Petőfi Népe, 1972. december (27. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-14 / 294. szám

-1 Eleim iszervondok Indiában A hosszantartó aszály miatt India az idén és jö­vőre is súlyos élelmiszer- hiánnyal fog küzdeni. A kormány máris úgy dön­tött, hogy 2 millió tonna kenyérgabonát importál az Egyesült Államokból, Ka­nadából és Ausztráliából. Az élelmiszerhiányt nem csupán a szárazság okozza, hanem a szubkontinensen történt politikai események is. India ugyanis mintegy 9u0 ezer tonna búzát kül­dött tartalékaiból a Ben- gáli Népi Köztársaságnak és csaknem ugyanennyit használt fel a mintegy 10 millió kelet-pakisztáni me­nek Olt élelmezésére n died—pakisztáni háborÉ alatt és után. Nagy gondot okoz az indiai kormány*; nak, hogy most 40 száza­lékkal nagyobb árat kell fizetnie a gabonáért, mint tavaly, 1971-ben ugyanis a búza tonnája 55—60 dol­lárba került, az idén vi­szont 80 dollárba. India ezért máris intézkedéseket tett, hogy fellendítse me­zőgazdasági termelését. A PETŐFI NÉPE MELLÉKLETE Összeállította: Nagy Ottó A tanácsi vállalatok gazdálkodása 0 tanácsok felügye­lete alatt működő vízgaz­dálkodási, építőipari, in­gatlankezelő, tervező, be­ruházó, városgazdálkodási (számszerint 11) vállalat az idei első három ne­gyedévben 500,7 millió fo­rint árbevételt ért el, a múlt évi 485,2 millió fo­rinttal szemben. Ez 3,2 százalékos emelkedést je­lent a bázisidőszakhoz mérten. Az a termelő és szolgáltató tevékenység, amelyet ezek a vállalatok végeznek, országos vi­szonylatban is bővült. Kedvezőtlen vonása ugyan­akkor gazdálkodásuknak, hogy a készleteik erőtelje­sebben növekedtek, mint árbevételeik. A III. ne­gyedév végén — a múlt évi 236,4 millió forinttal szemben — 256 milliós készletállománnyal ren­delkeztek. A felhalmozás és fo­gyasztás rátájának alaku­lása szempontjából a kész­letállomány növekedése bizonyos feszültségeket te­remtett a vállalatoknál. Ennek kétféle szempontból is rossz hatása van. Egy­részt néhány vállalatnál részesedésialap-hiány je­lentkezhet, másrészt pedig a fejlesztés túlfut azon a mértéken, amit a rendel­kezésre álló fedezetek egyébként lehetővé tenné­nek. fiz árbevételek 3,2 százalékos emelkedésével és a készletek 8,2 százalé­kos növekedésével az év első 9 hónapjában kihe­lyezett hitelek 2,5 száza­lékos csökkenése párosult, ami már kedvezőbb jelen­ség. A kölcsönök csökke­nése azonban vállalaton­ként nem egyforma. Arról van szó ugyanis, hogy a hitelek legnagyobb mér­tékben az építőipari vál­lalatoknál csökkentek. Emiatt azután — a beru­házások megszigorításának hatására — a vállalatok­nak jelentős lekötetlen termelő erői voltak. A Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Válla­latnak például az első félévben csupán 70 száza­lékra volt lekötve a kapa­citása. fi vizmű vállalatok esetében éppen fordított helyzet állt elő. Rövid lejá­ratú kölcsönigényeik a múlt évihez képest ugrás­szerűen növekedtek. A Dél-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat például csaknem másfélszer, 'az Észak-Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat pedig kö­zel négyszer annyi köl­csönt vett fel, mint az el­múlt esztendőben. Ennek az a magyarázata, hogy a vízmű vállalatok nem for­gácsolták szét erőiket, ha­nem koncentrált beruhá­zásokat hajtanak végre. Van példa a fizető­képesség jelentős romlá­sára is. Mint említettem, a beruházások megszigorí­tása elsősorban az építő­ipart hozta hátrányos hely­zetbe. Számukra kedvező szerződésekhez csak nagy erőfeszítések árán jutnak, s ilyen körülmények kö­zött a beruházások meg­kezdésénél egyébként el­várható követelményekből elég gyakran engedménye­ket tettek. Munkát vállal­tak például szerződések, fedezetigazolások, sőt néha tervdokumentációk nélkül is. Az ÉPSZER vállalat építkezéseinek jelenleg egyötöd része ilyen. En­nek azután egyenes követ­kezménye lett, hogy az ár­bevételek nem folytak be a megfelelő ütemben, kö­veteléseik beszedését pe­dig a fedezetek h;án'-." hosszabb-rövidebb ideig akadályozta. Ily módon azután rendszeres fizetési kötelezettségeinek teljesí­tésére — hitelvisszafizeté­sek stb. — nem volt kellő fedezet. A vállalatok szeptember 30-i mérlege csupán 42,8 millió forint nyereséget mutat a múlt évi 43,3 mil­lió forinttal szemben. A jövedelem tehát 1,1 száza­lékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt. Ta­pasztalható az is, hogy a vállalatok a pénzügyi sza­bályokat nem tartják be. A rendelkezések ellenére előfordult, hogy az amor­tizációs befizetési kötele­zettségeiket nem teljesí­tik, vagy nem helyezik el a tartalék- illetve kocká­zati alapon. A Dél-Bács- Kiskun megyei Vízmű Vállalat már csak akkor fizette be az amortizációt, amikor annak felhasználá­sára sor került, mégpedig úgy, hogy az összeget az alapszámláján helyezte el és azonnal fel is használ­ta. Kilenc hónapot késett a tartalékalap elhelyezé­sével a Bács megyei Be­ruházási Vállalat. Nem képezett kockázati alapot a Bács megyei Tervező Vál­lalat. fi vállat! közgon­dolkodásban nem tudato­sodott kellően az sem, hogy a fejlesztési alaphi­ány, a részesedési alap­hiány, a nem rendezhető forgóeszköz-növekvény, a túlzott és indokolatlan anyagbeszerzés a Polgári Törvénykönyv előírásai szerint bűntettnek minő­sül. A rendeletet és annak végrehajtását nyilván nem aszerint fogják megítélni, hogy azt vállalataink haj­landók-e tudomásul venni, vagy sem; s ha ez így folytatódik, mindebből na­gyon kellemetlen konflik- '.'.'.zj.í adódhatnak ' a ban­kok és a vállalatok között. Herczeg Kis Béla Pulóverek — Kunszentmiklósról Ifc­Modern kötőgépeket vá­sárolt a Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet. Ez a beruházásuk lehetővé teszi, hogy jövőre már 24 ezer női és férfi pulóvert szál­lítsanak a megrendelőknek. (Pásztor Zoltán felvétele) A megye iparának exportja December közepéig tel­jesíti idei export-kötele­zettségeit a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, amelynek ez évi termelési értéke megközelíti a más­fél milliárd forintot, Sok pulykát szállítanak az NSZK-ba és Ausztriába. E termékükből havi feldol­gozó kapacitásuk már el­érte a 30 vagont. * Az Alföldi Cipőgyár eb­ben a hónapban csaknem 100 ezer pár lábbelit szál­lít Csehszlovákiába, Len­gyelországba és a Szovjet­unióba. Folyamatosan ér­keznek a gyárhoz az 1973. első negyedévére vonatko­zó megrendelések is. Űj vevőként jelentkeztek a holland és nyugatnémet kereskedők. Az új piacok­ra jövőre mintegy 70 ezer pár cipőt szállít majd az Alföldi Cipőgyár. * Háromszor annyi árut szállít az idén külföldre a Bajai Hűtőház, mint a ta­valyi esztendőben. Legna­gyobb vásárlója az NSZK, s a nyugatnémet vevők ké_ résére vállalkoztak arra is, hogy felezett szilvát külde­nek. Űj készítményük a saslik, amelyből ez év vé­géig 100 tonnát exportál­nak a nyugati piacokra. * A Kalocsavidéki Fűszer- paprika- és Konzervipari Vállalatnál jövőre az idei­nél mintegy félezer vagon­nal több fűszerpaprika elő­szállításával számolnak. Mivel a kalocsai paprika iránti kereslet külföldön is nagy, a fűszerpaprika ér­tékesítésével előrelátható­an nem lesz gond 1973- ban. ■ A Kecskeméti Konzerv­gyár ebben az évben több­féle formában — por, pe­hely és kocka alakban — exportál szárított hagymát és zellert Nj'ugat Németor­szágba. Az év utolsó ne­gyedében hagymából 200, zellerből pedig 60 vagon­nyit vásároltak a megren­delők. A PETŐFI NÉPE 1972. Hozzászólás NOVEMBER 16-1 SZÁMÁ­BAN A GAZDASÁGPOLI­TIKAI OLDALON CIKK JELENT MEG A SZÖVET­KEZETI LAKÁSÉPÍTKE­ZÉS TOVÁBBI HTJAI CÍMMEL. EBBEN A SZER­ZŐ, SZINAI JÁNOS ÉPÍTÉSZ DIPLOMAMUNKÁJÁT ISMERTETTE, AMELYNEK LÉNYEGE AZ VOLT, HOGY á SZÖVETKEZETI LAKÓHÁZAKBAN IGÉNY MUTATKOZIK KÖZÖSSÉGI HELYISÉGEK KIALA­KÍTÁSÁRA IS. AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLJÜK FÜLÖP GYULÁNAK, A KECSKEMÉTI 8. SZ. LA­KÁSSZÖVETKEZET IGAZGATÓSÁGA ELNÖKÉNEK HOZZÁSZÓLÁSÁT. A szövetkezeti lakásépítkezés további útjainak ke­resése napjainkban nemcsak a tervezőket — mint az említett cikkben Szinai Jánost —, valamint az újságírókat, a hatósági szerveket, hanem a még lakás nélkül levő családokat is egyre inkább foglal­koztatja. Napi témája ez a szövetkezés szervezésével, s az építkezés lebonyolításával, sőt a ma már mű­ködő lakásfenntartó szövetkezetek vezetésével meg­bízott szerveknek is. Mint a kecskeméti 8. sz. Lakásszövetkezet Igazgató­ságának elnöke, szeretném saját példánkon keresztül a cikk igazságát igazolni. Kezdem a legelemibb igény­nyel, azzal, hogy a lakásszövetkezet mint szocialista szervezet, felelős a közösségben élők életformájáért. A családi és közösségi életforma kialakításához szük­séges — mint Szinai János építész diploma munká­jában írja — közösségi helyiségek létesítése, hisz ma már több szabad idővel rendelkeznek, s kulturáltabb körülményeket igényelnek a lakótársak. Én ezúttal az egészen nagy lakásszövetkezetek szem­pontjairól szeretnék szólni. Milyenek is legyenek azok Közösségi helyiségek lakóházakban a közösségi helyiségek, amelyek a 170—300—500, vagy azon felüli lakásszámot magában foglaló lakásszövet­kezeti közösségben élnek? Clóször is olyan nagyobb közösségi helyiségre van ^ szükség, amelyben kulturális, illetve klubélet alakítható ki. Ebben azután a gyermekek iskola, nap­közi, óvoda után vagy éppen nyári szünetekben meg­találnák elfoglaltságukat, játszhatnának. Ugyanakkor alkalmas az ilyen terem filmvetítésre, előadások tar­tására, könyvtár, olvasószoba berendezésére, s egyéb hasznos kollektív időtöltésre. Szolgálhatná a helyiség a politikai nevelés társadalmi és természettudományi, ismeretterjesztő vagy éppen egészségvédelmi és nyelv- tanulási igények kielégítését is. Kellemes helyet nyújt­hatna családi ünnepek, névnapok szeszmentes ifjúsági találkozók megtartására. Egy másik fontos közösségi helyiségigény az orvosi rendelő. A nagy lakásszövetkezeteknél nem kevesebb­ről, mint 400—600 gyermekről, s annyi felnőtt lakos­ról van szó, mint egy közepess, község lakossága. Már pedig ha egy községben van orvosi rendelő, működik körzeti orvos, akkor egy 2—3 ezer lakossal rendelkező közösségben is természetes elemi igény ez. |V em kis gond egy ilyen közösségben az igazgatósági *■’ teendők zavartalan ellátása. Ezt a célt a gond­nokság működéséhez szükséges iroda szolgálná, vagy ha úgy tetszik, lakásszövetkezeti hivatalnak is nevez­hetnénk. Nagyon időszerűnek tartjuk, hogy megyei la punk fejtegette az ezzel kapcsolatos kérdéseket, hiszen megyénkben most már nemcsak kis szövetkezeti kol­lektívák. hanem nagyobbak is alakulnak. A kis kol­lektívák igényei ugyan még hatványozottabban jelent-; keznek, az elkövetkező évek igényeit azonban már a ma követelményeihez kell sorolnunk. Ezelőtt néhány hónappal azzal a kéréssel fordultunk a városi tanács végrehajtó bizottságához, hogy az új szalagház benépesítése előtt — miután ez is szövetke­zeti ház lesz és a meglevő szalagházhoz kéri egyesü­lését — egy nagyobb közösségi helyiséget, irodát és orvosi rendelőt alakítsanak ki. Reméljük, kérésünk meghallgatásra talál, hiszen érdekvédelmi szervünk, a MÉSZÖV, sőt a hatóságok és a megyei KlSZ-bizott- ság megértését és támogatását is élvezi kérésünk. Legújabban a MÉSZÖV Lakásszövetkezeti Titkár^:' g kezdeményezése jóvoltából némi anyagi támogatás is lehetőség lesz az ilyen tervek valóraváltásához. M nem késő, a kért helyiségek kialakítása még mego’ ható, s az előzetes felmérések, számítások és elgom lások is rendelkezésre állnak. A Petőfi Népe november 16-i cikkéhez mi is szed­nénk valamit hozzátenni. Nemcsak helyi, hanem c szágos tervezési irányelvként is javasoljuk, hogy vállalati és üzemi beruházásokhoz hasonlóan, a la’ telepi szövetkezeti építkezéseknél is — azok terve sénél a beruházási programok felülvizsgálatánál jóváhagyásánál — előírásként követeljék meg a szó cialista kollektívák kialakításához szükséges kulturá lis, szociális üzemelési és fenntartási kiszolgáló léte sítmények tervezését. 4 szocializmus teljes felépítése időszakában a la- kásszövetkezeti kollektívákon belül, a minden­napos politikai nevelés, a szocialista együttélés sza­bályainak megtartásáért felelősek vagyunk. A körünk­ben lakók, velünk együtt élők a szocialista közösség­hez tartozó idősebbek és fiatalok kulturális és szociá­lis ellátásához, a közösségi helyiségek feltétlenül szük­ségesek. Ffildp Gyula .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom