Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

AZ NDK-BELI ifjú újí­tók lipcsei kiállításán több olyan terméket is bemu­tatnak, amelyet az NDK- ban dolgozó magyar fiata­lok német társaikkal együtt alkottak meg. Ezek közül a legértékesebb a karl- marx-stadti Fritz Heckert Kombinát ifjúmunkásainak és mérnökeinek újítása, amely már találmányszám­ba megy. Ez elkopott ujj- marót újraköszörülő szer­Magyar újítók kezet, amely az import­acélból készített ujjmaró élettartamát kétszeresére növeli. Az újítás egy ha­sonló nemzetközi kiállítá­son aranyérmet kapott. A másik újítás egy csoma­golóberendezés, amelynek segítségével a darukapaci­tás 75 százaléka megtaka­rítható. Egy textilgyárból érkezett a harmadik újí­tás, egy cérnázógép, amely tonnánként 1600 márkával több hasznot hajtott az idén, s ennek köszönhető, hogy a gyárban az év végi prémium a múlt évihez képest jelentősen emelke­dik. A csomagolás szerepe az áruforgalmazásban GAZDASÁGIRÁNYÍTÁ­SUNK jelenlegi rendszeré­ben tartós nyereség csak a termelés állandó növelésé­vel biztosítható. Miután a piaci versenyben az áruk kínálata egyre bővül, a ter­melő vállalatoknak harcol­ni kell a vásárlók megnye­réséért. Ebben pedig dön­tő szerepe van a csomago­lásnak, amelyben kifejező­dik az adott időszak ter­melési és fogyasztási szín­vonala, ipari és kereskedel­mi kulturáltsága. Minden fogyasztási cikk „sorsa” az áruforgalmazás folyamatában dől el. Ha az áru károsodás nélkül ki­bírja az eladás helyére tör­ténő szállítást, felkelti a vásárlóban birtoklásának vágyát és elfogyasztása, il­letve használata közben nem kelt csalódást, akkor versenyképes. Mindennek fontosságát bizonyítja az is, hogy a III. Országos Csomagolási Konferencia vezértémájául választották, s ott dr. Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszterhe­lyettes megnyitó előadásá­nak anyagául szolgált. A csomagolás és reklám hatása mindig közvetett módon jelentkezik. Miután a negyedik ötéves terv idő­szakában a ' belkereskede­lemnek az előirányzatok szerint negyven százalék­kal nagyobb forgalmat kell lebonyolítania. lényeges, hogy a csomagolás fejlesz­tésében találkozzon a fo­gyasztók, az ipar, s a ke­reskedelem igénye. IPARUNK — a kereske­delem által tolmácsolt fo­gyasztói igényeket megért­ve — jelentős anyagi áldo­zatok árán. a közszükség­leti cikkek különböző cso­magolásformáit alakította ki. A papír-, műanyag- és fém-csomagolóanyagok fel­használási arányának nö­vekedése jelzi a jelentős minőségi változást. A fej­lődés azonban nem min­den területen azonos, leg­dinamikusabban az élelmi­szereknél mutatkozik. Ha­zánkban az összes forga­lomba kerülő lisztmennyi­ség 85 százaléka, a só 75 százaléka előre csomagol- tan kerül már a kiskeres­kedelembe. A tej mű­anyagtasakos (eldobó) cso­magolásának bevezetése ál­talánosan közkedveltté vált. A különféle kávéfajták pa- píralfólia csomagolása nemcsak tetszetős, de aro­maőrző is. Déligyümölcs és zöldségféléknél a zsugor­fóliás burkolat higiénikus és egyben védi az árut a beszáradástól. a ______zsugorfOliás c somagolás a konzervipar­ban is teret hódít. A Kecs­keméti Konzervgyár ezzel a csomagolással nyerte el a versenyen a Belkereske­delmi Minisztérium külön- díját. Vegyi cikkeinknél növekszik a dobozos festé­kek térhódítása. A korábbi 30—35 százalékkal szem­ben jelenleg a festékek 80 százalékát hozzuk nyom­tatott fémdobozban forga­lomba. A fémdobozok tö­kéletesebben zárnak, így lényegében megszüntethető az áruraktározás, szállítás közbeni károsodása. Előnyös a fogyasztók szempontjából, hogy a fes­téshez szükséges segéd­anyagokat — mész, bécsi fehér stb. — polietilén zsá­kokban forgalmazzák, ami megóvja az árut a nedves­ségtől, s megszünteti a szó­ródási veszteséget. Megol­dásra vár azonban a ke­nyér és péksütemények megfelelő előre csomagolá­sa, a gyümölcslevek mű­anyagcsomagolása, s a ház­tartási és kozmetikai cik­kek aerosolos nek” bővítése. „kiszerelésé­RÉGEN azt tartották: „a jó bornak nem kell cégér”. Ez a mondás nem egyez­tethető össze a korszerű kereskedelemmel, sőt, el­fogadása gazdasági káro­kat okozhat. A szocialista feltételek mellett — ami­kor forma és tartalom egy­sége alapvető követelmény — kereskedelem és terme­lés szempontjából a cso­magolás jelentősége, s tár­sadalmi értéke fokozódik. Ahhoz, hogy a csomago­lás teljes mértékben meg­feleljen rendeltetésének, biztosítania kell a termék tartós védelmét, gyorsan és kellő részletességgel tájé­koztatnia kell a benne rej­lő árutartalomról: kényel­met, könnyű kezelhetősé­get kell nyújtania a fel- használás során, s mind­ezek által fokoznia kell a termék értékesíthetőségét. Ésszerű csomagolást létre­hozni annyit jelent, mint megközelíteni egy harmo­nikus esztétikai formát, amely a valóságnak meg­felelően tükrözi a termék hasznosságát és értékét. A CSOMAGOLÁS ele­meit tehát tudatosan ter­vezik, „komponálják”, hogy a vevők figyelmét felkelt­se, az árura irányítsa, vá­sárlásra ösztönözzön. Sze­repe különösen fontos az önkiszolgáló eladási rend­szerű értékesítésnél, ahol a csomagolásnak a vásárlók­ra gyakorolt hatása alap­vetően befolyásolja a for­galomalakulást Ily módon tehát legalább olyan jól kell tájékoztatnia, mint egy élő eladónak — de jobban a többi csomago­lásnál — hogy legyőzze versenytársait! Gimes Márta Hz ipartelepítés helyzete A negyedik ötéves terv időszakában a Fővárosi Tanács 35 millió forint tá­mogatást nyújt annak a négy vállalatnak, amely Budapestről Bács-Kiskun megyébe telepíti ki egyes üzemeit. Az egyezség megkötésekor természete­sen feltételeket szabtak a megyei párt- és tanács­szervek is. így jött létre olyan megállapodás, mi­szerint az iparkitelepítési alappal támogatott vállala­tok a kapott összeget ki­egészítve összesen 311,3 millió forintot ruháznak be, s mintegy 530 új mun­kahelyet létesítenek Bács- Kiskunban. Két év eltel­tével az iparkitelepítés ütemét értékelve, általá­ban elégedettek lehetünk. A Kőbányai Könnyű­fémmű 1970—1971-ben te­lepítette alupigment üze­mét Kecskemétre. A kor­szerű új gyáregységben évente 50 millió forint ér­tékű alumínium festéket, felületkezelő anyagot ké­szítenek az országban ösz- szegyűlő alumínium fólia­hulladékból. Az üzem 94 dolgozót foglalkoztat — 20 százalékkal többet, mint amennyit a szerződésben vállalt, — s hozzátehetjük, hogy a Könnyűfémmű be­ruházási előirányzatát is túlteljesítette: korszerű gyáregységet hozott létre megyénk székhelyén. Nem mondható el ugyan­ez a Pamutnyomóipari Vál­lalatról, amely Kiskunha­lasra telepített üzemet. A vállalat már a harmadik ötéves terv idején is ka­pott 10 milliót, majd a je­lenlegi tervidőszakban újabb 17 millió forint tá­mogatást arra, hogy 1974. március végéig összesen 180 millió forint értékű beruházást hajtson végre. A megállapodás úgy szólt, hogy 1975-ig a létszámot 400-ról 750-re növeli, s évente 4500 tonna fonalat és 10 millió méter szöve­tet gyárt. A beruházást a tervezett időpontban ugyan elkezd­ték, a vállalat azonban a közelmúltban jelezte, hogy pénzeszközök hiányában egyenlőre nem tudja foly­tatni az építkezést. A Pa­mutnyomóipari Vállalat vezetői közölték, hogy amennyiben 1973 elején sem tudják biztosítani a beruházás folytatását, a Könnyűipari Minisztéri­umot kérik, hogy más vál­lalatnak adják át a halasi üzemet. Ehhez természete­sen a megyei tanács egyet­értése is szükséges. Ennél sokkal kedvezőbb képet kapunk a Textilhul­ladék és Fonalosztályozó Vállalat (TEMAFORG) kunszentmiklósi telepéről, amelyet 61 millió forintos összberuházással az el­múlt hetekben át is adtak rendeltetésének. Az üzem amelyben 1975 végén már négyszázan dolgoznak majd — a külföldről és belföldről felvásárolt tex­tilhulladékot osztályozza, mossa és csomagolja. Éven­te 80 millió forint értékű árut (géprongy, stb.) szál­lít exportra, illetve a ha­zai üzemek részére. A kecskeméti parketta- gyár eredetileg nem sze­repelt a nagyobb arányú fejlesztési programban. A kaposvári gyáregységnél tervezett korszerűsítést azonban Kecskeméten va­lósítják meg, ahol a ne­gyedik ötéves terv idején a tervezett 31 millióval szemben 127 millió forint értékű beruházást hajta­nak végre. Amellett, hogy a legmodernebb gépsorok­kal szerelik fel az üzemet dolgozóinak létszámát e jelenlegi 497-ről 654-re nö­velik. A kecskeméti par­kettagyár rekonstrukciójál jövőre kezdik el és 1975- ben fejezik be. N. O. Görbe lexikon Mottó: Csak szó szó, szó . • • (Hamlet) Differenciálás: a véletlenszerű egyenlőség visszaél■ lítása tartós egyenlőtlenséggé, amely akkor alakul ki amikor a bért, vagy jutalmat osztjuk. (Vesd össze számomra nincs más, csak te vagy...) Értekezlet: a gondolatcsere sajátos formája, amely nek fontosságát az jelzi, hogy közben, vagy a szünet ben mit fogyaszthatnak a jelenlévők. Vö.: gondolc meg és igyál...) Fejlettség: a jó kádermunkán alapuló eredmény amelynek következménye, hogy a vállalatnál töb! „fej lett”! (Vö.: 2x2 néha 5...) Üzleti tárgyalás: az erőviszonyok felmérését szol gáló gazdasági módszer, amelyben az az üzlet, hog.' a partner csak későn vegye észre, mit is akarunk Vö.: túl sokat ígérsz ...) Egyenlőség: a tartós egyenlőtlenségek véletlenszer: egyezése, amely akkor jön létre, amikor a feladató kát osztjuk. (Vö.: te sem vagy különb a többinél.. .) B. Á. A szövetkezeti lakásépítkezés további útjai A LAKÁSÉPÍTKEZÉSBEN VILÁGSZERTE ÜJ FORMÁK VANNAK KIALAKULÓBAN. ÜJ MÓD­SZEREKKEL GAZDAGODIK AZ ÉPÍTŐIPAR TECH­NOLÓGIÁJA. AZ E TÉREN LEZAJLÓ TECHNIKAI FORRADALOM MEGKÖVETELI, HOGY A MAGÁN­LAKÁS-ÉPÍTÉSBEN IS VÁLTOZÁSOK KÖVETKEZ­ZENEK BE. JELENTŐS ÖSSZEGEKBE KERÜL PÉL­DÁUL A KÖZMŰVESÍTÉS, AMI A LAKÁSSÜRŰ- SÉG NÖVELÉSÉT IGÉNYLI. EMELLETT A LAKOS­SÁGNAK IS MIND NAGYOBB RÉSZT KELL VÁL­LALNIA A LAKÁSÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEKBŐL. NEM UTOLSÓSORBAN PEDIG ARRA IS FEL KELL FI­GYELNÜNK, HOGY A CSALÁD KORSZERŰSÖDŐ ÉLETFORMÁJÁVAL A LAKÁS FUNKCIÓI IS VÁLTOZNAK. A szocialista társadalom nagy erőfeszítéseket tesz a lakosság legnagyobb gondjának, a lakásproblémá­nak megoldására. Hazánk történetében még soha nem volt olyan nagyarányú lakásépítkezés, mint a felsza­badulás óta. A» állam a központi keretekből folyó építkezéseken kívül jelentős hitelekkel támogatja a magánlakás-építést. Ennek tulajdonítható, hogy az otthonteremtésnek igen sok formája alakult ki, mint például a lakásépítő szövetkezetek, társasházépítő kö­zösségek, stb. Megyénkben kezdeményezték — és or­szágos mozgalommá fejlődött — a KISZ-lakásépítés. A Hazafias Népfront a félkészház-akciót indította út­jára. Uj igények A hasznos ötletek, kezdeményezések azonban nem szorítkoznak csupán a társadalmi erők összefogására. A tervezők például már számba veszi az élet válto­zásaival kapcsolatos új igényeket. Nemrég egy egye­temi diplomamunka került a kezembe. Szerzője, Szi- nai János, újabb vonással igyekezett gazdagítani a szocialista lakásépítést, abból az alapelvből kiindul­va, hogy a jövőben az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az új típusú közösségi emberi kapcsolatok megteremtésére. E cél elérését előmozdítaná, ha az új közösségi életforma kialakítását új lakásformával is megkönnyítenénk. Lakó- és közösségi helyiségek Mindennapi életünk meghatározója, alakítója, szer­vezője ma is döntően a család, amelynek azonban ha­gyományos funkciói bizonyos változásokon mennek keresztül. A szocialista társadalom szempontjából pe­dig nem közömbös, hogy a család új funkcióit hogyan gyakorolja. Ezért olyan lakásformára van szükség, amely műhelyévé lehet a közösségi — az egymást jobban segítő — emberré válásnak. A közösségi lakástéma mint társadalmi és építé­szeti téma, egykorú a szocialista társadalom építésé­nek megkezdésével. Erre a szerző sok példát sorol fel. Az általa tervezett lakóház részben a hagyomá­nyos lakásokból, részben közösségi helyiségekből áll. Á lakó- és közösségi helyiségek azonban egymástól függetlenek, külön bejáratuk van, ami hármikor le hetővé teszi, hogy az egyén, illetve a család vissza vonuljon és a maga életét élje. A lakócgységek megfelelnek a már országosan be vált lakástípusoknak. Nagyságuk az egyszobástól 2—3 szobásig bővíthető. Tartalmazzák a hagyomá nyos lakás összes hasznos funkcióit (előszoba, fürdc szoba, gardrób, nappali, dolgozó-, hálószoba, loggi: stb.). A különbség az, hogy a konyha, az étkező - amennyiben a szövetkezet, építőközösség úgy háti roz — átkerülhet a közösségi részbe, s a lakóegyse gekben csak főzőfülke maradna. A közösségi egyse gekben berendezhető gyermek játszószoba, könyvtál szoba, — ahová közösen vásárolt színes tv is beállí ható, — berendezhető társalgó, ahol egy-egy csalá vendégeket fogadhat, stb. Az épület is bővíthető Általában két lakásra esne egy közösségi egysé ami annyit jelent például, hogy 6 lakásra három, ■ így tovább. Hogy milyen funkciókat szánnak ezel nek a helyiségeknek, az a társulóktól, szövetkezőkt függ, hiszen a gyermekszobától a barkácsműhelyig, hobby-szobáig, számtalan megoldás lehetséges az ig nyéknek megfelelően. Sőt, idők múltán — ha fein nek a gyerekek — egyes közösségi helyiségek köz megegyezés alapján lakóegységgé is alakíthatók, s m ga az épület is bővíthető. A tervező ugyanis a fal kon belül a közműhálózatot úgy alakította ki, ho: az átalakítás ne ütközzön nehézségekbe. Társadalmunk fejlődik, életünk változik és gondé ni kell a szabad idő növekedésére is, amely új' ig nyékét szül. Ezeket a változásokat figyelembevél ajánlom az új szövetkezeti lakásformát — írja a sze ző diplomamunkája véssAa, Nagy Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom