Petőfi Népe, 1972. október (27. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
I. oldal 1972. október 12., csütörtök Sajátos pártmunka Egy tanácsi alapszervezet életéből A munka több, egy12 ezer gyerek egészségéért Beszélgetés az iskola fogászatról mástól eltérő frontján tevékenykedő negyvenöt kommunistát tömörít Kiskunhalason a városi tanács MSZMP alapszervezete. Soraikban a tanácsnál dolgozó párttagok mellett megtalálhatók a városi könyvtár, a szociális otthon, valamint a művelődési ház dolgozói is. Schwob Jánossal, az álapszervezet titkárával, e Sajátságos, eltérő ágazatokban tevékenykedő párttagokat összefogó és mozgósító pártmunka problémáiról és eredményeiről beszélgettünk a napokban. — Alapszervezetünk éves munkaterve természetszerűen főként a tagság Zömét adó tanácsi dolgozók érdeklődési és munkaköréhez kapcsolódik — mondotta. — Így mindjárt az első fő pont: a tömegpolitikai munka az állam- igazgatásban. Szerepel ebben az új tanácstörvényből adódó feladatok részletes, alapos megvitatása is. Az alapszervezeti vezetők rendszeresen részt vesznek a városi tanács vezetőségi megbeszélésein; igen jó a kapcsolat az állam- igazgatási és a pártvezetés között, s kölcsönösen hasznosítják egymás meglátásait, észrevételeit. A pártalapszervezet behatóan értékeli az 'ügyfelek kéréseinek, panaszainak az intézését. Két- havonként kerül sor az osztályok vezetőinek beszámoltatására, a hibák és az eredmények önkritikus, őszinte feltárására. — Munkánk egyik legfontosabb ága az egyént a középpontba állító, bürokráciamentes ügyintézés megvalósítása. Egyebek közt arra törekszünk, hogy az ügydaraboknál előírt 30 napos átfutási időhöz ne feltétlenül, ragaszkodjunk s ha lehet, az ügyekben rugalmasan és minél gyorsabban döntsünk. A múlt évben például 6050 határozat született az apparátus különböző osztályain. Ezek közül mindössze 102-t fellebbeztek meg, az eredeti döntés megváltoztatására pedig csupán 34 esetben került sor. Ez amellett szól, hogy az ügyintézés általában jó úton halad. Milyen témák kaptak helyet a pártoktatásban? — Igyekszünk itt is főként a munkakörhöz kapcsolódó kérdéseket napirendre tűzni, változatosabbá tenni az ismeretek terjesztését. Tavaly a társadalmi és az állami élet, valamint a szocializmus építésének kérdéseit tárgyaltuk. A napokban kezdődött új oktatási évad tanfolyamainak témái: világnézeti és etikai, illetve gazdaságpolitikai kérdések. A jelentkezők száma ösz- szesen 34. örvendetes, hogy sokan — még a párton kívüliek közül is — folyamatos érdeklődést tanúsítanak, s évről évre szinte már törzsvendégként vesznek részt a tanfolyamokon. A fiatalok igen népszerű továbbképzési formája a KISZ-fórum. Az érdeklődés ébrentartását érdekes, sokrétű témakör szolgálja. Betetőzi a szervezett politikai képzést a marxista—leninista középiskola és az esti egyetem, amely uevancsak sokakat vonz évente. — Hogyan halad a párt- építést — Nagy súlyt helyezünk az élcsapat erősítésére, felfrissítésére. Alapszervezetünk a legutóbbi két évben 4—4 új taggal gyarapodott. Az 1970-ben létrehozott saját tanácsi KISJZ- szervezet, amely jelenleg 18 fiatalt számlál, biztos bázisa a párttagság utánpótlásának. A már említett nyolc új tagnak több mint a fele a KISZ javaslata, ajánlása alapján kapta meg tagkönyvét. KISZ-istáink egyébként a tanácsi vezetés munkájából is hatékony részt vállalnak, a titkár rendszeresen, javaslat- tételig joggal vesz részt a vezetőségi megbeszéléseken. Gyümölcsöző volt, szép eredményeket hozott a fiatalok tavasszal indított akciója: „Könyvet a tanyai iskoláknak!” A város KISZ-szervezeteihez intézett felhívás nyomán jelentős mennyiségű szépirodalmi és politikai kiadvány gyűlt össze. — Hogyan veszik ki részüket az alapszervezet tagjai a pártmunkából? — Rendszeres megbízatásokat kapnak. Igyekszünk részükre testreszabott, lehetőleg munkakörükhöz kapcsolódó feladatokat juttatni, de ott tevékenykednek kommunistáink a szakszervezetben, a polgári védelemben, a nőmozgalomban, a Hazafias Népfrontban is. — Milyen a pártcsoportok szerepe? — A munkaköri összetétel figyelembevételével, alapszervezetünkben nyolc pártcsoport tevékenykedik. Munkájuk korábban alig- alig volt mérhető. A törekvés mindinkább arra irányul, hogy a csoportok felelősséggel dolgozzanak, megbízatásuk ne váljék formálissá. Ebben a munkában is jelentős helyet kap az ügyfelekkel való minél közvetlenebb, emberibb kapcsolat, a gyorsabb ügyintézés, áz elvtársias hangvétel. Számos pozitív vonás jellemzi a tanácsi alapszervezet „portréját”; az MSZMP városi bizottsága is elégedett munkájukkal, de a párttitkár tisztán látja a még megoldásra váró sok-sok feladatot is. — Zömük a tanácsi munkából fakad. Elég csak arra gondolni, hogy nem mindenki kellően tájékozott még az új tanácstörvényről, s így a feladatok sem mindig világosak előttük. Szabad pártnanokon, egész napos továbbképzésen is tudatosítottuk már ezt a. témát, de ennek ellenére folyamatos további ismertetésre is szükség van. Nem kis gond, hogy a tanácsi alapszervezet tagjai sorában — mint a bevezetőben említettük «- több intézmény kommunistái is ott vannak. Az ő sajátos problémáik megoldása sem szenvedhet csorbát. Szó van arról, hogy egyikmásik pártcsoport a későbbiekben talán önálló alapszervezet rangjára is emelkedhet. A párttitkárnak nem utolsósorban otthon kell lennie az eltérő hatáskörű osztályok munkáiéban, belelátni a munka- üevi tennivalókba csakúgy, mint például a műszaki osztály feladataiba. Különleges és nem érmen könnvű pártmunka tehát ez. De ha sokrétű, ha olvkor bonyolult is, nem nélkülözheti az együttműködést, a mind hozzáértőbb törődést. Megoldásán Schwob Jánossal együtt csaknem félszáz kommunista fáradozik. J. T. Jöttek a csendes hétköznapok, hónapok, évek, jöttek az új igazgatók és távoztak csalódottan. A művelődési ház azóta sem vált a falu kulturális életének kisugárzó központjává. Ismét bebizonyosodott, hogy az épület nem minden. Meg kell tölteni tartalommal, élettel. Nehéz feladat, de vállalni kell. Különösen fáradságos olyan helyen, ahol — mint Bugacon is — a drága épület sínyli a másfél évtizeddel korábbi hibás szemléletet. Bajok vannak az épület állagával és a rendelkezésre álló hely elosztásával. Hiányoznak a kisebb, baráti összejövetelekre, foglalkozásokra alkalmas szobák. Tusák József jelenleg az intézmény igazgatója, öt kértük, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit őszi terveikről. Az irodalmi színpad tevékenységéről beszélt a leghosszabban. Hetenként egyszer találkoznak a próbákon. Többnyire fiatal szakmunkások, diákok csiszolják tehetségüket, gazdagítják műveltségüket az együttesben. Nincsenek sokan, örülnének újabb jelentkezőknek. Most éppen Szabó Jutkától várnak sokat. Befejezvén főiskolai tanulmányait, hazajött falujába és itt tanítja a gyerekeket a magyar és orosz tárgyakra. ígérte, hogy részt vesz az irodalmi színpad munkájában. Dicséretes szándék. Kell is a friss erő, mert már a „Szóljatok szép szavak — Petőfiről” járási bemutatójára készülnek. A kézimunkaszakkörre Laczi Lídia járási népműMinden évben jelentős összeget költ munkavédelemre a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat. Idén 1 millió 300 ezer forint értékű védőfelszerelést, munkaruhát és köpenyt kapnak a dolgozók, akiknek védőitallal történő el-. Kecskeméten és a kecskeméti járásban 12 ezer gyerek fogát elenőrzi, gondozza, gyógyítja, tömi vagy húzza a négy kecskeméti, a tizenhárom járási iskolavelési felügyelő már előre felhívta figyelmemet. Kürtösi Istvánné példásan foglalkozik a tagokkal. Jó néhány kiállításon bizonyították a bugaci lányok, asszonyok képviseletében jó ízlésüket, ügyességüket. Olykor a Katona József Színház társulata is ellátogat a szűkre szabott színpadra, vállalva az öltözők hiányából adódó kellemetlenségeket. A Dinasztiára pontosan 198-an váltottak jegyet, ami nem mondható rossznak, de jónak sem. Mintegy hatezer ember él a községben és egy nagyobb lakzira két-három- százan is összejönnek. Időnként más műélvezetben is részesülhetnek az arra érdemes jegytulajdonosok. A Holdsugár cirkuszt még ma is emlegetik. No nem dicsérően. A művelődési ház igazgatója kicsit kárörvendve közli, hogy jóval nagyobb volt az érdeklődés, mint hivatásos művészek előadásai iránt. Igaz, utána szítták a fogukat, de — ezt már nem mondja, csak az arcáról olvasom — úgy kell nekik. Érdeklődtem a TIT-elö- adásokról is. Az iskolákban ismét megszervezik a szülők akadémiáját és a külterületen is több sorozatot hirdetnek. Jó híreket hallok a községi könyvtárról, kevésbé szívderítőket a felnőttoktatásról. A művelődési ház nyilvántartásaiban klub is szerepel. Hogy miként működik, nem sikerült kideríteni. Ellentétes véleményeket hallottunk. Abban mindenki megegyezett: felszerelése, berendezése nem kimondottan korszerű. látásáról is rendszeresen gondoskodnak. A munka- védelmi ráfordítás eredményessége főleg a kerekegyház! és a kiskunmajsai gyáregységben tapasztalható, ahol a minimálisra csökkent a munkahelyi megbetegedések, illetve a balesetek száma. fogorvos és a két vizsgázott fogász. Ök azok, akik felelősségteljesen, lelkiismeretes munkával már az általános iskola nyolc osztályában megalapozzák a rendszeres fogápolást, s akiknek munkájáért talán csak felnőtt korában lesz hálás a mai ifjúság. Sokan nem is gondolnák, mennyire alapos, évekig tartó gondozást igényel az iskoláskorú gyermek fogsora. A felvilágosító filmvetítés, az orvosi tanácsok- előadások, mind-mind a megelőzést, az időben történő segítségadást szolgálják. Iskolafogászatunk helyzetéről, időszerű feladatairól beszélgettünk dr. Zon- da Lászlóval, a megyei rendelőintézet igazgató főorvosával. — Mióta működik Kecskeméten és a járásban iskolafogászat? — 1950-ben kezdtük ezt a munkát, kevés berendezéssel és még kevesebb szakemberrel. Azóta igen nagy utat tettünk meg. Fogorvosainknak nemcsak orvosi, de felvilágosító munkát is kellett végezni. Eleinte nehéz volt rendszeressé tenni az iskolafogászatot. Kecskemét belterületén valamivel köny- nyebb, de a külterületen már körülményesebb volt a helyzetünk. A járás területére lakás hiányában nem tudtunk iskolafogászt telepíteni. — Sikerült-e más megoldást találni? — Évekkel ezelőtt kaptunk egy „iskolafogász-au- tóbuszt”, és ezzel jártuk azokat a községeket, ahová nem tudtunk fogorvcvst adni. Ez sajnos, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Fenntartása igen költséges volt, s ezért leadtuk. Helyette vásároltunk egy autóbuszt és ezzel már nem az orvost szállítottuk vidékre, hanem a gyerekeket hozattuk be az iskolafogászati szakrendelőbe. Ezt a megoldást a nyári szünidőben is vál- lalnánk, csak a pedagógusoknak kellene összeszedni a gyerekeket, eljönni velük és hazakísérni őket. Ily módon rendszeresen ellátnánk Kecskemét külterületének iskolásait is. — Mely községekben működik iskolafogász? — Tizenkét községünkben rendszeres az iskolafogászat, mivel ott helyben lakik az orvos. Ezek a következők: Izsák, La- josmizse, Tlszakécske, Nyárlőrinc, Orgovány—Ja- kabszállás (ez utóbbi két községnek egy orvosa van). Kunszentmiklós, Szabad- szállás, Lakitelek, Alpár, Bugac és Kerekegyháza. Sajnos, van még „fehér foltunk” is, mivel nyolc községben egyáltalán nem működik iskolafogászat. — Van-e ezekre a területekre igény? — Igen. Sajnos, orvosellátásunk nem teszi lehetővé, hogy bővítsük működési területünket. A községekbe viszont csak akkor jelentkezik állandó iskolafogász, ha ott lakást, rendelőt adnak számára. — Mit tanácsol az orvos az egészséges fogak megőrzésére? — Mindenekelőtt a megelőzést. Évente már hagyományossá vált a fogászati hónap meghirdetése. Ez alatt fokozott figyelmet fordítunk a fogápolás jelentőségének ismertetésére. Ebben az időszakban fő munkaterületünk nem a gyógyítás, hanem a megelőzés. Sűrített programot dolgozunk ki a fogápolással kapcsolatos filmvetítésekről, melyet több ezer gyermek megtekint. Ennek mérhető hatása csak évek múlva jelentkezik. Az iskolafogászat jelentőségéről csupán egy példát: felmérést végeztünk egy olyan iskolában, ahol nyolc éven át rendszeres fogászati ellenőrzést, illetve kezelést kaptak a tanulók. Megvizsgáltuk olyan iskola növendékeit is, akiknél nem működik szakrendelés. Mondanom sem kell, hogy a különbség igen szembetűnő az előbbiek javára. — Befejezésül hangsúlyozni szeretném — mondotta dr. Fonda László igazgató főorvos —, hogy az a következetes munka, melyet iskolafogászaink évek óta végeznek, megéri a fáradságot, mert területünkön — csupán a jelenlegi korosztálvból — tizenkétezer gyerek általában egészséges fogakkal léphet a serdülő korba. Sz. F. Édes és keserű tudósítás a bugaci művelődési házról Jönnek, mennek az igazgatók Vezércikkben tudatta 14 esztendeje a bugaci művelődési ház felavatását az egyik fővárosi újság. Íme, a kultúra beköltözik a pusztára — örvendezett a cikk írója. Még Petőfit is idézte: „ha majd a szellem nap- sugára...” A vers hangulatában folytatta: nagyon hamar bevilágít a bugaci házak ablakán, mert itt működik az egyik legelső, újonnan épített falusi kulturális központ. Tusák Lajos igazgató a fiatalabb korosztályokhoz tartozik. Érdekli az irodalom. Pályázat útján került ide, nem olyan nagyon régen. Kérdem, meddig marad, elégedett-e, sikerül-e kicsit színesebb, vonzóbb programmal több embert becsalogatni? A válaszok nagyon bizonytalanok. Heltai Nándor Több mint 1 millió munkavédelemre