Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-19 / 273. szám
4 oldal 1972. november 19., vasárnap Üzletszerűen, bűnszövetségben Vádirat a kecskeméti üzérkedőkről Nemrégiben készült el az ügyészségén az a vádirat, amely Pusztai Zoltán, Kecskemet, Kandó Kálmán utca 41 szám alatti lakost és tizenhat társát vádolja „üzletszerűen, visszaesőként, bűnszövetségben, jelentős mennyiségű árura szövetkezett szabályszerű működésével leplezett üzérkedés és más bűncselekmények” elkövetésével. Pusztairól, az iratokhoz csatolt munkáltatói jellemzésben például a következőket olvashatjuk: „munkáját megfelelően ellátta, meglehetősen anyagias természetű .. Farkas Ferencről, az ügy harmadrendű vádlottjáról, a megyei méhész szövetkezet elnökéről viszont keményebben szól a munkáltatói jellemzés: „igen anyagias természetű, beosztottaihoz való kapcsolatát nyers, durva magatartás jellemzi...” Kiss Dezső Zoltán viszont — a másodrendű vádlott, a Kecskeméti UNIVER szövetkezet üzemigazgatója — munkáját kifogástalanul végezte, két esetben kiváló dolgozó jelvényt kapott. Százezres haszon A bűnszövetséget, amelyről a vádirat szól, Pusztai Zoltán alapította, s ebben az ügyben is arról van szó, amiről korábban nem egy cikkben irtunk: fuvarozás, bérmunka a szövetkezet ne_ vében, annak pecsétjével, de tulajdonképpen maszek alapon. A szövetkezet csupán a nevet adta, hogy bizonyos százalékért legalizálja a „gebinesek” manipulációját. Ez a „nekem is jut, neked is marad” elmélet kezdetben meglehetősen kacskaringósan tudott csak érvényesülni, de miután belejöttek Pusztaiék. úgy ment mint az olajozott karikacsapás. Az ötletet Pusztai Zoltánnak az adta, hogy megtudta: az állami építőiparnak rakodógépre van szüksége. Ugyanakkor tudta Pusztai, hogy a 9. Volán Vállalat kiselejtezett rakodógépeket ad el, de csak szövetkezetnek. Erről azonnal tájékoztatta Kiss Dezső Zoltánt, az pedig Farkas Ferencet. Végülis a két gépet a méhész szövetkezet vette meg 60 ezerért, s azonnal tovább adta Pusztai Zoltánnak 63 ezerért. Pusztai a két rossz gépből egy használhatót készített, s azt az UNIVER úgy vette bérbe, hogy a teljesítmény után járó bevétel 30 százaléka a szövetkezeté, hetven pedig az üzemeltetőié, vagyis Pusztai Zoltáné. Így aztán 1970. március 26 -tói 1972. április 6-ig — amíg a gép dolgozott — Pusztainak 453 ezer, az UNIVER-nek pedig 271 ezer forint haszna származott az ügyletből. Persze azért Kiss Dezső Zoltánnak is jutott valami. Ebben az időben ugyanis a méhész szövetkezet raktárnaplóját ő vezette felesége nevében, akit a szövetkezet csak névlegesen alkalmazott. A naplóba a két rakodógépet anyagként bevételezte, bár azok nem kerültek a szövetkezethez. E tevékenysége révén Kiss a 3 ezer forint árrés 20 százalékát megkapta. /önnek az autók Miközben a rakodógép bérmunkásokkal dolgozott, Pusztai nem tétlenkedett, újabb kalandba, további pénzszerzési lehetőségekbe bocsátkozott. Pisztó Pál (Kecskemét, Mátyási utca 1), Kékesi Sándor (Kecskemét, Arany János utca 8) és Pusztai Zoltán arra társultak, hogy a Szegedi Volántól egy nyerges vontatót vásárolnak közösen. Ez 1970 márciusában meg is történt és a pótkocsis nyergesvontatót 40 ezer forintért megvették — termé szetesen a méhész szövetkezet nevében. A kocsit kijavították és 1970. május 11-én meg is kötötték az üzemeltetési szerződést. Ekkor derült ki, hogy a harmadik társ mégsem Pusztai Zoltán, hanem felesége. Erről tudott Farkas Ferenc 's, sőt arra volt szükség, hogy Pisztó Pál és Kékesi Sándor tagként belépjen a szövetkezetbe, s ezzel ho- mályosították az ügyletet. Végül is a pótkocsis vontató 1970. május 15-től december 14-ig fuvarozott két rakodóval és ez idő alatt, noha a szövetkezet fuvarozási engedéllyel nem rendelkezett, mégis 175 ezer forint részesedést húzott a jövedelemből. Pusztai Zoltánnak és feleségének közel 89 ezer forint, Pisztó Pálnak — aki a kocsit vezette — 90 ezer forint, Kékesi Sándornak pedig 67 ezer forint jutott. Látva e jövedelmet, 1970. augusztusában Pusztai Zoltán és Farkas Ferenc arról beszéltek, hogy érdemes volna még egy kocsit vásárolni. Erre vonatkozóan tett ajánlatot Farkas Ferenc Zsámboki János szö- vekezeti tagnak, s közölte vele, hogy még két társra lenne szükség, akik célrészjegyként 50-50 ezer forintot fizetnének be, de a fuvarozásból származó bevétel 60 százaléka a három üzemeltetőt illeti majd meg. Zsámboki mellett a másik társ Szalai Gyula lett. Nem tudták, hogy a harmadik társ Pusztai Zoltán és neje. Persze a társak rakodót, gépkocsivezetőt is alkalmaztak a szövetkezet nevében és a kocsi 1970. október 5-től 1971. májusáig szaladt. Ebből az akcióból a méhész szövetkezetnek 109 ezer forint, a Pusztai házaspárnak 22 ezer forint, Zsámbokinak 25 ezer forint, Szalai Gyulának 24 ezer forint és a gépkocsi- vezető Szentpéteri Lászlónak 28 ezer forint ütötte a markát. A nyerészkedők lélektanának törvényei alól Pusztaiék sem voltak kivételek. Újabb autót vásároltak, újabb embereket szerveztek be „gebinesként” az akciókba, amelyekhez most már a Kecskeméti UNIVER szövetkezet adott nevet, bélyegzőt. Miközben dolgozott a rakodógép, fuvarozott a nyergesvontató, Pusztai Zoltán és Kiss Dezső már megállapodott egy újabb tehergépkocsi vételében. E megállapodás alapján 1970. június 21-én a 9. sz. Volán Vállalattól egy Skoda RT 706 típusú teherautót vettek pótkocsival, s az adásvételi szerződést egyrészt az eladó, másrészt az UNIVER elnöke és Kiss Dezső Zoltán írták alá. Ez utóbbiak már tudták, hogy a kocsi csak „elvileg” lesz a szövetkezeté, mert a vételárat az üzlettársak (Pusztai Zoltán és a beszervezett két ember) fizették meg, fejenként 30 ezer forintot adtak a szövetkezetnek. Átutalás csekkszámlára A dolog lényege azonban ezen túl az, hogy az UNIVER szövetkezet csekkszámlát nyitott az OTP-nél, hogy az üzemeltetők részére az őket megillető bevételi részesedést átutalja, s azok onnan veszik majd ki. Annak érdekében, hogy a tényleges helyzetet minél jobban ködösítsék, néhány embert — akik érdekelve voltak az akcióban — beléptettek a szövetkezetbe, s fizettettek velük 200 forintos részjegyet. Ez azonban csupán a kisebb „bonyolítás” volt. Számtalan pénzügyi manőver, nevekkel való operálás kellett ahhoz, hogy a fuvarozásból végül is az UNIVER- nek 138 ezer forint, Pusztai Zoltánnak közel 40 ezer forint haszna származzon. Közben újabb nyergesvontatót vettek pótkocsival, s ezt ugyancsak az UNIVER égisze alatt üzemeltették. Az ügyletben néhány név változott, de a szövetkezet és Pusztai Zoltán változatlanul hasznot húzott belőle, méghozzá nem is keveset. Az UNIVER az újabb kocsi által 75 ezer forinttal gazdagodott, Pusztai pedig 26 ezret vágott zsebre. * A vádirat 52 oldalon sorolja a Pusztai Zoltán által kezdeményezett, a szövetkezetek által támogatott és több ember által kihasznált lehetőségeket, a bűntetteket. Ezúttal csupán az akciók gerincét ismertettük, pedig Pusztaiék ezeken túl csaltak a rakodógép munkájának elszámolásánál is. Ugyancsak csalással jutottak olyan alkatrészekhez amelyeket közületnek vásároltak, de valójában mint magánosok használtak fel Pusztai Zoltán és társai most előzetes letartóztatásban várják a bírósági tárgyalást. Az ítélet ismerte tésére annak ideién visszatérünk. Gál Sándor Növekvő áruexport Az Alföldi Cipőgyár termékei iránt növekszik az érdeklődés külföldön. Decemberben például Cseh Szlovákiába. Lengyelországba és a Szovjetunió ba indítanak nagytételű összesen csaknem 100 ezer nár lábbelit tartalmazó szállítmányt A gyár megyei üzemeihez már folyamatosan érkeznék az 19"1 első negyedére vonatko ó megrendelések, s ezek so: - ban külön is említést érő méinek az úi piacot jel° ő holland és ny ugatni t kereskedelmi szervek mintegy 70 ezer pár cipő megvásárlásáról szóló értesítései, ICö*séj»fejfeszlés £ól, átgondoltan Hajósi számvetés ILYENKOR. év vége előtt már számvetést tesznek a városi, községi tanácsok, mire futotta erejükből, nem nyújtózkodtak-e tovább, mint ameddig a takaró ért; teljesítették-e azokat a célkitűzéseket, amelyeket a város-, község fejlesztésére, szociális-kulturális igényeinek j kielégítésére előirányoztak. A Hajósi Községi Tanács j erre az évre jónéhány | olyan létesítmény építését, illetve befejezését határozta el, amelyek szorosan összefüggenek a lakosság érdekeivel. BEFEJEZŐDÖTT a közelmúlt egyik legnagyobb vállalkozásuk, a 8 millió 260 ezer forintos vízmű építése, amely a község lakóinak egészséges ivóvizet ad. A tanács fejlesztési alapjából 2 millió 560 ezer forinttal segítette a sokak Teljes üzem A tender orszá»útjain A hajóépítő ipar egyre nagyobb tartály ha jó-óriások vízrebocsátásával ejti bámulatba a világot. Főként japán, norvég, nyugat-német és angol cégek járnak az élen a gigantizmus e nemzetközi versenyében. A Szovjetunió nem vesz részt e versengésben, érdekei sokkal inkább arra irányulnak, hogy a „közép mezőnybe” tartozó hajóinak számát gyarapítsa a teher-, személyszállító-, kutató-, és halászhajók kategóriájában. Napjainkban közel 1600 hajó közlekedik szovjet zászlók alatt a világ tengerein és óceánjain, száz ország kikötőit látogatva meg évente. Maximálisan 50 ezer tonna befogadóképességű fa-, érc-, gáz-, hűtő-, utasszállító stb. hajók tartoznak a szovjet kereskedelmi flottához. Sebességük eléri, illeve meghaladja a 16 csomót. A szovjet személyhajók helyi és nemzetközi viszonylatban évi 35 millió utast szállítanak. Az Európa körüli és interkontinentális kirándulások egyik lebonyolítója a képen látható „Sota Rusztaveli”. A bajai hűtő'.áz gyártmányait Európa-szerte jól ismerik. Kénünkön kedvelt exporttermékük gyártását mutatjuk be. Ebben az évben 25 vagon karijait dolgoznak fel. Először a zöld levelektől szabadítják meg, majd tisztítás, darabolás után gyors.a- gyasztva kerül a megrendelőkhöz, elsősorban az NDK-ta. által sürgetett, igen fontos létesítmény megépítését. Sok a községben a fiatal házas, s közülük sokan dol- | goznak mindketten, ezért j kisgyermekük óvodai el- i helyezése feltétlenül indokolt lenne. A tanácstagok sürgetésére az idén 800 I ezer forintot szavazott meg I a tanács az óvoda bővítésére. Ennek munkálatai a befejezéshez közelednek. MELYIK községnek ne lenne gondja a járdaépítés? A hajósiak is szeretnének az őszi esőzések idején már szilárd talajon közlekedni. A községben az j idén 100 ezer forintot for- ; dítottak járdák építésére, s ezzel teljesítették erre vonatkozó tervüket. Hajós terebélyesedése, sok új ház építése, és a község rendezési terve is megkívánta, hogy bizonyos területeket 1 kisajátítsanak új utca megnyitására. Erre a célra 80 ezer forintot fizetett ki a tanács. A község különböző területei rendezésre szorultak. Az ezzel kapcsola- j tos tervek elkészítésének költségeire a tanácsülés 985 ezer forintot szavazott meg. j Akadnak olyan munkák is, melyek előretervezése, majd kivitelezése már a következő év feladataihoz tartozik. Ilyen az iskolabő- í bítés, hat tanterem, torna- i terem, konyha, étkezde ter- \ ve. Erre a célra is kifizettek 150 ezer forintot. Mindez csak egy része az egész évben felhasznált összegnek. A fedezet előteremtése legalább olyan, fontos,! mint a megtervezett beruházások. Hajós lakossága nemcsak kért, de adott is a tanácsnak, önmagának. Elsősorban a két keze munkáiát. A lakosság kivette részét a vízműépítésből, a járdaépítésből és a parkosításból is. A társadalmi munkák értéke 1 millió 800 ezer forint. Költségvetésük bevétele mintegy 3 millió 700 ezer forint. Költségvetési tervüket szeptember 30-ig 90,4 százalékra teljesítették. Ugyaneddig a napig adóbevételi tervüket 88,2 százalékban. HAJÓS a szépen fejlődő községek közé tartozik. A lakosság anyagi segítsége és társadalmi munkája igen sokat ielent a jól átgondolt közságfejlesztési politika megvalósításáMn. ^z. F.
