Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

6. oldal 1972. december 22., péntek Fittyet hánynak a télnek Nincs tévedés, kérem. Nem nyári felvétel került megkésve a lapba. Ezt egyébként a medence szé­lén téli „szerelésben” gug­goló kisgyerek is tanúsít­ja. A kecskeméti fedett uszoda mögött, a két ter­málmedencében zavarta­lanul folytatódik a stran­dolás. Lehet, hogy fázó­sabb természetű olvasó­ink első reagálása a jele­net láttán egy önkételen BRRR! Pedig higgyék el, indokolatlan ez a félsz. Egészséges ember ilyen termálvízben sikkor is nyugodtan lubickolhat a szabad ég alatt, ha kustol a hó. A víz meleg, s a fö­lötte lebegő gőzfelhő barát­ságos ernyőt borít a für- dőzőkre. Mondhatni, tá­voltartja a mogorva hide­get a bátraktóL Hogy még csak ahhoz sincs kötve ez a merész­ség. fiatal-e valaki, vagy meglettebb korú, szintén a felvétel bizonyítja. Néz- zének csak közvetlen az előtér mögötti „fölyhő- sebb” részre; nem is egy magasabb korosztálybeli vízimádó mosolyog a fényképezőgép lencséjébe. Itt legelői pedig? Ügy könyökölnek ezek az ed­zett lányok, fiúk a beton- szegélyre. mintha az nem volna „sütős” hideg. Mert a „kő” azért emlékeztet arra, hogy a vízen kívül már a tél dere ezüstözi be a betonjárdát, a pá­zsit száraz maradványait. De a fiatalság tüze az érdes beton hidegével is dacol. S itt a mosolygó lánvoktól balra figyelő fiatalember arcáról az is eszünkbe jut, hogy tán még a nyári napfürdő barnasága is hosszabb ideig marad, ha téli strandolással is konzer­válja az ember. De nem lehetne-e még látogatottabbá tenni ezt a szabadtéri termálstrandot, ha a medence köré, s az odáig vezető út mentén valami olcsó, de erre a célra igen alkalmas színes műanyag hullámlomezből védőfalat emelnének. Üffv mint például a szomszéd megye székhelvén, Szolno­kon teszik most már máso­dik esztendeié. Ott az esvik. melegvizes navyme- dencéhen a már kellemet­len késő Őszi hűvösség be­álltakor körülkerítik ezzel a könnyű lemezfallal s az Ott marod mícr 07 idő Úi­ra kinyílik jövő tavasz­kor. Egész télen át nyári zsivaj hallatszik a mint­egy 2 méter magas szél­védő mögül. Sokan van­nak, akik megszakítás nél­kül élvezik a fürdőzést — szabadban — egész éven át Gál Józseftől, az uszoda megbízott vezetőjétől ér­deklődtünk, nincs-e hason­ló elképzelésük, tervük a közeljövőre a kecskeméti termálmedencére is. „Érez­zük, hogy kellene, a ven­dégek is óhajtanák, de közvetlenül nem rajtunk múlik.” Illés Dezsőt a Vízmű Vállalat üzemeltetési osz­tályvezetőjét kérdeztük meg ezután. Válaszának lényege; nem tud róla, hogy a termálmedence téli körülkerítésére ilyen terv volna. Pedig milyen jó lenne, hogyha a szabadtéri für­dőzés olyan szerelmesei számára is megközelíthe­tővé tennék a termálme­dencét, akik — ha nem is irtóznak a „vízen kí­vül” érezhető jeges hideg­től, de tudják, — szerve­zetük nem elég ellenálló már ahhoz, hogy megfá­zás nélkül „megússzák”, míg a fedett hely és a medence közti távot le­kocogják. Milyen derűs látvány lenne a hullámlemez-vé- dőfal, s rajta a felirat: „A strandolás — hófúvás alatt is zavartalanul fo­lyik.” Tóth István—Tóth Sándor Hasznos munkát végeztek a Vöröskereszt aktivistái a kiskunhalasi járásban keresztes működik. Tavasz- szal ezekben az iskolákban elsősegélynyújtó tanfolya­mokat rendeztek, ahol a legjobbakat járási verseny­re küldték. Közülük a leg­jobb eredményt a kunfe­hértói, a maisai, a harka- kötönyi, a jánoshalmi, va­lamint a mélykúti iskola érte el. 1971—72-es tanévben hu­szonhárom iskola nyerte el a „Tiszta iskola” címet, s ez — tekintve a 75 iskolát —, szép eredménynek mondható. A Vöröskereszt ifjúsági csoportjai közül nyolc is­kolában 214 tanuló részvé­telével nyomkereső játék indult az alkoholizmus nyomában. Ennek az érde­kes, tanulságos játéknak legfőbb célja az volt, hogy felhívják a fiatalok figyel­mét, milyen káros a társa­dalomra az alkoholizmus. Jellemző a fiatalok érdek­lődésére, hogy adatokat kértek a körzeti orvostól, statisztikai adatokat gyűj­töttek arra vonatkozóan, hány embert kellett a já­rásból elvonókúrára kül­deni, hányán váltak bűnö­zővé és hány embert térí­tett jó útra az elvonókúra. Ha«onlo jó eredmény­nyel járt a „Közöttünk jár Huszonhárom köz­ségben 60 szervezete mű­ködik a Vöröskereszt kis­kunhalasi járási szerveze­tének. Minden körzeti or­vos körzetében és tanya- központban, valamint 12 termelőszövetkezetben is önálló szervezete van a Vö­röskeresztnek. Munkája kö­zéppontjában a felvilágosí­tó előadások állnak, ame­lyeket iskolákban, szülői munkaközösségekben, lakó­körzetekben tartottak. Eb­ben az esztendőben több mint száz ilyen előadás hangzott el. Szép ered­ményt értek el a véradó­mozgalomban is. Az ez év­re tervezett ezer liter vért már december közepéig le­vették. A kiváló véradókat az idén tavasszal ünnepség keretében köszöntötték, ahol részt vettek mintegy százötvenen. Véradó pla­kettet kaptak a 10—15, il­letve húszszoros véradók. A járási Vöröskereszt fel­adatának tekintette a lakó­területek tisztasági mozgal­mának szervezését is. Ugyanezt kiterjesztette az iskolákra és termelőszövet­kezetekre. Ebben figyelem­be vették a közegészség- ügyi szempontok betartá­sát. az udvarok, utcák tisz­tántartását. a fertőzési le­hetőségek minimumra való csökkentését. A kirívó hiányosságo­kat felmérték és megszün­tették. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a kiskunhala­si járásban ebben az esz­tendőben járványszerű megbetegedés nem fordult elő. Az ifjúsági vöröskeresz­tes munkában is figyelem­reméltó eredményeket ér­tek el. A járásban 24 isko­lában 1094 ifjúsági vorös­az ellenség” címmel indí­tott mozgalom, amely a do­hányzás ártalmaira hívta fel a figyelmet. Sokan részt vettek az anyák iskolája tanfolyamo­kon, az ifjúságvédelmi al­bizottságokban a Vöröske­reszt aktivistái hasznos munkát végeztek a veszé­lyeztetett gyermekek felku­tatásában, az idősek patro- nálásában, az egyedülálló betegeknek kiváltják a gyógyszereket és a háztar­tásban segítséget nyújta­nak. Fontos feladatának te­kinti a Vöröskereszt kis­kunhalasi járási szervezete a balesetek elleni küzdel­met. A járási hivatal me­zőgazdasági osztályával, valamint a KÖJÁL-lal együtt szervezik a balese­tek elleni felvilágosító munkát. Minden termelő- szövetkezetben egészség- ügyi felelős működik. Évi négy alkalommal kikép­zést kapnak a balesetelhá­rítással kapcsolatban, a ter­melőszövetkezetben külön felhívják a figyelmet a nö­vényvédőszerek okozta ár­talmakra. s ebben a kér­désben is a megelőzést te­kintik elsődlegesnek. Sz. F. r Ev vége Alpáron IRATCSOMÓK, Rajzok tervek, jegyzőkönyvek, be­számolók mind, mind kü- lön dossziéban sorakoznak az Alpári Községi Tanács szekrényeiben. Ahogy, kö­zeleg az év vége, egyre fogy az elintézetlen és mindinkább sokasodik a „lezárt” akta. A Központi Bizottság .novemberi határozata és az év vége is igen jó al­kalom, hogy a tanácsta­gok számot vessenek, mit végeztek az elmúlt két esztendőben, mennyiben feleltek meg azon a posz­ton, ahová a választok ál­lították, munkájuk meny­nyiben segítette elő a párt és kormányhatározatok végrehajtását. Alpáron két évvel eze­lőtt a jelölő gyűlésen Se­res Imrének, — a Búza­kalász Tsz elnökének — mint tanácstagnak felvetet­ték a választók, hogy sür­gősen járdát kellene épí­teni az utcájukban, mert ősszel épp, hogy el nem süllyednek a sárban. A TANÁCS nemcsak indokoltnak találta a ké­rést, de intézkedett is. Az idén októbertől, november 15-ig elkészült a járda, amihez az ottlakók tel­kenként átlag. 700 forinttal járultak hozzá. A másik kérés már szinte az egész községet érintette. Gázcse­retelepre volt szükség. A lakosság most sem várta, hogy minden terhet a ta­A jövő repülőgép-szerelői Sokan nem tudják, hogy a Kilián György Műszaki Főiskolán a tisztképzés mellett tiszthelyetteseket is felkészítenek arra a ne­mes és egész embert kívá­nó hivatásra, amely sok fiatal ember álma: a repü­lőgép-szerelésre. Megyénk­ből jelenleg négyen tanul­nak Szolnokon, hogy a két­éves iskola elvégzése után különböző repülőalakula­toknál mint mechaniku­sok, technikusok dolgozza­nak. Halmi Dezső növendék Kecskemétről vonult be, elsőnek őt kérdezem, miért választotta ezt a bonyolult, nagy műszaki ismereteket kívánó foglalkozást? — Gyerekkoromban min­dig néztem a levegőben zúgó, dörgő repülőgépeket. Már akkor elhatároztam, hogy szerelő leszek, s én indítom útjára ezeket a gépmadarakat. Sikerült be­jutnom ide a főiskolára, s ma már tudom milyen ha­talmas erő az, ami ezeket a nehéz gépeket iszonyú se­bességgel tovaröpíti. Bolvári István Kaskan- tyúról, Márton János Kalo­csáról. Márta László Kecs­kemétről vonult be a tiszt­helyettesi iskolára. Meg­győződésük szerint .elő­nyösen döntöttek, ugyanis húszéves korukban, tech­nikusi oklevéllel a zsebük­ben azzal foglalkoznak, amihez valóban kedvük van. — A kiképzés — mon­dotta Márton János növen­dék — nagvon feszített, sokat kellett tanulnunk, az órákon, emellett a gya­korlati munkában is részt kell vennünk. Szereltünk már hajtóművet, sárkányt, mindazt, amivel megbíztak bennünket. Még önálló munkát nem végezhetünk, de ez érthető is, hiszen a gyakorlatot még nem sze­reztük meg teljesen. Egy repülőgépben rengeteg mű­szer. vezeték, alkatrész van. amelyek mind létfontos­ságúak, működésük nélkül veszélybe kerülhet a repü­lőgép-vezető, lezuhanhat a gép. Ezért kell nekünk na­gyon pontos, precíz mun­kát végezni. — A jó szerelőnek — vette át a szót Halmi De­zső növendék — nem sza­bad megelégedni azzal, hogy csak úgy nagyjából megvizsgálja a műszereket, a fegyverzetet. Mindent ellenőrizni kell, olykor két­szer is. Nagy a felelősség, a kockázat, oda kell tehát figyelnünk mindenre. Ezért parancsnokaink általában önállóságra szoktatnak bennünket, s amikor mi már azt jelentjük, minden rendben, akkor vizsgálják át munkánkat. A fiúkat egyébként mun­kából hívtuk el erre a kis beszélgetésre. A darabok­ra szedett gépmadár tehe­tetlenül, számyaszegetten pihent a hangárban. Nem sokáig, mert a jövő repü­lőgép-szerelői néhány perc múlva a hatalmas hajtó­művet biztos kézzel, nagy figyelemmel, s begyakorlott mozdulatokkal tették a he­lyére. Gémes Gábor nács viseljen. A 400 palac­kos cseretelep építkezését 70 ezer forint értékű társa­dalmi munkával segítette. AZ ELMÚLT két év alatt 5500 négyzetméter járda épült, s ezzel a me­gye községei közül a leg­hosszabb — 12 kilométer — járdával rendelkeznek. A napokban adják át a 350 ezer forintos költség­gel épült orvosi rendelőt. A napközi korszerűsítésé­re ugyancsak 350 ezer fo­rintot költöttek, ezt vi­szont már megyei keret­ből. Az Árpád telep és Ba­lassi utcában 18 lámpa­oszlopot állítottak fel a közvilágítás megjavítására. Az ÁFÉSZ új háztartási boltot adott át. A tanács a tsz-szel közösen új vágó­hidat létesített és hentes­üzlet nyitott. A községben megnöve­kedett munkalehetőség 200 dolgozót hozott vissza a távoli üzemekből. Az MHSZ részben tanácsi se­gítséggel, részben társa­dalmi munkával kispuska- lőpavilont épített. VAN MIT számba venni Alpáron. A tanács és a társadalmi szervek szép eredményekről számolhat­nak be, mert munkájuk tervezésébe és kivitelezé­sébe mindenütt a lakosság segítségét kérték és meg is kapták. —ó. —c. Már félmillió Zsiguli Munkában a növendék szerelők. A Volga melletti Togliat­tiban működő autógyárban a Szovjetunió megalakulá­sa 50. évfordulójának tisz­teletére a tervezettnél ko­rábban helyezték üzembe a harmadik futószalagot. Ez­zel az évi 660 000 személy- gépkocsi gyártására vonat­kozó terv megvalósítása érdekében az összes beren­dezés üzemel. A jövő év­ben sorozatban gyártják majd a Zsiguli autótípus­nak az eddiginél kényel­mesebb. és erősebb motor­ral rendelkező változatát. Az üzem termelésének megkezdése óta 500 000 Zsi­guli hagyta el a futószala­got,

Next

/
Oldalképek
Tartalom