Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-09 / 264. szám
6. oldal 1972. november 9., csütörtök Kecskemét helyi autóbusz-közlekedéséről Szavuk messzebbre hallatszik A lakosságot közelről érintő problémák között kevés van, amelyik égetőbb és állandóan napirenden levő lenne, mint az autóbusz-közlekedés. Elismerés és bírálat egyaránt akad, amikor ez a téma szóba kerül, s lépten-nyo- mon találkozhatunk a javítás szándékával, javaslatokkal, ötletekkel. A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatóságának a közelmúltban kiadott összefoglaló jelentése egyéb fontos témák között a helyi autóbusz-közlekedés kérdéseit is elemzi. Az alábbiakban rövidítve adjuk közre az említett tanulmány néhány igen érdekes, tanulságos megállapítását. Kecskemét az ország hasonló nagyságú városaitól kissé elmaradva építette ki helyi közlekedési hálózatát. Az agrárvárosi jelleg, a tanyás településszerkezet inkább a kül- és belterületek közötti gyorsabb kapcsolatteremtést sürgette, és ezt a célt a felszabadulá- sig főként a vasúti közlekedés szolgálta. A fejlődés mutatói A fejlődésnek a felszabadulás utáni gyorsulását Kecskemét gazdasági szerkezetének átalakulása és területi szerepkörének növekedése eredményezte. A második ötéves tervidőszakban indult meg a város gyorsabb ütemű iparosodása. 1930 óta a szocialista iparban dolgozók száma 10 ezerről 17 500 főre nőtt. Lényegesen többen ingáznak és veszik igénybe a helyi közlekedési eszközöket az előbb említettek közül. A város közlekedési szerkezete és közintézményhálózata közötti kapcsolat szoros és elválaszthatatlan. A kereskedelmi, népművelési és igazgatási intézmények alig egy kilométer hosszú, viszonylag keskeny sávban sűrűsödnek. A külső lakóövezetek élelmiszerkereskedelmi és vendéglátó hálózata fejlődőben van. de szaküzletek eddig nem létesültek, tehát a város- központ kereskedelmi szerepe gyakorlatilag alig csökkent, munkahelyi és népművelési-oktatási funkciója pedig még fokozódott is. A helyi autóbusz-közlekedés fejlődésének ütemét a vázolt tényezők és a lehetőségek együttesen határozták meg. A helyi autóbuszokon utazók száma az utóbbi öt évben 34 százalékkal növekedett, az egy városi lakosra jutó évi utazások száma pedig 126-ról 156-ra nőtt. 1971-ben a 15 helyi járatot csaknem 13 millió utas vette igénybe, az idei utasszám pedig 14 és fél millió körül várható. Az autóbuszvonalak hossza jelenleg 61 kilométert tesz ki, az 1962. évi 42-vel szemben. A 9. sz. Volán éppen egy évtizede „gazdája” a helyi autóbusz-közlekedésnek. A vállalat évről évre jelentős erőfeszítéseket tesz a zsúfoltság csökkentésére. Az 1967. évi 21 autóbusz- szal szemben jelenleg 28 vesz részt a helyi forgalomban. Ez a tény lehetővé tette a járatok sűrítését és a vonalak meghosszabbítását. Számottevő eredményeket hozott az 1969-ben megindult úgynevezett „csuklósítási” program is. Ennek jóvoltából jelenleg már 15 nagy befogadóképességű autóbusz közlekedik a városi vonalakon. A kocsik átlagos befogadóképessége öt év alatt 72-ről 87 főre, az utashelyek száma pedig 700-zal nőtt. Sajnos, tapasztalati tény, hogy a csúcsforgalmi időszakokban ezek a változások kevésbé éreztetik hatásukat. A bérlettel utazók száma gyorsan növekedett. Még 1965 januárjában ötszázan, az idei év első hónapjában már 13 200-an váltottak autóbuszbérletet. Visszahúzó tényezők A fejlődés ellenére is számos probléma gátolja még a helyi közlekedés javítását. A járműállomány gyorsabb ütemű fejlesztésének pénzügyi akadályai vannak. Az utak gyenge állapota miatt gyakori a kocsik elromlása. Az útfelbontások a vállalatot gyakori útvonal -módosításokra kényszerítik. (Szükséges lenne az út- és közműépítési tevékenység célratörőbb összehangolása, hogy ez a forgalmat számottevően akadályozó, lassító gond mérséklődjék.) A vasúti kereszteződések miatt igen sűrűn fordulnak elő járatkiesések. A lépcsőzetes munkakezdés bevezetésére tett eddigi lépések nem vezettek komolyabb- eredményre. Igaz, vannak objektív akadályok (az óvodák működési idejét például összhangba kellene hozni a szülők megváltozott munkaidejével), de már kevésbé magyarázható, hogy a Volánnak a közép- és főiskolai oktatás kezdetének 8-ról fél 9-rö történő módosítását célzó javaslata sem talált meghallgatásra. Holott a munkakezdési idő széthúzása rendkívül jelentős intézkedés lenne. A forgalmi adatok ugyanis arra utalnak, hogy a buszok a nap jelentős részében „fél terheléssel” közlekednek. A jövő útja a decentralizálás Lényegbe vágó oka a közlekedés nehézségeinek a túlzott centralizáltság. Az autóbuszvonalak a város sugaras főútvonal-hálózatát kihasználva — eltekintve a körjárattól — a városközpontba futnak össze, s egy járat kivételével a végállomásuk is itt van. A miénkhez hasonló központosított autóbuszközlekedés egyébként a megyeszékhelyek közül csak Salgótarjánban és Kaposvárott alakult ki. Ezekben a városokban azonban ezt a helyzetet indokolja, hogy az autóbusz- és a vasúti pályaudvar egyaránt a belváros tőszomszédságában van. Mindeddig nem valósultak meg a már 1969—1970- ben kezdeményezett, a várost átszelő járatok (például: Leninváros—Konzervgyár) sem. Az 1985-ig terjedő távlati elképzelések szerint Kecskeméten három helyi autóbuszközpont kialakítását tervezik (MÁVAUT- pályaudvar, városközpont, Béke tér), a megvalósulás időpontja azonban egyelőre még bizonytalan. Indokolt lenne ezt a lépést mielőbb megtenni, s ugyancsak indokolt a városközpontot elkerülő, illetve átszelő cél járatok hálózatának a létrehozása. Ezeknek a javaslatoknak a létrejöttével — különösen a reggeli és délutáni csúcsforgalmi időszakban — a városközpont nagymértékben tehermentesítve lenne J. T. Ügy hisszük, még csak szimpla tételes felsorolása is nehéz volna annak, mennyi minden történt a nők helyzetének javításáért' a párt nőpolitikái határozatának megjelenése óta. Az intézkedések tempója is, a rendelkezések hatásossága is tükrözi azt a társadalmi méretű belátást, hogy a nőpolitikái határozat nem egyedül a nők helyzetét könnyíti megvalósulása során, hanem általában a családok helyzetét. Minél több kisgyerek juthat be óvodába; s ezek nyitvatartási ideje mennél kedvezőbben alkalmazkodik a munkaidő kezdéséhez, befejezéséhez — annál nyugodtabban dolgozhatnak munkahelyükön az édesanyák. Minél több nagy. és kiscsaládos anya otthoni műszakját könnyíti. rövidíti javuló szolgáltatás, annál több asszony jut lélegzethez, s több időhöz, jókedvhez, ami meghatványozva sugárzik ki a családra. Gyakoribbá téve az öröm, az együttlét meleg óráit, mint a kapkodással, idegességgel elrohanó időket Jó tanulók' A kecskeméti járási népfrontbizottság legutóbbi ülésén is sok szép eredményről értesültünk Ott Józsefné előadásából. Arról is, hogy maguk a nők — a népfront nőbizottságainak tagjai — is egyre Tizenhat fajta tokaji bor A Toka .'hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát mádi palackozójából évente 6 millió palack bor kerül a piacra. (MTI Fotó: Balassa Ferenc felvétele — KS) OLVASÓINKÉ A SZÓ Bosszantó bizonytalanság Több család nevében írom e sorokat. Ugyanis közös problémánk, hogy szűkebb lakóhelyünkön, a baromfiipari üzem szomszédságában még nem építették ki a villanyhálózatot. Az ok: a városi tanács ígérete ellenére sem intézkedett a terület kisajátításáról. Már azt is hallottuk, hogy az új utca kialakításával kapcsolatos feladatot törölték a tervből. Ha így igaz, akkor pedig nincs értelme tovább reménykednünk, várnunk. I Bosszantó ez a bizony- ; talanság. Tudni szerelnénk I végre, hogy az illetékesek mit akarnak tenni érdekünkben. Ismételten kérjük, sürgősen vizsgálják ki ügyünket, s tegyenek meg mindent sérelmünk orvoslására. A város belterületén élünk, így mi is szeretnénk villannyal világítani, tv-t nézni, háztartási gépeket használni, egyszóval részesülni a technika eme áldásából. özv. Nagy Károlyné Kiskunhalas Hol kapható légpárna? Hozzátartozóm fekvőbe-1 teg. Otthoni ápolásához szükséges a légpárna. A: praktikus, kényelmes pihenést nyújtó gumiárut azonban hetek óta hiába kere- j sem. Megannyi üzletben \ kaptam olyan választ, hogy régóta nem forgalmaznak ilyen terméket. Érthetetlennek tartom, miért hiánycikk ez a — korábban oly sokszor reklámozott — fontos, elsősorban egészségügyi célok a' szolgáló „alkalmatosság” Dulai János, Kiskőrös, Alsócebe K. 710 [ jobban „megtanulják” a nőpolitikái határozatot — továbbképzésen, politikai tanfolyamokon, nőklubok, akadémiák, szakkörök előadássorozatain. testületi vi- tákon. De arról is, hogy miként élnek is minden lehető alkalommal jogaik érvényesítésére, a tanultak kézzelfogható tettekké váltására. A nőknek is jelentős szerepe volt abban, hogy a tavalyi választások alkalmával a járás tanácstagjai sorában — az 1967-es 18 százalékkal szemben — 23.2 százalékra növelték a nők arányát. Az is kiderült azonban, hogy a nők közéletbe vonása terén van még „ta- nulnivaló”. Mert az előbbi tetszetős előrelépés ellenére, a végrehajtó bizottságokban már kisebb a nők aránya. S nem is kell nagyon tovább boncolni a kérdést, mert szintén tényszerűen bizonyítható, hogy talán a nők közéleti tisztségviselését tekintve a legnehezebb a maradi nézetek leküzdése. De még túl szerények A járás 24 tanácselnökéből mindössze egy a nő. Vb-titkár már valamivel több: 24-ből hat. Tsz-el- nöknőt hiába keresünk, és szakszövetkezeti elnöknő is csak egy van. A pedagógus hivatás elnőiesedett — hányszor halljuk a közhelyszámba menő megállapítást, ami színigaz, hiszen a kecskeméti járásban is 80 százalékos a nők aránya. Huszonkilenc iskolaigazgató közül mégis csupán 6 a hő. Túl szerénynek hatott ezek után így hallani: „Ügy érezzük, hogy a vezető posztokon való részvételük nincs arányban alkalmasságukkal. felkészültségükkel”. — Nincs bizony. De még ilyen mérvű közéleti szereplésük mellett is, női tisztségviselők, tanácstagok. nőbizottsági aktivisták együtt sokat tudtak tenni szociálpolitikai gondok megoldásáért, a gyermekekért, öregekért, nehéz helyzetben levő családokért. a kereskedelmi ellátás, szolgáltatás javításáért. a családi pótlék, vagy a nyugdíjrendelet előnyösebbé finomításáért, s a nők foglalkoztatásáért. Pedig ha „zörgetnek"... (3k — a nők, asszonyok, ínyok — ha szabad így kifejezni, létüknél fogva emberközelben élnek, ami í I már a családban elfoglalt helyzetükből, szerepükből is következik. Ott voltak a választási jelölő és falugyűléseken, járták a lakóterületeket. Szót értettek a nőkkel, hogy tárják csak fel a helyzetüket érintő véleményeket, kívánságokat. S nem hiába hozták a sok javaslatot a népfront testületi, nőbizottsági üléseire, mert például foglalkoztatásukért is a korábbi évekénél gyorsab ütemben kerestek megöl - dást a községi, s gazdaság1 vezetők. így történt eddi /; Alpáron, Ágasegyházán Bugacon, Hetényegyházán Izsákon, Kunpeszéren, és a közeljövőben Orgoványon is elintéződik kérésük. Minél bátrabbak lesznek a nők, illetve minél hamarabb enyészik majd el a nőket lekicsinylő maradi szemlélet (amely nemcsak I a férfiak, hanem a nők részéről is tapasztalható még), annál teljesebben valósulnak meg a nőpolitikái határozat célkitűzései. Természetesen, ez azért nem megy egyik évről a másikra. Hosszú, türelmes politizálással, kölcsönös megértést, belátást hozó meggyőzéssel jutunk egyre előrébb. S olyan felismeréssel, hogy nemcsak az „átfogó, koncepciózus, nagypolitikai” kérdéseknél kell megfogni a dolgot, hanem a látszatra igen hétköznapi ügyekben is. Amit még nem veszünk észre Mennyi fonáksággal ütközünk még össze szemléleti téren. Mikor az ifjú apa lógó orral távozik a szülőotthonból: „Csak lányunk lett...” — Mikor elvetnek egy életrevaló ja-, vaslatot, s elfogadnak egy erőltetett, suta indítványt: mert, hogy az előbbit „csak egy szürke" nőbizottsági tag „bátorkodott” előadni. Amikor miniszteriális szinttől lefelé a helyi szervekig nagy igyekezettel szorgalmazzák a gépkocsiszervizszolgálat világszínvonalra emelését — ugyanakkor helyenként jóval halványabb lelkesedéssel törekednek a háztartási gépek javítás-szolgáltatását gyorsabbá, olcsóbbá tenni. Mintha a háztartásokban használt 25 milliárdnyi értékű készülék, kisgéo nem lenne olyan jelentős nemzeti vagyon, mint... — Amikor — mint Pankovits Józsefné kifejtette — nem valami erős oldalunk még a fontossági sorrend következetes betartása. Olyan „kicsiségeknél” is hogy például a Habselyem gyárnál nem építették ki az • autóbusz-fordulót — — míg a hobbykerteknél már igen. Helyénvaló volt e tekintetben a közvetlen hangú tanács. A tanácsban levő nők figyeljenek , oda ilyen eseteknél. Hallassák szavukat, amikor üzemek, tsz-ek, a népfront nőbizottságait tudják maguk mögött, hogy legyen mosoda, jobb kenyér, , több töltelékáru a peremboltokban .. . Meg buszforduló.. Tóth István
