Petőfi Népe, 1972. november (27. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

6. oldal 1972. november 14., kedd A dunavecsei gyakorlatból A tanácsi munka pártirányítása Az MSZMP Dunavecsei Nagyközségi Végrehajtó Bizottsága nemrégiben a tanácsi munka pártirá­nyításával kapcsolatos ha­tározat végrehajtásának elemzését, vizsgálatát tűz­te napirendre. A Központi Bizottság határozata egyértelműen kimondja: a pártirányítás a társadalom egészére — ezen belül az államszerve­zetre, így a tanácsokra is — kiterjedő elvi, politikai irányítás. Ebből egyene­sén következik, hogy a pártirányítás a tanácsok­nál az ott dolgozó kommu­nisták és a hivatali párt- szervezet útján megy végbe. Milyen módszerek alkal­mazásával sikerült e kö­vetelményeknek megfelel­ni? Mi a teendő a továb­biakban a határozat még teljesebb érvényrejuttatá- sáért? — ezekre a kérdé­sekre kerestek választ a párt-végrehajtóbizottság tagjai. Az egybegyűjtött tapasz­talatok közül ezúttal csak néhányra, mindenekelőtt a párt- és a tanácsi szer­vek között kívánatos össz­hang és munkamegosztás módszereire, valamint az ellenőrzés egyes területei­re térünk ki. A tanácsi munka párt­irányításának egyik bevált formája a vezetői megbe­szélések rendszere. A he­tenként, vagy kétheten­ként sorra kerülő, szűkebb körű tanácskozás részt­vevői: a pártbizottság tit­kára, a tanácselnök és a szakigazgatási szerv veze­tője. Amikor a tanács- apparátus belső munkáját érintő kérdések kerülnek napirendre, részt vesz a hivatali pártszervezet tit­kára is. A rendszeres és gyors tájékoztatás, vélemény- csere az időszerű napi vagy heti ügyekről és kö­zös álláspont kialakítása a testületek elé kerülő ja­vaslatokban — mindez rendszeres program a ve­zetői megbeszéléseken. S milyen lehetőségeket nyúj­tanak még? Czérna Miklós községi párttitkár szerint a veze­tői megbeszélés legfonto­sabb funkciója talán ép­pen az, hogy lehetőséget kínál a döntések sokoldalú előkészítésére, az alterna­tív javaslatok kidolgozá­sára, illetve minősítésére. És tegyük hozzá: ahol nem élnek kellően e lehető­séggel, könnyen előfordul­hat, hogy a testületi dön­tés késik. A párt- és tanácsi ve­zetők előzetes konzultáció­ja különösen fontos olyan kérdéseknél, amelyek sok­oldalú mérlegelést igényel­nek. A párt-végrehajtó­bizottság előterjesztése példaként a közműfejlesz­tési adó mértékének meg­állapítását említi. A he­lyes döntést ugyanis ala­pos előkészítés és véle­ménycsere vezette be. A pártirányítás érvé­nyesülését szolgálják a negyedévenkénti, a párt- bizottság által kezdemé­nyezett szélesebb körű ve­zetői munkaértekezletek is. Ezeken a párt- és ta­nácsi vezetőkön kívül részt vesznek a területen mű­ködő társadalmi, tömeg­szervezeti és gazdasági szervek vezető képviselői. Itt elsősorban olyan kér­déseket vitatnak meg, amelyek alapvetően érin­tik a faluközösség minden rétegét. A Dunavecsén ki­alakított gyakorlat sze­rint ilyen például a nő- és ifjúságpolitika, a honvé­delmi munka segítése, s ugyanígy a művelődés-, vagy éppen a település- fejlesztés ügye is. A cél pedig a hosszabb időszak­ra vonatkozó elgondolások megvitatása, javaslatkérés és az indítványok előzetes elbírálása. A háromhavonkénti ösz- szejöveteleken a választott testületek programjának, ülésterveinek egyeztetésé­re, illetve a szükséges, módosító javaslatok össze­hangolására is alkalmasak. Ily módon egyre ritkább ban fordulnak elő párhu­zamosságok. Rendszeresen tájékozó­dik a községi párt-végre­hajtóbizottság a tanács­ban dolgozó kommunisták munkájáról, megbízatásuk teljesítéséről. Ennek egyik hatékony módja a taná­csi vezetők által készített beszámolók, tájékoztatók napirendre tűzése, értéke­lése. A szóban forgó előter­jesztésben olvasható: a ta­nácstagok aktivitásáról, az általuk tett javaslatok hasznosításáról Majer Im­re tanácselnök ad számot. Horváth Ernő, a szakigaz­gatási szerv vezetője két alkalommal is beszámolt. Egyszer a lakásrendelet végrehajtásáról és a la­kásépítési program helyi Autós csárda épül Két év óta nagyközség Lakitelek, s az időközben megvalósult beruházások, a megnyitott új létesítmé­nyek, a pihenő- és fürdő­hely folyamatos fejlesztése bizonyítja, hogy igyekszik m?ltó lenni ehhez a rang­hoz. A kulturált vendéglátá­si körülmények, szórakozá­si lehetőségek megteremté sét célozza a helyi ÁFÉSZ új kezdeményezése. A ko­rábban használatba adott benzinkúttal szemben ugyanis most autós csárdát építenek. A beton alapzatra kerülő vonzó külsejű, ÉRDÉRT típusú faház alapterülete 237 négyzetméter. Mellette mintegy két tucatnyi gép­kocsit befogadó parkolóhe­lyet képeznek ki. Nem utolsó sorban tehát az át­utazók minden igényt ki­elégítő ellátása, étellel-ital- lal való kiszolgálása a cél. A végső átadásra előre­láthatólag a jövő hónap közepén kerül sor. H. J. megvalósításának lehető­ségeiről, egyszer pedig a a hivatali pártalapszerve- zet taggyűlésén ismertette a tanácsi apparátus mun­kaszervezésére, munkafe­gyelmére vonatkozó érté­kelő megállapításokat. A községi pártbizottság munkájában jelentős a szerepe a kommunista ta­nácstagok észrevételeinek, a tanácsi munka javítását célzó javaslatoknak. Ezért a nagyközség valamennyi pártszervezetének taggyű­lésein elhangzó, a tanácsot érintő kritikai megjegyzé­seket összegyűjtik és in­tézkedés céljából a hivata­li pártszervezetnek, vagy a tanács vezetőinek továb­bítják. A község egészére kiható jelentős ügyekben pedig a párt-végrehajtó­bizottság tesz kezdemé­nyező lépéseket. Tevékenyen segíti a ta­nácsi munka pártirányí­tásáról szóló határozatok teljesítését, s annak ellen­őrzését a 16 tagú hivatali pártszervezet. Taggyűlé­sein, vezetőségi ülésein rendszeresen értékelik a szakáganként alkalmazott munkamódszerek haté­konyságát. Szervezik és ellenőrzik az apparátus tagjainak politikai és szakmai képzését, figye­lemmel kísérik élet- és munkakörülményeiket. Ahogyan azt a párt-vég­rehajtóbizottság előterjesz­tése rögzíti: továbbra is szüntelen feladat a taná­csi munka pártirányításá­ban alkalmazott módsze­rek fejlesztése, tökéletesí­tése. Nem kevésbé fontos azonban a bevált módsze­rek terjesztése. Jól szol­gálta ezt a közelmúltban Dunavecsén megtartott községi párttitkári és ta­nácselnöki tapasztalatcse­re-értekezlet is, ahol ép­pen a pártmunka fentebb vázolt gyakorlata szerepelt napirenden. Szabó Attila Parafilatélia Meghívót tartok a ke. zemben, rajta ez áll: „A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségének Parajilatéliai Szakosztálya november 24-től december 3-ig rendezi meg az l. Or. szágos Parajilatéliai Ki­állítást. A színhely a MABÉOSZ székházának Budapest, VI., Vörösmarty u. 65. sz. alatti kiállítási terme.” Szinte látom, amint a kedves olvasó újra végig­fut szemével a híren. Ezt azért tudom ennyire bizto­san, mert én is ugyanígy tettem. Aztán megpróbál­tam higgadtan gondolkoz­ni. Milyen hasonló szava­kat ismerek? Paraffin, pa­radigma, paralízis... így nem jutok semmire, más­hol kell próbálkoznom. Pelütöm az idegen szavak szótárát, s olvasom: para — összetetti szavakban annyi mint „mellékes”. Remek! Mivel a filatéliá- ról már régóta tudom, hogy egyszerűen és ma­gyarul bélyeggyüjtést je­lent, nem nehéz kitalálni, a parafilatélia nem más, mint mellékes bélyeggyűj­tés... Sajnos, ennek vég­képp nincs értelme ... Nem akarok senkit sem untatni utánajárásom tör­ténetével — sikerrel ér­deklődtem az illetékes szakembereknél, s közölhe­tem önökkel: e csodabogár igen nemes szenvedélyt takar. Hobbyt a javából — postai ajánlási ragcímkék, azonos témájú képeslapok, alkalmi bélyegzések és ehhez hasonló, a postai te­vékenységgel kapcsolatos sorozatok gyűjtését. A parafilatélia tehát so­rozatgyűjtés. Remélem, e pillanatnyi ötletnél sike­rültebb „szóátültetések” akadnak majd. Mint aho­gyan azt is remélem, erre az érdekesnek Ígérkező ki­állításra többen fognak majd elmenni, mint ahá­nyon tudják, mint jelent a „parafilatélia”. K. Gy. a kecskemétiek íriák Nem bosszankodni, horgászni akarunkl Sok horgásztársam nevé­ben írom e sorokat, s re­ménykedem, az illetékesek haladéktalanul kivizsgál­ják, illetve felszámolják a tarthatatlan állapotot. Arról van szó, hogy a Tisza egyik holtága, az Alpár határában húzódó vízterület a Kecskemét és környéki horgászok szíve­sen látogatott helye. Sok itt a hal, nem szenzáció tehát a gazdag zsákmány. Illetve mégis, hiszen mind­ez egyelőre a múlté. Mert manapság sajnos csak bosszankodhatunk, mivel horgainkat messzire elke­rülik a kopoltyús állatok, amelyeket tovaűznek a nagy sebességgel sikló mo­torcsónakok. Tulajdonosa­ik szemmelláthatóan élve­zik e „furikázást”, a ka­nyaroknál olykor fél mé­ternyi magasra csapó hul­lámokat. Tudomásom szerint a Ti­sza holtágán történő mo­torcsónakázás engedélyhez kqtött, s ez utóbbi okmány birtokában pedig már kö­telező betartani a vízi köz­lekedés szabályait, vala­mint a sporthorgász terü­letre előírt sebességkorlá­tozást is. Aki e rendelke­zést megszegi — például a TX 0595 forgalmi jelzésű motorcsónak gazdája — felelősségrevonást érde­mel! Hegedűs József Liliom u. Kálváriajárás vízért Belterületi házunktól alig 15 méterre húzódik a vízvezeték. Szomszédok lé­vén, arra a merész elhatá­rozásra jutottunk, hogy egyszerre közművesítjük lakásunkat, s a költsége­ket közösen fedezzük. Törvénytisztelő emberek vagyunk, így első tenniva­lónk volt a hatósági enge­dély megszerzése. Kér­vénnyel fordultunk a vá­rosi tanácshoz, ahonnan rövidesen megkaptuk a tervünket jóváhagyó érte­sítést. Annak birtokában az Észak-Bács megyei Víz­mű Vállalathoz kopogtat­tunk, ahol irodából irodá­ba küldtek, végül megta­láltuk az illetékest, aki kö­zölte: a vízbekötési mun­kával kapcsolatosan nem ő, hanem a városi tanács tervosztály vezető je jogo­sult dönteni. Irány a vá­rosháza. Ott ismét csak szobából szobába kellett mennünk, míg az egyik ügyintéző azt mondta, hogy a főnök házon kívül van. Négy napon át kerestük hiába a „főnököt”. Ötödik alkalommal aztán előke­rült, de csak akkor volt hajlandó velünk szóba áll­ni, ha okmánybélyeggel el­látott telekkönyvi szemlét teszünk elé. Először 2500 forint értékű okmánybé­lyeget akartak velünk megvetetni, s mivel rekla­máltunk a magas összeg miatt, azt 25 forintra mér­sékelték. Ezután beszerez­tük az okmánybélyeget, s a telekkönyvi papírral is­mét felkerestük az osztály- vezetőt, aki kijelentette, hogy a házunk közművesí­tését illetően a vízmű vál­lalat válasza a mérvadó, ott rendezzük tehát dolga­inkat. Íme kálváriánk történe­te. És még mindig nincs vége a több mint 2 hónap­ja tartó lótás-ifutásnak. Bereute János és Lamez László Dárdai telep IV. atca Világosságot kérünk! A város főterétől körül­belül 5 percnyi gyaloglás­ra van a Kádár és a La­dányi utca, amely úgy tű­nik mostoha területe a DÉMÁSZ-nak, hiszen he­tek óta nem gondoskodik az itteni közvilágítás zava­rainak megszüntetéséről. Ez ügyben a városi tanács­hoz is fordultunk már szeptember végén, de in­tézkedés máig sem történt. A sötét miatt pedig rop­pant kínos közlekednünk. És veszélyes is, mert erre­felé a korábban lebontott épületek helyén szinte er- dőnyi sűrű gaz éktelenke­dik. Ott húzódnak meg a kóbor kutyák, meg azok az illuminált állapotú embe­rek, akik nem egyszer mo- lésztálják a járókelőket. Ezúton kérjük az illeté­keseket, hogy sürgősen hozzák rendbe a közvilá­gítást, illetve tisztítsák meg a gaztól a környéket! A Kádár és Ladányi utca lakói nevében: Sz. F. A városi iskolákban — ahol azt már megszervez­ték — a gépkocsik kihord­ják a tasakos tejet, kaka­ót. Ezek az autók azonban nem jutnak el a kisközsé­gekbe, pedig ott talán még jobban elkelne a tízórai, hiszen a gyerekek egy ré­sze messziről üres gyomor­ral érkezik iskolába. így van Bócsán is, ahol a nagykiterjedésű tanyavi­lágban reggel korán indul­nak el otthonról a diákok, s nem mindig jut idő reg­gelire. A pedagógusok azonban találtak egyedi megoldást: a központi is­kola igazgatója a tanév elején megállapodott a soltvadkerti ÁFÉSZ-szel, hogy az iskolától mintegy 50 méterre levő vendég­lőben főzzenek kávét és kakaót a tanulóknak. Ily- módon az idén szeptember óta az első és a második óra közötti szünetben nyolcvan gyerek kap me­leg tízórait. Az újsütetű tejcsárda ugyan közel van, de a forgalmas országút túlsó oldalán. A balesetek meg­előzésére ezért a kiskőrösi járási rendőrkapitányság patronálásával úttörő ren­dőrőrsöt szerveztek az is­kola felső tagozatos tanu; mm m Mm Ü7T IKék j ■ ** ■ . - -* . " •. * ' Kothencz József alkalmanként most is segít a kis forgalomirányítóknak, pünkön éppen Kiss Anikó és Benkóczki Mária munkáját figyeli. Ké­(Tóth Sándor felvétele) EZT Bócsai kezdeményezések lóiból. A húsz fiút és le­ányt, akik felváltva telje­sítenek szolgálatot az át­kelőhelynél Kothencz Jó­zsef törzsőrmester körzeti megbízott tanította meg teendőikre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom