26 évi szolgálati idő figyelembevételével havi 2000 Ft. munkabérátlag alapján 1971. január l-től a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint öregségi nyugdíjat állapítottak meg. A nyugdíj megállapítása a dolgozó 62. életévének betöltése után történt. Az öregségi nyugdíj a munkabérátlag 50 százalékának megfelelő törzs- nyugdíjból, vagyis 1000,— Ft összegű törzsnyugdíjból és a 26 évi szolgálati idejére tekintettel, a törzsnyugdíj 26 százalékát kitevő, vagyis havi 260,— Ft összegű nyugdíjkiegészítésből tevődik össze, amelyhez — a nyugellátások évi rendszeres emeléséről szóló szabályok szerint — a nyugdíj 2 százalékának megfelelő összeg ' jár. 1971-ben tehát e nyugdíjast 1235,— Ft összegű öregségi nyugdíj illette meg. Ez a nyugdíj 1972-ben az újabb 2 százalékos emeléssel 1311,— Ft-ra, 1973-ban pedig 1337,— Ft-ra emelkedik. A NYUGDÍJAS 1973. január 1-én termelőszövetkezetbe lép be, és a közös munkában való részvétellel 3 éven át, vagyis 1975. december 31-ig 36 nyugdíjhónapot szerez. Mivel a termelőszövetkezetben is mint kőműves dolgozott, vagyis fizikai munkát végzett, öregségi nyugdija a termelőszövetkezettől járó személyi jövedelmére tekintet nélkül megillette. A nyugdíjas az öregségi nyugdíj folyósításának a szüneteltetését nem kérte. A 36 nyugdíjhónap alatt elért jövedelmének átlaga havi 3000,— Ft. Ez a nyugdíjas 1976. január l-től kérheti a havi 3000,— Ft összegű jövedelemátlag figyelembevételével a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló rendelkezések szerint az öregségi nyugdíjának újbóli megállapítását. Mivel a termelőszövetkezetben szerzett 36 nyugdíjhónap alatt nyugdíjának folyósítása nem szünetelt, ezt a 36 nyugdíj hónapot, vagyis 3 nyugdíjévét a nyugdíjazásáig szerzett 26 évi szolgálati idejéhez nem lehet hozzászámítani. Nyugdíjának az összege tehát a következőképpen alakul: A 26 figyelembe vehető év alapján öregségi nyugdíjként az utolsó 36 havi jövedelme átlagának, a havi 3000,— Ft-nak 64 százaléka jár, vagyis 1920,— Ft, amely a nyugellátások évenkénti rendszeres emeléséről szóló rendelkezések szerint 2 százalékkal, vagyis 38,— Ft-tál 1958,— Ft-ra emelkedik. HA EZ __A_ nyugdíjas 1 973. január l-től az öregségi nyugdíjának a szüneteltetését kérné, a termelőszövetkezetben szerzett 36 nyugdíjhónapját, vagyis 3 nyugdíjévét, a 26 évi szolgálati időhöz hozzá lehet számítani. Így nyugdíja összegét a termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó nyugdíj szabályok szerint havi 3000,— Ft átlagjövedelem és 29 nyugdíjév alapján az átlagjövedelem 67 százalékában, vagyis havi 2010,— Ft-ban, illetőleg ennek 2 százalékkal, vagyis 40,— Ft-tal felemelt összegében állapítanák meg, és így 1976-ban 2050,— Ft összegű öregségi nyugdíjat kaphat. (Folytatása következik) Rádiót, televíziót és mindenfajta háztartási kisgépet gyorsan, szakszerűen és olcsón javítunk. Ugyanitt garanciális javítást is végzünk. Üj tv-antennák készítését, felszerelését, régi antennáinak javítását, kábelcseréjét vállaljuk. KISKŐRÖSI VEGYES- ÉS ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET Szolgáltatóház. Telefon: 7. 87
