Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-30 / 282. szám
IMt. november 30., csütörtök 3. oldal Megyei vezetők látogatása Kiskőrösön Az év végi, kettősen jeles ünnep lázas előkészületeinek utolsó szakaszát élő Kiskőrösre látogatott tegnap délután dr. Romany Pál, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Kőrös Gáspár, a megyei tanács elnökhelyettese. A látogatás céljának megfelelően a járási, illetve a helyi párt- és tanácsi vezetőkkel folytattak részint tájékozódó jellegű, másrészt a még hátralevő feladatokkal ösz- szefüggő, operatív megbeszélést. Számos részletét érintően szó esett a tárgyaláson az ünnepi eseménysorozat — Kiskőrös várossá avatása, valamint Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója programjáról is. A politikai könyvnapok megyei megnyitója Solton Tegnap délután már két óra előtt gyülekeztek a solti emberek, hogy részt vegyenek a politikai könyvnapok ünnepélyes megyei megnyitóján, melyet a helyi pártbizottság rendezett a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségével közösen. A kívül-belüi ízléses, szép pártház erre az alkalomra külön is feldíszítve fogadta a könyvet szerető Soltiak népes táborát: zsúfolásig megtelt a nagyterem. A megjeleneket Szabó László, Solt nagyközség MSZMP bizottságának titkára köszöntötte, méltatva az esemény jelentőségét, majd Katanics Sándor, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy nem véletlenül választották a megnyitó ünnepség színhelyéül Soltot. Ebben a nagyközségben a tizenhárom pártalapszervezet eredményes munkája alapján figyelemre méltó eredményeket értek el a politikai művek terjesztésében. Hosszú éveken át átlagosan évi tíz-tizenötezer forint értékű könyv talált gazdára, és 1972-ben már csaknem harmincezer forintos forgalomról számolhatnak be, s csupán a politikai könyvnapokra húszezer forint értékben rendeltek könyveket az alapszervezetek. Tisztségviselők premierje A zsongó-zsibongó nagyteremben ünnepi hangulatban készülnek a vezetőségválasztó taggy ülésre a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Vöröskereszt- alapszervezetének tagjai. Évek munkáját summázza beszámolójában a búcsúzó vezetőség, elmondván egyebek között, hogy az üzemben a szervezettség mintegy 10 százalékos: az 1800 dolgozó közül száznyolcvanán tagjai a vöröskeresztes alapszervezetnek. Évről évre örvendetes emelkedés tapasztalható az önkéntes véradók létszámában is. A siker egyik előfeltétele számos brigád — az Export, az Ikarusz, a Haladás, a Március 8. — jó szervező munkája. Az aktivisták kezdeményezték, szervezték és valósították meg példásan a „Tiszta műhely — rendes üzem” mozgalmat. A beszámolót követő vitában sok jogos kívánalom mellett egy konkrét, lelke, sedéstől fűtött felajánlás is elhangzott: Körmöczi Bé- láné, a Március 8. brigád nevében ajánlotta fel további, még hatékonyabb támogatásukat, esetenkénti rendszeres segítségüket a vöröskeresztes munkához. Majd elkövetkezett az alapszervezet új vezetőségének a megválasztása. Hogy valamennyien az asz- szonyok, lányok soraiból kerültek ki, ez bizonyára az üzem profiljából adódik. Az pedig, hogy a — csaknem KISZ-korosztályt képviselő — új „élgárda” mennyiben váltja be a hozzá fűzött reményeket; a lelkesedés mellett a feladatok jó felismerésén, s a kollektíva többszörösen is megígért segítőkészségén múlik majd. Az egyik legfőbb „védnöke” az alapszervezetnek Kállai Árpádné országgyűKGST-értekezlet Budapesten Szerda reggel a Magyar Néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében megkezdődött a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 22. ülése. Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, a bizottság elnöke nyitotta meg, majd a kormány nevében Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte a tanácskozást. — A bizottság munkája jelentősen közrejátszott abban — mondotta Vályi Péter —, hogy a rádiótechnikai és elektronikai termékek viszonylag szűk körének fejlesztésére és gyártására koncentrálhattuk erőforrásainkat. Ily módon haziánk több termékcsoport, mint például rádió- relé-vonalak, telefonközpontok, elektroakusztikai berendezések intenzív gyártásával tevékeny részt vállalhatott a KGST országok munkamegosztásában. Az integrációs program sikere szempontjából is igen fontos, hogy a bizottság további lépéseket tegyen e fontos iparágban a korszerű együttműködési formák kiterjesztésére, mindenekelőtt a közvetlen szerződéses alapon nyugvó kapcsolatok bőv'téséra, Rámutatott, hogy most van kialakulóban a hosz- szú távra, valamint az 1976—80-as évekre vonatkozó tervkoordináció programja és lebonyolításának rendje. Népgazdasági terveink eredményes egyeztetése nagymértékben függ attól, hogy a KGST állandó bizottságaiban, valamint más két- és többoldalú ágazati együttműködési szervekben mennyiben sikerül felszínre hozni és megoldani a gazdasági integráció problémáit, milyen mértékben tudunk e fórumokon széleskörű és messzire tekintő együttműködési megoldásokat kialakítani. E fontos feladat elvégzéséhez kívánt sok sikert az ülés résztvevőinek. Ezután megkezdődött az ülés érdemi munkája, 36 napirendi pont megvitatása. Az ülésen a bizottság hosszútávú programját az integráció újabb elemeivel egészítik ki, jóváhagyják az 1973. évi munkatervet, megszabják az 1976— 80-as évekre szóló tervkoordináció ágazati feladatait, megvitatják a kooperáció és a szakosítás ki- terjesztésének kérdéseit. (MTI) lési képviselő, az üzem párttitkára. Az ő hivatali helyiségében tartotta első megbeszélését az új vezetőség. A Vöröskereszt városi és megyei tisztségviselői mellett jelen volt itt az országos központ kiküldötte dr. Papp Sándorné is. Mindannyian hasznos útravalóval indították az új ciklusnak az egészségügy fontos céljainak megvalósításáért felelősséget vállaló fiatalokat. Bájos megilletődöttséggel ültek a tanácskozó asztalhoz, majd szólották elképzeléseikről a csillogó szemű Vinczellér Károlyné, az ezüstszőke frizurás, komoly tekintetű Marosvölgyi Pé- terné, a vidám mosolyú Nagy Ilona, s a legifjabb, a friss tisztet talán a leg- meghatottabban viselő Dakó Magdolna. Szó esett arról, mekkora a jelentősége a szakadatlanul gyarapodó, fejlődő, korszerűsödő üzemben az egészségügynek, a véradómozgalomnak, az elsősegélynyújtási tudnivalók ismeretének; mindannak a sokrétű követelménynek, amelyből a vöröskeresztes munka egésze összetevődik, s amelynek mottója: emberközelben élni, tenni, dolgozni. Jóba Tibor Katanics Sándor a továbbiakban — többek között — arról beszélt, hogy az utóbbi években mennyire megerősödött megye- szerte az emberek érdeklődése a politikai irodalom iránt. Kiemelte, hogy ebben a Kossuth Könyvkiadónak óriási érdeme van. Bizonyíték, hogy ez évben a gondozásukban már — az időszaki kiadványokat is beleértve — összesen tízmillió példányban jelennek meg a művek. Az ünnepséget — melyen Berta Somogyi László az MSZMP kalocsai járási bizottságának első titkára és Pétiké János, a járási hivatal elnöke, valamint Jármi Ernő, a Kossuth Könyvkiadó főosztályvezetője is megjelent — a helyi irodalmi színpad szavaiéi: Nyúl Margit és Nagy Éva versmondása is színesítette. Ugyanígy a pártház egyik termében megrendezett könyvkiállítás, mely az idén megjelent Kossuth-kiadványokat tartalmazza, s naponta nyitva áll a látogatók előtt. A gazdag választékú könyvekből a megjelentek a helyszínen is vásárolhattak. V. M. Biztonsági rendszabályok a megyei közutak tisztaságodért Bács-Kiskun megyében is sokszor előfordul, hogy különböző járművek, különösen a mezőgazdasági üzemek szállító- és munkagépei szennyezik, besa- razzák a közutakat, s ezzel növelik a balesetveszélyt. Felkerestük Cs. Nagy Pált, a KPM Kecskeméti Közúti Igazgatóságának vezetőjét, s megkérdeztük, mit tesznek közutaink forgalmának biztonságáért? — A KRESZ előírja — mondotta Cs. Nagy Pál —, hogy a közutakra csak sártól letisztított járművel lehet rátérni, illetve azon közlekedni. A sár és szenny ugyanis nagymértékben növeli a balesetveszélyt. A közúti igazgatóság ezért a j megyei közutakon figyelő j szolgálatot szervez, amelynek feladata: felderíteni a [ szennyeződéseket előidéző | gazdaságok járműveit, s azonnal intézkedést tenni az út megtisztítására. Amennyiben szükséges, le- j zárják az szennyezett útsza- kaszt. A sarat, s egyéb szeny- nyező anyagot annak a gazdaságnak, illetve járművezetőnek kell eltakarítani — mégpedig azonnal —, aki az útra fel- hordta, vagy elszórta. Ha | erre nem hajlandó, akkor a forgalom biztonsága és ' folyamatossága érdekében, a közúti igazgatóság végezteti el a munkát, s az azonnali intézkedésekből eredő minden költséget és kárt a szennyeződést előidézőre hárítja át. Az igazgatóság ezért felhívja a megye mezőgazdasági üzemeit, valamint fuvaroztató vállalatait, intézményeit, hogy a KRESZ előírásainak megfelelően tegyenek intézkedéseket az utak szennyeződésének megelőzésére. Hívják fel a gépjárművezetők figyelmét az előírások betartására, hiszen ezzel a közutakon sok baleset is megelőzhető. Kérjük az üzemek, vállalatok, gazdaságok vezetőit — hangsúlyozta Cs. Nagy Pál —, hogy szakközegéinek felszólításának mindenkor tegyenek eleget, mert ezzel elkerülik, hogy büntetést szabjanak ki rájuk. A közút mindenkié, s minden gépjármű- vezető biztonságosan kíván azon közlekedni. Hogy ez valóban így legyen, a KPM Közúti Igazgatósága — mint a megye úthálózatának fenntartója és üzemeltetője, de úgyis, mint útügyi hatóság — a takarítási költségeken kívül szigorú büntetést is kiszabhat. Ilyen értelemben pedig mind a gépjárművezetőknek, mind pedig az üzemben tartó közüle- tek vezetőinek kötelességévé tesszük az erre vonatkozó KRESZ-előírások betartását. N. O. Kereskedelmi tanácskozások Kecskeméten Szerdán Kecskeméten az Állami Biztosító Villám István utcai székházában, a KPVDSZ megyei bizottsága és a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztálya közös rendezésében kereskedelmi tanácskozást tartottak. Ezen a megye nagy- és kiskereskedelmi vállalati igazgatóinak és szb-titkárainak részvételével az MSZMP Központi Bizottsága 1971. decemberi határozatáról, illetve a munka- és üzem- szervezés gyakorlati feladatairól váltottak szót. Vitaindítójában Geröcs István, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezeHamarosan átadják tője, a gazdasági vezetők feladatairól, míg Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, a szakszervezetre háruló tennivalókról szólott. Ugyancsak tegnap a Kecskeméti Konzervgyár I. sz. telepén tartotta ülését a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-magyarországi összekötő bizottsága, a kamarai tagok, számos kereskedelmi vállalat munkatársainak, valamint párt- és tanácsi szervek képviselőinek jelenlétében. A kamara működésének ismertetése, s a feladatok meghatározása során szóba került egyebek között, hogy ez a fontos kereskedelmi szervezet három összekötő bizottságban és húsz szekcióban fejti ki tevékenységét, és nyolcvannál több állammal alakított ki rendszeres kapcsolatot. A korábbi, főként nemzetközi jellegű kérdésekkel való foglalkozás mellett héhány év óta a belkereskedelmi vállalatok tevékenységét is eredményesen hangolja össze. Mindkét tanácskozás élénk és tartalmas vitával'zárult. J. T. Cj üzemház épül Balataszálláson a Kossuth Tsz részére. Az emeleten Irodák, a földszinten üzemi konyha, ebédlő, klubszoba és zöldségbolt lesz. A szép épület a tsz építő-brigádjának jő munkáját dicséri. (Pásztor Zoltán felvétele) Szociális alap létrehozását javasolta a MEDOSZ központi vezetősége A mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók szociális és üzemegészségügyi helyzetéről tanácskozott szerdán a MEDOSZ központi vezetősége. A központi vezetőség megállapította, hogy a vállalatok, gazdaságok és intézmények évente mintegy 1 milliárd forintot költenek szociális, munkavédelmi és üzemegészségügyi beruházásra, fejlesztésre. A negyedik ötéves tervben 640 millió forintot fordítanak a vállalatok lakásépítésre, illetve az építkezők segítésére; ebből az összegből új lakótelepeket emelnek majd a nagyobb gazdaságokban. A központi vezetőség felhívta a figyelmet arra, hogy a szakszervezeti elI lenőrök nem emelnek ki- J fogást egyes olyan esetek- j ben. amikor a vállalatok j túlságosan kis összegeket i fordítanak szociális célok- I ra. A központi vezetőség i javasolta, hogy a szociális, I munkavédelmi és egész- I ségügyi beruházásokra is I terjesszék ki a hiteleket, jelenleg ugyanis az anyagi erőforrások hiánya sok helyen megakadályozza az új létesítmények építését, a régiek bővítését, fejlesztését. Különösen nagy szükség van az előnyös hitelekre a gyenge adottságú gaz- I daságokban. Javasolták; hogy a műszaki fejlesztési alaphoz hasonlóan hozzanak létre a gazdaságokban ! évente 15—20 millió forintos nagyságrendű szociális alapot (MTI)
