Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-03 / 285. szám

Időjárás . Várható időjárás vasárnap estig: időnként felszakadozó felhőzet, elszórtan kisebb eső. vei. Mérsékelt, változó irá­nyú, vasárnap kissé megél én. külő délkeleti, déli szél. Pá­rás, főként a reggeli órákban néhány helyen ködös idő. Fagymentes éjszaka. Vártotó legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet: 1—6 fok közöbt, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 10 fok körül. „Piros arany" a múzeumban Zrínyi Miklós nevelőanyjának, Széchi Margitnak a kertjét még „vörö* török bors” néven díszí­tette. Alig egy évszázaddal ké­sőbb — a XVH. században — a mocsaras vidékeken élők a vál­tóláz ellen szedték csalhatatlan gyógyszerként. Kalocsa környéki megjelenését bizonyítja az érse­ki levéltár 1729-ben kelt okleve­lében szereplő „Paprika” család­név. Csalt a múlt század végén vált általánossá a termesztése és használata a főzésnél, paraszti, polgári, főúri konyhákon egy­aránt. Kora ősszel leszedett csö­veit felfűzték, minél több vörös füzér díszítette a vakító fehérre meszelt tózak falát, annál szor- gosabb, tehetősebb volt a gazda. Piros arany néven ismerjük ma. Elnevezése nem véletlen, hiszen fűszeretek között az első helyen van és mint exportcikk rendkívül értékes. Termesztésé­nek egyes fázisai sérthetetlenek voltak, még a felszabadulás utá­ni években is gyanakodva szem­lélték a Kalocsa környéki gaz­dák azt a társukat, aki valamit is eltért a hagyományoktól. A termesztés forradalma pár évvel ezelőtt kezdődött, amikor már gép állt a hosszú évek hajlado- zásától kétrét görnyedt asszo­nyok helyébe. Padlásra, fészerbe kerüllek a hagyományos művelé­si eszközök, csak az idősebbek emlékezetében élnek elevenen. A fiatalok már korántsem kötődnek úgy híres növényünkhöz, mint az öregebbek. Az Országos Mezőgazdasági Múzeum két munkatársa: dr. Pál Istvánná, dr. Szilágyi Pál több­éves alapos így űj tőmunkával szedte össze a Vajda-Hunyad vár kiállítótermében látható doku­mentumanyagot, amit májusban Kalocsa, augusztusban Szeged la­kói városukban tekinthetnek majd meg. Gazdag a bemutatott gyűjtemény. A fűszerpaprika ere­detét, elterjedéséi bizonyító ok­levelek, írásbeli feljegyzések fo­• A dunai paprikamaloiu kicsinyített mása. • A kerekes sorhúzók ipák mel­lett fotókon mutatják he a mai termesztési módokat és eszközö­ket: a palantiinevelő fóliasátrat és a gépi kiültetést. (Tóth Sándor felvételei) tói után a régi, hagyományos művelési eszközöket láthatják a látogatók. A sorhúzó gereblyéket, a palántázásra szolgáló „furkó- kat”, a Szeged és Kalocsa kör­nyéki locsolókorsókat, a feldol­gozás eszközeit — a mozsarakat, a kézihajtású paprikaszeletelőt. Látható a kiállításon annak a paprikamalorrmak a makettje is, mely 1910—1944-ig őrölté a csö­veket a Dunán, Fájsz térségé­ben. A múzeumi értéknek számító munkaeszközök mellett megje­lentek a ma használatos gépek is — fotókon: a paprikapalán- lázók, a hazai találmányú auto­matizált hengerszékek, a tisztító- és csomagolóberendezések. Cse­repekben vannak a valamikori dísznövényként, ma pedig a kí­sérletekhez vadalanyként szol­gáló paprikafajták; a legújabb, gépi betakarításra' alkalmasak pedig üveglombikokban. Érdekes színfoltja a kiállításnak a fából készült parasztház, ereszén, homlokzatán a hagyományos paprik&füzérekkel, belsejében fa­ragott bútorokkal, népi haszná­lati tárgyakkal. A paprika állami monopólium, árusítása mindig is engedélyhez kötött volt, minősége államilag szavatolt. Ezért is mutatják be a legrégibb múltból származó minősítő- és mintaoltalmi véd­jegyeket, árusítási engedélyeket, régi mérőeszközöket. A feldolgozó vállalatok termé­két mintakollekcióban mutatják be és hogy mennyire viszik a nemzetközileg bejegyzett véd­jegy oltalma alatt forgalmazott híres magyar fűszerpaprikát, er­ről felvilágosítást ad az a térkép, melyen nyornonkavethető az érté­kesítés útja. Dénes Éva KISMAÄIA-TALÄLKOZÖ Jubilál az Aranyhomok A Kecskeméti Baromfifel­dolgozó Vállalat meghívta a gyermekgondozási segélyen levő dolgozóit, hogy ismerkedjenek a gyár termelésével az eddig végrehajtott rekonstrukciós Balabán Sándor köszöntése Szombaton, a délelőtti órák. Lapzártakor érkezett • Ismét Ortntay Gyula az elnök. Szombaton befejezte tanácskozá­sát a Magyar Tudományos Akadémián a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat VI. küldöttgyűlése. Megválasztották a társulat vezetőségét és az országos elnökség tag­jait. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke ismét dr. Ortu- tay Gyula akadémikus lett. A társulat alelnökel pedig: dr. Mód Ala­dár tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Osztrovszky György, az MTA levelező tagja és dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese. A társulat főtitkárává ismét dr. Vonsik Gyulát, a filozófiai tudományok kandidátusát választották. • Országos csúccsal első Holló Éva. A kecskeméti fedett uszo­dába rendezett könnyűbúvár or­szágos uszonyos és búvárúszó­bajnokság harmadik, befejező napján végre kecskeméti siker született. A 100 m női uszonyos úszásban Holló Éva, az MHSZ Kinizsi Klub versenyzője orszá­gos bajnokságot nyert. Időered­ménye 56,85 új országos csúcs. Holló Éva már az előfutamok so­rán 58,5-tel megjavította a sze­gedi Rengeli Marianne csütörtö­kön felállított 58,8 csúcseredmé­nyét. A döntőben aztán ezt is alaposan túlszárnyalta, s ragyogó új csúcseredménnyel szorította le a dobogó legfelső fokáról az esélyesebbnek tartott szegedie­ket. • Nincs elhelyezési gondjuk. Szombaton a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem aulájában nyilvános ünnepi tanácsülésen avatták fel azt a C83 végzős közgazdászt, akik az egyetem nappali és esti-levelező tagozatán az elmúlt tanévben fejezték be tanulmányai­kat. A közgazdász pálya népszerűségére jellemző, hogy a most végző fiatalok számára 1230 állást kínáltak fel. Egyre kedveltebb a nők kö­rében is a közgazdász-hivatás. Az újonnan avatott 427 nappali tago­zatos közgazdász közül 254 nő van, az esti-levelező tagozaton végzett 256 diplomás sorában pedig 131 közgazdász nő vette át oklevelét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom