Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-18 / 272. szám

Horgolt sapka Különösen fiatal lányoknak igen csinos. Két különböző színnel, vastags:^lú Acril- fonalból 4-es tűvel horgoljuk. A sapkát a sötétebb színnel a fejtetőn kezdjük, 6 Lánc­szemből gyűrűt zárunk. 1. sor: 12 rövidpálca a gyű­rűbe. 2. sor: Minden rövid­pálcára 2 rövidpálca. 3. sor: Minden negyedik rö- vidoálcára két rövidpálcát öl­tünk. 4. sor: Minden ötödik rö­viUjy«nocua két rovidpamai öl­tünk. (3)6 pálca). 5. sor: Három pálcát szapo­rítunk. 6. sor: 10 pálcát sza­porítunk. 7. sor: 9. pálcát szaporítunk. 8. sor: 5 pálcát szaporítunk. 9. sor: 11 szemet szaporítunk. Kilenc sort hor­golunk szaporítás nélkül és 5 sort horgolunk világos fonal­lal, szaporítás nélkül. Ameny- nyiben szükséges ezeknél a soroknál szűkíthetünk, az utolsó sort balról jobbra hor­goljuk be rövidpálcával. A fülvédő. Világos fonallal 6 láncszemből gyűrűt zárunk. A gyűrűbe 3 láncszem után 11 egyráhaitásos pálcát öltünk. 2. sor: Minden pálcára 2 egyráhajtásos pálcát öltünk, az első pálca 3 láncszem. 3. sor: Sötétszínü fonal min­den pálcára 2 pálcát öltünk. 4. sor: Sötétszínű fonállal minden pálcára egy pálca. 5. sor: Világos fonálból minden pálcára egy pálca. 6. sor: Világos balról — jobbra haladó rövidpálcával. Befejezésül a füleket szé­pen felvarrjuk és a kezdést eldo’gozzunk. fSz. B.-né) \ A tartós túlterhelés megbetegíti az embert. Az orvosoknak mind gyakrabban akad dolguk olyan emberekkel, akik idegkimerültségben szen­vednek. Ebből előbb vagy utóbb szervi bajok ala­kulhatnak ki. Az álmatlanság, a ke­ringési zavarok, a gyo­morfekély olyan tünetek, amelyek abból erednek, hogy az idegek felmond­ják a szolgálatot a szel­lemi teherbíró képesség állandó túlzott igénybe­vétele miatt. A jólétre törekvő, a technika ütemének alá­rendelt társadalomban úgy tűnik, hogy majd­nem minden ember ál­landóan túl van terhelve, így tehát csupán idő és a veleszületett idegrend­szer teherbíró képessé­gének kérdése, hogy az egyes ember mikor om­lik össze. Nem csupán a hivatás ez, amely az ipari társa­dalomban kimeríti az em­bert. Az innsbrucki egye­tem professzorának, An­ton Fittmair vizsgálatai szerint sokkal élesebben el kell különítenünk a szervek kifáradását a 8 Beteg a háznál A haj ápolásáról Eqy-sgy múló termé­szetű betegség nem okoz otthon túl sok gondot. Hiszen néhány nap, de legkésőbb egy-két hét alatt lezajlik. De ha tar- tósabb a betegség, bizony próbára teszi a beteg és a hozzátartozóinak türel­mét. De, akik a próbát sikeresen kiállják, nrj:a nemcsak egészségüket nyerik vissza, hanem élet- reszólóan szeretetben, tö­rődésben, aggódásban összeforrnak. Ahhoz, hogy ezt a próbát szü­lők, gyermekek és nagy­szülők, barátok és isme­rősök jól kiállják, nem árt néhány apró szakmai ismeret sem. A beteg szobája — ha erre lehetőség van — le­gyen tág, világos, köny- nyen szellőztethető és ta­karítható. A lámpa fénye ne essen közvetlenül a beteg szemébe. Igen jó az ágy végére szerelt er- nyős lámpa, amelynek kapcsolója a beteg keze- ügvében van. A szoba hő­mérséklete télen is leg­alább 18—22 , fok között legyen. Közben ne feled­kezzünk meg a levegő páratartalmáról sem. A kályhára vagy a fűtőtest­re elhelyezett vízzel töl­tött párologtató edény hozzátartozik a betegszo­bához. Ha hosszabb ideig fekszik valamelyik hozzá­tartozónk otthon, az ágy jobb, mint különböző pu­ha modern fekhely. Le­hetőleg helyezzük úgy el a fal mellé, hegy mind­két oldalról megközelít­hessük. A fekvőfelület legalább 60 cm-re legyen a padlótól, mert külön­ben az ápolást végző sze­mélynek nagyon meg kell görnyednie. Ha a beteg az ágyban nehezen mozog, vagy ép­penséggel bénult, a fel­fekvéseket csak úgy ke­rülhetjük el. ha a bo­kák, a csípők, farpofák órás munkanap folyamán és az ember általános elhasználódását egész éle­tünk behatásai következ­tében. A kifáradt szer­vek 16 órai szabad idő és nyugalom ideje alatt teljes mértékben képesek regenerálódni. Az az idő elegendő ahhoz, hogy az izmokból és az agyból távozzanak a fáradási anyagok. Az ember erő­sen igénybe vett belső rugalmasságát időről idő­re hosszabb pihenéssel kell felfrissíteni, ha nem akarjuk, hogy az idegek idő előtt tönkremenjenek. Ebben az értelemben azonban nem tekinthető pihenésnek, ha a szabad idő a test számára nyu­galmat jelent ugyan, az idegek számára azonban nem, mert azokat min­denféle ingerek — gon­dok, hajszák, szórakozá­sok — felkorbácsolják. Hittmair professzor fel­fogása szerint tehát a meghosszabbított hétvége csak akkor lassíthatja meg az ember általános elhasználódási folyamatát, ha a pihenő ember a ci­vilizációs károsodásoktól is igyekszik mentesülni és elkerüli a mindennapi alá habszivacsból készült alátétet helyezünk. A tar­tósan fekvő beteg lepe­dőjét és huzatait legalább hetenként egyszer kívá­natos cserélni. A tartósan fekvő be­tegnek célszerű olyan há­lóinget használni, ame­lyet vagy elől, vagy há­tul végig lehet gombol­ni és így könnyű cserél­ni. A régi, nehéz duny­hák helyett sokkal elő­nyösebb a könnyű, de mégis meleget adó pap­lan. A beteget naponta legalább egyszer, reggel, mosdassuk meg. Legjobb erre a célra a könnyű, műanyag lavór, langyos vízzel és szivaccsal. Az egyes testrészeket külön- külön kitakarjuk, először szappanos szivaccsal, majd tisztavizes szivacs­csal, végül frottírtörülkö- zővel ledörzsöljük. A mosdatás befejezése a fogmosás és szájöblítés. Egészen különleges fel­frissülést jelent a sokáig fekvő betegnek, ha sós- borszessze! átdörzsölik egész testét, majd gondo­san behintöporoz^hk. Egy kis finom masszázs pe­dig ugyancsak frissítőleg hat. A huzamosan fekvő be­teg étrendjét kérdezzük meg az orvostól. Ha nincs külön előírás, akkor le­hetőleg azt adjunk a be­tegnek, amit kíván. Egy­szerre ne adjunk sokat, hanem inkább többször keveset. Az étkezéshez hasznos az otthon készí­tett, vagy üzletben vásá­rolt speciális asztalka. Az otthoni alkalmi be- tegápotónak át kell vál­lalnia a kórházi ápoló­nővér szerepét is. Célsze­rű ezért a betegágy mel­lé füzetet, írószerszámot is készíteni. Ezekre rö­vid és hosszú betegségek­nél egyaránt szükség van. A kezelőorvos helyzetét hallatlanul megkönnyíti, hajsza más eszközökkel való folytatását. Ki hajszolja ugyanis a modern embert? Nem csupán a gép, amely gyorsabb ütemet diktál. Maga az ember is haj­szolja magát, mert egy bizonyos időszakon belül túlságosan sok feladatot akar megvalósítani és túlságosan sokféle célt elérni. Ez különösen a dolgozó anyákra és az olyan házasemberekre vo­natkozik, akik szakmáju­kon kívül még külön­munkát is vállalnak. En­nek következtében a szü­lők ingerlékenyebbek, ez pedig a gyermek korai lelki zavarait idézheti elő. Még a mezőgazdák egészséges munkájában is félreismerhetetlenül meg­mutatkoznak a tartós túl­terheltség veszélyei. Ijesz­tő számadatokat olvasha­tunk az osztrák paraszt- asszonvok krónikus ki­merültségéről, a túlzott kifáradá-ból eredő mun­kahelyi balesetekről és a betegek számának állan­dó emelkedéséről. Az ár — a beteg­ség és a korai halál — [ túlságosan magas. ' ha ebben a füzetben meg­találja a napi háromszori hőmérőzés eredményeit? szükség esetén pedig az egy perc alatt észlelt pul­zusszámot is. Ugyanebbe a füzetbe valók azok a feljegyzések, amelyek a beteg gyógyszerelésé­vel függenek össze. Ne bízzunk csupán az emlé­kezetünkben. Ha gondo­san feljegyezzük, hogy melyik gyógyszerből mennyit és hányszor kell adnunk, sok-sok tépelő- dést, de mégtöbb hibát kerülhetünk el. A gyógyszerek közül a tablettákat, porokat és csepDeket általában az ét­kezés után szokás adni. feltéve, ha az orvos nem rendeli másképpen. Sokan azt hiszik, hogy a hosszan fekvő be­teg a háznál szinte elvi­selhetetlen teher. Pedig ha egy-egy szülőt, fele­séget, vagy gyermeket kérdeznénk meg. aki né­ha éveken keresztül áool- nozzátartozóját, semmifé­le zokszót, vagy éppen­séggel mártír-pózt nem találnának. Mert annak az embernek, aki hozzá­tartozóját valóban szere­ti, annak az ánolás nem mártír-áldozat, hanem le hetőség arra, hogy vi- szontszeretetének tanúje­lét adja. És ez nemcsak a betegnek, hanem az ápolónak is öröm. Dr. Szendéi Adám A nő egyik ékessége a haj. Persze a haj minő­sége különböző. A haj a fejbőrön éven­ként átlag 10—12 centimé­ternyit nő. A hajszálak növése a belső kiválasz­tású (szekréciós) mirigyek működésével áll összefüg­gésben. A mirigyek és hormonok működése mindenkinél másképpen befolyásolja a haj növe­kedését. A fejtetőn hosz- szabbra nőnek a hajszá­lak, mint a homlok- és halántéktájon. Élettarta­muk kb. 5—6 év. A haj hullása normális körül­mények között is termé­szetes. Egészséges, dús hajzatú fejbő"ről átlag 30—40 szál hull ki napon­ként, azonban ugyanazon hajtüszőkben új hájszálak képződnek. Az új hajszá­lak ugyanolyan hosszúak és vastagok, mint az elő­zőek. Mikor beszélünk haj­hullásról? Amennyiben a kihullott hajszálak száma jóval túlhaladja a 30—40-et és helyükbe vékonyabb haj­szálak képződnek, vagy pedig egyáltalán nem nő­nek újak, már kóros haj­hullás veszélye fenyeget. Ha a kihullott hajszál he­gyes, töredezett és 14—15 centiméternél rövidebb, ez azt jelenti, hogy élet­tartama a normális idő előtt véget ért. A hajhullás sok eset­ben betegség (influenza, állandó neuraszténia, vagy operáció, szülés utá­ni időszak) következmé­nye. Ezt tüneti hajhullás­nak nevezzük. Öregségi hajhullásról általában 50 éven túl beszélhetünk, de a korai hajhullás már húsz éves korban kezdő­dik. Hogyan segít a modern kozmetika a nem kóros, tüneti hajhulláson? A veleszületett hajhul­lás gyógyítása kevés ered­ménnyel kecsegtet, azon­ban a tüneti betegség gyógyítása annál remény­keltőbb. A fejbőr — haj — rend­szeres és fokozatos kvar­colása erősebb oszlásra serkenti a hajcsíra sejtje­it, s javítja a vérellátást. Zsíros haj esetében jó ha­tást érhetünk el alkaliás hajszesz naponkénti fej­bőrbe dörzsölésével Korpás, száraz hajat 1 liter vízben oldott 1 ká­véskanálnyi — gyógyszer- tárban kapható — Stero- genololdattal mossuk, s dörzsöljük be alaposan a fejbőrt. Néhány kezelés már jó eredményt mutat. A töredezett, festett, száraz hajat, viszont táp­lálni kell. Hogyan? Ha­vonta egyszer egy tojás sárgájával mossuk meg hajunkat. A masszát 20 percen át hagyjuk a fejbőrön, majd bő vízzel alaposan öblítsük le. öb­lítés után citrom levével kenjük be fejbőrünket. Ugyancsak hatásos a rici­nuspakolás alkalmazása. Mosás előtt 4—5 órával, kb. 1—2 del ricinusolajat (gyógyszertárban vásárol­ható) használjuk fel. Fej­tetőn kezdve, hajunkat csíkonként elválasztva, (mint ahogyan a fodrász a festésnél teszi), pálciká­ra tekert gézzel, — melyet a ricinusolajba mártunk — bedörzsöljük a hajtö­veket Amikor a „részle­ges tunkolás” megtörtént, következik az egész haj felületének ricinusos pa­kolása, majd a dunszt- kötés, azaz vastag ruhá­ba „öltöztetjük” a hajat. Néhány óra múlva alapos samponos mosás, majd legalább ötszörös forróvi­zes öblítés következik, mert a nehezen mosható zsíros massza nem csak hogy nehezen „tűnik el a hajról”, hanem még rá­adásul igen kellemetlen szagú is. Ezenkívül az illatszer­boltok polcain található különféle magyar és kül­földi készítmények (Par- o-Struktor, Par-o-Star, Hajbalzsam) is táplálják a hajhagymákat, s hozzá­segítenek az egészséges hajnövekedéshez. A kettéváló, ún. molyos haj rendbeb^atoUnak orvossága: a gyakori haj­vágás. És végül még egy ta­nács: kóros hajhullás ese­tén azonnal forduljunk bőrgyógyászhoz, G. J. Blúzok — minden alkalomra 1. Bordürös anyagból, hosszú ujjú, egyenes szabású, kíviilhordós blúz. A minta színével egyező színű övvel. A blúz nadrághoz való. 2. Napsárga színű jersey anyagból készült, tűzéssel díszített blúz. 3. Piros, kék kockás, ferdén nyomott anyagból rövid­ujjú, klasszikus ingnyakú blúz. 4. Mintás batisztból készült, teil részen elvágott, le­felé bővülő, hosszú ujjú blúz nadrághoz. 5. Mintás anyagból, húzott ujjú, a derékon négy­centiméteres szélesen gumírozott blúz. 6. Magas nyakú, húzott elejű, kívülkötős blúz, nad­rághoz, egyszínű jerseyből. 7. Mintás jerseyből vagy vászonból, derékig érő kabátka (lehet bélelt is), nadrághoz, szoknyához. 8. Csíkos anyagból, klasszikus ingblúz. 9. Mintás batisztblúz. húzott nyakú és húzott ujjú, bővülő aljú blitz nadrághoz. 10. Kockás anyagból, elől gombos, kétzsebes, gumi­zott aliú és derekú, derékig érő blúz. 11. Bordürös anyagból vngv k'"'df'i>ől. nod-ághoz varrt, elől gombos, magas nyakkal csukódó blúz. 12. Jerseböl vagy műszál batisztból varit, h zoff derekú, húzott ujjú blúz. Rolnival kötött nyakréssze’ és derékrésszel, behúzott'apró gombokkal. Bakó Ilona Mii mond a tudós a túlterhelésről

Next

/
Oldalképek
Tartalom