Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-05 / 286. szám

1918. december 5., kedd S. oldal * PttőfirSI — korszerűen Hogyan tanított Arany János? „Petőfi korszerű tanítása az általános iskolában” címmel tartott előadást de­cember 4-én a kecskeméti Óvónőképző Intézetben He­gedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola fő­igazgatója. A rendezvényt a TIT, valamint a kecske­méti városi és járási mű­velődésügyi osztály szer­vezte a magyart tanító pedagógusok számára. Nem módszertani javas­latokat, „recepteket” kapott a jelenlevő több mint száz nevelő. Hiszen Petőfi ta­nításának „kulcsa” első­sorban nem a szűkén vett módszer, hanem az életmű helyes, a költőt és az al­kotást egységben szemlélő tanári értelmezés. Az a pedagógus tanítja korsze­rűen Petőfit, aki a sokszí­nű, az „igazi” embert igyekszik tanítványainak megmutatni. Mint ahogyan Arany Já­nos tette — erről szólt az előadás legérdekesebb, leg­több gondolatot ébresztő része — nagykőrösi tanár­sága idején, majdnem száz­húsz évvel ezelőtt, Nem­csak verseit, Petőfit taní­totta a maga teljes valósá­gában. Ezzel a mai szem­mel is legkorszerűbb mód­szerrel ébresztette rá tanít­ványait: „a húr, amit Pe­tőfi megérintett, a magyar szív legbensőbb húrja"... Vendégeink az NSZEP KB munkatársai Dr. Liza Bayreuther, a Noí.iiP Központi Bizottsá­gának alosztályvezetője és ar. Joacliim Sztankalla, a NoZEP KB munkatársa hetíon Bács-Kiskun megyé­be látogatott. Kecskeméten, a megyei pártbizottságon Katanics Sándor megyei titkár fogadta az előadói körúton hazánkban tartóz­kodó német vendégeket, és tájékoztatta őket a megye gazdasági, politikai és kul­turális életéről, a X. kong­resszus határozatai végre­hajtásának megyei tapasz­talatairól. Ezután az okta­tási igazgatóságra látogat­tak, ahol Szabó Lajos igaz­gató mutatta be az intéz­mény munkáját. Délután a vendégek Ba­jára utaztak. A pártbizott­ságon Papp György váro­si és Szabó Imre járási első titkár fogadta a vendége­ket. Dr. Liza Bayreuther Baján „A NSZEP ideológiai munkájának fő irányai a VIII. kongresszus után” címmel dr. Joachim Sztan- kalla pedig Bácsalmáson „A NSZEP harca a VIII. kongresszus gazdaságpoliti­kai határozatának megva­lósításáért” címmel tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást. Ma a vendégek Kalocsa város és járás életével is­merkednek és előadást tar­tanak Hartán és Kalocsán. Értékelés — Két közös sertéshizlal­da, egy tejfeldolgozó, s egy termékfelvásárló-értékesítő közös vállalkozás van a Duna mentén a Kalocsa környéki termelőszövetke­zetekben. Ezek tevékenysé­gét értékeli majd kedd dél­előtti ülésén a Dunamenti és Kiskunsági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének elnöksége, r Elődöntő után Mutatványszám A Magyar Televízió énekversenye Országos zenei esemény színhelye volt a múlt hét három utolsó napján a Kecskeméti Katona József Színház. Itt rendezte meg a Televízió a Kodály Zol­tán emlékére meghirdetett énekverseny első nyilvános fordulóját. Pénteken a vá­logatókra, szombaton és vasárnap pedig az elődön­tőkre került sor, utóbbiak az egyenes vetítés révén az egész ország nyilvános­sága előtt zajlottak le. Harmincnyolc fiatal éne­kes érkezett a versenyre, hogy a kilenctagú zsűri, a kecskeméti közönség és a tévénézők ezrei előtt bemu­tassa versenyprogramját, ‘ számot adjon művészi fel- készültségéről, előadói ké­pességeiről. Mint minden művészeti versenyen, a zsű­ri tagjainak egy-egy — csu­pán a pontszámok arányá­val kifejezett — értékelésé­vel vitába lehetne szállni. Egészben véve azonban — úgy érezzük — döntései igazságosak és tárgyilago­sak voltak. A tizenöt to­vábbjutó énekes valóban a mezőny legjavát képezte, ha esetleg a sorrend nem is fejezi ki pontosan a tel­jesítmény színvonalának árnyalatnyi különbségeit. De mivel még két forduló áll előttünk, joggal remél­jük, hogy a végső helyezé­sek és a díjak odaítélése megközelítőleg igazságos lesz — már amennyire ez egyáltalán lehetséges. Nagyon örültünk hogy megyénk egyetlen verseny­zője, a bajai Sasi János Gyula bekerült a közép­döntőbe, mégpedig 191 ponttal az ötödik helyen. Versenyműsorából különö­sen Kodály: Barcsai című népballada-feldolgozásá- nak hiteles, szép előadása emelkedett ki, ahogyan ezt dr. Vargyas Lajos népzene- kutató, a zsűri tagja is megállapította. Nagy örömmel láttuk me­gyénk székhelyén a bíráló bizottság díszelnökeként dr. Palló Imre operaéne­kest, aki tanúja és aktív részvevője volt művészeté­vel az új magyar zene fel­virágzásának. Egy zenei verseny akkor tekinthető sikeresnek, ha új, addig alig ismert tehet­ségeket fedez fel és indít el művészi pályájukon. Nos, eleinte úgy látszott, hogy ez a verseny ilyen szempont­ból nem lesz eredményes, hiszen például a péntek délutáni első válogató'nem túl magas átlagszínvonalá­ból többnyire azok a ver­senyzők emelkedtek ki, akik már egyébként is ne­ves, „befutott” művészek. Az elődöntők során azon­ban megváltozott a kép: az ismert nevek mellé felzár­kóztak eddig ismeretlenek, sőt több esetben el is hagy­ták amazokat. így például a tizenkilenc éves Tokody Ilona, aki 207 pontjával a mezőny első helyezettje­ként jutott a középdöntőbe. (Az elérhető legmagasabb pontszám 225 lett volna). Az ő esetében a zsűri íté­lete tökéletesen megegye­zett a jelenlevő közönség tapsokban kifejeződő tet­szésével. A versenyszámok egyéb­ként igen változatos képet mutattak modoros, „túl­játszott” előadástól kezdve zeneileg szolid éneklésen át egészen az érett, „profi” színvonalig. A legvonzób­bak azonban azok a műsor. számok voltak, ahol a két­ségtelenül megmutatkozó tehetség még nem teljes ki­forrottságában is jelentős művészi pálya kibontako­zásának ígéretét hordozta magában. Felkészületlen, gyenge előadás egy sem volt, legfeljebb a nagyon is érthető izgalom okozott Liszt-dalokra leszűkített, kevésbé színes verseny­program. Szólnunk kell végül — az okok elemzése nélkül — ar­ról a feltűnő, sőt megdöb­bentő érdektelenségről, mely a helybeliek részéről a verseny eseményei iránt megnyilvánult. Volt olyan A tapasztalatok összegezése a kamerák előtt: Dr. Palló Imre a zsűri díszelnöke, Petrovits Emil, Antal Imre (riporteri minőségben) és Feuer Márta kritikus. (Tóth Sándor felvételei) Lapunk vasárnapi mutatványszámát nagy várako­zás előzte meg. A januártól rendszeresen új köntösben megjelenő Petőfi Népe bemutatkozása volt ez, s most már őszintén bevallhatjuk, nagy izgalmat és sok mun­kát jelentett mind az újságírók, mind a nyomdászok számára. A nagyobb formátum, az új technikai eljá­rással készülő korszerű képes napilap nem kis erőpró­ba elé állított bennünket. Ezért is határoztunk úgy, hogy az átállás előtt egy hónappal megkíséreljük egy mutatványszám elkészítését. Hadd lássa az olvasó, mi­re számíthat, s a most kezdődő terjesztési akcióhoz is segítséget jelent az ilyenfajta bemutatkozás. Őszintén sajnáljuk, hogy a sok bonyolult techni­kai megoldás közepette nem tudtuk a megszokott idő­ben olvasóinkhoz eljuttatni a lapot. Mégis azt kell, hogy mondjuk: igyekezetünket, erőfeszítéseinket siker koronázta. Mert a teljesen új technológiával és hazai viszonylatban sok tekintetben egészen ismeretlen mód­szerrel készülő újság megfelelt a kezdeti várakozásnak. Köszönet érte az egész éjjel talpon levő nyomdász barátainknak, a szállítás nehézségeit vállaló gépkocsi- vezetőknek és a lapterjesztés egész gárdájának. Amit végeztek, azt nem lehet megfizetni, hiszen volt aki kétszer 12 órai munkát vállalt, hogy ott lehessen az első példányok lefutásánál. S amikor a sok-sok, menetköz­ben felmerülő probléma ellenére is végeztek a munká­val, azt mondták: fog ez menni! S ebben bízunk mi is. Erre volt jó, ezért kellett ez a próbaszám, melyhez egy kicsit az olvasók türelmét is kénytelenek voltunk igénybe venni. De reméljük, ezt megbocsátják nekünk. Arra kérjük terjesztőinket, a párt aktivistáit, legyenek propagátorai ennek a megújhodó lapnak, amely szeretne még többet nyújtani olvasóinak. ígér­jük, hogy hasznosítjuk a mutatványszám tapasztala­tait, s mindent elkövetünk, hogy januártól zökkenő­mentesen jelenhessen meg új köntösben a Petőfi Népe. T. P. egyeseknél kisebb zavaro­kat. Elismerés illeti az éne­kesek derekasan helytálló zongorakísérőit is. A már említett népdalfel­dolgozásokon kívül a válo­gató műsorán Schubert, adás, amikor a megjelente­ket alig lehetett úgy „ösz- szeterelni” a földszint né­hány széksorába, hogy az a kamerán keresztül egyálta­lán közönség benyomását keltse. „Egyesek hiába dol­goznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja” — hangzottak fel minden adás elején Kodály szavai. Nos, a visszhang ez esetben el­maradt. S ami a legfájóbb: éppen Kodály szülővárosá­ban! Körber Tivadar Hazai nikotinszegény dohány A magyar dohánygazda­ság, a termelők és a fel­dolgozók is bekapcsolódtak a világszerte mintegy tíz évvel ezelőtt megkezdett kísérletsorozatba; kevés ni­kotint tartalmazó dohányt igyekeznek előállítani. A világon ismert mintegy 720 dohányfajta közül hozzá­vetőleg 15-nek igen ala­csony a nikotintartalma. A magyar kutatók az ország­szerte elterjedt szabolcsi dohányból válogatták ki azokat a töveket, amelyek­ben az átlagosnál lényege­sen kevesebb a nikotin és ezeket több éves munkával elszaporították. A Kertésze­ti Kutató Intézet munka­társai Erden, Kompolton és az országban még sok he­lyen létesítettek kísérleti parcellákat, ahol megálla­pították, hogy az nsz (niko­tinszegény) szabolcsi do­hány megfelel az ipari igé­nyeknek. és a termelők sem járnak rosszabbul, ha ilyen fajtát termesztenek. Megemlékezés a bankok államosításáról Eddig a legjobb: Tokody Ilona, a Zeneművészeti Fő­iskola hallgatója. Schumann és Brahms dalai szerepeltek, míg az elődön­tőn valamennyi versenyző egy-egy Liszt-dalt adott elő. Ha szigorúan csak a verseny szakmai szempont­jait vesszük figyelembe, bi­zonyára így is volt helyes. Ha azonban a tévénézőkre is gondolunk, akik nemcsak versenynek, hanem elsősor­ban műsornak tekintették a három adást, joggal tehet­jük fel a kérdést: Nem lett volna szerencsésebb a két forduló programját magcse­rélni? A zenekedvelő vagy a zenéhez éppen a verseny« zés izgalma által közelebb jutó nézőknek bizonyárai vonzóbbak és változatosabb bak lettek volna a váloga­tón megszólaló, (de adásba, nem került művek), mint a] zeneileg is .nehezebb”] Tegnap délelőtt Kecske­méten, a megyei tanács nagytermében a pénzinté­zetek megyei igazgatóságai és a KPVDSZ megyei bi" zottsága bensőséges ünnep­ség keretében emlékezett meg a bankok államosítá­A megjelenteket Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára üdvözölte, majd Szendrei Sándor a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának igazgatója mondott beszédet. Megem­lékezett a bankok államo­Pál is, aki a megyei párt- bizottság elismerését tol­mácsolta. Szinnai Gyula, nyugdíjas az OTP bajai fiókjának volt igazgatója az elmúlt 25 év alatt vég" zett munkáról emlékezett meg. ,sának 25. évfordulójáról. lAz ünnepségen részt vett ér. Romárty Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Borsóéi György, az SZMT vezető titkára, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Révai Zoltánná, a KPVDSZ pénzintézeti tit­kárságának képviselője, sításának körülményeiről, az azt követő időszakról, méltatta bankrendszerünk fejlődését. Hangsúlyozta, hogy pénzintézeteink je­lentős mértékben segítik a szocialista gazdasági viszo­nyok erősödését. A megyei pénzintézetek dolgozóit üdvözölte ebből az alkalomból dr. Romány Az évforduló alkalmából a Munka Érdemrend bronz­fokozatával tüntették ki Mécs Jánost, az MNB ba­jai fiókjának vezetőjét. Öt pénzintézeti dolgozó Kiváló pénzügyi dolgozó, kettő pedig Kiváló dolgozó ki" tüntetést kapott. Képünkön az ünnepség elnöksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom