Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-06 / 263. szám

A Nagy Októberre emlékezünk Jakab Sándor beszéde a kecskeméti díszünnepségen j» Nagy Októberi Szo­L,1 cialista Forradalom győzelmének 55. év­fordulójára, a testvéri szov­jet nép ünnepére emléke­zünk. November 7-e egy­ben a nemzetközi munkás- osztály, a világ dolgozóinak egyik legnagyobb ünnepe is. Az orosz forradalmárok osztályharcos küzdelme, a munkások, parasztok győ­zelme, az emberiség törté­netének új korszakát nyi­totta meg. Ez a győzelem kiindulópontja és alapja annak a történelmi folya­matnak, amelynek szüksé­gességét — Lenin szavaival élve — a bolsevikok min­dig hangsúlyozták, s ki in­dulópontja lett, éppen fél évszázaddal ezelőtt, a szov­jet állam megteremtésének, annak a társadalmi átala­kulásnak is, amely a né­pek börtönének számító cá­ri Oroszország helyén meg­teremtette az ott élő népek közös hazáját, a szovjet hazát. Az októberi forradalom győzelme, az első munkás­állam létezése a nemzetközi munkásosztály hatalomért folytatott küzdelméhez új, a korábbinál kedvezőbb fel­tételeket teremtett. A mun­kások, a dolgozók Európa, Ázsia, Afrika, Amerika földjén érezték és mpasz- talták az új világ születé­sét. Munkával, harcos for­radalmi tettekkel, sztrájk­kal és fegyverrel nyújtottak segítséget orosz testvéreik küzdelméhez. Azzal a jól­eső tudattal vívhatták most már a harcot saját kizsák- mányolóik ellen, hogy küz­delmeikben hathatós, ha­talmas támogatót nyertek. A nemzetközi munkás- osztály a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének minden évforduló­ján áttekinti harci sikereit és növekvő ereje tudatában bizonyosodik meg róla, hogy e világtörténelmi jelentő­ségű esemény hatásában felülmúlt minden korábbi forradalmat. Ez a nagy esemény egy hatalmas or­szág páratlan fejlődésének a kiindulópontja lett. A faviskós Oroszország népeit ez a győzelem emelte a magas kultúrájú, a tudo­mány csúcsait ostromló, a világűrt meghódító népek élvonalába, egyben minden eddigi társadalomét felül­múló perspektívát rajzolt az egész emberisén elé 1917 forradalmárai által el­indított folyamat azóta minden nép és ország sor­sára ható történelmi ára­dattá nőtt. A szovjet állam létre­hozása a lenini poli tika egyik legszebb leghumánusabb tette volt Hiszen bebizonyította, horr százféle nép is jól boldo­gulhat egy hazában, ha egyenlő jogon, egymással békességben, egymást meg­becsültté és támogatva énít- heti életét. A szovjet állam felévszázados történelme a leg beszédesebb példa arra. hogy az alkotásnak milyen magas csúcsára juthat fel egy soknemzetiségű ország, ha a politika célja a sok­sok érték, lehetőség és adottság összefogása, ha a gyűlölködés és a széthúzás helyett a közös akarat len­díti előre a népeket a kö­zös célok felé. Ez a példa ma éppen világ első szocialista álla­mának megszületéséhez ve­zettek, nemcsak az orosz történelmet alakították, ha­nem nemzetközi méretek­ben is hatottak. S zovjetunió népei meg- védtélc, megszilárdí­tották és tovább fej­lesztették a munkás-paraszt hatalmat, óriási harcok olyan hatásos, mint fél év­századdal ezelőtt volt. L enin rámutatott, hogy a burzsoádemokrácia nem képes a nemzeti kérdés megoldására, bár kísérletezik deklarációkkal, részleges reformokkal és „alkotmányossággal”. Igazi megoldást csak a szocialis­ta elvekhez igazodó hatá­rozott forradalmi átalaku­lás hozhat. „A kapitalizmus idején nem lehet megszüntetni a nemzeti (és általában a po­litikai) elnyomást. Ehhez feltétlenül meg kell szün­tetni az osztályokat, azaz, valóra kell váltani a szo­cializmust.” A kapitaliz­musban — hangoztatta Le­nin — a nemzetek önren­delkezésének követelménye csupán hézagos és eltorzí­tott formában és csak ki­vételképpen valósulhat meg. A teljes nemzeti fel- szabadulás. a teljes politi­kai és gazdasági független­ség, csak a szocializmusban lehetséges. A kapitalista ”Húgban a népek szembe­állítása, a nacionalizmus ma is az a méreg, amelyet szívesen alkalmaznak né­pek és osztályok ellen. Sőt, a fellazítást politika azzal is próbálkozik, hogy a szo­cialista országokba is be­csempéssze. Azok a történelmi tör­vényszerűségek, amelyek a és áldozatok árán biztosí­tották a szocialista építés belső és külső feltételeit, s a világon elsőként valósítot­ták meg a szocializmust. A Szovjetunió népei je­lenleg a kommunizmusba való átmenet korszakában élnek. A Szovjetunió Kom­munista Pártja, a szovjet állam világpolitikai ténye­ző és meghatározó szerepet játszik a szocializmusért, a haladásért, a békéért ví­vott harcban. A II. világháborút köve­tő időszakban 12 új szocia­lista állam született, s ma már a szocialista világ- rendszer országai három földrészt fognak át. A szo­cialista országok közösségé­nek kialakulása és fejlődé­se elválaszthatatlan a Szovjetunió lététől, fejlődé­sétől. ■fi >tizedeken át sikere­f** sen vívta meg har­cát a Szovjetunió, s ma a szocialista országok testvéri közösségének fő erejeként korunk követel­ményeinek megfelelő esz­közökkel folytatja ugyan­ezt a harcot. A szovjet párt, a munkásosztály és nép magas fokú internaciona­lizmusa fejeződik ki ab­ban, hogy a szocializmus, a kommunizmus építését I soha sem tekintette csak a I saját ügyének mindazt.amit kivívott, megteremtett és megvédett — a nemzetközi osztályharc követelményei­vel kötötte össze. A kommunisták, a dolgo­zó emberek hazánkban és a világ minden táján no­vember 7-én a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmében a proletár nemzetköziség diadalát is ünnepük. Ez a nap 1917 óta a proletár internaciana- lizmus jelképévé vált a kommunista világmozgalom­ban. Október tanúsága ma is arra int bennünket, hogy a munkásosztály harcának — mind a hatalomért ví­vott küzdelem, mind a szo­cialista építés időszakában — nemzeti keretei vannak, de ezek a keretek soha, semmilyen körülmények között nem válhatnak nem­zeti korlátokká. A szocialis­ta építés nemzeti sikerei nem választhatók el a szo­cializmus építésének nem­zetközi feltételeitől, érde­keitől és céljaitól. Pártunk politikájában a proletár internacionalizmus aiajjvetH tartalma cc nem­zeti és a nemzetközi érde­kek azonos összhangja, az együttműködés, a kölcsönös támogatás és a segítés, a sikeres szocialista építés érdekében. Hazánk — híven telíesíti internacionalista kötelessé­gét. Részt vállal a szocia­lista építés közös nemzet­közi feltételeinek biztosítá­sában és erősítésében. Az a gazdasági, politikai tá­mogatás és segítség, ame­lyet pártunk és kormá­nyunk a haladó erőknek nyújt, összhangban van in­ternacionalista céljainkkal, lehetőségeinkkel. P ártunk, kormányunk belpolitikája mun­kásosztályunk, né­pünk érdekeinek megvaló­sulását szolgálja. Hazai fel­adataink végrehajtását is nagy mértékben elősegíti az, hogy bizakodással te­kinthetünk a nemzetközi politika alakulására. A leg­utóbbi időszak eseményei újból tanúsították, hogy az antiimperialista küzdelem döntő ereje a szocialista világrendszer, s hogy a szocializmus tekintélyének, befolyásának folyamatos növekedése az egész világ népeinek érdeke. Pártunk, kormányunk külpolitikája szilárd, elvi alapokra épül. Támogatjuk a kizsákmá­nyolás ellen, a nemzeti szabadságért és független­ségért harcoló népeket a világ minden részén, küz­dünk az imperialista ag­ressziók felszámolásáért, a termonukleáris háború el­kerüléséért, a világ béké­iéért. Ez hazafias külpoli­tika, mert hazánk, néviink békéjének, biztonságának, nemzetközi kapcsolataink­nak erősítését szolgálja, a közös érdekeket, a szocia­lista építést segíti, s ahhoz a nemzetközi feltételeket (Folytatás a 3. gidaién.} Világ proletárjai, egyesüljetek! ( nmmn A MAG VÁC SZOCIALISTA M UN KASPA'CT BA'CS-W\&KUN MgfrVEl BlZQTr^A'CA'MAlZ LAW * XXVII. évi. 263. szám Ara l 1 forint 1972. november 6., hétfő

Next

/
Oldalképek
Tartalom