Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
1072. december *4. vasámop 5. oldal 50 éves a Szovjetunió Az életszínvonal emeléséért Valamikor a 20-as évek elején nagy visszhangot váltott ki a világsajtóban az, hogy a fiatal szovjet állam — a GOFLRO- terv alapján — rövid idő alatt villamos energiával akarja ellátni az ezernyi városon kívül a hatalmas ország valamennyi községét, faluját. A kétkedés hangját szép lassan mégis elcsendesítették a szovjet villamosenergia-program eredményei. Napjainkban már csaknem egybillió kilowattóra energiát termelnek évente a szovjet hő-, vízi és atomerőművek. A legújabb terv káprázatos lehetőségeket ígér: egyesítik az európai, a szibériai, a kazahsztáni és a közép-ázsiai energiarendszereket. A 30-as évek nagy vállalkozása az volt, hogy a Szovjetunió óriási léptekkel látott hozzá vaskohászatának megteremtéséhez. Azután az Ural és a déloroszországi területek hatalmas kohói elkezdték ontani a nyersanyagot, az acélt. És ismét egy mai adat: a Szovjetunió 121 millió tonnás acéltermelésével megelőzte a korábbi idők vitathatatlan első helyezettjét, az Egyesült Államokat. 1971-ben a Szovjetunió nyolc százalékkal több acélt gyártott, mint az USA. Folytathatnánk a sort, az egyes évtizedekre jellemző kiemelkedő eredmények visszaidézését. Emlékeztethetnénk azokra a hatalmas erőfeszítésekre, amelyekkel újjá kellett építeni a romokban heverő országot a második világháború után. Felidézhetnénk az 50-es évek második felének elejét, amikor a világ első szputnyikja elhagyta Földünket. Emlékeztethetnénk 1961 tavaszára. amikor már emberrel a fedélzetén repült Föld körüli pályára az űrhajó Visszaidézhetnénk a monu" mentális beruházásokat tükröző számsorokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy a népgazdaság jövedelméből talán sehol a világon nem áldoztak ennyit új gyárak, üzemek építésére. a mezőgazdaság fejlesztésére. a hadsereg ütőképességének fokozására. A szoviet lakosság a nemzeti jövedelem egy harmadáról mondott le, hogy biztosabban nézhessen a jövő elé és eevszer majd minden korábbinál jobban előtérbe kerülhessen ez a szó: élet- színvonal. A 60-as évek végére megértek a feltételek arra. hóm’ a gazdaságnolitikai célkitűzésekben a fogyasztás. az életszínvonal felé toliák a hannsúlvt. Személyes tanasztalataim alanián monrlhatom. hogy az azóta elmit három év lényeges változásai már az utcákon is észrevebotőek. Az emberek má=káT-,r>en öltöznek. Az üzletekben lém-e»esen több az áru, nagyobb a vá- lasatzk. Mindez nem azt jelenti. hogy máris elérték a célt. Azt jelenti csupán, hocv ez a hatalmas kapa- cit'^sal rendelkező ország a 70-es évek lő folndatá- nak az étpt'zínvonnl lénve ges emelését, a fogyasztási kultúra javításét, tartja, akkor ezt a tervét Is a korábbi sikerekhez hasonlóan valósítja meg. Tgaz. hoev a SzovjnHmiá vala-eannid öt éves tervében fontos helyet kapott a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátásának javítása. Az 1971 január 1-én elkezdődött kilencedik ötéves terv azonban valamennyi korábbi időszaknál erőteljesebben, minőségileg másképpen törekszik e cél megvalósítására. Úgyis mondhatnánk, hogy a mostani ötéves tervnek — és valószínűleg a következőnek is — ez a legjellemzőbb vonása. Mit követel meg általában az. életszínvonal emelése? Természetesen szükség van a fizetések, a jövedelmek növelésére. A kilencedik ötéves tervben 22 milliárd rubelt fordítanak a fizetések, a nyugdíjak, az ösztöndíjak stb. emelésére. 1971-ben például 70 rubelre emelték a minimális bért. Ugyancsak tavaly óta magasabb fizetést kannak a vasutasok és a mezőgazdaságban a traktorosok, a kombájnosok. Felemelték a nyugdíjakat. Növekedett az egyetemi hallgatók ösztöndíja. 1972. szeptember 1-től magasabb fizetést kapnak az orvosok, a tanárok és az óvónők. fl fizetéseknél is nagyobb mértékben nőnek a reáljövedelem egyéb tételei: ebben az ötéves tervben 56 milliárd rubellel. A legbeszédesebb számot mégis a lakásépítési program szolgáltatja: évente 11 millió ember költözik új otthonba. Az életszínvonal emelésének azonban csupán szükséges — de nem mindenképpen elégséges — feltétele a fizetések, a jövedelmek emelkedése. Meg kell teremteni a lehetősé get arra, hogy ezeket a jövedelmeket el is lehessen költeni, hogy értük szebb ruhákat, modernebb bútorokat, háztartási berendezéseket lehessen vásárolni. Ez a felismerés vezette a szovjet kormányt arra, hogy minden erejével megpróbálja felszámolni a korábbi áruhiányt és lehetőséget teremtsen a jövedelmek elköltésére. A Szovjetunió történetében most először nő majd gyorsabb ütémben az úgynevezett B-szektor, vagyis azoknak az üzemeknek a termelése, amelyek elsősorban a fogyasztási javakat állítják elő. És miután nem lehet egyik évről a másikra könnyű- és élelmiszeripari üzemek százait felépíteni, új fajta módszerrel is kísérleteznek: számos nehézipari üzem — a magas színvonalú technikát, a modem gépeket és a munkások szakképzettségét felhasználva — másodlagos termékként fogyasztási cikkeket gyárt. Hogv a szükség szülte ezt a furcsa intézkedést? Valóban így Van. Most ugyanis a fogyasztásra koncentrálnak. És mint az elmúlt fél évszázad bebizonyította: a Szovjetunióban jól megtanulták az összpontosítás művészetét. G. L. Nincsenek válaszfalak Vaskút újgazdái a megyében elsők között tömörültek termelőszövetkezetbe. Még 1949 novemberében megalakult a Dózsa. Később három, úgynevezett első típusú termelő- szövetkezet egyesüléséből a Kossuth. A két közös gazdaság, kisebb-nagyobb zökkenők ellenére, a járásban az élenjárok közé sorakozott fel. 1955-ben minden egyszerűbb szövetkezet beolvadt a két nagyobb gazdaságba. Változó élet Mielőtt megindult volna a gyorsabb fejlődés, jött az ellenforradalom. A nemzetiségi községben ekkor felcsapott a nacionalizmus lángja. A Dózsa három részre szakadt. Az Egyetértésbe az ide telepített székelyek a Petőfibe főként a felvidékiek, léptek, a Dózsában nagyrészt a Viharsarokból és máshonnan • idetelepített lakosság maradt. A Kossuth Termelőszövetkezetet nem rázta meg a vihar. Tagsága, amely német ajkúnkból állt, egységesen megvédte az eddigi munka eredményeit. A konszolidáció után gyors fejlődésnek indultak a közös gazdaságok. A község termelőszövetkezeti parasztsága 1958 őszén elérkezettnek látta az időt az erők összefogására, és 1969. január 1-én Bácska néven egyesültek a gazdaságok. Sárosi György tanácselnökkel, aki egy ideig a Kossuth Termelőszövetkezetnek is elnöke volt. Vaskút jelenlegi életéről beszélgetünk. — Az ellenforradalom idején felszított ellentétek megszűntek. A változó élet- körülmények, a növekvő jólét, ami együtt jár az egészséges politikai légkörrel, formálja az embereket. A község lakosságának jelenleg mintegy 40 százaléka német ajkú, 5 százaléka délszláv. Anriak idején, a felszabadulás után kitelepített németek helyébe szinte az ország minden részéből költöztek ide. Ma már nincsenek előítéletek, válaszfalak. A községet az egész lakosság magáénak érzi. A tanács- tafeság soraiban megfelelő arányban jelen vannak a nemzetiségek képviselői. Az egvséget bizonyítja a legutóbbi tanácsülés is ahol a rendezési tervet vitattuk meg. Eszmecserénk alkotó légkört, ten- niakarást tükrözött. Sárosi György német ajkú, a felesége délszláv származású. Ilyen vegyesházasság gyakori a községben. A tanácselnök egyébként 1968 óta tagja a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége elnökségének. Három nyelven Zority József, a termelőszövetkezet párttitkára magyarul, németül és A KIRAKATOK mind színesebb kelmékbe öltöznek. Rendszerint a nők állnak meg előttük, nem törődve azzal, hogy a férjük ilyenkor váltaná sietősebb- re a lépteit. A textil tervezéssel viszont éppen férfiak foglalkoznak a bajai Finomposztó Vállalatnál, ahol hétszázezer öltönyhöz elegendő — kosztümben számolva ennél is több — szövet készül évente. AMIKOR Besesek György, a gyártmányfejlesztési osztály 26 éves technológusa reggelente fél R-kor föllép a porta lépcsőjére, rendszerint már egy elképzelést hoz magával. Elindíthatja a fantáziáját valamilyen rajz. egy-egy folyóiratban megfigyelt kép, vagy akár egy szövetminta, amelyet az utcán látott. Ismeri, hogy milyen fonalakra alapozhatja a tervet, a fonal hogyan „mozog”, változik, amíg elkészül a végtermék, azt is tudja, hogy mire képesek az üzem gépei. A DÓI,GOZÓSZOBA egyik falát fekete mappák borítják. A tartópolcokon feliratok: női kosztüm, férfikabát bútorszövet... Megannyi forrás, amelyekből szükség szerint meríthet a tervező. Itt őrzik ugyanis az eddig elkészült mintákat. A fiókból az íróasztal lapiára terül egy ív négyzethálós papír, s a fölé hajló textiltervező kezében elindul útjára a filctoll. Besatírozza — tónusozza — az egyes kockákat, ezek lesznek a leendő szövet kö- tésnontjai. Egvmás mellett futó és egymást keresztező sávok rajzolódnak ki am°lvek most éppen össze- esűsznak. mint a hal pikkelyei. Alakulgat az a kötésszerkezet — amely majd a szövetbpn 1°lenke- zik —, s (riadja a*? olkép- zelt minta összhatását, A textiltervező szerb-horváth nyelven beszél. Gyorsan tud tehát kapcsolatot teközvetlen remteni. — A nyelvek ápolásának jó eszköze a két nemzetiségi újság. A német nyelvű lap, a Neue Zeitung nemrég közölte tanácselnökünk nyilatkozatát. 0 is a rendezési tervet tárgyaló tanácsülés egységes hangulatáról szólt — tájékoztat. Huber Béla, a termelőszövetkezet szállítási brigádjának vezetője húsz éve lépett a szövetkezetbe. — Amióta egyesültek a gazdaságok, többszörösére növekedett a termelési érték ugyanakkora területen. Az eredmények kihatnak a lakosság életkörülményeire. Az én brigádomba is vanak németek, délszlávok, de soha nem jut eszünkbe a származást nézni. Mindenkit a munkája szerint értékelünk. Huber Béla német ajkú. Egyik fia Baján, a IIL Béla Gimnáziumban németre szakosított osztályba jár. A nagy család Kiss Imre bácsi, aki a felszabadulás után a Viharsarokból települt Vas- kútra, már nyugdíjban van. Pécsett él a fiánál. — Nehéz nyugdíjasnak lenni, nemcsak a kor miatt — mondja, miközben egy könnycseppet morzsol el szemesarkán. — Majd a szívem szakadt meg, amikor itt kellett hagynom ezt a nagy családot, ahol mindenki egy célért küzd. Sajnos, ez az élet rendje. Mikor Pécsre kerültem, sokáig éjszakákon át nem tudtam aludni, nehéz volt megszokni a városi életet. Álmatlanul hánykolódtam és eszembe jutottak azok az éjszakák, amikor szintén nem tudtam aludni. Akkoriban azonban azért, mert a szövetkezet jövője izgatott. A Dózsa Termelőszövetkezet alapító tagja voltam, a viharsarkiak nagyrészt ide léptek be. Akkoriban nemcsak a nemzetiségek, hanem még a különböző vidékről idetelepültek között is volt némi elkülönülés. Ennek ma már nyoma sincs. Húsz évig voltam vezetőségi tag, sok mindenért harcoltam, ami azóta már megvalósult. — Ilyenkor karácsony tájékán emlékezünk azokra az időkre, amikor bizony nehezebb körülmények között ünnepeltünk. Évről évre gazdagabbak vagyunk. Ma már a vaskútiak lakása alig különbözik egy városi bérház családi vízvezeték, televízió, sok otthonától, fürdőszoba, helyen már központi fűtés is van. A község városiasodik. Oj áruház épül. megkezdik az emeletes lakóházak alapozását. Oj iskola létesül. Kiss Imre bácsi így búcsúzik: — Vissza-visszatárpk ide. mert látni tudni akarom. hogy az én nagy családom miként gyarapodik. Kereskedő Sándor — Hány tervet készít el évente? — Évente? Inkább hetenkumot végeztem Szegeden, s most járok az Iparművészeti Főiskola textilterte, így jobban meg tudom mondani. Van, amikor né- gyet-ötöt, de egy-kettőnél kevesebbet sohasem. Néha ugyanis csak úgy fut az ember kezében a toll, máskor meg nem megy. — Milyen képzettség szüksópps a múni'ö’-oz? — Én textilipari technivezőket képző iskolájára. Nagyon sokat tanultam a főnökömtől, Horváth Fe- renctől, a gyártmányfejlesztési osztály vezetőjétől. Mindenekelőtt azt, hogy egy tervezőnek sosem szabad megfeledkezni a gépi p - • Tq- -">król. NfíM ELÉG, hogy valaki lerajzolja az elképzeléseit, azokat meg is kell valósítani. — Mi a tervező kedvenc terve? — Legjobban az egymáshoz közelálló, világos színeket, s a csíkos hatású mintákat szeretem. Ez — azt hiszem — meg is látszik a munkámon. — Mint vásárló, elégedett az üzletekben? — Nem éppen. A múltkor például pizsamát akartunk vásárolni, a nagyobb, 3 éves kislányunknak. A Gabi Gyermekruházati szaküzletben, odatettek egyet a pultra, és csak annyit mondtak: ez van. Mi egyébként a jövőben elegánsabb, finomabb, ugyanakkor az olcsóbb ruházkodást szolgáló szöveteket tudunk előállítani, miután modern festőberendezések, francia fonógépek, olasz és szovjet szövőgépek érkeznek. Másik négyzethálós papírt terít az asztalra, egy személvgépkocsi-huzat megtervezéséhez fog hozzá. A beszínezett és a fehéren hagyott kockákból apró. stilizált autók körvonalai válnak ki. Majd a kivitelezési utasításokat jegyzi föl a lapra. A tervező ezt az egészet — mintegv a szövet eszméjét — átviszi a mintaszö- vödébe, amely egy kicsinyített üzem benyomását kelti. Az egyik szövő bekapcsol ia a gépet, halk, egyenletes zúffás kezdődik, amely pillanatok alatt elvész az őrült csattogásban. Az Ú1 mintákat vállalati zsűri bfaáUa el. s vérül a na offnen dal ő kereskedjem dönt arról, hogy miiven CTfivPt kÖ<?'7Ör| TCfvtp-. rßeir£nt p terv^^e a kirakatokból prpnlyo^ r^oHett — a fpl'scárfa fVMM-Sn — fi cWV>«t csak úgy, észre- -öl Halász Ferenc
