Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
Könyvespolc Csurka István! Kint az é'etben Csurka István, az ötvenes eveket}*» ieuuai iroue.u- ze-cu wgja Kezuetoen íoieg a novella murájában te. jezie ki mo.iuanivalóját U uzugrutas), maja isiig sikerűit regénnyel prónaiKozott (Hamis tana), közuen a fiimíras is vonzotta. A pályakezdés keresése után nap- JainKoan erett be Csutka alkotó művészété, mégpedig egyszerre két muíajoan: mind a dráma, mind a no- veiiaírás területén. A mai magyar drámában eredeti, groteszk hangot hozott Örkény es Csurka néhány új drámája (Csurka Döglött aknák című műve a budapesti Katona J. Színházban). S most örömmel figyel, hetünk fel Csurka érett, eredeti novellaíró művészetére, a Kint az életben című kötetét olvasva. Milyen Csurka írói világa? Kik vonzzák és kik ta- szítjak az írót? Milyen emberi szituációk kerülnek az írói ábrázolás reilektorfényeoe? Csurka szereti a hétköznapiban lappangó többletet megtalálni; egy átlagos, semmitmondó, gyakori élethelyzetben az emoerileg újat ábrázolni; a mindennapok szürkeségének egyéni árnyalatait megvillantani; a látszólag periférikusban is valami lényeget láttatni. Hadd idézzük a Fél perc című novellájának szituációját: arról szól, hogy a vonaton a kalauz egy fél perc alatt kezeli egy fülke utasai, nak jegyeit. Ebben az „eseményben”, ebben a mindennapi cselekményben látszólag nincs semmi érdekes. Csurkára épp az jellemző, hogy ezt a helyzetet bontja ki, vizsgálja mikroszkóp alatt, s közelhoz olyan dolgokat, amelyek a felületes néző számára eddig ismeretlen volt. A kalauz minden mozdulata — mint a lassított filmekben — kimerevedik, minden lépésére figyelünk. Az írói ábrázolás középpontjában a kalauz van, az ő szemével látjuk a fülkét utasaival. Rögzíti pl. a szín- állapotot: egy platinaszőke hajkoronát lát itt, a többi elszürkül mellette. Figyeli az emberi kapcsolatokat: két házaspár ül a fülkében. Észreveszi az utasok „anyagi” helyzetét. S önmagához viszonyítja. Csak megállapít Nem lázadozik az anyagi különbségek láttán. . cí **o j-*^o.iUo*Kor.*k sorsukon, O ix AUxivCOUi. ki C/bÜ*. ívUiÜ. fc'lC !íVv>X.V.X KyCÍi.1 VvAiiy ÍVAÍ i u iAf) l O ^óixXiXxici vOxk-át| 3 fcÜlflGZ iuzi euiueu nwuuauuojau A kötet súlyponti novellái összefüggnek, cselekményük egyninsoa ionouik, sze*epioi azo-.osak. Nem erezzük teK.uasi arazusnak azt, na uz *ro nataikori elmér nyeu sejtjük e noveiiakut mvaova, nisz az ötvenes evek etejen lejátszódó történetek szetep,oi a Színművészén rolskota hallgatói — nunt csurka is. A dogma tizinus eveinek nem nagy áramai logiamoztatják, hanem a fiatal loiskoiasok emoeri magutartasa, a.mak formálódása, lelenrajza eooen aZ iuosz.koan. A kötet cinre talán jelképesen is erteirnezaetu: a toi$xo*asok az eleitől hermetikusan eizártan eitiek az intézmény és a kollégium négy fala között. Itt érik a nagyvilág, a külső világ hatasai is — feloorzoiva Otykor-o,ykor józan paraszti látásukat, gondolkodásukat. A „Négy gólya” az 1952-ben érkezett hallgatók „noníoglaiásat” írja le a diákotthonban. Ekkor ismerjük meg „nőseinket”: Miklyát, Róbertét, Purgacsicsot es Lovast. A másik fél megismerése remek lehetőség az író számára, hogy egy kis fintorral jellemezze ókét. Később is kissé torz tükörben mutatja őket, így teszi egyben rokonszenvessé és ellenszenvessé hőseit egy-egy „drámai” helyzetben, például a „főfal” dekorálásakor a Főfal című novellában. A „Villongások a betegszobában” már nagyobb drámát rejt magában, amikor megtudjuk, hogyan jelentették fel megalapozatlanul a színészet tanárát a főiskolán. Ez már több mint a dramaturghallgatók sorsa, mindennapi élete: e mögött már kirajzolódik a személyi kultusz világa. S a főiskolások zárt, szűk világából való kitörés, „ki az életbe” nem mindegyiküknek sikerül. De ki kell törniük, ezt sugallja az írói ábrázolás. (Tisztálkodástól tisztálkodásig és Kint az életben). Szekér Endre nedek Jenő Kossuth-díjas festőművész gyermek- és ókorát Kecskeméten töltötte. Hosszabb ideig lakott Művésztelepen. Tusrajza azt bizonyítja, hogy az idŐ3 :ster napjainkban is fiatalos lendülettel dolgozik. Egy hónap Afrikában Kecskeméti paradicsom a trópuson V Zöldségtermesztési Kutató Intézet tudományos nunka társa; 19Ö4 óta él Kecskeméten; Kuuapestről •ült ide. Három évig tanított íoiskoian. Jeiemeg a adidátusi disszertációján dolgozik, meiynek ez a -csa címe van: „Különböző permettragyák hatása paradicsmom termésalakulására". A felesége is rteszeti szakember. Van egy négyéves lányait és / nyolcéves fiuk. \ neve dr. Hodossi Sándor ^mezőgazdasági mér- íi oklevele van. > gy kezdi a beszélgetést:- Nem a kényelmes, jól dotált állás a legfonto- >b, hanem a szakma szeretetén alapuló, szívesen ;zett munka.- Hogy került Afrikába?- Paradicsom-szakembert kértek Nigériába. így ten mentünk, a munkatársammal: Hódosy Sán- • Gedeonnal, (vigyázat! az ő neve: egy s, ipszi. ').- Mi volt a feladatuk?- Azt vizsgálni, hogy a kijelölt helyeken ter- szthető-e paradicsom, s milyen mennyiségben 1 egy feldolgozó üzem telepítéséhez, hány hónapos Jolgozási idény kell hozzá. Gazdaságossági szám- és, hasznossági számítás elkészítése, meg ilyesmi.- Milyen ország Nigéria?- Szövetségi köztársaság. Tizenkét állama van, s :zer akkora, mint hazánk. Mi egyetlen államban tunk; a neve Wastan State. S a nép, amely lakja, uba. Négerek. Az ország népe szinte kizárólag oslakókból áll. Mi a hetvenhatezer lakosú Shaki. lletti faluban voltunk.- És az ottani népek? A néprajzi múzeum egyik része — Sokfélék. Hausza, fulánl, ibo, eírik; soroljam? — Inkább beszéljen a jorooákról! — Fehéres bőrű, hosszúkás arcú, arabos négerek. Nyelvük is közel áll az arabhoz. Ez az élénk keres- delmi kapcsolat miatt alakult ki így. De a hivatalos nyelv az angol. — Igaz, hogy megvan ott még a régi törzsi szervezet? — Igaz. S a tisztségviselők: az obák, okerek, emí- rek, szultánok: mind őfelségék (angolul: his high- nes), ez jár nekik, ez a megszólítás. Érdekes, hogy például egy okere előtt a főemberek, főpapok letérdelnek, s a köznép hason csúszik előttük. Szerencsére ez ránk nem vonatkozott. — Találkoztak obával vagy okerével? — Az óba fogadott minket; búcsúztatott is. Mondjam furcsa és hosszú nevét? Óba Alhaji Abimbola Oliniyonu. Ez az óba egyetemet végzett. — Milyen ott az élet? Az életszí vonal? — Rendkívül alacsony. Abesszínia után a legszegényebb afrikai ország. Ipara gyakorlatilag nincs is, olyan jelentéktelen. Kecskeméten több üzem van, mint ott az egész országban. Sok a nyersanyaguk: erdő, gumi, kakaó, pálmaolaj. Dolgos, szorgalmas nép lakja. —Sikerrel járt az út? A kísérlet? — Igen. Egy 42 oldalas tanulmányban számoltunk be a tapasztalatokról. Csak egyet említek. Kiszámítottuk, hogy ott a paradicsomtermesztésbe fektetett tőke egy év alatt meghuszonnégyszereződik. A lehetőségek nagyok; a művelhető földterületeknek csupán 1—2 százaléka áll művelés alatt — Miért? — Szakember- és géphiány miatt. — Néhány szót szólna a kísérletekről? Tizenegyfajta magot vittünk és harminchárom- ezer palántához jutottunk. Vetés, ültetés, instrukciók: ebből áll a munkánk. Az és talajviszonyok közti kü- ottani és Itthoni éghajlati lönbséget mutatja, hogy míg nálunk a palántanevelés ideje 6—8 hét, ott 20— 25 nap. Jellemző, hogy Nigériában 7—8 hónapot át lehet nyers paradicsomot kapni. — Beszéljen még az ottani népről. — Sok a népbetegség; fejletlen az egészségügy. Ezért is gyakori a járvány. Az átlagos életkor 40 év. Rossz a táplálkozás; legtöbben a vadontermő növényekkel élnek. S bizony, a közbiztonság sem a legjobb. Sok az országúti támadás. Fzért született meg i köznonM kormányzat ir t-Azke',,4'!e: két napon belő' agyonlövik az elfogott útonállókat. Nincs villany: néhol aggregátorral csináltak világosságot. Sok a roAjándékba kapott jorubai ruhákban. var, légy, dögkeselyű. Tele voltunk csípésekkel. A víz szennyezett, ihatatlan. Először felforralják, azután lehűtik. — Nem féltek? — Indulás előtt karamboloztunk Lajosmizsén: megedzödve értünk ki. Nem, nem féltünk. — Az emberek? — Barátságosak. Köszöntek mindig. — Fehérek? — Ott csak mi voltunk ketten. — A kísérő? — Hosszú neve van neki is: Lasisi Afodu-rihbi Edris. Tizenhét éve pedagógus — és mezőgazdász. — Van törzsi jelük a jorubáknak? — Három vonás az argon, bevágva. — Tehát izgalmas és szép volt az út. — Érdekes; de azért jobb itthon. És a család, az otthon melege, nyugalma Is hiányzott, meg az itthoni munkáim, a kutatás-'m. • Mostanában a megyékben élő tudósokat, kutató, kát egyre gyakrabban hfvjáy kM s írak a •zootnlista o^s-égokbo. p •■ T- ^ --vígba, '->kfe14 a Hvo’-bbi át'-a Az itteni szellemi műhelvek jó munKiiának elismerése ez. A homoki nor?'bosom -f-ikai ..nagyköveteinek” nigériai munkája is egyik HzonyfMk., ennek Varga Mihály
