Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-10 / 265. szám
lim. november 10., p«ntes S. oldal Kenyér három községnek Épül a sütöde Soltvadkerten Soltvadkerten. ha a közellátás kerül szóba, mindenütt a pékárura panaszkodnak. Most Soltvadkert, Bocsa és Tázlár mintegy 13 ezer lakója naponta 40—45 mázsa kenyeret visz haza, péksüteményből 7—8 ezer darab fogy el. Az említett kenyérmennyiségnek a vadkerti pékség csupán 60—70 százalékát képes megsütni, a többit, valamint a kiflit és zsemlét Kiskunhalasról szállítják a községekbe. Az utazás természetesen nem tesz jót az árunak, szárad, törődik. A jelenlegi rendszer a legkedvezőtlenebb a nyolc külterületi bolt vásárlóinak, ők csak minden második nap jutnak friss kenyérhez. A leírtakkal kapcsolatos kifogások többször elhangzottak a Soltvadkert és Vidéke ÁFÉSZ közgyűlésén is, ezért a vezetőség úgy határozott, magára vállalja az új sütöde létesítését. Ezt időszerűvé tette, hogy a régi üzem már meglehetősen elavult. A fogyasztási szövetkezet a beruházásra több mint 4 millió forintot fordít. Kétmillió forintot saját forrásokból teremtenek elő, a MÉSZÖV kölcsönös fejlesztési alapjából 700 ezer forintot kaptak, míg a megyei tanács másfél millióval támogatja az építkezést. A kivitelező a szövetkezet kőművesbrigádja, amely most a falazást végzi. Az épület, ha valami közbe nem jön, a tervezett 1974. helyett már jövőre elkészül. A tervek szerint decemberben a termelést is megkezdi a sütöde, a gyártó vállalatok ígéretei szerint ugyanis az év utolsó negyedére minden berendezés megérkezik. Az üzem még a távolabbi jövőben is megbirkózik az igényekkel, hiszen teljes kapacitása napi 6—8 tonna pékáru. A cél azonban elsősorban az, hogy ízletes, friss pékárut vehessenek a fogyasztók, ezért két hagyományos gőzkemencét vásároltak, amelyek a legjobb kenyeret sütik. A berendezések termelékenységét fokozza az automatikus vezérlés, a hőmérséklet és a sütési idő önműködő beállítása. Gépesítik a da- gasztást, a zsemleformázást és kiflisodrást. Az üzem mellett mintaboltot is nyitnak, ahol az átutazók reggeltől estig kaphatnák friss kenyeret, süteményt. A gépkocsik beszerzésével pedig lényegesen javul a már említett külterületi boltok ellátása: ezután naponta kapnak árut. A KISZ leiadatai a káros munkaerőmozgás csökkentésében Válaszolt az illetékes Kié lesz a megüresedő helyiség? Lapunk szeptember 29-i számában „Melyik a fontosabb?” címmel megjegyzést közöltünk, melyben szóvátettük az Állategészségügyi Állomás megüresedett helyiségeinek sorsát. Hangot adtunk annak a véleményünknek, hogy a helyiségekre a szomszédos szociális otthon lenne a legilletékesebb, mivel jelenleg is mintegy 120 idős ember vár a megüresedő helyekre. Mint cikkünkből is kiderült, a helyiségek odaítélését illetően vita keletkezett, a döntés — fellebbezés folytán — a megyei tanács igazgatási osztályára hárult, s az a helyiségeket a Mesterséges Megtermékenyítő Főállomásnak utalta ki. Dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács titkára, a másodfokú hatósági döntéssel kapcsolatban a következőkről tájékoztatott bennünket: A körülményeket, az igazgatási osztályok intézkedéseit — a panaszok alapján — a megyei tanács Fiatal agrárszakemberek tanácskozása A Duna menti és Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége és a KISZ járási bizottsága tegnap összehívta a körzet mezőgazdasági szövetkezetéiben az utóbbi három év során elhelyezkedett szakembereket. A tanácskozáson megjelent dr. Szűcs Kálmán, a MÉM főosztályvezetője, dr. Glied Károly, a megyei tanács elnökhelyettese, Setényi Jánosné, a TOT ifjúságpolitikai munkatársa, Molnár István, a megyei pártbizottság munkatársa, Túri István, a járási párt- bizottság titkára, Komáromi Attila, a KISZ megyei bizottságának titkára, Mátrai Károly, a járási hivatal és Jánosi István a városi tanács elnökhelyettesei. Perczel János, a tsz-szö- vetség titkára megnyitó szavai után, dr. Szűcs Kálmán, mondta el vitaindítóját. Többek között rámutatott arra, hogy fontos feladat vár a mezőgazdaságban dolgozó fiatal szakemberekre. Ahhoz, hogy a lakosságot élelemmel elláthassuk, évente legalább 4 százalékkal kell növelni a termelési eredményeket,. Ez pedig komoly munkát igényel a szakemberektől. Ismertette, hogy 1970—71-ben ezernyolcszáz. —ezerkilencszáz fiatal fejezte be tanulmányait és 3 ezer helyre pályázhattak. Szólt a fiatalok anyagi megbecsüléséről, vázolta feladataikat. Hangsúlyozta, hogy minden fiatal szakembernek „napra kész” állapotban kell tartania ismereteit, ahhoz, hogy a követelményeknek megfelelhessenek. K. Gy. jogi- és államigazgatási bizottsága is megvizsgálta. A bizottság javaslata lényegében a másodfokú igazgatási osztály döntését tartja reálisnak, azzal a kitétellel, hogy a megyei vezetés tegyen intézkedést, hogy új beruházások keretében a főállomás a város más területére e körzetből kitelepítve nyerjen elhelyezést. Ennek előkészítése nagyobb koordinációs tevékenységet igénylő feladatot hárít a városi tanács végrehajtó bizottságára. A szociális otthon pillanatnyi helyzetének megoldása érdekében a felvételre váró öregek elhelyezésére intézkedés történt. A most épülő lajosmizsei szociális otthonba, illetve, ha elmés férőhelyre van szükség, akkor az ugyancsak most kialakítandó solti otthonban. A legsürgősebb beutalásokat tehát átmenetileg a város vezetése meg tudja oldani, sokkal megfelelőbb módon, mintha az említett helyiségekben helyezné el őket. A megyei vezetés éppen úgy, mint a városi vezetés, tudatában van annak, hogy a megyeszékhelyen időszerű a szociális otthon fejlesztése, illetve férőhelyének bővítése, és amikor panaszeljárás során helyben hagyjuk az igazgatási hatóságok intézkedését, akkor azt nem azért tesszük, mert előbbrevalónak tartjuk az állati érdekeket az emberi érdekeknél, hanem azért, mert a két intézmény problémája — megítélésünk szerint — az anyagi erőket és lehetőségeket is figyelembe véve, így juthat el gyorsabban a végleges és megnyugtató elintézéshez. A dolgozó fiatalok 35— 40 százaléka változtatott munkahelyet az elmúlt három esztendő alatt, ez csaknem kétszerese a felnőttek között tapasztalt aránynak — állapította meg a közelmúltban ia KISZ KB Intéző Bizottsága. Az ifjú nemzedék pályakezdői között a munkaerőmozgás érthető módon magasabb, mint a felnőtteknél, a túlzott „vándorkedv” azonban kedvezőtlenül hat a társadalmi termelésre, nem utolsósorban az ifjúsági szövetség munkájára is. A meggondolatlan munkahelyváltoztatás nem szolgálja sem a közösség, sem a fiatal érdekeit. A fiatalok munkaerő- mozgása szükséges — foglalt állást az intéző bizottság —, ha a népgazdasá- gilag hatékonyabb, nagyobb fejlődés előtt álló ágazatokban helyezkednek el, az egyes rétegek társadalmilag egészséges átcsoportosítását eredményezik, s ha a fiatal dolgozó képzettségének jobban megfelelő helyen, kedvezőbb munkakörülmények között tevékenykedhet. Károsak viszont azok az álláscserék, amelyeket a társadalmi igényekkel és lehetőségekkel ellentétbe került fiatalok irreális és jogtalan követelőzése jellemez, illetve meggondolatlanok, elhamarkodottak. A KISZ területi és munkahelyi szervezeteinek hatékonyabban kell közremű- ködnük a pályaválasztás és a pályairányítás segítésében, sajátos eszközeivel segítenie a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének megkönnyítését, felhasználnia a munkahelyi kötődés segítésére az üzemi-szövetkezeti demokrácia lehetőségeit. El kell érni, hogy munkajogi konzekvenciák nélkül kerülhessenek új munkahelyre azok a munkás, paraszt és értelmiségi fiatalok, akik jogos igényeik kielégítetlensége miatt kérik ki munkakönyvüket, ugyanakkor fel kell lépni a fiatalok egy részénél tapasztalható irreális és jogtalan követelőzésekkel szemben. Törekedniük kell az ifjúsági törzsgárda kialakítására. Az ifjúsági szövetség feladata, hogy a pályakezdő fiatalokat bekapcsolja a szocialista munkaverseny-mozgalom- ba s követhető módszer az is, ha a KlSZ-szerveze- tek olyan termelési mozgalmakat szerveznek számukra, amelyek alkalmasak arra, hogy a pályakezdők bebizonyíthassák képességeiket. Ki a felelős a „későit” motorokért? A nyomok a benzinkúthoz vezetnek Október 18-án délután Kecskeméten, a Szabadság téri benzinkútnál vásárolt keveréket Wartburg személygépkocsijába Kovács Ferenc. Mint annyian, ő sem vizsgálta meg a kútoszlopot, a benzin és az olaj keverésének arányát. Kérte a 33-as üzemanyagot, fizetett, majd távozott. Nem messzire jutott el, ugyanis Miklóstelepnél — Kecskeméttől alig 10 kilométerre — gépkocsijának motorja leállt, s nem indult be. Két nap múlva, amikor szakértő szerelő vizsgálta meg a motorját, derült ki, hogy a vásárolt keverék nem tartalmazott kellő mennyiségű olajat, emiatt a motor hajtókarjai, a dugattyúk besültek. Mit mond a szerelő? A szóban forgó szerelőhöz — aki egyébként mestere a kétütemű motorok javításának — Kovács Ferencen kívül Domián István és Faragó József hasonló hibával vontatta be Wartburg személygépkocsiját, s ezen kívül Kócsó Ferenc és Sz. Varga Sándor Pannónia motorkerékpárja jutott hasonló sorsra. A szerelő mindhárom Wartburg személygépkocsinál a következőket állapította meg: A dugattyúk beszorulása, be- égése, a főtengelyek elde- formálódása abból származott, hogy szegény volt olaj_ ban az üzemanyag, nem biztosította a motor kenését. A három Wartburg személygépkocsinál új főtenHáromszázmilliós megtakarítás - színdinamikával A magyar színbizottság 50 ezer személlyel végzett tesztvizsgálataiból kitűnt: a gyerekek a piros, a 20 és 30 év közöttiek a kék, az 50 év körüliek a zöld, az idős emberek pedig ismét a piros színt szeretik. A színek kedveltsége összefügg a biológiai és a szellemi érettséggel. Ezeket a felismeréseket egyebek között az árucikkek színének megválasztásánál vehetik figye- 'ernbe a ruhaipartól egészen a játékgyártásig. A két éve alakult magyar színbizottság vizsgálatainak célja többek között, hogy a színdinamika mint új tudományág elterjedésének útját egyengesse a művészet, a tudomány és az ipar területén egyaránt. Jelentőségét az utóbbiban az országos műszaki fejlesztési bizottságnak az a tanulmánya is jelzi, amelynek kidolgozásában a színbizottság kutatói is részt vettek. A tanulmány megállapítja: évente több mint 300 millió forintot takaríthatna meg a népgazdaság, ha az üzemek fokozott gondot fordítanának a színes munkatér kialakítására. Ezzel ugyanis növekedne a munka intenzitása, kevesebb lenne a baleset és jobb a dolgozók közérzete is. Színdinamikai szakemberek tanácsai alapján festették ki már egyebek között a rekonstruált Kelenföldi Textilgyár üzemeit, a Kőbányai Gyógyszerárugyár nagyüzemét és a Magyar Posztógyár dunaújvárosi fésűsfonóját. A munka mindegyik gyárban termelékenyebbé vált, s a munkások is szívesebben dolgoznak. (MTI) gelyeket, dugattyúkat kell beszerelni, vagy ki kell cserélni az egész motort. A Pannónia motorkerékpároknál hasonló nagyságrendű javításokra van szükség. A motorok átvizsgálásakor az autók üzemanyagtartályából — tanúk előtt — mintát vettek. A Pannónia motorkerékpároknál még jelenleg is megvan az a fél marmonkannányi „keverék” amelytől a motorok tönkrementek. A három Wartburg személygépkocsi tulajdonosának kára összesen mintegy 24 ezer forint. Hol lehet a hiba? Köztudomású, hogy az ÁFOR üzemanyagtöltő állomásoknál olyan kútoszlopok is üzemelnek, amelyek két tartályosak. Egy kar át- billentésével normálbenzint, vagy különböző arányú keveréket lehet kiszolgálni. A Csehszlovákéból importált kútoszlopok esetében, amennyiben a kart keverékre állítják, s az olajtartályban nincs olaj, a szivattyú nem indul el, sem benzint, sem pedig keveréket nem nyom a töltőcsőbe. Más rendszerű kutaknál — s így a Szabadság téren levőknél is — ez nem így történik. Feltehetően ezért is kell kifüggeszteni azt a táblát, amely felhívja a gépkocsivezetők figyelmét a keverék arányának ellenőrzésére. Erre azonban olykor sem idő, sem pedig lehetőség nem kínálkozik. Miként történhetett, hogy a már említett Wartburg személy- gépkocsikba nem keverék, hanem benzin került? Két variáció lehetséges. Az egyik: a kút kezelője nem állította át keverékre az automatát, a másik: kifogyott az olaj a tartályból. Akármelyik esetet is vizsgáljuk, a kútkezelő felelőssége nyilvánvaló, ugyanis a vásárolt üzemanyag minőségét neki kell elsősorban ellenőriznie. Polgári per és méj valami A tönkrement személy- gépkocsik és motorkerékpárok gazdái természetesen felkeresték az üzemanyag- töltő állomást, s kérdőre vonták a kútkezelőt. Domián István, Kócsó Ferenc és Sz. Varga Sándor írásban kérte az ÁFOR szolnoki központját a járművek, illetve az üzemanyag felülvizsgálatára. Mondani sem kell, hogy elutasító választ, illetve a levélre még ezt sem kaptak. Kétségtelen tény, hogy a járműtulajdonosoknak az ÁFOR kútkezelője jelentős anyagi kárt okozott, s ezért polgári per útján kívánják megtéríttetni kárukat. A dolognak azonban ez csak az egyik oldala, erkölcsi része sokkal súlyosabb. Az ÁFOR kútkezelője —; tudatosan vagy hanyagságból — olyan üzemanyagot szolgált ki, amely a gépkocsik, motorkerékpárok motorjainak teljes rongálódását idézte elő. Jóhiszemű embereket csapott be azzal,' hogy nem azt a minőségű üzemanyagot adta, amelyet kértek és kifizettek. A kútkezelő ezzel nemcsak a járműtulajdonosoknak okozott kárt. de rontotta az ÁFOR hitelét is. Tudomásunk van1 arról, hogy az ÁFOR-nál létszámhiánnyal, anyagi gondokkal küzdenek, ez azonban nem jelentheti az ilyen jelentős anyagi kárt előidéző hanyagság eltűrését, az ellenőrzés lazaságát. Miután a megyében — ki-' sebb falvak kivételével egyedül az ÁFOR árusít üzemanyagot, alapvető követelmény, hogy olyan árut hozzanak forgalomba, szolgáljanak ki, amelynek mi-) nősége megfelel az előírásoknak ! Ellenkező esetben — mint ez a fentiekből is kitűnik — a nem kellő minőségű árut forgalomba hozónak kell vállalni az anyagi és természetesen az erkölcsi felelősséget is. Gcmcs Gábor Beszélgetés az ifjúságról Hatvani Dániel költőt, lapunk főmunkatársát látják vendégül holnap, szombaton este 7 órakor Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központban. A klubesten az ifjúság szabad idejének kultúrált eltöltéséről és az ifjúság kulturális igényeinek és lehetőségeinek helyzetéről beszélgetnek.
