Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
1918. december 5., kedd S. oldal * PttőfirSI — korszerűen Hogyan tanított Arany János? „Petőfi korszerű tanítása az általános iskolában” címmel tartott előadást december 4-én a kecskeméti Óvónőképző Intézetben Hegedűs András, a Szegedi Tanárképző Főiskola főigazgatója. A rendezvényt a TIT, valamint a kecskeméti városi és járási művelődésügyi osztály szervezte a magyart tanító pedagógusok számára. Nem módszertani javaslatokat, „recepteket” kapott a jelenlevő több mint száz nevelő. Hiszen Petőfi tanításának „kulcsa” elsősorban nem a szűkén vett módszer, hanem az életmű helyes, a költőt és az alkotást egységben szemlélő tanári értelmezés. Az a pedagógus tanítja korszerűen Petőfit, aki a sokszínű, az „igazi” embert igyekszik tanítványainak megmutatni. Mint ahogyan Arany János tette — erről szólt az előadás legérdekesebb, legtöbb gondolatot ébresztő része — nagykőrösi tanársága idején, majdnem százhúsz évvel ezelőtt, Nemcsak verseit, Petőfit tanította a maga teljes valóságában. Ezzel a mai szemmel is legkorszerűbb módszerrel ébresztette rá tanítványait: „a húr, amit Petőfi megérintett, a magyar szív legbensőbb húrja"... Vendégeink az NSZEP KB munkatársai Dr. Liza Bayreuther, a Noí.iiP Központi Bizottságának alosztályvezetője és ar. Joacliim Sztankalla, a NoZEP KB munkatársa hetíon Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten, a megyei pártbizottságon Katanics Sándor megyei titkár fogadta az előadói körúton hazánkban tartózkodó német vendégeket, és tájékoztatta őket a megye gazdasági, politikai és kulturális életéről, a X. kongresszus határozatai végrehajtásának megyei tapasztalatairól. Ezután az oktatási igazgatóságra látogattak, ahol Szabó Lajos igazgató mutatta be az intézmény munkáját. Délután a vendégek Bajára utaztak. A pártbizottságon Papp György városi és Szabó Imre járási első titkár fogadta a vendégeket. Dr. Liza Bayreuther Baján „A NSZEP ideológiai munkájának fő irányai a VIII. kongresszus után” címmel dr. Joachim Sztan- kalla pedig Bácsalmáson „A NSZEP harca a VIII. kongresszus gazdaságpolitikai határozatának megvalósításáért” címmel tartott nagy érdeklődést kiváltó előadást. Ma a vendégek Kalocsa város és járás életével ismerkednek és előadást tartanak Hartán és Kalocsán. Értékelés — Két közös sertéshizlalda, egy tejfeldolgozó, s egy termékfelvásárló-értékesítő közös vállalkozás van a Duna mentén a Kalocsa környéki termelőszövetkezetekben. Ezek tevékenységét értékeli majd kedd délelőtti ülésén a Dunamenti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége, r Elődöntő után Mutatványszám A Magyar Televízió énekversenye Országos zenei esemény színhelye volt a múlt hét három utolsó napján a Kecskeméti Katona József Színház. Itt rendezte meg a Televízió a Kodály Zoltán emlékére meghirdetett énekverseny első nyilvános fordulóját. Pénteken a válogatókra, szombaton és vasárnap pedig az elődöntőkre került sor, utóbbiak az egyenes vetítés révén az egész ország nyilvánossága előtt zajlottak le. Harmincnyolc fiatal énekes érkezett a versenyre, hogy a kilenctagú zsűri, a kecskeméti közönség és a tévénézők ezrei előtt bemutassa versenyprogramját, ‘ számot adjon művészi fel- készültségéről, előadói képességeiről. Mint minden művészeti versenyen, a zsűri tagjainak egy-egy — csupán a pontszámok arányával kifejezett — értékelésével vitába lehetne szállni. Egészben véve azonban — úgy érezzük — döntései igazságosak és tárgyilagosak voltak. A tizenöt továbbjutó énekes valóban a mezőny legjavát képezte, ha esetleg a sorrend nem is fejezi ki pontosan a teljesítmény színvonalának árnyalatnyi különbségeit. De mivel még két forduló áll előttünk, joggal reméljük, hogy a végső helyezések és a díjak odaítélése megközelítőleg igazságos lesz — már amennyire ez egyáltalán lehetséges. Nagyon örültünk hogy megyénk egyetlen versenyzője, a bajai Sasi János Gyula bekerült a középdöntőbe, mégpedig 191 ponttal az ötödik helyen. Versenyműsorából különösen Kodály: Barcsai című népballada-feldolgozásá- nak hiteles, szép előadása emelkedett ki, ahogyan ezt dr. Vargyas Lajos népzene- kutató, a zsűri tagja is megállapította. Nagy örömmel láttuk megyénk székhelyén a bíráló bizottság díszelnökeként dr. Palló Imre operaénekest, aki tanúja és aktív részvevője volt művészetével az új magyar zene felvirágzásának. Egy zenei verseny akkor tekinthető sikeresnek, ha új, addig alig ismert tehetségeket fedez fel és indít el művészi pályájukon. Nos, eleinte úgy látszott, hogy ez a verseny ilyen szempontból nem lesz eredményes, hiszen például a péntek délutáni első válogató'nem túl magas átlagszínvonalából többnyire azok a versenyzők emelkedtek ki, akik már egyébként is neves, „befutott” művészek. Az elődöntők során azonban megváltozott a kép: az ismert nevek mellé felzárkóztak eddig ismeretlenek, sőt több esetben el is hagyták amazokat. így például a tizenkilenc éves Tokody Ilona, aki 207 pontjával a mezőny első helyezettjeként jutott a középdöntőbe. (Az elérhető legmagasabb pontszám 225 lett volna). Az ő esetében a zsűri ítélete tökéletesen megegyezett a jelenlevő közönség tapsokban kifejeződő tetszésével. A versenyszámok egyébként igen változatos képet mutattak modoros, „túljátszott” előadástól kezdve zeneileg szolid éneklésen át egészen az érett, „profi” színvonalig. A legvonzóbbak azonban azok a műsor. számok voltak, ahol a kétségtelenül megmutatkozó tehetség még nem teljes kiforrottságában is jelentős művészi pálya kibontakozásának ígéretét hordozta magában. Felkészületlen, gyenge előadás egy sem volt, legfeljebb a nagyon is érthető izgalom okozott Liszt-dalokra leszűkített, kevésbé színes versenyprogram. Szólnunk kell végül — az okok elemzése nélkül — arról a feltűnő, sőt megdöbbentő érdektelenségről, mely a helybeliek részéről a verseny eseményei iránt megnyilvánult. Volt olyan A tapasztalatok összegezése a kamerák előtt: Dr. Palló Imre a zsűri díszelnöke, Petrovits Emil, Antal Imre (riporteri minőségben) és Feuer Márta kritikus. (Tóth Sándor felvételei) Lapunk vasárnapi mutatványszámát nagy várakozás előzte meg. A januártól rendszeresen új köntösben megjelenő Petőfi Népe bemutatkozása volt ez, s most már őszintén bevallhatjuk, nagy izgalmat és sok munkát jelentett mind az újságírók, mind a nyomdászok számára. A nagyobb formátum, az új technikai eljárással készülő korszerű képes napilap nem kis erőpróba elé állított bennünket. Ezért is határoztunk úgy, hogy az átállás előtt egy hónappal megkíséreljük egy mutatványszám elkészítését. Hadd lássa az olvasó, mire számíthat, s a most kezdődő terjesztési akcióhoz is segítséget jelent az ilyenfajta bemutatkozás. Őszintén sajnáljuk, hogy a sok bonyolult technikai megoldás közepette nem tudtuk a megszokott időben olvasóinkhoz eljuttatni a lapot. Mégis azt kell, hogy mondjuk: igyekezetünket, erőfeszítéseinket siker koronázta. Mert a teljesen új technológiával és hazai viszonylatban sok tekintetben egészen ismeretlen módszerrel készülő újság megfelelt a kezdeti várakozásnak. Köszönet érte az egész éjjel talpon levő nyomdász barátainknak, a szállítás nehézségeit vállaló gépkocsi- vezetőknek és a lapterjesztés egész gárdájának. Amit végeztek, azt nem lehet megfizetni, hiszen volt aki kétszer 12 órai munkát vállalt, hogy ott lehessen az első példányok lefutásánál. S amikor a sok-sok, menetközben felmerülő probléma ellenére is végeztek a munkával, azt mondták: fog ez menni! S ebben bízunk mi is. Erre volt jó, ezért kellett ez a próbaszám, melyhez egy kicsit az olvasók türelmét is kénytelenek voltunk igénybe venni. De reméljük, ezt megbocsátják nekünk. Arra kérjük terjesztőinket, a párt aktivistáit, legyenek propagátorai ennek a megújhodó lapnak, amely szeretne még többet nyújtani olvasóinak. ígérjük, hogy hasznosítjuk a mutatványszám tapasztalatait, s mindent elkövetünk, hogy januártól zökkenőmentesen jelenhessen meg új köntösben a Petőfi Népe. T. P. egyeseknél kisebb zavarokat. Elismerés illeti az énekesek derekasan helytálló zongorakísérőit is. A már említett népdalfeldolgozásokon kívül a válogató műsorán Schubert, adás, amikor a megjelenteket alig lehetett úgy „ösz- szeterelni” a földszint néhány széksorába, hogy az a kamerán keresztül egyáltalán közönség benyomását keltse. „Egyesek hiába dolgoznak, ha nem kíséri őket milliók visszhangja” — hangzottak fel minden adás elején Kodály szavai. Nos, a visszhang ez esetben elmaradt. S ami a legfájóbb: éppen Kodály szülővárosában! Körber Tivadar Hazai nikotinszegény dohány A magyar dohánygazdaság, a termelők és a feldolgozók is bekapcsolódtak a világszerte mintegy tíz évvel ezelőtt megkezdett kísérletsorozatba; kevés nikotint tartalmazó dohányt igyekeznek előállítani. A világon ismert mintegy 720 dohányfajta közül hozzávetőleg 15-nek igen alacsony a nikotintartalma. A magyar kutatók az országszerte elterjedt szabolcsi dohányból válogatták ki azokat a töveket, amelyekben az átlagosnál lényegesen kevesebb a nikotin és ezeket több éves munkával elszaporították. A Kertészeti Kutató Intézet munkatársai Erden, Kompolton és az országban még sok helyen létesítettek kísérleti parcellákat, ahol megállapították, hogy az nsz (nikotinszegény) szabolcsi dohány megfelel az ipari igényeknek. és a termelők sem járnak rosszabbul, ha ilyen fajtát termesztenek. Megemlékezés a bankok államosításáról Eddig a legjobb: Tokody Ilona, a Zeneművészeti Főiskola hallgatója. Schumann és Brahms dalai szerepeltek, míg az elődöntőn valamennyi versenyző egy-egy Liszt-dalt adott elő. Ha szigorúan csak a verseny szakmai szempontjait vesszük figyelembe, bizonyára így is volt helyes. Ha azonban a tévénézőkre is gondolunk, akik nemcsak versenynek, hanem elsősorban műsornak tekintették a három adást, joggal tehetjük fel a kérdést: Nem lett volna szerencsésebb a két forduló programját magcserélni? A zenekedvelő vagy a zenéhez éppen a verseny« zés izgalma által közelebb jutó nézőknek bizonyárai vonzóbbak és változatosabb bak lettek volna a válogatón megszólaló, (de adásba, nem került művek), mint a] zeneileg is .nehezebb”] Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyei tanács nagytermében a pénzintézetek megyei igazgatóságai és a KPVDSZ megyei bi" zottsága bensőséges ünnepség keretében emlékezett meg a bankok államosítáA megjelenteket Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára üdvözölte, majd Szendrei Sándor a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának igazgatója mondott beszédet. Megemlékezett a bankok államoPál is, aki a megyei párt- bizottság elismerését tolmácsolta. Szinnai Gyula, nyugdíjas az OTP bajai fiókjának volt igazgatója az elmúlt 25 év alatt vég" zett munkáról emlékezett meg. ,sának 25. évfordulójáról. lAz ünnepségen részt vett ér. Romárty Pál, a megyei pártbizottság első titkára, Borsóéi György, az SZMT vezető titkára, dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Révai Zoltánná, a KPVDSZ pénzintézeti titkárságának képviselője, sításának körülményeiről, az azt követő időszakról, méltatta bankrendszerünk fejlődését. Hangsúlyozta, hogy pénzintézeteink jelentős mértékben segítik a szocialista gazdasági viszonyok erősödését. A megyei pénzintézetek dolgozóit üdvözölte ebből az alkalomból dr. Romány Az évforduló alkalmából a Munka Érdemrend bronzfokozatával tüntették ki Mécs Jánost, az MNB bajai fiókjának vezetőjét. Öt pénzintézeti dolgozó Kiváló pénzügyi dolgozó, kettő pedig Kiváló dolgozó ki" tüntetést kapott. Képünkön az ünnepség elnöksége.