Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-14 / 294. szám
A textilipari rekonstrukció megfiatalítja A FINOMPOSZTÓ VÁLLALATOT Közeledik az ötvenéves jubileum Fennállásának fél évszázados jubileumára készül Baján a Finomposztó Vállalat, amely Bács-Kis- kun és a Duna-parti város legrégibb munkáshagyományokkal rendelkező üzeme. Erre az alkalomra újabb brigádok alakultak, amelyek szép vállalásokat tűztek maguk elé a megtisztelő szocialista cím elnyeréséért. Az ötvenedik évfordulót további munkasikerekkel kívánja emlékezetessé tenni a vállalat kollektívája. Jövőre már a textilipari rekonstrukció is érezteti hatását a központi bajai gyárban és a bácsalmási telepen. A vállalat 190 millió forintot kitevő beruházási lehetőséghez jutott a nagyszabású program keretében. Az állami támogatásért folyó üzemek közötti versenyben nagy előnnyel indultak. A szükséges épületek ugyanis készen állnak, csupán minimális átalakításokra van szükség A kapott összeg . zömét gépek beszerzésére fordítják, ami — a megtérülési időt tekintve — gyorsabban kamatozik. Az új berendezésekkel termelékenyebb gyártási technológiára térhetnek át. Jelentősen emelkedik a műszaki színvonal, amivel együtt megteremtődnek annak a feltételei, hogy a változó piaci igényeknek megfelelő, korszerű termékeket állítsanak elő. Ez végeredményben az áruellátás javulását, a . Finomposztó közel feküdt a harcok folytán kialakult határokhoz és így célszerűnek bizonyult a leszerelésük és a gépek elszállítása az ország belgő területére. A proletárdiktatúra leverése után a Magyar Országos Vállalat versenyképességének fokozódásét eredményezi. 1923 elején indult a termelés Elkészült a Finomposztó 1923 és 1973 közötti történetét feldolgozó kiadvány. A korabeli dokumentumokkal, fotókkal a munkások életét ábrázoló Készül a fonal. fejlődését napjainkig. A levéltári és egyéb kutatások újabb adatokkal világítják meg az indulás körülményeit. A gyár alapítása szorosan összefügg az 1919-es Tanácsköztársaság történetével. A fiatal magyar Vörös Hadsereg hősies harcokban visszafoglalta Gá- csot és Losoncot is, ahol két posztógyár működött. Mindkét üzem viszonylag Részlet a bftcsalroáal «övödébfflL Takarékpénztár (MOK- TÁR) érdekeltségében alakult meg 1922-ben a mai Finomposztó Vállalat elődje, Baján, a Duna déli szakaszának legjelentősebb magyar városában. A település gazdaságföldrajzi körülményei egyébként már korán lehetővé tették, hogy számottevő helyi ipar alakuljon ki. A közelebbi előzményekhez tartozik, hogy Baja város törvényhatósági bizottsága 1921. október 2S-én ünnepélyes közgyűlést tartott, amelynek a harmadik napirendjén szerepelt: „A Magyar Országos Központi Takarékpénztár ajánlata Baján gyapjúfonógyár létesítése tárgyában”. A szerződést november 29-én írták alá. A város átadta az egykori zabpréselde konzervgyárat, illetve a Duna- parton levő vattagyár telkét és épületeit a MOKTÁR budapesti részvénytársaságnak, mint a Bajai Posztó- és Takarógyár Részvény- társaság alapítójának. A tárgyalásokat és a szerződés megkötését nagy érdeklődés kísérte. A helyi lapok 1922. január 21-én pályázati felhívást közöltek az építési, átalakítási, valamint bővítési munkák elvégzésére. A vállalkozók márciusban láttak hozzá a munkához. A termelés előkészítésére és a folyamatos munka érdekében a MOKTÁR 1922-ben fonodát is vásárolt. A vállalat történetét feldolgozó kutatók megtalálták a szekszárdi cégbíróság 1922. június 26-án készített cégjegyzéki „kivonatát”, amely az alakulással kapcsolatban a következő fontosabb adatokat tartalmaz„A cég hivatalos neve: Bajai Posztó- és Takarógyár Részvénytársaság. A főtelep és fióktelep helye: Baja, A vállalat tárgya: gyap- júáruknak, vagy más textiláruknak gyártásával foglalkozó ipartelepek megszerzése, bérbevétele, vagy építése, ezekben textilárudnak gyártása, úgy saját számlára, mint kész- és félkészgyártmányoknak a házi, kis- és középipar részére bérért való elkészítése, általában textiliparnak üzé- se, posztók, pokrócok és a posztógyártás körébe eső, vagy azzal rokoncikkeknek gyártása, posztóáruk, pokrócok és azok gyártásához szükséges nyersanyagok vétele és eladása, egyenruhák készítése és szállítása, valamint ezekkel kapcsolatos mindennemű kereskedelmi Ügylet kötése. Tartalma: 90 év”. (A hivatalos fogalmazás félévszázad elteltével, ma már nagyon furcsán cseng. S eltűnt a korabeli újságok, a kortársak, résztvevők visszaemlékezései alapján kibontakozott kép is, hiszen a munkanélkülikásosztály kialakulása, amely jelentős hatással volt és van — mint a város legszámottevőbb üzemének munkássága — Baja társadalmi-politikai arculatára. A Duna-parti város a gyapjúfonás egyik legjelentősebb vidéki székhelyévé vált. Ezt bizonyítja egyebek között az is, hogy Magyar- ország gyapjúfonó gyárai itt tartották meg ülésüket 1922. végén, s Baján alakult meg a Fonógyárak Országos Szövetsége. Az 1920-as, 30-as években mégis nemegyszer alapjaiban rendítette meg a tőkés profit hajszolása, és a gazdasági világválság a bajai gyárat. 20 ország ismeri A felszabadulást követő alapvető gazdasági változások a vállalat történetében is új korszakot nyitottak. Jelentősen emelkedett a termelés és a létszám, az előállított cikkek ismertté és keresetté váltak a hazai és külföldi piacokon. 1958- ban kezdődött meg az exporttakarók készítése. A számottevő beruházások eredményeként a 60-as években kialakultak a korszerű nagyüzem épületei, amelynek a sorában 1969- ben adták át a 40,7 millió forintba került új szövőelőkészítő és szövöde- üzemcsarnokot. Ezzel korszerű és egészséges munkahelyek jöttek létre. Négy éve létesítettek telephelyet Bácsalmáson, ahol egy szövődé és a hozzá tartozó előkészítő üzem működik, s csomózó: részlet is dolgozik. Több mint háromszáz ember — főleg nők — talált itt magának munkalehetőséget. A vállalat dolgozói elérték a termelési és műszaki Munkában a műszövők. ség fenyegető réme, a vezetők önkénye, a szociális ellátottság teljes hiánya ismeretlenné vált a felszabadulás után.) A gyapjúfonó üzemben 1923. január 8-án kezdte meg a munkát 130—140 ember. A napi termelés 900 —1000 kilogramm fonalat tett ki. A Posztó- és Takarógyár termelése lépcsőzetesen indul meg. Az üzem 1923. tavaszának a végén már teljes kapacitással dolgozott. A két gyár jelentős szerepet játszott Baja történetében is. Lényeges, új folyamatok indultak el. Megkezdődött az üzemi, szakképzett és szervezett munkultúra fejlesztésével, hogy ma már több mint 20 ország ismeri a bajai takarók divatos mintázatát és jó minőségét. Kulturált munkahelyen Az értékesítési lehetőségek — jól szervezett piackutatással — szinte korlátlanok. A változó igényekhez való alkalmazkodás feltételei létrejönnek a tervezett rekonstrukcióval, a géppark felújításával. A vállalat ugyanakkor arra törekszik, hogy minél jobb munkahelyi közérzet alakuljon ki. Ezt részben a festményekkel — reprodukciókkal szemléletessé tett könyvecske — a történelmi eseményekbe ágyazva — nyomon követi a gyár
