Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

* oldal 1972. december 1., péntek Sífutá’éc, kétéiii harcsáivá Négyezer fajta játék A TRIAL Játék-, Sport­és Hangszerkereskedelmi Vállalat az idén mintegy 150 új cikkel jelentkezett, s Mikulás és karácsony előtt több mint négyezer fajta játék közül választ­hatnak a vásárlók a játék, boltokban. 1972-ben mint­egy 24 millió darab játé­kot hoznak forgalomba — tíz százalékkal többet, mint 1971-ben. A kínálat csak­nem 90 százaléka 50 fo­rinton aluli áron kapható. A játékkészlet 30 százaléka importáru: főleg az NDK- beli csehszlovák, szovjet, kínai, angol és olasz új­donságok kedveltek. Egy részükre azonban még vár. nak az üzletek, mert a szál­lítás késik. A játékválaszték kiala­kításánál a vállalat szak­emberei a pszichológusok és pedagógusok véleményét is figyelembe veszik, hi­szen a játék nevelőeszköz, a gyereknek pedig munka, eszköz. Több az új érdekes, logikai és kézügyességi já­ték. Ezek általában már 20—30 forintért megvásá­rolhatók. A sportszaküzletek is jó- néhány újdonsággal várják a vásárló közönséget: gye­rekek részére kisdob, mű­anyag síléc, és kétélű kor­csolya kapható. Még 20 ezer szánkó van raktáron. Hazánkban is kezd elter­jedni a sífutás. Kisebb mennyiségben kapható sí­futóléc, cipő, Ennek a sportágnak a felszerelése lényegesen — mintegy 7—800 forinttal — olcsóbb, mint a hagyományos sífel­szerelés. (MTI) KÖZÉRDEKŰ TÉMÁK A húsipar és az ellátás Folyamatos munka — újítással Az utóbbi hetekben több­ször tapasztaltuk, hogy a kiskereskedelmi üzletekben nem folyamatos a húské­szítmények, felvágottak kí­nálata. Egyes napokon szinte kiürülnek a pultok, még gyakrabban van gond a választékkal. A kiskeres­kedelmi üzletek vezetői ar­ról panaszkodnak, hogy a húsipar nem teljesíti meg­rendeléseiket. Növekvő, igények Az ellátásban jelentkező akadályok okainak kutatá­sa során először a megyei állatforgalmi és húsipari vállalatot kerestük: fel. Lendvai József igazgatóhe­lyettestől kaptunk tájékoz­tatást — Sajnos a lakosság nö­vekvő igényeit nem tudjuk kielégíteni. Nagy erőfeszí- j téseket teszünk a húsfel­dolgozás mennyiségi növe- ! lésére. Ez év első tíz hó­napjában az előző év azo- ! nos időszakához viszonyít- í va 10 százalékkal több húst | és 14 százalékkal több hús- j készítményt szállítottunk. A megyében naponta mint- 1 egy 50 mázsa húskészít- | ménnyel nagyobb az igény, I mint a gyártási lehetősé- j günk. Szeptemberben, októ- ! berben és novemberben j megnövekedett a kereslet j a töltelékáru iránt. A meg- j rendeléseknek nem tudunk i eleget tenni, az értékesítés I a keretnek megfelelően, va- 1 lamint a gyártási lehetősé- i gek arányában 'történik, í Naponta 120 mázsa tölte­lékárut tudunk készíteni, ehhez azonban állandóan túlórázni kell dolgozóink­nak. Jelenleg is hiányzik a kiskunfélegyházi vágóhí­FisVunmcnsai gépjavítók Kiskunmaisán a kecske­méti MEZŐGÉP 6. számú gyárában 1988-ban szervez­ték meg a megyei garanci­ális szolgálatot. Ennek ke­retében a majsai gyár dol­gozói többek között az AGROKER vállalatnál vá­sárolt erő- és munkagépek szervizét látják el. Évente ötezer gép és berendezés vizsgálatát, garanciális ja­vítását végzik el a helyszí­nen és bent az üzemben. Képünkön Pimbor Benő Farkas Sándor. Nyerges József, G. Kovács Gábor szerelők egy MTZ traktor teljes felújításán fáradoz­nak. (Tóth Sándor felvétele) dón húsz húsipari szak­munkás, a felvágottak gyártásához pedig még tíz szakmunkásra volna szük­ségünk. Az első háromnegyed év­ben 28 féle húskészítmény és 24 féle füstölt, valamint főtt árut készítettünk és 8 féle szalonnával jelentkez­tünk az üzletekben. Hangsúlyozni szeretném, az a törekvésünk, hogy a lakosság igényeit teljes egészében kielégítsük. Saj­nos most ősszel ez az emlí­tett okok, elsősorban a ka­pacitás hiánya miatt nem lehetséges. A megye városait igyekszünk a lehetőségek­hez képest jobban ellátni. A választék bővítéséért Ismeretes, hogy a mező- gazdasági nagyüzemekben a húsprogram megvalósítá­sa során megnövekedett a sertésállomány. Hasonló­képpen több a sertés a ház­táji, kisegítő gazdaságok­ban is. A fogyasztási szö­vetkezetek sertéshizlaló szakcsoportokat alakítottak. Sok község folyamatos el­látását a helyi vágóhidak segítik, amelyek a fogyasz­tási, s a termelőszövetkeze­tek kezelésében vannak. Nagyobb gond a városok ellátása. A Bács-Kiskun me­gyei Elelmiszerkiskereske- delmi Vállalat vezetői el­mondták, hogy kapcsolatot kerestek a keceli és a ha­jósi fogyasztási szövetkeze­tekkel, a mélykúti Űj Élet, a kecskeméti Kossuth Ter­melőszövetkezettel. Hason­lóképpen a Hosszúhegyi Állami Gazdasággal, a kecskeméti Zöldségtermesz­tési Kutató Intézettel, vala­mint az orgoványi Rákóczi Szakszövetkezettel a hús- készítmények beszerzése céljábóL Az említett üze­meknek a vágóhídjáról az idén előreláthatólag 18 miL- lió forint értékű árut vásá­rolnak. Ezekről a kis vá­góhidakról azonban szűk választékot kapnak. Zsírt, szalonnafélét, főzőkolbászt füstölthúsokat és néhány hurkafélét. A gazdaságok általában a húskészítmé­nyekkel együtt a zsírt és a zsírszalonnát is értékesíteni akarják. Manapság ezekre az étrendi változások miatt egyre kevesebb az igény. Ez egyúttal figyelmeztet arra is, hogy a tenyésztésben inkább a húsjellegű serté­sekre kell áttérni. Sok egyéb gond is jelent­kezik. Nincs elegendő szál­lítóeszköz. A gazdaságok az árut nem tudják a bol­tokba kiszállítani. Hűtőko­csik egyáltalán nincsenek. A lakosság általában az olcsóbb cikkeket keresi. Ebből a legkisebb a válasz­ték. A megyeszékhely gondja Legtöbb észrevétel Kecs­kemétről érkezett. A város­földi Dózsa az egyetlen kö­zeli gazdaság, amely a me­gyeszékhely ellátását segí­tette, de itt is megszűnt a gyártás még az év elején. A vágóhidat a kecskeméti Kossuth Termelőszövetke­zet vette át. Ez az egy üzem nem képes jelentős meny- nyiséget készíteni, vagyis nagyobb mértékben hozzá­járulni a választék bővíté­séhez. Hozzájárul az ellá­táshoz az UNIVER fogyasz­tási szövetkezet vágóhídja, valamint az állami gazda­ságok boltja. A növekvő igények kielégítését azon­ban nem tudják megoldani. Egyre inkább sürgető egy, a város ellátását segítő vá­góhíd létesítése. Érdemes lenne összefogni a város nagyüzemi gazdaságainak. Erről a különböző tanács­kozásokon, megnyilatkozá­sokban is szó esett már, az előkészületek megtétele azonban nem várathat so­káig magára. Annál is in­kább mert a pénzügyi fel­tételek megteremtésén kí­vül idejében gondoskodni kellene húsipari szakembe­rek kiképzéséről is. K. S. A Kecskeméti Baromfiipari Vállalat megyeszékhe­lyi toliüzemében meglehetősen sok gondot okozott, hogy az egyetlen AMIESE típusú osztrák villástargon­ca mindössze 8—10 órát dolgozhatott egyhuzamban az áramforrás kimerüléséig. A tolibálákat a raktárban 6 méter magas polcokra rakják, egyrészt mert ezáltal gazdaságosabb a helykihasználás, másrészt ez a táro­lási mód az állandó — 70 százalékos páratartalom elérését szolgálja, s így a nedvességre érzékeny toll megőrzi eredeti súlyát. A nehéz bálák mozgatásához nélkülözhetetlen az 1 tonna terhet 5 és félméter ma­gasságba emelő gép, arra a 4 órára is, amit az akku­mulátor újratöltése vett igénybe. Az üzem műszaki gárdája úgy alakított át egy magyar akkumulátort, hogy beszerelhető az osztrák típus helyére. A targon­ca most már csupán a telepek cseréje alatt kényszerül húsz percnyi tétlenségre. Képünkön munkában az újí­tott targonca. 1973. január l-t6l Változások a nyigdíjszabálYokkao A rokkantsági nyugdíj összegének MÓDOSÍTÁSA A JELENLEGI SZABA­LYOK SZERINT az a rok­Kedvezményes kocsimosás az AFIT-nál Az utóbbi időben az ál­lami autójavító ipar és a többi, főleg a szövetkezeti, szektor között verseny ala­kult ki. A lakosság jobb kiszolgálása érdekében az AFIT vállalati egész sor új szolgáltatást nyújtanak. Most az AFIT Tröszt egész országos hálózatára kiter­jedően bevezette a kedvez­ményes kocsimosási csekk- rendszert. A tíz utalvány­ból álló csekkfüzet ára 250 forint, vagyis egy-egy mo­sás 4 forinttal olcsóbb. A csekk határidő nélkül be­váltható az ország bárme­lyik AFIT-szervizében, ahol a csekktulajdonosokat a le­hetőségekhez képest előny ben részesítik. (MTI) kantsági vagy baleseti rok­kantsági nyugdíjas aki nyugdíjazása után a terme­lőszövetkezetben dolgozik, nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett, és így a kö­zösben végzett munkája alapján nyugdíjéveket nem szerezhet Nyugdíját viszont korlátozás nélkül folyósítják, ha a termelő- szövetkezetben fizikai munkát végez. Nem fizikai munka végzése esetén ad­dig folyósítják korlátozás nélkül a rokkantsági nyug­díjat, amíg a nyugdíjas munkateljesítménye a 121 napot el nem érte. Az új szabály szerint 1973. január 1-től nyugdíjjáru­lék fizetésére kötelezett az a nyugdíjas, aki a termelő­szövetkezetben a közös munkában részt vesz En­nek alapján nyugdíjéveket szerezhet — szemben a je­lenlegi szabályokkal — és így nyugdíja összegét mó­dosítani lehet ha nyugdí­ját a közös munkában való részvétel tartama alatt korlátozottan folyósítják. Mivel a folyósítási szabá­lyok nem változtak (fizikai munka végzése esetén nincs korlátozás, nem fizi­kai munka végzése esetén pedig a 121. munkanap tel­jesítéséig nincs korlátozás)., AZ ÜJ SZABÁLYOK lehetővé teszik, hogy a nyugdíjas — a nyugdíjának a módosítása érdekében — maga kérhesse nyugdíja korlátozott összegben (rok­kantsági nyugdíj 1/3, a baleseti nyugdíj 1/2 rész­ben) történő folyósítását A nyugdíj korlátozott fo­lyósításának a tartama alatt szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyugdíjhó­nap.) alapján a nyugdíjas ugyanúgy kérheti nyugdíja összegének a módosítását, mint aki nyugdijának meg­állapítása után munkavi­szonyba lépett és nyugdijá­nak korlátozása mellett szolgálati időt szerzett. (Ezt az előbbiekben ismer­tettük). ÜJ RENDELKEZÉS az is, hogy az előbbiek sze­rint kérheti rokkantsági, illetőleg baleseti nyugdíja összegének a módosítását az a termelőszövetkezeti tag Is, akinek a nyugdíját nem a termelőszövetkezeti nyugdíjszabályok, hanem a dolgozók társadalombiz­tosítási nyugdíjáról vagy a kisiparosok nyugdíjáról szó­ló rendelkezések alapján ál­lapították meg. Az ilyen nyugdíjasnak a nyugdíját a korlátozott összegben tör­ténő folyósítás tartama alatt közős munkában való részvétellel szerzett minden egyes nyugdíjév (12 nyug- díjhónap) alapján a nyug-, díj 1,5 — 1,5%-ával egé­szítik ki. így például: a nyugdíjas rokkantsági nyugdíját 1970. ben a dolgozók társada­lombiztosítási nyugdíjáról szóló szabályok szerint ha­vi 900 Ft-ban állapították meg; 1973-ban tehát — az évenként 2%-os emeléssel — havi 936. Ft illeti meg. Ez a nyugdíjas mint ter­melőszövetkezeti tag, a kö­zös munkában rendszeresen részt vesz és — az új ren­delkezés alapján — kéri, hogy nyugdíját 1973. janu­ár l-lől korlátozott ösz- szegben (1/3 részben) fo­lyósítsák. Ebben az esetben 1973. január 1-től havi 312 Ft-ot folyósítanak ré­szére. Az 1973. év során teljesíti a nyugdíjévhez szükséges 150 (nő 100) munkanapot. így szerez egy nyugdíjévét (12 nyug­díjhónapot). Ha ez a nyug­díjas 1974. január 1 -tol nyugdíja korlátozás nélküli folyósítását kéri, egyúttal kérheti azt is, hogy nyug­díját az 1973. évben szer­zett 1 nyugdíjév alapján 1,5%-kal egészítsék ki. Ezt a nyugdíjast tehát 1974 január 1-étől az évenkénti 2 %-os emelés figyelembe­vételével havi 955 Ft illeti meg, amelyet ennek 1,5%- ával, vagyis 14 Ft-tal havi 969 Ft-ra kell kiegészíteni. (Folytatása következik) íl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom