Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
Alkotmány Tsz-Sen a háztáji gazdasag is számottevő jövedelmi forrás. Ennek csak egyik, s nem is a legfontosabb összetevője, hogy a sertéshizlalás — mélykúti hagyomány. De erre a tradícióra igen ötletesen és hatásosan épített a szövetkezet. A kölcsönös érdekeltség alapján, a szövetkezetpolitikai érdekek figyelembevételével és minden beruházás nélkül, a kisudvarok férőhelyeinek teljes kihasználásával szervezték meg az akciót, egész Mélykútra, sőt a környékbeli falvakra is kiterjedően Nemcsak tsz-tagok kapcsolódtak be a hizlalási programba, hanem ipari dolgozók, alkalmazottak, sőt értelmiségiek is A háztáji és a tsz együttműködésében tavaly 17,5 ezer hízót értékesítettek, s ez a közös gazdaságnak kétmillió forint tiszta nyereséget hozott. A közös vásárolt több mint száz háztáji önetetőt, tíz teherautót a szállítások lebonyolítására — mindez került 800 ezer forintba. A beruházás tehát nem egészen fél év alatt térült meg! S a hizlalási akció egyre népszerűbb, hiszen a közös házhoz szállítja a takarmánytápot, s elszállítja a hízót is. Egy-egy udvarban átlag 16—20 sertést hizlalnak. Ezek száma az idén már eléri a 30 ezret. Á gazdának lényegében nincs kockázata, s a család teljes termelési tartalékát, munkaerejét kamatoztatni tudja. így a tsz-szel kooperálok száma jelenleg már 1600 körül áll. A termőrefordulás évei 6500 hold a közös szántóterület, ennek több mint háromnegyed részén takarmányokat termesztenek: kukoricát, takarmánybúzát, lucernát és silót. Búzából az idén nehéz betakarítási körülmények ellenére is elérték a 20 mázsát meghaladó átlagot, kukoricából pedig több mint 40 mázsa a májusi morzsoltban számított holdankénti átlagtermés. Lucernából is 50 mázsa körüli az átlagos szénahozam. A szőlő 1100 holdas üzemi termőfelületéről az idén 36 ezer mázsát szüreteltek és adtak át feldolgozásra. Ez volt a termőrefordulás első igazi esztendeje! Ahhoz képest, hogy az esők miatt a korai csemegeszőlők termése tönkrement, a borszőlőt jégverés érte — ez kimagasló eredmény. S ahhoz képest, hogy annak Idején 4—5 aranykorona értékű buckás homokba ültették a vesszőket. Ez, valamint a talajerőpótlás hiánya volt az oka, hogy a terület két évvel később „állt be" a vártnál. A nagy beruházás állami költségeinek „visszatérítése” tehát már elkezdődött: a ts.z az idén csaknem 4 millió forint borforgalmi adót fizet. S ez az összeg évről évre növekszik. A területen nagyrészt minőségi borfajták teremnek: olaszrizling, hárslevelű, kövidinka, sárfehér, s kevés kadarka és kékfrankos. A pincegazdasággal 1980-ig szóló távlati szerződést kötöttek, elsőként ilyet az országban. Most fordult termőre a 100 hold almás, erről több mint 30 vagon termést szüreteltek: jonatánt, starkin- got, golden deücseszt. 1975- ig fokozatosan fordul termőre további 100 hold középtörzsű almás, 50 hold meggves és cseresznyés, 50 hold őszibarack és 300 hold kaiszis, valamint 100 hold szőlő is. Más módon is töreked nek a homokterúletek hasz nosítására: ezer holdon te lepítenek legelőt és erdőt, fele-fele arányban. Megoldott a szántóföldi növény- és a szőlőtermesz tés komplex gépesítése, ke- mizálása. A vegyszere' gyomirtásban és a szőlő porozásában — részint a permetezésben is — repülőgépet alkalmaznak amelynek éves bérleti díja egymillió 200 ezer forint. A kukoricatermesztés leghatékonyabb módszereinek alkalmazása jegyében csatlakoztak a Bajai Állami Gazdaság által meghirdetett programhoz, amelytől a műszaki fejlesztés meggyorsulását is várják. Kocák, tehenek, hízómarhák Jövedelmező üzemág az állattenyésztés is. A közös sertéstartás szorosan kapcsolódik a háztáji akcióhoz — a kettő jól kiegészíti egymást. A fehér hússertések 400 anyakocáját tartják a közösben, ezek szaporulata kerül meghizla- lásra az üzemi telepen: 6—7 ezer darab évente. Ezek a férőhelyek ugyan nem modernek, legalábbis nem olyan értelemben, mint az új, szakosított telepeké, de néhány házilagos ötlettel igen alkalmassá tették az eredményes hizlalásra. Ilyen például az, hogy az ólak déli oldalait üvegfallal látták el, ezáltal télen a fűtés nagyrészt megoldható a nap energiájával. Természetesen a szilárd padlózat és az önetetőrendszer sem hiányzik. Egy koca alól átlag 18 malacot nevelnek fel évente, s ezek választási átlagsúlya 23—25 kiló. A kilónkénti önköltségük: 23,50 forint. A háztáji gazdaságokba a közös mintegy ezer . anyakocát helyezett ki. Nagy távlatok előtt áll a szarvasmarhatartás fejlesztése. A 400-as tehén- állomány tbc-negatív, s a szakosított telep most van kialakulóban. 1975-re a közös állomány teheneinek száma eléri a 600-at, s további 200 tehenet helyeznek ki a háztáji gazdaságokba. A jövő évben már ez az akcó is kezdetét veszi. Az idén értékesítésre kerülő 430 hízómarha 90%-át — a korábbi évekéhez hasonló arányban — exportálják. Jórészt Olaszországba. Viszonylag kevés, 6—700 juhot is tartanak, afféle „söprögető” legeltetés céljára, az uták menti, valamint az erdősítés előtt álló területeket hasznosítják általuk. Gyorsfutású lovak Egyrészt a jövedelmezőség, másrészt a hírnévszerzés szempontjából jut fokozott szerephez a lótartás az Alkotmány Tsz-ben. Nyilvánvaló, hogy az igá- zással kiegészített csikónevelés gazdaságossága nem csekély népgazdasági szinten sem. Főleg itt, ahol hivatalosan is a magyar félvér törzstenyészetét alakítja ki rövidesen a gazdaság, s ennek megfelelően egy magas tenyészértékű mént kapnak. Az 50 kanca szaporulataként évente 30 csikó marad a tsz-ben, ezeket három éven át nevelik, s kétharmad részüket értékesítik, túlnyomórészt exportra. Mert a külföldi kereslet is igen nagy. Nem véletlen, hogy a tsg négyéves Naposborjak az infralámpák alatt. Szüret előtt. Szorgos munlta a Puha s^viabofl. lovai átlagosan 36 ezer fointért keltek el. Az utóbbi évek országos zintű lovasrendezvényei- nek a tsz immár állandó szereplője — és helyezettje. Legutóbb például a mezőkeresztesi országos hajtóbajnokságon vettek részt. Itt a terepversenyben az első, az akadályhajtásban — holtversenyben — a második lett az Alkotmány Tsz fogata. De azt megelőzően is értékes díjakat szereztek Apajpusztán, Nngy- kónyiban és Szekszárdon. Említésre méltó, hogy a versenyeken a lovakat maga a tsz-elnök hajtja, a tsz-tagság pedig tele autóbuszokkal rándul ki a helyszínre. •» Gépek és műhelyek Bármennyire is üde színfolt a lótartás, a gazdaság életében a meghatározó mégis csak a gépesítés. Egyebek között a több mint 100 erőgép és a 19 tehergépkocsi. Az erőgép-kapacitás — mivel 30 az SZ— 100-as lánctalpasok száma — 256 traktoregyságnek felel meg. A talajegyengető berendezéssel ellátott lánctalpasok — ezek székhelye Kiskunhalas — évente 14 millió forinttal részelnek a tsz termelési értékébőL Nagyrészt ugyanis bérmunkát végeznek, amellett, hogy ellátják a szövetkezet nehezebb talaj munkaigényeit is. Mélykúton, a szövetkezeti központban működik a Dutra-szerviz. Ebből az erőgéptípusból mintegy 50 van a tsz-ben. Bérmunkában a környező gazdaságok Dutra traktorainak szervizét, javítását is ellátják. Ezenkívül — kooperációban a Budapesti Szerszámgépipari Gyárral és a budapesti Mezőgazdasági Gépgyárral — évente mintegy négymillió forint értékű alkatrészt gyártanak. Gazdaságon belül három műhelykocsit üzemeltetnek. Ezek feladata elhárítani a munka közbeni üzemzavarokat. Külön-külön műhelykocsija van a traktoroknak, a nehézgépeknek ás a kombájnoknak. A tsz amortizációs alapja meghaladja az ötmillió forintot, ami annyit jelent, hogy évente nagyjából eny- nyi jut a műszaki fejlesztésre. Nincs megállás A magasfokú szervezettségnek, a mind korszerűbb technológiának, s nem utolsósorban a tagsági szorgalomnak köszönhetően már tavaly is 142 millió forint volt a termelési érték. Ez az összeg az idén várhatóan eléri a 170 millió forintot. 1975-re pedig már 185 milliós termelési értékkel számolnak. Az idei eredményességre utal a várható 36 millió forint bruttó jövedelem, amelyből a tiszta nyereség 15 millió forintban realizálódik. (összehasonlításképpen: 1962-ben 27 millió volt a termelési érték, amelyből ® tagjövedelem 4,5 milliót képviselt.) A gazdaság struktúrája, az ágazati felépítés nemcsak a mai, de a távlati igényeknek is megfelel Természetesen további hozamnövekedésekkel számolnak, főleg a szőlő- és a gyümölcstermesztésben Másrészt céltudatosan törekednek a több helyütt még mindig magasnak mutatkozó költségek csökkentésére. A távlati elképzelésekben szerepel a takarmánygyár, a vágóhíd és a gyümölcsporító üzem létrehozása is. Kétségtelen, hogy a most kezdődő harmadik évtized minden eddiginél nagyo’-'b isse. ' (x)
