Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-16 / 270. szám
1972. november 18., csütörtök 1 oldal Háromezer hektár úi erdő Fásítási tervek és eredmények Megyénkben az erdőterületek aránya az utóbbi években számottevően nőtt. Bár az országos átlagnál még alacsonyabb az összterülethez viszonyított erdőnagyság, — 12,6 százalék —, de a törekvések figyelemre méltóak. A megye termőhelyi adottságai, a termelésben kialakult szerkezet, az új gazdasági irányítás korszerű szemlélete lehetőséget nyújtanak a további erdősítéshez. A megyei vezetés már az előző ötéves tervek során kezdeményezte a telepítéseket, melynek eredményeként 1950 és 1970 között öszszesen mintegy 36 ezer hektár új erdő létesült, kereken 500 millió forint beruházással. Ilyen arányú erdősítés az ország egyetlen megyéjében sem történt az említett idő alatt. A negyedik ötéves terv időszakára — az eddigi eredmények és az új köz- gazdasági ösztönzők együttes hatására — még nagyobb erdősítési feladatok teljesítését tűzte célul a megyei tanács. Ezek szerint 1971-től 1975-ig 9700 hektár vegyes erdőt és 4150 hektár cellulóznyárt telepítenének az erdészetek, állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek. Erre a célra csaknem 400 millió forint áll rendelkezésre az öt esztendő során. 1971-ben a tervhez viszonyítva elmaradt az erdősítés. A tervezett 2770 hektárral szemben valamivel több. mint 2000 hektár új ültetvény született. A telepítés azért maradt el az előirányzotthoz képest, mert kevés fenyő- és nemes- nyárcsemetét neveltek. Egyéb gondok is közrejátszottak. Az értékesítési árak, alacsony volta az 1970. évi nyári asztály szintén ezek közé sorolhatók. A kecskeméti erdőfelügyelőség összesítette az ötéves terv második évének erdősítési és fásítási tervteljesítését. Az erdő- gazdaságok, valamint a többi mezőgazdasági üzemek minden esztendő október 1-től a következő év szeptember 30-ig zárják az eredményeket. Vegyes erdőtelepítést megközelítően 1400 hektárnyit terveztek, ezzel szemben csaknem 1900 hektárt valósítottak meg. Cellulóznyárból viszont valamivel kevesebbet ültettek a tervezettnél. Ennek ellenére csaknem 3 ezer holdon született új erdő a megyében egy esztendő alatt. Az előző évi kiesést is pótolták az üzemek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy volt elegenMit kell tudni a szakmákról? Jelenleg 186 szakmában képezik ki a fiatalokat, de a legutolsó felmérések szerint 43, népgazdaságilag fontos szakmát fenyeget az elnéptelenedés. Egyebek között a szén- és az ércbányászatban, az építőiparban, valamint a ruha- és cipőiparban. Hogy megfelelő lesz-e az utánpótlás ezekben a szakmákban, az elsősorban a pályát választó fiataloktól, érdeklődésük felkeltésétől függ. Eligazításukat a választható szakmák sokféleségében szakavatott tanácsadók mellett új képes kiadványsorozat is segíti. A nemrégiben napvilágot látott füzeteket jól hasznosíthatják az általános iskolák végzős tanulói, az iskolai pályaválasztási felelősök, pedagógusok, valamint más szakemberek is. A Munkaügyi Minisztérium Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézete évről évre sokféle módszerét dolgozza ki a fiatalok pályairányításának. Ezek jól alkalmazkodnak érdeklődési körükhöz, de egyúttal a népgazdaság igényeihez is. Az új sorozat 13, úgynevezett nehezen benépesíthető szakmát ismertet, köztük az öntők, a gépi forgácsolók, a hegesztők, a vájárok, kőművesek, cipészek, állattenyésztők és kertészek munkáját — egyszerűen, tárgyilagosan, őszintén. A szakmánként tízezer példányban megjelent kötetekben a mesterség múltjáról, jelenéről szóló irodalmi jellegű bevezetést a szakma tömör leírása, elsajátításának feltételei és a kormányzat által a tanulóknak nyújtott kedvezmények ismertetése követi; a leporelló színes képei jól támasztják alá a szöveg mondanivalóját. Általános iskolai tanfolyamok A kecskeméti dolgozók iskolájának igazgatósága a művelődésügyi miniszter utasítására körlevelet küldött a vállalatokhoz és üzemekhez, melyben arról tájékoztatta az ottani dolgozókat, hogv jelentkezni lehet általános iskolai tanfolyamokra. Ennek lényege: a nyolc általánossal nem rendelkezők tizenhat hét alatt megszerezhetik az V., VI., illetve a VII. és VIII. osztályról szóló bizonyítványt, A tanítási napok száma hetenként kettő. Ezeken a tanfolyamokon — melyeket elegendő jelentkező esetén — egyes üzemek, vállalatok területén is szervezhetnek, minden 20. életévét betöltött — és munkaviszonyban álló — dolgozó rész vehet. A tanfolyamok 1973. január 15_én kezdődnek, tehát az üzemek, vállalatok részéről gyors intézkedés szükséges. dő facsemete, nagy gonddal szervezték meg a munkát, sikerült növelni a gépparkot Az erdészetekben, állami gazdaságokban és mező- gazdasági szövetkezetekben több mint 30 mérnök, technikus és erdész dolgozik. Javult tehát a szakirányítás is. Az erdőgazdaságokon kívül néhány mezőgazdasági nagyüzem is jelentős telepítést valósított meg. A balotaszállási Kossuth Termelőszövetkezet 171, az Aranyhomok Termelőszövetkezet 44. a kunadacsi Kossuth Termelőszövetkezet 36. a lajosmizsei Kossuth Szakszövetkezet 30 holdon telepített. A Helvéciái és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság több mint 300 hektár új ültetvényt létesített A vegyes erdőkön kívül jelentős a cellulóznyár-te- lepítés is a termelőszövetkezetekben. Külön érdemes említést tenni az egyéb fásításokról, amelyeket az erdőfelügyelőség finanszíroz és az erdőgazdaságok bonyolítanak le. A Szelidi-tó fásítása 12 hektárt tett ki. Kecskemét zöldövezetének erdősítése szintén fontosnak mondható. A megyeszékhelyen az előző években jóformán alig történt fásítás. A kecskeméti szövetkezetek egy év alatt 87 hektáron erdősítettek. A Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet elsőnek valósítja meg új, 76 hektárnyi nemesnyár-tele- pítésén a szennyvíz hasznosítását. A felsoroltakon kívül csaknem ezer hektár régi erdő felújítása is megtörtént. Az ötéves terv időszaka alatt minden esztendőben körülbelül egyforma területen születnek új erdők. Megkezdődtek az előkészületek az őszi telepítésekre. A napokban — amennyiben az időjárás engedi — megyeszerte megindul a munka. A szükséges facsemeték, gépek, munkaerő és az anyagi keret rendelkezésre áll K. S. Bemutatták Halason a Virrasztókat Tegnap délután Kiskunhalason a Fáklya Filmszínházban bemutatták Lakatos Vince Virrasztók című dokumentumfilmjét. A széksorokban az érdeklődők mellett helyet foglaltak azok is, akik segítettek a forgatásnál, s ott volt a film több szereplője is. A vetítést megelőzően Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára méltatta az alkotást, amely művészi eszközökkel mutatja be a Halas környéki tanyavilág múltját és mai életét, az eredményeket és gondokat, s az ott lakók örökös, meg-megújuló harcát a homokkal. Ezután Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át Lakatos Vince filmrendezőnek a megyei tanács végrehajtó bizottsága művészeti díját, amelyet a bemutatott filmjéért ítéltek oda. Lakatos Vince meghatott szavakkal mondott köszönetét az elismerésért. A Vegyiparunk termelékenysége a KSST-telmérés tükrében A KGST termelékenységi munkacsoportja nagyszabású felmérést végzett több szocialista országban a termelékenység alakulásáról. Ebbe a munkába bekapcsolódott a Magyar Tudományos Akadémia ipargazdasági kutató csoportja, és a közös tapasztalatok, módszerek fel- használásával a Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztálya átfogó képet vázolt egyetlen iparág, a dinamikusan fejlődő vegyipar termelékenységének helyzetéről, az elmúlt években bekövetkezett fejlődésről és e folyamat tendenciájáról. Huszonhárom nagyvállalattól gyűjtötték össze az adatokat, amelyekből megállapíthatták, hogy 1960 és 1971 között évente átlagban 7,25 százalékkal nőtt a vegyipar termelékenysége. A növekedés elsősorban a nagy kapacitású üzemek belépésének, a termelékenyebb technológiák alkalmazásának köszönhető. Egyes gyárakban az országos átlag-növekedés többszörösét is elérték, a Péti Nitrogénművekben a termelékenység csaknem megháromszorozódott. Különösen a gyógyszeripari, valamint a szerves és szervetlen vegyipari termékek termelékenységének növekedése figyelemreméltó, ezeken belül is kiemelkedik a nitrogén- műtrágyáé: egy tonnájának előállításához 1968- ban még 2,66 órára, 1971- ben pedig csupán 1,5 órára volt szükség. A magyar szakemberek véleménye szerint a növekedéshez elsősorban az új termékek jellege és műszaki színvonala járult hozzá, ezt követi a vállalat méreteinek változása és az egyre szakképzettebb munkásgárda. A csehszlovákiai felmérés azonban első helyre a sorozatgyártást, a lengyel tapasztalat pedig a spe- cializáciőt teszi. A KGST-beli és a hazai felmérések lehetőséget adtak arra, hogy prognózist készítsenek a vegyipari ü- zemek termelékenységének 1980-ig várható alakulásáról. Ezek szerint a vegyipar teljes termelése Magyarországon évente 9,4 százalékkal, Csehszlovákiában 7,7, Lengyelországban 9,6 százalékkal emelkedik. (MTI) Épül a szovjet kultúra és tudomány palotája A lengyel, bolgár kultúra és tudomány bemutatására alkalmas épület van már a magyar fővárosban. A szovjet kultúra és tudomány palotája most készül. Az emberek szeretnék még széles körűbben és alaposabban megismerni a kommunizmust építő ország tudományos és kulturális eredményeit, szeretnének a szovjet emberekkel még közvetlenebb kapcsolatokat teremteni. Ennek az igénynek a kielégítésére született meg a terv: alkalmas helyen létrehozni a szovjet kultúr- kombinátot. A Művelődés- ügyi Beruházási Vállalat, a LAKÖTERV, a Középületépítő Vállalat összefogásával — mintegy 90 millió forintos költséggel — épül a palota. Illetve átépül ... Budapesten, a Kossuth Lajos utcában, a valamikori Filharmónia helyén, egy műemlékjelle- gű házban. Milyen lesz? Mikor készül el? Erre kértem választ a tervezőktől és kivitelezőktől. A Kossuth Lajos utcai barokk palota érdekessége, hogy udvarán az egykori pesti várfal húzódik, ez képezi az épület egyik belső falát. A rondellának ezt a részét természetesen, épségben hagyják. A gyönyörű díszítésű bejárat is megmarad eredeti formájában. Egyébként az egész palotát átépítik. Az utcai frontot árkádosítják, az eddig kihasználatlan udvarokat beépítik, a fűtés, a Kamaraseneest Kecskeméten Kedden este az Országos Filharmónia bérleti kamarazene-hangversenyén Ungár Imre zongoraművész betegsége miatt Szirmai Márta, az Állami Operaház magánénekese lépett fel. Műsorában az európai muzsika régebbi korszakait Händel népszerű Largo-ja (a Xerxes című operából) és két Mendelssohn-orató- rium egy-egy áriája képviselte. Az eredeti nyelven előadott énekszámok az elsősorban operaénekesként ismert és számontartott művésznőt mint hivatott pódiuménekest ismertették meg a közönséggel. A ritkaságnak számító Men- delssohn-áriáknak — melyek dalszerűségűkkel és a klasszikus hagyományok folytatásával tűnnek ki — külön örültünk, hisz a népszerű mester művészetét számunkra új oldalról mutatták be. A műsor második felében három gyönyörű Kodály-darabot hallottunk a Magyar Népzene című sorozatból. A kísérő „beugrása” miatt megoldatlanul maradt „A rossz feleség” című ballada. Szépen sikerült viszont a „Szőlőhegyen keresztül” és „Magos kősziklának” kezdetű dal. A program többi műsorszáma szép sikert hozott két fiatal művésznek: Onczay Csabának (gordonka) és Varga Csillának (zongora). A műsort kezdő Beetho- ven-szonáta még bizonyos fokú elfogódottsággal szólalt meg. De már itt is sok örömünk tellett a jól együtt muzsikáló, a karaktereket világosan elkülönítő, tehetséges fiatal muzsikusok játékában. A meglepetést, az igazi élményt a Kodály-szonáta szemlélődő, meleg hangú lírájának őszintén átélt előadása és a második tétel néptánckarakterének markáns megvalósítása jelentette. A közönség hálás tapsait Kodály Szonatinájának előadásával köszönték meg az előadók. A hangversenyt megelőzően Varga Csilla és Onczay Csaba részt vettek a kecskeméti ének-zenei gimnázium ifjú zenebarátainak összejövetelén, ahol eddigi pályafutásukról, munkájukról beszéltek a diákoknak. Nagyon jók az ilyen találkozók, mert emberileg is közelebb hozzák a pódium művészeit a hallgatósághoz. A találkozót muzsikálás, Debussy nagyszerű cselló-zongora Szonátája tette teljessé. Ittzés Mihály világítás hálózatát kicserélik. Az első emeleten az igazgatási helyiségeket, tárgyalókat és a kamaratermet helyezik el. A kamarateremben filmeket vetítenek, előadásokat tartanak. Egyedülálló, többnyelvű tolmácsberendezés segíti megérteni a szónokok szavait, nem vezetékes, hanem URH-készülékeken keresztül. Az érdeklődő zsebébe tesz egy parányi kis vevőt és az épület bármely pontján hallhatja az előadót. A II. emeleten a könyvparadicsom a legkényesebb igényeket is kielégíti. Külön könyvtárban találják az érdeklődők a tudományos és technikai műveket, külön könyvtárban kap helyet a szépirodalom. A III. emelet a hivataloké. Itt lehet majd megtudni, mikor, milyen művész- együttes vendégszereplésére számíthatunk, megismerhetjük a palota programját. A magyar építészek sok technikai újdonsága teszi kellemessé az épületben tartózkodást. Emeletenként klimatizáló berendezések szolgálják télen a fűtést, nyáron a hűtést. Minden bizonnyal kedvenc hely lesz majd a földszinten levő teabár. A galériás kikénzésű, eredeti orosz berendezésű teabárban a romantikus szarno, várokból lehet megízlelni a kitűnő „csaját”. Utoljára hagytam, de nem utolsónak említem, a földszinti kiállítási termet, ahol a szovjet ipar és kereskedelem termékeinek bemutatóit rendezik meg. \ Semmelweis utca sarkán képzőművészeti bolt várja a vásárlókat, természetesen szovjet termékekkel. Befejezés: előreláthatóan 1973 végén, vagy 1974 elején.- - ‘ Sz. D,
