Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-03 / 260. szám

8. oMat 187*. november S„ péntek Helsinki felé A finn kormány bejelen­tette, hogy útnak indítja a hivatalos meghívókat az európai biztonsági értekez­let előkészítését célzó tár­gyalásokra. Most már va­lószínű, hogy november 22-én — ha csak valami rendkívüli esemény közbe nem szól — megkezdődik Helsinkiben az érdemi elő­készítő munka. Európa or­szágai és a konferenciára hivatalos két amerikai or­szág, az Egyesült Államok és Kanada részvételéveL A budapesti felhívás óta, amelyet 1969 tavaszán bocsátottak ki a szocialista országok képviselői ke­mény diplomáciai küzde­lemben kellett előbb elfo­gadtatni a földrész békéjét és biztonságát garantáló nagy tanácskozás elvét, majd azokat a módszere­ket, eljárásokat, amelyek e célhoz vezethetnek. Köz­ben újra meg újra leküz­dötték a halogatás, az idő­húzás érveit, amelyekkel a nyugati hatalmak igye­keztek akadályozni, lassí­tani a konferencia előké­szítését. Október végén a NATO is hozzájárult a hel­sinki előkészítő tanácsko­zások megkezdéséhez. Valószínű, hogy az első menetben egy hónapig ta­nácskoznak. tehát karácso­nyig tartanak az előkészí­tő eszmecserék a finn fő­városban. Ezalatt kiderül majd, hogy szükség lesz-e további megbeszélésekre, vagy már most sikerül megfogalmazni a napiren­det magára a konferenciá­ra is. A szocialista országok a biztonságra való közös tö­rekvés megerősítését, a gazdasági és a kulturális együttműködést kívánják megvitatni és elősegíteni. Az atlanti tömbhöz tartozó kormányok azonban nem tettek le arról a szándé­kukról, hogy ezeken a vi­lágos fogalmakon valami mást értsenek; például a kulturális együttműködé­sen a behatolás, lazítás valamilyen lehetőségét 'ér­tik. A biztonság a mai Euró­pában harci kérdés. Sike­réért meg kell küzdeni, ör­vendetes tény, hogy meg­kötötték a szovjet—nyu­gatnémet és a lengyel— nyugatnémet szerződése­ket, de a rendezés Cseh­szlovákiával késik, mert Bonn még vonakodik a müncheni paktum teljes megtagadásától, örülünk a két német állam első nemzetközi jogi érvényű megállapodásának, a köz­lekedési egyezménynek, amely nemcsak az NDK és az NSZK közlekedését se­gíti elő, de a közeledést is köztük — de nem felejt­hetjük, hogy az alapszer­ződésért, az NDK és az NSZK viszonyának a szu- verénitáson alapuló rende­zéséért még le kell küzde­ni a nyugatnémet reakció aknamúnkáját. Az NSZK- beli választások éppen ezért fontosak: A helsinki előkészítő megbeszélésekre szóló meg­hívók jó jelek. De hogy milyen lesz a találkozó, hogyan zajlik majd le, mi­lyen lesz a napirend, ki­tűzhetik-e egyáltalán a konferenncia dátumát, még nem tudhatjuk. Hogy ezek­re a kérdésekre megnyug­tató és előremutató felelet érkezzék Helsinkiből, még sokat kell csatározniok diplomatáinknak, még so­kat kell harcolniok Euró­pa népeinek. Heves harcok Dél-Vietnamban Xuan Thuy nyilatkozott SAIGON A dél-vietnami szabad­ságharcosok az elmúlt 24 órában összesen 142 táma­dást intéztek a saigoni rendszer csapatai ellen. A legjelentősebb csapás a kambodzsai határ közelé­ben. Pleikutól mintegy 40 kilométerrel délnyugatra fekvő Due Co katonai tá­bort érte; a népi erűk harckocsikat is bevetettek, s három oldalról intéztek egyidejű támadást a tá­maszpont ellen, amely a saigoni katonai parancs­nokság szerint nem sokáig tarthatja magát. Az Egyesült Államok időközben újabb lépéseket tesz a már többször ku­darcot vallott vietnamizá- lási program folyamatos­ságának biztosítására. Csü­törtökön az amerikai nem­zeti gárda légiereje meg­kezdte az Indokínába be­vetett C—130-as szállító­gépeinek átadását a saigo­ni zsoldosoknak. Nyugati megfigyelők szerint a lé­pés azt célozza, hogy a tűz­szünet aláírásáig lehető­leg minél nagyobb mér­tékben „önállósítsák” a bábhadsereget PÁRIZS Xuan Thuy, a VDK Pá­rizsban tárgyaló küldött­ségének vezetője szerdán a vietnami béke kilátásairól nyilatkozott az NBC ame­rikai tv-társaság riporte­rének. Kérdésekre válaszolva rámutatott, hogy nem el­sősorban a Kissinger ame­rikai nemzetbiztonsági ta­nácsadó által emlegetett „kisebb nézeteltérések” tisztázásáról van szó a tűz- szüneti megállapodás alá­írása körüli amerikai hu­zavona esetében. Sokkal inkább arról, hogy nem lehet megkötni és komo­lyan venni egy megállapo­dást, nem lehet véget vet­ni a háborúnak, ha a két fél előbb megállapodik va­lamiben, majd az egyik minduntalan megváltoztat­ja korábbi álláspontját. A VDK küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy az indokínai béke megte­remtése után országa füg­getlenséget, békét és sza­badságot akar és jó kap­csolatok megteremtésére törekszik az Egyesült Ál­lamokkal. • Párizsban csütörtökön délelőtt megnyílt a Viet­nammal foglalkozó négyes értekezlet 165. ülése. Nguyen Thi Binh asz- szony, a DIFK külügymi­nisztere a tárgyalások színhelyére érkezve újság­írók előtt rámutatott, hogy a Nixon-kormány nem­csak megtagadta a tűzszü- neti megállapodás aláírá­sát, de kijelentéseivel két­ségessé tette az egyezmény alapjait is, amelyeket ko­rábban elfogadott. TOKIÓ A japán kormány csü­törtöki ülésén Ohira kül­ügyminiszter bejelentette, megállapodás született az Egyesült Államokkal arról, hogy az amerikai katonai hatóságok csökkentik a szagamiharai javító-tá­maszpont. tevékenységét. Mint ismeretes, az ameri­kaiak ezen a támaszponton javítják majd a dél-viet­nami háborúban megsérült harckocsikat és páncélo­zott csapatszállító jármű­veket. MOSZKVA Renato Quttuso Lenin­békedíjas olasz festőmű­vész és közéleti személyi­ség a Lenin-békedíjjal já­ró pénzösszeget a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saságnak adományozta. Mint mondotta, így kíván hozzájárulni az ország helyreállításához és az amerikai bombázások okoz­ta károk felszámolásához. A pénzre szóló csekket Guttuso csütörtökön nyúj­totta át Moszkvában a VDK nagykövetségén Vu Toan ideiglenes ügyvivő­nek. LONDON x Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja nyilatkozat­ban szólította fel az or­szág békeszerető, haladó lakosságát, a munkáspárti és szakszervezeti tömörülé­seket és a kommunista párt helyi szerveit: vívja­nak harcot azért, hogy Nixon elnök haladéktala­nul megkösse a vietnami békét. ötven angol munkáspár­ti parlamenti képviselő — közöttük Michael Foot, a végrehajtó bizottság tagja — táviratban fordult Nixon elnökhöz és kérte, hogy azonnal kösse meg a békeszerződést Vietnam­ban. A munkáspártiak a többi nyugat-európai par­lamenti képviselő távirat­kampányához csatlakoztak. November 6-án a brit KP, baloldali parlamenti képviselők és szakszerve­zeti vezetők felhívására az Egyesült Államok londoni nagykövetsége előtt tartan­dó tüntetés jelszava a bé­keegyezmény aláírásának követelése lesz. A tüntetők között ott lesz John Gol- lan főtitkár is. Pkenjan közeledése Tanaka miniszterelnök kijelentette a parlament­ben, „helyénvalónak talál­ja” a japán szocialista párt elképzelését Japán és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kapcsolatai­nak rendezésére. A szocia­lista párt hárompontos rendezési terve a követke­zőket tartalmazza: 1. A kormány nyilvánít­sa semmisnek a japán— dél-koreai szerződést, amely egyebek között kimondja, hogy Tokió a szöuli rezsi­met ismeri el Korea egyet­len törvényes képviselőjé­nek. 2. Japán szakítson a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni ellenséges politikával. 3. A Tanaka-kormány rendezze a diplomáciai kapcsolatokat a KNDK kormányával. Az MTI és a Magyar Rádió tokiói tudósítójának megbízható értesülése sze­rint a Tanaka-kormány diplomáciai naptárában megoldandó feladatként szerepel a diplomáciai kapcsolatok felvétele a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársasággal, s Japán erre irányuló szándékát végső soron Dél-Korea sem ellenzi. Csupán a kapcso­latok rendezésének időzí­tése kérdésében van vita Tokió és Szöul között. Kermányzékat Is választanak az USl-ban Á tábornok magabiztos MOSZKVA (MTI) Mint Igor Orlov, a TASZSZ hírmagyarázója megállapítja, az utóbbi idő­ben ismét gyakorivá váltak Izrael agresszív akciói a szomszédos arab államok ellen. Az olyan izraeli pro­pagandaállítások, hogy e támadásokkal csupán a Pa­lesztinái ellenállási mozga­lom és a Palesztinái parti­zánszervezetek ellen foly­tatják a harcot, csak azt a célt szolgálják, hogy lep­lezzék igazi céljukat: zsa­rolni a szomszédos orszá­gokat, megingatni azok el­lenállását, rájuk kénysze­ríteni saját „rendezési” feltételeiket. A TASZSZ hírmagyará­zója idézi Elazar tábornok, izraeli vezérkari főnök sza­vait, aki kijelentette: „fel­jogosítva érezzük magun­kat arra, hogy akkor, ott és olyan módon támad­junk, ami számunkra meg­felelő.” A világ közvéleménye erélyesen követeli az izrae­li támadások megszünteté­sét a szomszédos arab or­szágok ellen és az izraeli agresszió követelményei­nek felszámolását az ENSZ ismert határozatainak tel­jesítése alapján — hang­súlyozza a TASZSZ hírma­gyarázója. Chilei fejlemények A PAP-hírügynökség tu­dósítója szerint santiagói politikai megfigyelők az utóbbi 48 óra fejleményeit illetően két dolgot emel­nek ki: egyrészt mind több jel utal a stabilitás foko­zatos helyreállítására, más­részt egyre nyilvánvalóbb polarizáció megy végbe a chilei középrétegekben. A hét elején San An­tonio városban a kereske­dők többsége kinyitotta üz­letét és amikor az utcákon feltűnt a fasiszták fenye­gető jelszavakat kiáltozó rohamcsapata, a támadó­kat a kereskedők és a munkásság védelmi bri­gádjai verték vissza. Fontos eseménynek szá­mít a kiskereskedők egye­sületének létrehozása is, ami a nagyvállalkozók és a középtulajdonosok közöt­ti ellentét jele. Az egyesü­let létrehozói kijelentették, hogy az új szervezet rövi­desen vi iélytársa 1saz jobboldali elemek által el­lenőrzött kereskedelmi szakszervezetnek. Politikai körökből szár­mazó értesülések szerint Allende elnök rövidesen nyilvánosságra hozza új kormányának névsorát. A népi egység ötödik kormá­nyában várhatóan több ed­digi miniszter is helyet kap, egyes források szerint a belügyi tárcát Clodomiro Almeyda volt külügymi­niszter kapja, és a chilei diplomácia vezetője, Or­lando Letelier jelenlegi washingtoni nagykövet lesz. Dániel Vergara belügy­miniszter-helyettes szerdán közölte, hogy a törvényte­len sztrájkok kezdete óta a reakció több mint 100 Súlyos szabotázsakciót kö­vetett el. több város ut­cáin bezúzták a kirakato­kat, szétverték az üzlete­ket és útakadályokat emel­tek a közlekedés megaka­A Prensa Latina hely­zetértékelésében rámutat, hogy a jobboldal érdekeit szolgáló sztrájk komoly politikai válságot terem­tett, amelynek megoldása most Allende elnökre vár. A szélsőjobboldali nemzeti párt október első napjai­ban a kormány megdönté­se mellett bontott zászlót, s emiatt az ország 25 tar­tományából 20-ban be kel­lett vezetni a rendkívüli állapotot, néhányban az éjszakai kijárási tilalmat. A jobboldal megfékezésé­re egyedül a haladó töme­gek, a szervezett chilei munkásság képes. Az egy­séges baloldali erők takti­kájának fő vonása most abban áll, hogy maximális támogatást nyújtsanak a jobboldallal szembenálló középrétegeknek és meg­erősítsék a nép hazafias gondolkodású erőinek szö­uiíjpPpL A jövő héten sorra kerü­lő amerikai elnökválasz­tással párhuzamosan az 50 amerikai szövetségi állam közül 18-ban kormányzót is választanak és az előre­jelzések szerint meglehető­sen nyílt esélyekkel indul­nak a republikánusok és demokraták. Az állam kormányzóinak pártállás szerinti megosz­lása jelenleg 30 államnak demokratapárti, 20-nak pedig republikánus kor­mányzója van. Ezen belül az Egyesült Államok 10 legnépesebb állama közül hatban republikánus ellen­őrzés alatt áll a helyi köz- igazgatás. A november 7-én betöl­tendő összesen 18 kor­mányzói tisztség közül je­lenleg 10 a demokraták, 8 pedig a republikánusok birtokában van. A kor­mányzói székért folyó küz­delem nemcsak azért iz­galmas. mert az államok helyi vezetőjének kezében jelentős politikai hatalom összpontosul, és általában ellenőrzésük alatt tartják az adott állam egész párt­gépezetét, hanem azért is, mert azok a jelöltek, akik az idén sikerrel végeznek, jó eséllyel indulhatnak a következő elnökválasztás elnök-, illetve alelnökjelölt- jei között. Hisztérikus légkör, iskola bojkott New York egyik negyedében A legnagyobb New York-i negyedben, Brook- lynban a fajüldöző fehér szülők néhány napja boj- kottálják az iskolákat, mert a negyed egyik is­kolájába egy szomszédos túlzsúfolt iskolából átirá­nyítottak körülbelül 30 né­ger tanulót. A néger diákokat autó­buszon szállítják az isko­lához és rendőrök kísérik be őket a tanterembe. Min­den reggel több száz fős fajüldöző tömeg várja őket. Megafonokon keresztül sértegetik és szidalmazzák a kis néger diákokat és záptojással dobálják meg őket. Az iskolában gyakorlati­lag megszűnt az oktatás. Szerdán csupán öt fehér tanuló jelent meg a taní­táson. akiknek szülei nem ijedtek meg a fajüldözők fenyegetéseitől. Közben a fajüldöző szü­lők fokozták kampányu­kat. Nyomásukra bezárták a negyed kilenc iskoláját, mivel a többi fehér fajül­döző szülő „szolidaritást’’ vállalt velük és gyermekei­ket nem engedik iskolába menni. Most már több mint 12 000 tanuló nem jár iskolába. Az iskolákban is feszült a helyzet. A felszí­tott hisztérikus és gyűlöl­ködő légkörben csoportos verekedésekre került sor a fehér és néger tanulók kö­zött. A polgármesteri és a közoktatási hivatal előtt a fajüldözők gyűléseket tar­tanak. A hatóságok, úgy tűnik, nem kívánnak köz­belépni és tevékenységük csak arra korlátozódik, hogy rendre intik a faj­üldöző szülőket, de eszük ágában sincs megfékezni őket. (TASZSZ) Litvániában akar letelepedni VILNIUS Vitautas Allseika, litván származású amerikai új­ságíró azzal a kéréssel fo­lyamodott a szovjet kor­mányhoz, hogy engedé­lyezze számára a szülő­földjén való letelepedést. A litván külügyminiszté­riumban tartott sajtóérte­kezletén bejelentette, úgy döntött, hogy örökre visz- szatér hazájába. Allseika 28 évvel ezelőtt hagyta el Litvániát. Hosz- Meia ..élt Nyusat-Né­metországban, ahol — mint sajtóértekezletén elmon­dotta — szovjetellenes emigráns körök befolyása alá került. Kijelentette: fo­kozatosan meggyőződtem arról, hogy a litván emig­ránsok vezetői, akik szíve­sen nevezik magukat ha­zafiaknak, valójában ide­gen országok érdekeinek szolgálatába szegődtek. Allseika nyilatkozatában megfogadta, mindent meg­tesz annak érdekében, hogy méltó fia legyen hazájá­nak. (TASZSZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom