Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-05 / 262. szám
4. oldal tom. november S., vasárnap Ötvenéves a ÜÉseíyem ilüriipr Első a versenyben a kecskeméti üzem A Habselyem Kötöttáru- gyár nevének említésekor a műselyemből készült női és gyermek fehérneműk, blúzok, iskola- és munkaköpenyek jutnak eszünkbe. A bel- és külföldön egyaránt jó hírnévnek örvendő gyár dolgozói ezekben a napokban ünnepük vállalatuk fennállásának íél évszázados jubileumát. A Hazai Kötszövő Ipart 1922-ben Pesterzsébeten, a Selyem és Gyapjúgyár Rt-t (később Habselyem Kötöttárugyár) 1923-ban Budapesten, a Váci úton alapították. Mindkét üzem kis gépparkkal, kevés munkaerővel, de annál több anyagi gonddal kezdte meg működését. Jelentősebb fejlesztésükre csak a fel- szabadulás utáni években — főként az államosítás, majd a két üzem 1961-ben történt egyesítése után — került sor. A Kecskeméten 1954-ben alakult Ruhaipari Vállalatot 1967. január 1-én vette át a Habselyem Kötöttáru- gyár. Az üzem 126 sima huroköltésű varrógéppel és 57 egyéb varrógéppel rendelkezett. Elsősorban azért csatolták a kötöttárugyárhoz, mert a konfekcióüzem bővítésére Budaoesten nem volt lehetőség. Itt viszont- már befejezés előtt állt a Mindszenti úton egy új Üzemrész építése. Sőt még ugyanebben az évben, augusztusban sor került a kerekegyházi telep üzembe helyezésére is. öt éve tehát annak, hogv a kecskeméti üzem a Habselyem Kötöttáru- gyár 3. számú gyáraként működik. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a budapestiek is és a kecskemétiek is jól jártak. 1967-ben 350 dolgozója volt a kecskeméti gyáregységnek, jelenleg 940. sőt 200 bedolgozót is foglalkozatnak. A Mindszenti négyzetméteres épület is, amelybe áthelyezik majd az öltözőt, fürdőt, ebédlőt, itt lesz a tanácskozóterem, az iroda, készáruraktár. Emellett lehetővé válik a szétaprózottság megszüntetése, ugyanis ide pártkongresszus tiszteletére indított versenyben a Kongresszusi Zászlót is. A 3. számú gyár szocialista brigádjai a kezdeményezőkészségben és munkában soha sem maradtak a vállalat három másik gyárának dolgozói mögött. Barátságból és számvetésből KÖZVETLEN KAPCSOLAT AZ OLAJKÖZTASRSASAGGAL ELKÉSZÜLT A MÁSODIK CSŐVEZETÉK , ÉVENTE 10 MILLIÓ TONNA OLAJ találták meg az első forrást — azóta épül a város. Megnyitnak 300—400 új kutat, addigra azután a város is nagyobb lesz egykét új házsorral. Ma már százezren élnek itt emeletes, távfűtéses, korszerű házakban. Innen indul, a város környékéről. a 30 olajelőkészítő állomásról (mielőtt a csőbe kerül a szállítmány, nagy gonddal kezelik, hogy kifogástalan és főképp állandó minőségű legyen az olaj) a Druzsba-csőrend- szer Kujbiseven át a végállomások Plock (Lengyel- ország), Schwett (NDK), Pozsony és Százhalombatta felé. 15—20 atmoszféra nyomással tolj ált, szívják a kisebb-nagyobb átemelő állomások, szivattyútelepek a szállítmányt fél Gépesítettek a csomagolást a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában. Képünkön Dunai Lajosné a kötözőgépet kezeli. költöztetik gz ölemető utcai részleget. A Habselyem Kötöttáru- gyár szintén jól járt, mert a kecskeméti üzem szorgalmas dolgozói jó munkájukkal járultak hozzá a vállalati eredmények javíEzt igazolja az is, hogy 1971-ben elsők lettek a vállalaton belüli versenyben és ezt az eredményüket az idei első félévben is megőrizték. A megyeszékhelyen az ötvenéves évforduló alkalmából a Szivárvány Áruházban és a Móricz Zsig- mond utca sarkán levő di- vatbolt kirakatában kiállír tották a kecskeméti gyár termékeit. Árucikkeikre büszkék lehetnek, s hozzá tehetjük, hogy , a Habselyem Kötöttárugyár termékei nem egyszer nyertek díjat, s szerepeltek sikerrel a Budapesti Nemzetközi Vásáron, vagy a Kiváló Áruk Fórumán. Nagy Ottó A tervezettnél két hónappal hamarabb értek az építők a határtól Százhalombattára a Barátság II. kőolajvezeték magyar leágazásával. Ennek a második csőrendszernek a megépítése volt az egyik előfeltétele a Dunai Kőolajipari Vállalat kapacitásának megkétszerezéséhez. Az építők lelkiismeretes, gyors munkájáért dicséret jár. Kijár — nem kevésbé — a szovjet építőknek is, hiszen nekik nem éppen csekély a szerepük abban, hogy a Barátság folyójának második medre elérkezhetett az Uraitól a Dunáig. A „Barátság folyói” — így nevezik (találó hasonlat!) a szovjet kőolajbányászok a Druzsba I. és II. vezetéket. Az első „folyó”, a Barátság I. lassan 10 esztendeje szállítja az olajat a KGST-országok olajfinomítóihoz. Évente 45 millió tonnát. A Barátság II. évente 70 millió tonna olajat továbbíthat majd. Ebből ml — a teljes kapacitás kiépülése után — évente 10 millió tonnát ereszthetünk be a százhalombattai finomító lepárló rendszereibe. A forrás A második csővezeték másik vége a Dunától több, mint 3000 kilométerre esik. A „forrásvidék” az Ural előhegyeinek koszorújában, a Melekevszkaja fennsíkon, a Tatár Köztársaság délkeleti sarkában‘térül el. Fantasztikus méretek: 10 ezer kút Évenként 100 millió tonnán felüli termelés. Csaknem egy órát repül az ember a köztársaság fővárosából. Kazányból Bugul- mába. szüntelenül olajkutak felett. Innen azután még egy óra autóbusszal az olajmező fővárosáig, Almetyevszkig, végig kút- és fúrótorony erdőn át. Joggal fogadta tábla az utast a repülőtéren: Üdvözöljük az olajköztársaságban. Ez a Tatarnaft kőolaikiterme- lő vállalat birodalma. Almetyevszk pedig kifejezetten olajváros. Egyszerűen az olajra épült. 1943- ban, nyolcévi kutatás után százalékot tett ki a szén- hidrogének aránya; 1970- ben már 41 százalékot. A negyedik ötéves terv végére pedig eléri majd az 53—55 százalékos arányt. A kooperáció láncreakciófa A vegyiparban egy egész nemzetközi kooperációs láncreakciót indított meg az olaj. Az olajra, a szén- hidrogénekre épül pl. a korszerű vegyipar, első, önálló, nagy bázisa Lenin- városban, a negyedik ötéves terv kiemdTt programjaként: az olefinmű. Erre pedig — m'nt íemgretes — a legkorszerűbb mintájú nemzetközi termelési kooperáció szerveződhetett: a leninvárosi olefinműben etilént és propilént állítanak elő az Almeteyvszkből Szivattyútelep a Barátság-kőolajvezeték szovjet földön levő „végállomásánál”. Képünk a varrodában készült, amelynek gépparkját új, gyorsjáratú gépekkel cserélték fel. (Tóth Sándor felvételei) úton azóta korszerű gyártelep létesült, műhelyekkel, raktárakkal. 1970—71-ben gépparkjukat a legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel cserélték fel. Jövőre elkészül az új. 1600 Szedik a csiperkegombát a növényházakban tásához. Nagy részük volt abban, hogy 19GC n 19G9-ben és 1970 ben háromszor egymás után elnyerte a vállalat a Mb ' zter,tanács és a S~ T \ Vándorzászlaját, sőt a X. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet növényházaiban 600 négyzetméternyi területen kísérleteznek gombatermesztéssel. A kutatók a hagyományos pasz- tőrizálási eljárások mellett, egyszerűbb,. olcsóbb módszereket próbálnak ki. Eddig az üzemi termesztésben négyzetméterenként 3—5 kilogramm gombára lehetett számítani. Remény van rá, hogy a kísérletek eredményeként, a termés is megkétszereződik. Az intézet üvegházaiban megkezdődött a csiperlm 1 ómba szed'-'' A term" '1 i \'ee bemét • 0-’ eibe szél ) Ut.iák. A tél - ' ' ' In rr, ’ : tt. ; : ek a k;V >r 1 ■gy a város ü ’ ‘ ^ kisebb megsz,.! ■ lasokl. áprilisig láthatják el csi- perkegombával. Üj gombafajnak a meghonosítása is napirendre került. Az NDK-beU kutatók előállították az óriás harmatgomba, a Strofaria szaporító anyagát. Ez a nagy hozamú gomba kezd elterjedni. A kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezetben az idén megkísérelték ” termesztését, bíztató eredménnyel. Egyelőre a technológiát kell a hazai viszonyokra alkalmazni. Az óriás harmatgomba nagy előnye, hogy a termesztőéhez nem szükséges lótrá- a. Táptalajnak elegendő i - félék szalmája. Az : i kutátói: e gombafaj ' ének technoló- _ ;.:it is kidolgozzák. Európán át átlagosan napi 100 kilométeres sebességgel Az univerzális alapanyag Tavaly a Moszkvában összeült VIII. olaj-világ- kongresszus felhívta a figyelmet a kőolaj komplex felhasználására. Vagyis, hogy a kőolaj nemcsak energiahordozó, nemcsak vegyi alapanyag, hanem mindkettő együtt. Mindent ki kell venni belőle, ne pazaroljunk el semmit. A KGST-országok lassan már egy évtizede így: univerzális alapanyagként kalkulálnak a kőolajjal, mind a vegyipar legkorszerűbb, szénhidrogénekre épülő ágát, mind az energiaszerkezet átalakítását nem kis részben éppen erre alapozzák. Ezt az „alapozást” pedig a szovjet kőolaj teszi lehetővé a KGST-orszá- goknak. A magyar szénvagyon már eleve nem volt elégséges egy korszerű gazdaság alapanyag- és energia* bázisaként. A magyar gazdaságnak tehát már eleve ezzel az univerzális alapanyaggal kellett számolnia — a 60-as évelt elejétől — a vegyipar és az energiaszerkezet korszerűsítésében. Az ország energia- készletének átalakítása az MSZMP IX. és X. kongresszusának határozatai alapján megy végbe, folyamatosan. megfelelő ütemben 1960-ban pl. az ország energiahordozómérlegében még csak 18. Százhalombattára érkező nyersolajból nyert és csővezetéken a Tisza partjára szállított benzinből. Az etilént és a propilént csővön és tartálykocsikban a Szovjetunióba szállítják, ahol egy polimerizáló üzem épül. Itt polietilént és polipropilént készítenek abból, a korszerű műszál- és csomagolóipar nélkülözhetetlen alapanyagait, s ennek egy részét visszaszállítják Magyarországra a műszál- és csomagolóanyag-iparnak. A leninvárosi etilén kisebb része pedig — szintén csövön — Kazincbarcikára jut, ahol az új PVC-üzem- ben feldolgozzák. És most ezzel még csak néhány százezer, vagy 1 millió tonna olaj útját néztük meg nagyon röviden, abból a 10 millióból. amely évente érkezik majd a Barátság Tl-n. Az ólai és olajszármazék-ipar azonban a végtelenül fontos alan- termékek maidnem védtelen sorát produkálja. Mo- torhaitóanvagokat. kenőolajokat. b’t'ime-t nirif- fint, benzolt, tolóit (a gvógvszeriparnak sth.V A sor végén pedig r’~nd!f>ie- nik a 1obb és töt>b mii- % szálas textília, köt'ittárű, csomagolóanyag. a jobb hatásfokú gyógyszerek, a melegebb. tisztább, kényelmesebb fűtés, a több benzinkút, a jobb festékek, lakkok.. Együtt le’^tő- sen (árulnak hn-r-é ^ 7é-es években az élet- és munkakörülmények további javításához. ez élets’-'nvonal emelkedéséhez. G. F.